Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
A KELET-MAGYARORSZÄG 1981. július 12. A hét három kérdése O Milyen konferenciatervek vannak nyugaton Afganisztánnal, illetve Kambodzsával kapcsolatban? Rövid moszkvai látogatást tett a héten Lord Carrington brit külügyminiszter, de ezúttal Hangsúlyozottan nem saját országa, hanem a közös piaci tizek nevében tárgyalt. Egy Afganisztán-értekezlet tervéről, amely a nyugati országokba már előzőleg nagy nyilvánosságot és nem kevés propagandisztikus mellékzön- gét kapott. így aztán, amennyire kedvezőnek ítélhetjük meg általában a tárgyalásos rendezésre irányuló kelet-nyugati kapcsolatokat, annyira nem lehetett gyakorlati eredményt várni ettől a megbeszéléstől. Az Európai ©azdasági Közösség ugyanis kétszakaszos konferenciát javasol, amelynek első félidejében nem lehetnének jelen a törvényes kabuli kormány képviselői. Ez viszont eleve kizárná az érdemi tárgyalások és megállapodások lehetőségét. (Közben olyan hírek érkeztek, hogy az Egyesült Államok megduplázza az afgán ellenforradalmároknak nyújtott anyagi támogatást, amely megközelíti a százmillió dollárt, s nem hagy fel a beavatkozással a pakisztáni katonai kormányzat sem.) Moszkvában a szovjet külügyminiszter kifejezte tárgyalási készségét — a Szovjetunió kezdettől fogva támogatja a politikai megoldás lehetőségét — ugyanakkor az is világossá válhatott: a tizek indítványa nem képezhet tárgyalási alapot. Mindez politikai elképzeléseik átgondolására kell, hogy késztesse a közös piaci terv szülőit. De van miről gondolkodni Kambodzsa kapcsán is. Az Egyesült Államok és Kína sugallatára — többek között olyan országok részvételével, amelyek részt vettek az Indokína elleni agresszióban — holnapra nemzetközi Kam- bodzsa-konferenciát hívtak össze New Yorkba. Miután a Kambodzsai Népköztársaság kormánya még nem foglalhatta el jogos helyét az ENSZ-ben, az értekezleten a levitézlett, népirtó polpotista csoport szerepel majd Kambodzsa nevében. A cél, hogy zavarják a további konszolidációt. © Miért lángolnak a brit városok utcái? A drámai képsorok szinte minden este jelentkeznek a képernyőn: magasra csap a pusztító tűz Liverpool, Manchester, London és más brit városok utcáin; házak, üzletek, gépkocsik semmisülnek meg; kézitusa folyik a rendőrökkel; a lyes része fiatal, aki nem tud munkáséletet kezdeni, a szokásos segélyben sem részesülhet és kilátása sincs az elhelyezkedésre. Összefonódik mindezzel a faji feszültség. A brit kormány az erőszak fokozásával válaszolt. Javítják a rendőrség felszerelését; katonaság bevetését mérlegelik. © Melyek a közel-keleti krízis új fejleményei? A hosszú szavazatszámlálás és mandátumosztozkodás nyomán Izraelben újra Begin alakít kormányt. Négy kisebb, főként vallásos jellegű partnerrel, előreláthatólag 61 mandátummal rendelkeznek majd a 120 tagú knesszeth- ben. Ehhez érdemes hozzáfűzni, hogy az előző törvény- hozásban Begin sokkal meggyőzőbb többséggel kezdte, s amikor Horovitz pénzügyminiszter kiválása nyomán tavaly 61-re csökkent a koalíciót támogató képviselők száma, felvetődött a rendkívüli választás lehetősége, a választások kiírása. Nem véletlen, ha Izraelben ma újabb választás lehetőségét fontolgatják, s a helyzet bizonytalannak tűnik. Lord Carrington angol külügyminiszter hétfőn kezdte meg tárgyalásait Moszkvában. A képen vendéglátójával, Andrej Gromiko külügyminiszterrel beszélget. Foto: UP1 — MTI) hadsereg bevetését fontolgatják. A hivatalos londoni közlemények „huliganizmusról” szólnak, garázda fiatalokat vádolnak. Ne szépítsük a dolgot, bizonyára akadnak felelőtlen elemek, fosztogatók, és öncélúan rombolók is. Mégsem ez a lényeg. Az igazi okot a gazdasági és társadalmi feszültség kitapintható fokozódása jelenti. A torykormány gazdaságpolitikája kizárólag az infláció fékezésére irányult, s miközben azt sem sikerült lényegesen csökkenteni, bekövetkezett a visszaesés, páratlan mértékben nőtt a munkanélküliség. A két és fél milliós szint felé közeledő munkanélküli sereg tekintéKözben sűrűsödnek az arabközi tárgyalások és felvetődött egy arab csúcstalálkozó összehívásának szükségessége is. Uj terv született a libanoni nemzeti megbékélésre vonatkozóan is: a haladó erők, valamint Szíria és más arab országok azonban a jobboldal szakítását követelik Izraellel. (Ebben az ügyben véleménykülönbségek vannak a különböző jobboldali színezetű libanoni csoportok között is.) A Közel-Keleten tehát új lehetőségek és új veszélyek: a következő hetek fejleményei döntik majd el, milyen tényezők jutnak túlsúlyra ... Réti Ervin Események címszavakban HÉTFŐ: közleményt tesznek közzé a KGST szófiai üléséről — Lord Carrington Moszkvában tárgyal a közös piaci tízek megbízásából — A kommunista sajtó képviselőinek értekezlete a szovjet fővárosban. KEDD: Spadolini, az új olasz kormányfő előterjeszti programját a római parlamentben — A pápa Josef Glemp-et nevezi ki lengyel egyházfővé — A szocialista országok érdemi megállapodásokat sürgetnek a madridi európai találkozón — Brandt beszámol moszkvai útjáról Schmidt kancellárnak. SZERDA: munkanélküli* fiatalok tüntetéssorozata a brit városokban, Észak-Irországban újabb éhségsztrájkot folytató IRA-tag veszti életét — A francia kormányprogram vitája — Az NSZK külügyminisztere Szófiában. CSÜTÖRTÖK: Izraelben ismét Begin alakít kormányt, szövetségben a vallásos pártokkal — Sztrájkok Lengyelországban — Habib amerikai különmegbízott Libanonban folytat megbeszéléseket. PÉNTEK: a LEMP Központi Bizottságának ülése Varsóban — Mongólia a forradalom 60. évfordulóját ünnepli — A három indakínai ország elítéli a New Yorkba összehívott Kambodzsa-konferenciát. SZOMBAT: elnökválasztási előkészületek Iránban — A kanadai miniszterelnök Washingtonban. Olasz partizánküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Partizán Szövetség meghívására szombaton Budapestre érkezett a Szabadság önkéntesei Olasz Szövetsége (FIVL) küldöttsége Paulo Emilio Taviani elnök, az olasz szenátus külügyi bizottságának elnöke vezetésével, hogy tárgyalásokat folytasson a két szervezetet érintő kérdésekről. A delegáció fogadásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Úszta Gyula, a partizánszövetség főtitkára, jelen volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Díszszemle és nádomversenyek Népünnepélyek Ulánbátorban Szombaton Ulánbátorban folytatódik a népi forradalom győzelme 60. évfordulójának ünnepségei. Délelőtt 9 órakor kezdődött a Szuhebator téren, a mongol főváros központi terén, a katonai díszszemle. A sort a forradalmi hadsereg korabeli ruhájába öltözött lovasai nyitották meg. Majd felvonultak a Mongol Néphadsereg különböző fegyvernemeinek egységei. A parádét a tér északi szegélyén emelkedő, szürke- és vörösgránitból épült mauzóleum, Szuhebatornak és Csoj- balszannak, a forradalom két vezetőjének nyugvóhelye, mellvédjéről szemlélték meg a mongol párt- és állami vezetők, élükön Jumzsagijn Ceden- ballal. Ugyartcsak a mellvéden foglaltak helyet az ünnepségen részt vevő külföldi delegációk vezetői, közöttük a magyar küldöttség élén Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A díszszemlét a dolgozók több mint egy órán át tartó színpompás felvonulása követte. Délután a város szélén levő stadionban megkezdődtek a hagyományos mongol nemzeti játékok, a nádom versenyei. Újabb vérengzés Guatemalában Űjabb vérengzés színhelye volt péntek délután Guatemala fővárosa. Közép-amerikai rádióadók jelentették, hogy a délutáni órákban a hadsereg alakulatai kordont vontak Guatemala város egyik déli kerülete köré, majd könnyű és nehéz tüzérségi fegyverekkel lőni kezdték a városrészt. A hadsereg egyik szóvivője bejelentette, hogy egy épületet ferobbantottak, összesen 25 ember vesztette életét. Más részletek nem ismeretesek. Csütörtökön a hadsereg és a rendőrség alakulatai hasonló rohamot intéztek a főváros Vista Hermosa negyede ellen. A rendőrség korábban azt közölte, hogy a kerületben „felforgató központ” nyomára bukkantak. Ezt követően lezárták a kerületet, majd a légierő bevetésével bombázni és nehéztüzérségi fegyverekkel, páncélosokkal lőni kezdték a kerületet, köztük gyermekekkel, diákokkal teli ál- calános és középiskolákat. A hadsereg szóvivője később annyit mondott, hogy a „felforgató központnak” helyet adó épületet szétlőtték és az incidensben 14 ember lelte halálát. Athéni beszélgetések 2. Ákropolisz: Á haladás jelképe A görögök bauxit-, mangán-, nikkel- és uránlelőhelyeik mellett 52 millió bruttó- regisztertonnás kereskedelmi flottájukkal gyarapítják az EGK-t. Ugyanakkor a görög ipar, a számottevő előrelépés ellenére még mindig elmaradott, szétaprózott, főleg családi vállalkozásokból áll, amelyek aligha versenyezhetnek a nyugat-európai nagy cégekkel. A közös piaci mezőgazdasági rendtartás átvétele magasabb agrár- és élelmiszerárakkal jár együtt, ami előnyös a termelőknek — a mezőgazdaság az aktív görög lakosság 20—30%-át foglalkoztatja —, de hátrányos a fogyasztóknak. A megélhetési költségek növekedése drágítja a munkaerőt, ami viszont a görög termékek versenyképességét rontja. — Én mindezek ellenére hosszú távon a közös piaci tagságot illetően optimista vagyok — mondta Konsztan- tin Kollmer. A neves görög gazdasági újságíróval napilapja, a TA NEA szerkesztőségében találkoztunk. — Tény az infláció, a munkanélküliség azonban nyugat-európai összehasonlításban nem olyan nagy. Inkább a fiatalokat érinti, akiknek nincs szakképzettségük; amint lesz, szerintem valamennyien találnak munkát. Nézzenek bele lapomba: egy hatalmas oldal az állást keresőké és egy ugyanakkora az állást kínálóké. Ami a közös piaci tagsággal járó problémákat illeti, rövid távon, természetesen, számolnunk kell velük. Fontos az ipar- fejlesztés vidéken, a farmok, az egész mezőgazdaság támogatása, a modem feldolgozó ipar megteremtése. Csak így védhetj ük ki a kedvezőtlen hatásokat. A közös piaci tagsággal, reméljük, megélénkül a külföldi tőke érdeklődése Görögország iránt, felgyorsul a fejlett technológia áramlása is. De nem sorolom tovább, 1986 után úgy is kiderül, mit hozott a közös piaci tagság Görögország számára. Mondom, hosszú távon én optimista vagyok. Görögország kapcsolatai az Európai Gazdasági Közösséggel nem újkeletűek: 1961-ben kötött ún. társulási szerződést a Közös Piaccal. Az együttműködést 1967-től beárnyékolta az ezredesek uralma. A kapcsolatok újra 1974- ben melegedtek fel, Kara- manlisz akkori miniszterelnök kabinetje küldte el a hivatalos belépési kérelmet Brüsszelbe. A tárgyalások 1976 nyarán kezdődtek meg, s a csatlakozási okmányokat 1979 májusában írták alá Athénban. A Közös Piac a teljes tagságig ötéves átmeneti időszakot jelölt ki Görögország számára. A teljes vámuniót 1986-tól vezetik be. Az „olcsó” görög vendégmunkások csak 1988-tól vállalhatnak minden korlátozás nélkül munkát a Közös Piac tagállamaiban. Az átmeneti időszak a kölcsönös alkalmazkodás mellett a kis- és középüzemek védelmét is célozza. Nikasz úrral belvárosi irodájában ültünk le beszélgetni. A hazai minőségi húspiac szinte teljes egészében a kezében van — mondták róla kísérőink. A Nikasz-húsáru népszerű és garantáltan jó minőségű. Számunkra személye külön is érdekes, hiszen ő a Terimpex magyar külkereskedelmi vállalat képviselője Athénban. — Hogyan vélekedik Görögország közös piaci tagságáról?-— Nehéz erre a kérdésre válaszolnom. Én a húsiparban vagyok érdekelt és járatos. Kérdésükre tehát nem tudok átfogó választ adni, csak a hústerületet érintem. Annak ellenére, hogy mezőgazdasági ország a miénk, húsból nem képes a hazai igényeket kielégíteni. Marhahúsból importra szorul. Sertés- és csirkehús lenne elegendő. A baromfival nincs is gond, annál több a sertéshústermeléssel. A gazdák nem készültek fel a közös piaci tagságra, nem idomultak még hozzá azokhoz a módszerekhez, amelyek Hollandiában, Belgiumban és Dániában honosak. Tehát nem tudnak konkurrálni, húsuk drágább és rosszabb minőségű, mint a többieké. Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet? Görögországban mindmáig nincs nagyüzemi hústermelés. Probléma az is, hogy nincs meghatározva a hús feldarabolási módja. Pedig ma már a hazai kereskedők is azt a húsárut részesítik előnybe, amely a keresletnek megfelelően van feldarabolva. A belépéssel így kettős csapás érte a görög hústermelőket. Egyrészt nehezen tudják értékesíteni termékeiket, s ha igen, a nagy konkurrencia miatt akkor is csupán nyomott árakon. És van még egy dolog, amiről szólni kell: a görög fogyasztók ahhoz vannak szokva, hogy a sertéshús csak télen ehető. Ezért történhetett meg, hogy most körülbelül 300 ezer, immár túlhizlalt sertés van eladatlanul a tenyésztőknél. A koordinációs minisztériumban is sokat beszélgettünk a mezőgazdaság helyzetéről. Ott Papadakisz főosztályvezető fogadott bennünket. — A mezőgazdaság problémáit a szövetkezetesítéssel kívánjuk megoldani. Termelői és értékesítési szövetkezeteket akarunk" létrehozni. így megszűnik a szétaprózottság, a közös felszereléseket mindenki használhatja, a kultúrák, a tenyészállatok minősége garantált lesz. A Közös Piac tagállamaiban komoly kereslete van a primőr árunak, zöldségnek és gyümölcsnek egyaránt. Miért ne lehetne az egyik fő szállítójuk Görögország? Lehetne, és én hiszem, a szövetkezetek révén lesz is. Amikor minden turista fő athéni zarándokhelyére, az Akropoliszra baktattunk fel, eszembe jutottak Nikasz úr szavai: — Nem rózsás a helyzetünk. De nézzenek az Akropoliszra! Ez a csodálatos építmény Görögországban mindig a haladás jelképe volt és a görögök szívében ma is az. Következik: 3. Emberek és istenek Kocsi Margit Konsztantin Karamanlisz (balra) még miniszterelnökként Roy Jenkis-szel, a Közös Piac bizottságának elnökével tárgyal Brüsszelben. (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat) ÍrjrwiTn’T “7a 1 »ír A Sm 1 i A w*. b ■ I I k v m. m A Párt- és kormányküldöttség utazott Irakba Hods János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal államtitkára párt- és kormányküldöttség élén az Iraki Köztársaságba utazott, • ahol részt vesz a július 14—17-i forradalom évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségen.
