Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-11 / 161. szám
1981. július 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A legyőzött (Jávor László felv.) Ni az a „körkörös14? Akta, tologatás nélkül „Üjabban a szabadságon lévő kollégának naponta megnézzük az asztalán a felbontott postát, átnézzük az elintézésre váró ügyeket és el is intézzük helyette. Ha valaki közülünk öt napon aluli táppénzre megy, pluszbér és hivatali formaságok nélkül helyiettesítjük. Brigádunk bevezette a körkörös ellenőrzést. Az a lényege, hogy egymás hivatali aktáit átnézzük, a kisebb hibákat kijavítjuk, ha nagyobb hiba is előfordul, javaslatot teszünk annak kijavítására.” A megyei tanács költségvetési elszámoló hivatalában az év elején indították útjára a brigádmozgalmat. A Váci Mihály brigád vezetőjétől való az idézet. A hivatal (régi nevén az illetményhivatal) dolgozóinak kezdeményezése hasznos és követésre méltó. A brigádmozgalom a hivatalban is a „termelés” segítésére, vagyis az ügyintézés segítésére irányul. Ennek pedig az ügyfelek is hasznát veszik. Az év elején alakult munkakollektívák egy sor hasznos felajánlást tettek. Határidő előtti ügyintézést vállaltak, és azt is vállalták, hogy a nehezen áttekinthető nyomtatványokat egyszerűsítik, az ügyfelek feladatait megkönnyítik. A kezdő előadók önképzését segítik, az új rendeleteket közösen tanulmányozzák. Az ügyintézés kisebb-nagyobb módosításai közül egyet kiemelünk. A hivatal a vidéki intézményeknek MNB posta- utalványokon végzi a számfejtést. Eddig a három ágazatnak (tanács, egészségügyiek, pedagógusok) három utalványon számfejtettek. Üjabban valamennyi település egy utalványon kapja meg a számfejtést. Egy utalvány ára 6 forint, így településenként 12 forintot és sok-sok értékes papírt takarítanak meg az ügyintézők. Településenként két utalvánnyal kevesebbet töltenek ki, így talán több idejük marad az érdemi ügyek intézésére. Ami az egyszerűsítés anyagi oldalát illeti: az utalványokkal évente százezreket lehet megtakarítani. A brigádmozgalom anyagi haszna tehát nemcsak a termelővállalatoknál, az intézményekben is kimutatható. A szóban forgó hivatalban a brigádmozgalom „gazdája” a szakszervezet. Közreműködésével részletes helyi jellegű munkamozgalmi szabályzat készült. Idézet a február 4-én elfogadott szabályzatból: „A mozgalom célja, hogy dolgom zóink között mind több legyen a köz szolgálatát hivatásának tekintő, politikailag szilárd, szakmailag jól felkészült dolgozó”. A szocialista munkaverseny alapformája az intézményben is a munkabrigád. Ez év elejétől hét ilyen brigád versenyez, hogy megkapja a szocialista címet Fizikai munkát is végeznek majd az Együtt Nyíregyházáért mozgalom keretében, a „tanulni” jelszót is komolyan veszik. A hivatal dolgozói közül idén várhatóan hárman a marxista egyetemen, hárman a számviteli főiskola levelező tagozatán kezdik meg tanulmányaikat egy előadó az államigazgatási főiskolán tanuL N. L. MAGTÁRI SZÁRAZ BÚZA Dipla aiag a kombajnosnak Gondoskodás az aratókról Eperjeskén — Hét kombájnnal kezdtük az aratást, s ami a legnagyobb öröm, hogy magtári szárazságú a búzánk, egyenesen a malomba vittük — újságolja lelkesen Gonda Béla, az eperjeskei Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke. Jó étkűek Ennél nagyobb öröm mostanában tényleg kevés érheti az embert. A szárítás, a drága olaj súlyos ezreseket venne ki a gazdaság zsebéből. Az ilyen terményt még a kombájn is könnyebben vágja, láthatóan élvezettel harap a motollája is a kalászokba. A határban pedig nagy rend uralkodik. Az arató-cséplő gép után tarló és szalma marad, de nem sokáig. Még frissiben indulnak a szalmabe- takarítók és a tarlóhántók, utána meg a vetőgépek. Szükség van a másodvetésű takarmányfélékre, különösen a gyorsan növő és óriási zöldtömeget adó olajretekre. Határjárásunk során találkozunk Áros Bélánéval, aki már visszafelé tart az ebéd maradványaival. — Jó étkűek ezek a kom- bájnosok, de csak egyenek, a kenyerünket takarítják be — mondja. — Má húsleves, babfőzelék és fasírozott volt a menü. Mindenki elégedett volt. — A mennyiség és a minőség egyaránt jó — folytatja az elnök, miközben a kombájnok felé tartunk. — A Mándoki ÁFÉSZ-étteremből hozzuk az ebédet, s persze a kombájnosók dupla adagot kapnak, amit a tsz fizet. Ezek a fiúk reggel hatkor már munkára készen állnak, s csak a késő este veszi le őket a kombájnról. Utána az irodában még megtárgyaljuk a napot, elfogyasztanak egy kávét és kívánság szerint ki mit iszik egy stampedlivel. Megérdemlik. Szemveszteség nélkül Azért az aratás mégiscsak más, mint mondjuk a kapálás, vagy egy permetezés. Ez érződik a termelőszövetkezeti vezetők hozzáállásán, hiszen mindent megtesznek a gyors, szemveszteségmentes betakarítás érdekében. Ilyenkor, a máskor esetleg áldozatnak tűnő dolgoktól sem riadnak vissza. A gazdaságok kiemelt feladatnak tekintik az aratást, de ugyanígy készülnek rá a háttérben mozgó, ámbár a maguk területén fontos szervek is. Ilyenek például az aratókat ellátó melegkonyhás éttermek. Már jó előre szerződést köt a két szövetkezet az étkezést illetően. — Nem jelent problémát az éttermeinknek az aratás — mondja Lakatos Vilmos, a Kisvárdai ÁFÉSZ áruforgalmi osztályvezetője. — A konyhák kapacitása elbírja a pluszadagok főzését. A legtöbb tsz-nek már kialakult kapcsolata van valamelyik étteremmel. Kapcsolata van a szabolcs- bákai termelőszövetkezetnek is az anarcsi kisvendéglővel. Takács István egységvezetőhelyettes mondotta, nem bánná, ha egész évben aratnának. Akkor ugyanis kihasználnák a konyha teljes kapacitását, s ez a forgalom szempontjából is jobb lenne. Az eperjeskeiek is elégedettek a mándokiak főztjével. Így beszél erről Nagy Balázs, aki szerelő, de a többi társával ilyenkor kombájnosnak csap fel. „Megizzasztja az embert...41 — Igazán nem lehet panaszunk az ebédre. ízletes- és ami a fő, sokat kapunk. A folyadékveszteséget szódával pótoljuk. Kitűnően oltja a szomjat. Ha kiürül égy bal,- lon, már hozzák is a másikat. Nagyon lényeges: ha kiürül, hozzák a másikat. A szabadban alig több huszonöt foktól a levegő hőmérséklete, azonban még ez is megizzasztja az embert. Hát hogyne iz- zasztaná meg akkor a munka, és a vezetőfülkében uralkodó 35—40 fokos hőség. Folyadék nélkül kibírhatatlan. Szóltunk már az ebédről, a kombájnosokról, a termelő- szövetkezet gondoskodásáról, de még nem esett szó a falu ellátásáról. Mit jelent az aratás? — Ma már közel sem azt, amit tegnap — fejtegeti Király Árpád, a Kisvárdai ÁFÉSZ hálózatirányítási osztályvezetője —, s ez alátt nem éveket, hanem évtizedeket értek. Volt olyan, hogy vittük az árut a földekre, a kom- bájnosokhoz. Most már mindenről a gazdaságok gondoskodnak. A községi boltok ellátása pedig nem igényel különösebb felkészülést. Ugyanúgy végezzük, mint bármely más évszakban. Erről győzött meg az eperjeskei boltban Nagy József- né is: — Most hallom magától, hogy. tegnap óta aratnak. A kezdésnek nincsen már különleges jele, mint régen. Akkor kaszát, sarlót vettek az emberek, most a mindennapi élelmet. Azt se nagyon fogjuk tudni, mikor fejeződik be a búza vágása. Egy a lényeg, minél hamarabb kerüljön magtárba a szem. így van ez rendjén. Sipes Béla D íszgomb-e a művész a város mentéjén? — nemrég hangzott el a kérdés a nyíregyházi rádióban egy Debrecenben élő festővel folytatott beszélgetéskor. A nyíregyházi képzőművészeti élet helyéről, szerepéről pedig a napokban tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága. Ugyanazon kérdés két oldala. Mit adhat kortársainak a művész és milyen elvárásokkal ösztönözheti, milyen feltételekkel támogathatja a munkáját a lakóhely? Az előbbire a legvilágosabb választ maguk az alkotások, a kiállítások adhatják, az utóbbira pedig a megye- székhely képzőművészeti életét jellemző eredmények, gondok áttekintése. Nyíregyháza kulturális életének e szeletét elemző jelentésben olvasható, hogy eddig is a mindennapok jelenségeit magas művészi szinten tükröző képzőművészeti alkotások létrejöttéhez igyekeztek megteremteni a feltételeket. Tudatosan szervezett kiállításokon találkozhattak az alkotók a közönséggel, formálhatták á művészetet szerető lakosság ízlését. A városban jelenleg hét hivatásos művész — négy festő, egy grafikus, két szobrász — él. Néhányuknak az alkotó munka minden feltétele adott, mások alkotói tévéDíszgomb csupán...? kenységét lakásgondok nehezítik. A művészek megrendeléseket kapnak, kiállításokon vesznek részt, egyesek közülük pedagógiai, módszertani munkát is végeznek. A következő években tovább javul a helyzetük, mert várhatóan néggyel bővül majd a műtermek száma. A folyamatos alkotó tevékenységet a város éveken át 1979-ig ösztöndíjakkal is segítette. A megyeszékhely a mecénása az 1976 óta működő Sóstói Nemzetközi Művésztelepnek, melyen külföldi művészeket is vendégül látnak. A közterek, városrészek díszítésére, évfordulók méltó megünneplésére adtak megbí- zátásokat. Az amatőr képző- művészeti élet is fontos szerepet tölt be a korszerű vizuális kultúra közvetítésében. A városi művelődési központban működő Pedagógus Képzőművészeti Műhely és Művészbaráti Kör tagjai üzemekben állíthattak ki. Vannak azért még feladatok. A bővülő kiállítóhelyek közötti jobb munkamegosztás még egyenletesebbé tehetné a tárlatrendezéseket, a sajátos profilok kialakításával könnyebben egyeztethetők lehetnének a kiállítási programok. Érdemes lenne foglalkozni a város központján belül egy galéria gondolatával — jegyzi meg a jelentés. A raktárakban ugyanis ott búvik a képzőművészeti alkotások egész sora. Néhány éve a múzeumépület bővítésével, úgy tűnt, már csak karnyújtásnyira van a szabolcsi galéria, ami felvonultathatná a már klasszikus és a közelmúltban keletkezett, lassan klaszikussá érő alkotásokat. Most újra felvetődött a gondolat, és talán újra reménykedhet a képzőművészetet kedvelő közönség. A továbblépést segítené a képzőművészeti életünkben, ha megizmosodna a helyi művészetkritika. Jobban be lehetne vonni a művészeket a lakótelepi környezet csinosításába, a természetes, környezetadta formagazdaság növelésébe. Aktívabb pedagógiai munkával pedig az aktív művészeti élet olyan szélesebb közösségét lehetne kinevelni, amely idővel esetleg egy „nyíregyházi iskolá”-nak az alapjává válna* R. G. Mi a véleménye? Szűcs István, a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség osztályvezetője A szalma értékéről A szalma, ami aratáskor keletkező melléktermék, az egyéni gazdálkodás idején azonos megbecsülésben részesült a szemterméssel.. Leginkább az állatok alomszükségletét biztosította. Szűkösebb időben szálas takarmányt pótolt, de került belőle épületiedéinek, szalmazsákba, ser- tésperzseléshez, kenyérsütéshez és még egyéb másra. A mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével ennyi funkciója nem maradt. A megváltozott aratási forma miatt most a táblán maradt vissza és szállítókapacitás hiányában a szérűskertbe időben csak egy része kerül. A legtöbb helyen szükséges rossznak minősül, mint rossz giz-gazt meggyújtják a tarlón, ezért, hogy eltüntethessék, nyugtatva a lelkiismeretet a kártevők ilyen formájú védekezés ellen. Pazarló nézet az ilyen, mert ma is nélkülözhetetlen szerepe van a biológiai körforgásban — például a környezetvédelemben — úgy, hogy az istállókon keresztül jusson vissza a talajba, mint pótolhatatlan szerves anyag, kifejtvén a termésfokozó hatását. Értékeit összegezve: a szalma alomfunkcióját semmi más nem pótolhatja, legjobb nedvszívó képessége miatt. Takarmányozásnál magas szárazanyag tartalma miatt és szénahiány esetén szálas pótlásban is szerepe van. Bálázva gyorsan szállítható, kazalba rakható, leggyorsabban és leggazdaságosabban, szinte veszteség nélkül így juttatható el legkönyebben az állatokhoz. Ezért nem drága a bálázás. Legnagyobb gond, hogy a jó szándék ellenére nem sikerült elvetni a tervezett kalászosmennyiséget, másrészt csapadékhiány miatt ritka és nem nőttek meg a megmaradt vetések. Ezenkívül a háztáji gazdaságok ellátatlanságát szalma vonatkozásában js a nagyüzemeknek kell fedezni. Kézenfekvő, hogy ami megtermett, azt mind úgy takarítsák be, mint többek között a leveleki Dózsa, a Nyírmadai A©., a fearpai Esze Tamás Tsz. Kezd gyakorlattá válni az a helyes szemlélet, amelyet az elmúlt évben több nagyüzem követett: kooperáltak olyan üzemmel, ahol szalmafelesleg mutatkozik. A jó példákat tovább kell szélesíteni és szükséges is, mert télen a tsz-ek nagy része fűrészporért kilincsel alomszűke miatt, ami talán a legdrágább alompótló és nem is lehet mindig beszerezni annyit, amennyire szükség volna. Jó lenne, ha most jutna eszükbe a szűkös téli napok ilyen gondja, baja, ahol ez gyakran probléma, mert most van itt a megelőzés ideje. Lucernaszállítás a buji határban. (Elek Emil felvétele)
