Kelet-Magyarország, 1981. augusztus (41. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. augusztus 16. Felemelték az exportbővítő hitelkeretet és a vállalati hitelkamatot Á Magyar Nemzeti Bank elnökének nyilatkozata A Minisztertanács, az Állami Tervbizottság javaslatára — a közelmúltban — a szabályozórendszer korrekciója keretében olyan intézkedéseket hozott, amelyek a Magyar Nemzeti Bank feladatait is érintik. Ezekről -Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a következő tájékoztatást adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: Az első fél év eredményeiről rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a termelés volumene — bár a tervhez viszonyítva némi lemaradás van — 1981 első felében az 1-980. évi stagnálás után növekvő tendenciát mutat. A növekedés mellett — a szelektív fejlesztési politika eredményeként — minőségi javulás is tapasztalható a termelés szerkezetében és hatékonyságában. Ennek köszönhető, hogy külgazdaságunk egyensúlya az első fél évben a tervezettnél valamivel kedvezőbb. A külgazdasági egyensúly javulása annak ellenére következett be, hogy a tőkés világgazdaságban jelentkező — a korábban vártnál erőteljesebb és ma- kacsabb — gazdasági visszaesés egyes területeken rontotta értékesítési lehetőségeinket. Főként a nagy értéket képviselő feketefém- és alumíniumkohászati termékek kivitele csökkent. Ezt azonban más termékek piaci lehetőségeinek jobb kihasználásával ellensúlyozni lehetett. Tavalyhoz képest a tőkés külkereskedelmi cserearányunk javult. Mindez újólag ráirányította a figyelmet a rugalmasság és alkalmazkodóképesség fontosságára a gazdálkodás terén. A nemzetközi pénz- és hitelpiac — mint ismeretes — nem mentes a feszültségektől, sőt ezek ma erőteljesebben jelentkeznek, mint egy évvel ezelőtt. A nemzetközi pénzpiaci kamatokat az infláció elleni harc jegyében rekordszintre emelték, nagyarányú árfolyam-változások következtek be. A nemzetközi valutapiac a vezető tőkés valuták között jelentős arányeltolódást mutatott. Az USA-dollár megerősödésével szemben a többi nyugati valuta árfolyama csökkent. Ez a külkereskedelmi tevékenységet olykor bonyolult helyzet elé állította. Az ismertetett körülmények olyan intézkedéseket indokoltak, amelyek lehetővé teszik az ex- portbővitő beruházások növelését és emellett a vállalatokat hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodásra ösztönzik. A bank javasolta az Állami Tervbizottságnak, illetve a kormánynak, hogy kerüljön FOROG A HINTA (Császár Csaba felvétele) felemelésre az exportbővítő hitelkeret. Javasoltuk továbbá, hogy emelkedjenek a vállalatok és szövetkezetek körében a hitelkamatok és egyidejűleg a betéti kamatok is. Ezek alapján a Miniszter- tanács 1 milliárd forinttal megemelte azt a hitelkeretet, amelyből a minden piacon gazdaságosan értékesíthető export árualapokat bővítő beruházásokat finanszírozzuk. A hitelkeret más források átcsoportosításával is emelhető. A megemelt hitellehetőségből az exportot növelő, gyorsan megtérülő és kedvező devizahozamot ígérő fejlesztéseket támogatjuk. A kormány felhatalmazást adott a Magyar Nemzeti Banknak, hogy szeptember 1-ével 1 százalékkal növelje a beruházási és forgóeszközhitelek kamatlábát. Ennek értelmében növekszik a szeptember 1. után folyósításra kerülő beruházási és forgóeszközhitelek, valamint az állami kölcsönök kamata. Általában emelkedik továbbá az cmlftett napon fennálló forgóeszközhitei tartozások után felszámított kamat is. Nem nő viszont a forgóalappótló hitelek, az export céghiteleket refinanszírozó hitelek, valamint egyes speciális konstrukciók keretében folyósított hitelek kamata. Mivel a belső kamatok elszakadtak a nemzetközi pénzpiac magas költségeitől, s még ezzel az emeléssel is jóval alatta maradunk a nemzetközi szintnek, a jövőben is szükségessé válik a kamatok változtatása. Mindez alaposabb mérlegelésre kell, hogy késztesse a vállalatokat beruházási döntéseikben, és takarékosabb készletgazdálkodásra ösztönöz. Egyidejűleg emelkedik a vállalati betétek kamata is. Ezáltal növekszik a megtakarítási érdek és a felgyülemlő források koncentráltabb és hatékonyabb felhasználása. A forint árfolyama a többi valutákkal szemben átlagában nem változott, de az egyes valutákkal szemben — követve a nemzetközi pénzpiacon végbement arányváltozásokat — rendszeresen kiigazításra került. A világpiacon az árfolyam folyamatosan változik. Mivel ezek a változások korábban kisebb méretűek voltak, a bank a devizaárfolyamokat csak havonként módosította. A nemzetközi pénzpiacokon bekövetkező nagyarányú változások miatt most gyakoribb árfolyam- módosítást vettünk tervbe. Erre a vállalatok piacérzékenységének fokozása érdekében szükség van. A Magyar Nemzeti Bank elnöke végül rámutatott, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítása érdekében növelni kell az erőfeszítéseket. A külső körülmények — a VI. ötéves terv által alapul vett helyzettel szemben — nem javultak, hanem ipkább romlottak. Ezért tovább kell folytatni a piacot fokozottan figyelembe vevő gazdaságpolitikát és idejében olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek a hatékonyság további növelésére ösztönöznek. Nagy teljesítményű félautomata gépen dolgozik Lakata Ildikó, a VOR nyíregyházi gyárában. (E. E. felv.) A hármas századszor Tallózás a lottó „történetében11 Az idei harrtiincadik lottóhúzás érdekes határkő: ezen a héten érte el a kilencven szám közül az első a „századosi rangfokozatot”: a lottójáték kezdete óta a hármas »szám már százszor szerepelt a nyerők között! Hosszú ideje tapasztalható igyekvéséből a hármas láthatólag nem akar engedni, a százas beállítása előtt néhány héttel, június közepén is a nyerőszámok között szerepelt. A kilencven közül csupán három szám van még versenyben vele az aranyéremért, a kilencvenhárom- nál tartó, 75-ös, valamint a 2 kilencvenegyszer kihúzott nyerőszám: az 56-os és a 86- os. Szorgalmasak és lusták Érdekes, hogy a balszerencsésként emlegetett hetesre és tizenhármasra sem panaszkodhatnak azok. akiknek szelvényén szerepelnek — ez a két szám már 78-szor, illetve 86-szor fizetett, tehát magasan az átlag fölötti eredményt mutat. Eddig összesen 6470 nyerőszámot húztak a lottón, és így A tárgyalóteremből |Egy sportág vámszedői a kilencven számra kereken átlag hetvenkét nyerés esnék, ha nem lennének szorgalmas és lusta számok. Van azonban négy olyan szám, amely pontosan teljesítette kötelességét: éppen hetvenkétszer bújt elő a száingolyókát tartalmazó gömbből. Ezek a szabályosan előkerülő számok sorrendben a következők: 21 (a kártyások jeles száma), 38 és két szomszéd, a 65-ös és a 66-os. Alig tér el az átlagostól a hetvenegyszer kihúzott egyes, harminchetes, valamint a het- venháromszor szereplő harminchármas, 41-es, het- vennégyes és- nyolcvanegyes. Peches ötösök Persze, ha vannak olyanok a lottószámok sorában, amelyek jóval többször találhatók az öt nyerő közt, mint az átlag alapján illik, akkor kell lenni lemaradóknak is. Ezek közül a legrútabbul bánt a benne bízókkal a 30-as. Még feleannyi örömet sem szerzett a lottózóknak, mint a 3-as. Eddig csak 49-szer volt hajlandó előbújni a szerencsegömbből. Nem sokkal jobb a bizonyítványa annak a hat számnak sem, amely túl van az ötvenen, de még nem érte el a hatvanat. A hármas Hulladékot Roburral Mozgó átvevőhelyek A szemétbe dobott papír-, textil-, üveg- és fémhulladékokkal milliók kerülnek a kukába csak a háztartásokból. Országos gond ez, aminek egyik oka, hogy a hasznosanyaggyűjtés feltételei sokszor hiányoznak. Kevés az átvevőhely, s ezek is rendszerint rossz körülmények között működnek. Ráadásul alacsonyak az átvételi árak. Nyíregyházán jelenleg két régi átvevőhely működik. Egy a Hatzel téren, egy pedig a Színház utcában. A MÉH vállalat hamarosan nyit egy újat — viszonylag tágas raktárral — a Moszkva utcában. A megyeszékhely többi, ellátatlan körzetében — így a Jósavárosban és a Szamuely téren — egy mozgó átvevőhely munkába állításával oldja meg a gyűjtését a MÉH. Egy Robur gépkocsi jáyá majd meghatározott terv szerint Nyíregyházát, s veszi át a lakosságtól a hasznosanyagokat, olyan időpontban, amikor sokan otthon tartózkodnak. A kocsi délutánonként indul kőrútjára, s dolgozik szombaton is. A két új átvevőhely a terv szerint augusztus 20. után lép munkába. (h. zs.) Nyíregyháza, IKSZV: Felújítási menetrend A Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalatnál hat épület nyolcvanöt lakásának felújítása húzódott át erre az évre. Az elmúlt évről maradtak közül a fél év során már,fel-, újítottak az Áfany János' 31— 33, a Zjrípyi Ilopa utca 7., valamint a Szamuely tér 5. szám alatti épületek lakásait — összesen 36 család otthonát. A többi — a Rákóczi utca 4., Bocskai utca 26., Makarenko utca 24., Zrínyi Ilona utca 3—5. — a nemrég megtartott felmérés szerint még ebben az évben elkészül. Az IKVSZ ez évi felújítási címjegyzékében 13 olyan épület szerepel, amelyekben lakások vannak. Ezeknek a lakásoknak a száma ezúttal 166. Befejezték eddig a Vé- csey utca 5. számú épület 26 lakását, a Toldi utca 42-ben 16, valamint a 34-től 38. számig- további 48 lakás felújítását. Folyamatban van a Kürt utca 8. szám alatt öt, a Dimitrov utca 13. szám alatt négy, a Szarvas utca 13. sz. alatt hat, a Stadion utca 2- ben és a Sóstói út 6-ban tizenhét-tizenhét lakás. A még el nem kezdett, de tervezett felújítások közül az Eötvös utca 3-ban hat, a Bocskai utca 16. szám alatt öt, a Szarvas utca 21., és 28-as sz. épületben hat-hat, valamint a Kert utca 2—4-ben négy lakás várja a munkásokat. A második fél évben várhatóan felgyorsulnak a felújítások. Ugyanis a tanács — mérlegelve a vállalat kényszerhelyzetét — újabb tíz átmeneti lakást biztosított a kiköltözések lebonyolításához. Az immár 25 átmeneti lakás lényegesen javítja a folyamatos munkához szükséges feltételeket. A korábbi elmaradásokat — sajnos — még így sem tudjág maradéktalanul felszámolni. A tavalyi tizenhárommal együtt összesen 30 millió forint értékűre tervezett felújítási munkából várhatóan csak 25—25,5 milliót tudnak év végére elkölteni. A vállalat jövőre — természetesen — az elmaradt, illetve áthúzódó felújítási munkák elvégzését helyezi előtérbe, de a tanács segítsége révén jobb feltételekkel láthat hozzá az 1982- es feladatokhoz is. T. Ä. Kevés olyan sportág van Magyarországon, amelynek léte any- nyl vitát vált ki, mint az autó- versenyzés. s ez aligha lehet véletlen. Akik ezt a sportot valamikor létrehozták, a gyáraikban előállított kocsikat akarták versenyeztetni, hogy bizonyítsák: az ő kocsijaik a legjobbak, a leggyorsabbak, „ezt vásároljátok emberek!” Nálunk nem volt, és most sincs autógyártás, s míg öt—hat évet keli várni egy akármilyen márkára, enyhén szólva felesleges a versenyeztetés is, különösen akkor, ha a győztes nyugati kocsikhoz csak néhány versenyző juthat hozzá. Feltehetően ez vezetett el odáig, s talán a takarékosság is. hogy több szakosztály mondott le a költséges versenyek rendezéséről, ám Nyíregyházán a támogatás megvonása mellett egy évekig tartó visz- szaélés, a visszaélést elkövető Garay-fivérek egyeduralma is besegített abba, hogy megszűnjön,, vagy legalábbis alaposan visszafejlődjön az autósport. Egy kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a nyíregyházi autóversenyzés kezdete egybeesett azzal az idővel, amikor a most 32 éves Garay Zoltán pénzügyi technikumi érettségivel a Volán vállalatnál helyezkedett él. Volt rakodásgépesítési előadó, műszaki diszpécser, majd 1978-tól betanított autószerelő, ám munkaidejének jelentős részét az autóversenyzés, a versenykocsik felkészítése jelentette, de sok időt vett el tőle az is, hogy 1976- tól ő volt a Volán-Dózsa autósszakosztályának edzője és anyag- beszerzője. És lehet, hogy ez utóbbi, az anyagbeszerzés lett a veszte. Lehet, hogy ludas ebben az állami kereskedelem is, tény, hogy Garay Zoltán az ország legkülönbözőbb részein lakó kisiparosoktól, autószerelőktől és versenyző- társaitól vásárolt számla nélkül a versenyautókhoz többnyire a vám megkerülésével külföldről behozott alkatrészeket, majd bevitte ezeket Debrecenbe, a BAV műszaki cikkeket forgalmazó boltjába, ahol egyik versenyzőtársa volt a becsüs. Itt az eredeti árnál nagyobb összegért eladta, majd a nyíregyházi sportkörnek — a magasabb árra rátéve a kereskedelem hasznát is — visszavásárolta. Nem volt ez az üzlet mindig egyszerű, a becsüsnek is ügyeskednie kellett, hogy a sportkört b“c<= :ík, így a valódi anyag árától magasabb, nyugati alkatrészek árát írták a számlára. A sportkör fizetett, Garay pedig örülhetett, mert az ő zsebében már ott volt a pluszpénz. Hogy melyik alkatrészen mennyi volt Garay haszna, s mennyi a sportkör kára, azt hosszú lenne felsorolni, legyen elég annyi, hogy az edző-anyagbeszerző több mint negyvenezret vágott zsebre, a Volán-Dózsa pedig 87 ezret fizetett rá. Garay kijátszotta a vámhatóságokat is. Megtudta, hogy Csehszlovákiában egy autóversenyző Metalex motorokat készít, s elhatározta, hogy szerez magának egyet. Megrendelte a versenyzőtől a motort, aztán amikor megkapta az értesítést, hogy érte mehet, két versenyzőtársa és saját nevére kiváltott 31 600 koronát, versenyautójába egy kiselejtezett motort rakott, Csehszlovákiában beépítették az új motort, ezzel jöttek haza. Itthon a szokásos módon elment a debreceni bizományiba, ott alkatrészenként és drágábban számiáztatta le a motort, s a sportkör pénzéért még drágábban — 69 900 forintért visszavásárolta. Mivel Csehszlovákiában nem fizette ki a motor teljes árát, a következő év elején újból kiváltott 15 ezer koronát, kifizette adósságát, a többi pénzért pedig újból alkatrészeket vásárolt, s ugyancsak a vám kijátszásával hozta be a határon. Bátyjával, a 36 éves Garay Sándorral követtek el más, a devizagazdálkodást sértő bűncselekményeket is: pénzt és benzinjegyet adtak csehszlovák versenyzőknek, hogy majd visszakapják koronában, ha ők kimennek. Garay Zoltán mint edző kétszer számolt el néhány munkatársának jelentős összegű kiküldetést, s mint pénztáros, maga vette fel ezeket az összegeket. A tárgyaláson a cselekményeket elismerte, de bűnösnek alig érezte magát, a bíróság azonban másképp látta, s komoly büntetést szabott ki. Garay Zoltánt 1 év 4 hónapi börtönre és 10 ezer forint pénz mellékbüntetésre ítélte, kötelezte az autósszakosztálynak okozott 87 ezer forint kár megtérítésére és kötelezte, hogy elkobzás címén az államnak 105 ezer forintot fizessen meg. Garay Sándort 12 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, s kötelezték, hogy elkobzás címén az államnak ötezer forintot fizessen meg. Garay Zoltánnak 16 ezer forint bűnügyi költséget is fizetnie kell. Az Ítélet Garay Sándorral szemben jogerőssé vált, öccse enyhítésért fellebbezett. (b. j.) szomszédságában szerénykedik az 57-szer kihúzott kettes, ugyancsak 57-szer volt nyerő a 31-es, a 63-as még csak 54- nél tart, a 88-as 56-szor váltotta be a játékosok reményeit és sok behoznivalója van még a felzárkózásig az 59—59 tálálatos 58-asnak és 80-asnak is. Biztos ötösünk Aki a lottózók közül úgy gondolja, hogy a lemaradottak igyekeznek majd bepótolni az elmulasztottakat és felzárkóznak, annak a következő öt számot ajánljuk: 2-es, 30-as, valamint a szomszédja a 31- es, továbbá a 63-as és a 88 as. Az a lottózó pedig, aki úgy véli, hogy továbbra is bízni lehet az eddig szépen szereplő számokban, az írja szelvényére az eddig legtöbbször kihúzott 5 számot: 3, 75, 56, 86, 13(!). Cs. B.
