Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-11 / 161. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 11. 0©00©G Á lakásépítés lehetőségei és feltételei (VI.) MMIEáM SZÍNEK ÉS FORMÁK Kiállítás a KEHÉV-nél Tábor Tivadarban Végy egy színes papírcsí­kot, ragaszd fel egy fehér lapra, majd vágj ki hozzá tet­szőleges idomokat, forgasd a felragasztott felületen, s fi­gyeld a színek és formák vibráló játékát, harmóniáját, díszharmóniáját. Körülbelül ez lehetett a receptje annak az izgalmas játéknak, melyet a nyíregyházi dohánygyári in­tarzia- és képzőművészeti kör tagjai megtanultak, a művész­pedagógus Tőkey Péter irá­nyításával. A játék végered­ménye pedig az a kiállítás, melyet az elmúlt napokban a KEMÉV vállalat Bokányi Dezső ifjúsági klubjában be­mutattak. Lendületes, mozgalmas, absztrakt alkotásokkal érde­kes formai kísérletekkel, friss, fiatalos, ötletekkel jelentke­zett a kör a közönség előtt. Bár néhány hagyományos csendélet, finom pasztellkép is helyet kapott az anyagban, a kiállítás egésze a meglepe­tés erejével hatott. Kellemes meglepetés volt azt tapasz­talni, hogy néhány dohány­gyári dolgozó, illetve közép- iskolás szívesen tölti szabad idejét efféle képzőművészeti kísérletezéssel, s hogy me­gyeszékhelyünkön is műkö­dik immár olyan amatőr al­kotó közösség, mely a kép­zőművészet legkorszerűbb út­jait járja. Megtudtuk, hogy a dohánygyári szakszervezeti bizottság a jóléti és kulturá­lis alapból már több éve tá­mogatja a csoportot. Ez a vál­lalkozás mindenképpen di­cséretes és követésre méltó. Csakúgy, mint a KEMÉV kul­turális bizottságának és könyvtárának szándéka a ki­állítás megrendezésével. Je­lentős szerepet játszanak az ilyen tárlatok az ízlés for­málásában, amellett az alko­tás öröméről is vallanak. Szí­vesen látnánk a dohánygyári kör amatőr képzőművészeinek munkáit más üzemekben, esetleg nagyobb nyilvános­ságnak szánt központi kiállí­táson is. Ismét izgalmas élménye­ket ígér lakóinak a tivada- ri olvasótábor, sok-sok meglepetéssel, a felfedezés örömével. A Móricz Zsig­mondi Megyei Könyvtár olvasótáborában — amely tegnap este nyitotta meg kapuit — ezúttal is a ko­rábbi években megszokott gazdag program várja az ország minden részéről ér­kezett középiskolásokat. Az a jó olvasótábor — mondják a hozzáértők —, amelyben az olvasásra jut a legkevesebb idő. Lát­szólag ellentmondás rejlik ebben, azonban az elmúlt évek tapasztalatai valóban azt bizonyították: az olva­sótáborokban éppen az a hasznos, hogy a könyvek ürügyén a fiatal olvasók önmagukat, lehetőségeiket felfedezhetik, s megismer­kedhetnek a legkülönfé­lébb művészeti ágakkal. A tivadari táborban termé­szetesen az irodalomé a főszerep, emellett azon­ban a kiscsoportos foglal­kozásokon és a közös prog­ramokon szó lesz a mu­zsikáról, a képzőművészet­ről, a filmről, a népmű­vészetről stb. A vezérfonal ezúttal — a centenárium jegyében — a bartóki élet­mű. Érdekes előadások, filmvetítések, kirándulások mellett nagy várakozás előzi meg a kisari népdal- gyűjtő utat, a gyalogtúrát a nagyari Petőfi-fához, a KISZ-ankétot, illetve a halászléfőző versenyt- A tábor 22-én zárul. Hét végére ajánljuk Sóstói érmek a galériában A közelmúltban csodálhat­ták meg a képzőművészet kedvelői a nyíregyházi városi művelődési központ kiállító- termében a sóstói nemzetközi művésztelep idei alkotásait. Külföldi és hazai művészek immár ötödik éve találtak inspiráló műhelyre Nyíregy­háza-Sóstón. A telep öt éve alatt született érmek, plaket­tek, apró szobrok július 14- től Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában láthatók majd. A galéria Műhely so­rozatának legújabb tárlata augusztus 14-ig kereshető fel. Néhány — Balaton körüli útra ké­szül a nyíregyházi Városi Stú­diószínpad. A tervek szerint — kellemest a hasznossal ösz- szekötve — közösen töltik el szabadságuk egy részét, s amellett fellépnek a táborozó gyermekek előtt, Dömdödöm című műsorukkal... — Nagy sikere van a film­múzeumi előadássorozatnak megyénkben. A legújabb régi sláger a Darling című angol film, melyet július 11-én két­szer vetítenek a nyíregyházi Krúdy moziban... sorban — Az országos népművé­szeti kiállítást a Nyíregyházi Ipari Szakközépiskolában (Korányi út) naponta 8-tól es­te hatig tekinthetik meg az érdeklődők... — Megnyitották a Hajdúsá­gi Nemzetközi Művésztelep kiállítását Hajdúböszörmény­ben. A telep munkáiból az idén állandó galéria nyílik. — Cserépvásár lesz július 12-én Pécsett. Az ötödik al­kalommal megrendezendő or­szágos vásárra harminchárom fazekas látogat el körülbelül húszezer cseréptárgggyal. Népművészet gyermekeknek A napozás, a fürdőzés mellett nyáron is kellemes él­ményt ígér a néprajzi, törté­nelmi emlékek megtekinté­se, a múzeumlátogatások. A hét végén a szokásos nyitva­tartási rend szerint várják a megye múzeumai az érdeklő­dőket. Tiszavasváriban a Vas­vári Pál Múzeum, a vásáros- naményi Beregi Múzeum 10- től 14 óráig tart nyitva. A mátészalkai Szatmári Múze­um 10-től 16 óráig, a kisvár- dai Vármúzeum, a nyírbáto­ri Báthor-i István Múzeum, a vajai Vay Ádám Múzeum és a nyíregyházi Jósa András Múzeum 10-től 18 óráig vár­ja látogatóit. A Sóstói Múze­umfalu portáit pedig hétfő ki­vételével mindennap 9 és 16 óra között kereshetik fel az érdeklődők. Képünkön: ön­töttvas lámpa a Beregi Mú­zeumból. (E. E. felv.) Szemet gyönyörködtetők azok a népi játékok, melyek az országos népművészeti ki­állításon láthatók. Az ipari tucatgyártmányoknál kedve­sebbek, egyediségüknél fogva bájosabbak. Nemcsak a ve­lük való játszás ad több örö­met, de a készítésük is. Erről győződhetnek meg azok a gyerekek, akik a kiállítás tar­tama alatt ellátogatnak a Nyíregyházi Ipari Szakközép- iskolába. A megyei-városi művelődé­si központ munkatársai vár­ják a vállalkozó kedvűeket. Júl. 14-én 14 órától papírból vághatnak, hajtogathatnak, játékokat a gyerekek. 16-án 15 óra 30-tól gyöngyfűzésre invitálják az érdeklődőket. Rongy- és kukoricabáb ölt­het testet a gyermeki kezek munkája nyomán jú­lius 18-án délután. 19- én agyagból formálhatnak figurákat, 23-án ismét rongy­báb, fonalból pedig különbö­ző játék készíthető. 25-én pókozás (hurkapálcikára fo- náltekerés) és szabadtéri cso­portos játék ígér kellemes ki- kapcsolódást. 26-án szövés, agyagozás szerepel a prog­ramban, de azon a napon az ipari szakközépiskolába láto­gatók a szó igazi értelmében körmön fonhatnak. A régi gyermekjáték-készítő sorozat 30-án gyöngyfűzéssel, póko­zással zárul. Segít a munkáltató Féktelenek Az átfogó, és a lakásépítést, valamint a gazdálkodást, beleért­ve a lakások cseréjét Is segítő ren­delkezéseket a lakásépítés mun­káltatói támogatásának feltételeit Is módosították. Ugyanis mind­ezek a célok azt Is indokolták, hogy felülvizsgálatra kerüljön, megfelelő módosításokkal bő­vüljön a munkáltatók lakásépí­tési támogatásának lehetősége Is. Sokan jutottak eddig is mun­káltatói támogatással lakáshoz. Ennek előnye a bővülő lakásépí­tés mellett az Is. hogy kedvező­en segíti a munkáltatók tervsze­rűbb munkaerő-gazdálkodását, a munkahelyt törzsgárda kialakí­tását. Ezen túlmenően a személyi tu­lajdonba kerülő lakások építési és vásárlási kölcsönfeltételei ked­vezőbbek a munkáltatói támoga­tás mellett, mint az általános pénzügyi feltételekkel. Ebben a formában tehát olyanok is la­káshoz juthatnak, akik egyéb­ként az általános pénzügyi felté­teleknek nem tudnak megfelel­ni. Ez tette lehetővé, egyben ez Is indokolta, hogy a munkáltatók lakásépítési támogatása a VI. öt­éves tervben meghatározott cél érdekében bővüljön. Több célra Ennek megfelelően a vállala­tok lakásépítési alapjukból az új családi ház, korszerű, csoportos családi ház, és telepszerű, vagy egyedi társasház építésének mun­káltatói támogatásán túlmenően támogathatják mindazokat az építési formákat, amelyek a la­kásalap bővítését eredményezik. Hozzájárulhatnak a költségek­hez az állami lakóépületre törté­nő emeletráépítésnél, tetőtér-be­építésnél, és támogathatják az ál­lami bérlakások bővítését, tolda­léképítését. Ugyancsak segíthe­tik a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átala­kítását, tekintet nélkül arra, hogy a lakás tulajdonosa, vagy bérlője a kölcsönben részesített dolgozó. A lakásépítési alapból ezekre a célokra nyújtott munkáltatói kölcsön esetében az OTP-köl- csön feltételei nem változtak, és a dolgozó, tehát az építtető mi­nimális előtörlesztése, saját ereje az építési költség 15 százaléka. Az is új rendelkezés, hogy a munkáltatók a lakásépítést alap­jukból a munkáltatói támogatás­ra később kijelölésre kerülő dol­gozójuk részére megelőlegezhetik — lakásonként legfeljebb 60 ezer forintig — a telekárnak, a telek használatba vételi dijának, az út- és közműfejlesztési hozzájárulás­nak, beruházási, tervezési költ­ségeknek a lakásra jutó hánya­dát, ha a telepszerű, többszin­tes lakóház építtetője a munkál­tató által szervezett közösség, vagy lakásépítő szövetkezet. Ha a munkáltató által a lakás­építési alapból nyújtott kölcsö­nök összege nem éri el a szo­ciálpolitikai kedvezmény össze­gével csökkentettt építési költség tíz százalékát, akkor a dolgozó­val 15 évnél rövldebb törlesztési idővel is köthető megállapodás. Sok helyre Az állami támogatás és a ked­vezményes pénzügyi feltétel az új rendelkezés szerint több tele­pülésre terjed ki. A munkásakció kedvezményeit a kiemelt településeken történő építkezésekhez lehet igénybe venni. Ezeken a településeken a mun­kásakció kedvezménye azonban kizárólag a telepszerű, többszin­tes társasházépítés, vagy vásár­lás esetén alkalmazható, ha az egyéb feltételek együttesen fenn­állnak. Ennek megfelelően a jö­vőben tehát állami támogatást az egyedi társasházlakás építésé­hez nem nyújtanak. A munkáltató a lakásépítési alapból dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér-, valamint szolgálati lakásokat, tehát a tu­lajdonába kerülő lakásokat is építtethet. E formában építhet otthonházakat is, illetve ezek épí­téséhez is hozzájárulhat. Oj lehetőség az is, hogy azok, akik jövedelmi, és vagyoni hely­zetük alapján jogosultak állami bérlakásra, de a tanács — a név­jegyzékbe történt felvétel ellené­re — ezt a jogos lakásigényt nem tudja kielégíteni, kérhetik ré­szükre OTP-beruházásban épült lakás kiutalását. Ebben az eset­ben, ha a kedvezményekkel csökkentett lakásár 20 százalé­kának megfelelő munkáltatói kölcsönben részesülnek, a taka­rékpénztár az adásvételi szerző­dést az állami vállalati munká­sok lakásvásárlására vonatkozó kedvezményes pénzügyi feltéte­lekkel köti meg. Tehát, aki bérlakásigényéről le­mond, és munkáltatója támoga­tásával vállalja OTP-beruházású lakás tanácsi kijelöléssel történő megvásárlását, függetlenül a fog­lalkozásától, a munkáslakás-ak- ció kedvezményeiben részesül­het. Társadalmi alap Sok felépült ház, sőt egész házsorok, lakótelepek bizonyít­ják, hogy a házépítés családi, munkatársi, baráti, közösségi összefogást igényelt már a múlt­ban is. Nem véletlenül magya­rázza az értelmező szótár a ka­láka szót a házépítés elvégzésé­nek önkéntes segítőtársakból összeállt munkaközösséggel, az ebben végzett ingyenes munká­val. Hagyománya van tehát a kalákában végzett házépítésnek. A városias, telepszerű, többszin­tes lakások építésénél azonban egyre kevesebb lehetőség van az ilyen jellegű támogatásra. Ugyanakkor viszont különösen a kiemelt településeken, ahol a munkáslakás-építést külön álla­mi kedvezmények is segítik, vál­tozatlanul szükség lenne különö­sen a nagycsaládosok és fiatalok esetében a munkahelyi kollektí­vák segítségére. Ezért merült fel már korábban olyan Igény, hogy a munkatársi, elvtársi segítőkészség valamilyen más, az eddigiektől eltérő for­mája alakuljon ki. Ennek az igénynek az alapján öt éve szü­letett tárcaközi rendelet hozta létre a társadalmi lakásépítési alap képzésének lehetőségét. Ezt a lehetőséget az új rendelkezé­sek is fenntartják: tehát a tár­sadalmi munkából származó ösz- szegekből lakásépítési alap ké­pezhető. A társadalmi munkából szár­mazó alap szélesebb körű fel- használást tesz lehetővé, mint a vállalati alapokból képzett. Így a társadalmi alapból segíteni lehet — elsősorban a több gyermekes és a fiatal — munkáscsaládok hiányzó, de lefizetendő saját anyagi erejének előteremtését. Ebből az alapból tehát nyújtható kölcsön, valamint vissza nem té­rítendő támogatás, illetve egy- egy építtetőnek mindkét megol­dással lehet segíteni az építke­zésnél. A társadalmi munkából szár­mazó lakásépítési alap képzése olyan lehetőség, amellyel az ed­digieknél jobban lehetne és kel­lene a megyéknek Is élni. Nagyobb lehetőség A munkáltatói lakásépítési alap — beleértve a társadalmi munkából származó lakásépítési alapot is —, felhasználási köré­nek bővülése tehát minden olyan törekvést támogat, amely a jogos lakásigény kielégítését célozza. Egyben alkalmas arra Is, hogy a lakáshiány mérséklése céljából ösztönözze mindazon lakásépítési formák keresését, amelyek a meglévő lehetőségek jobb, cél­szerűbb felhasználását segítik. Ide tartoznak a tetőtér-beépíté­sek, emeletráépítések, toldalék­építkezések, a nem lakás célját szolgáló helyiségek átalakításai is. Tisztelt szerkesztőség! Megdöbbenéssel olvastuk a Kelet-Magyarország 1981. jú­lius 1-i számában „Féktele­nek” című cikküket. A pa­naszkodó által leírtakkal szemben a valóság az, hogy kb. 20 ember töltötte a hét végét Császárszálláson. Az összejövetel egyáltalán nem volt rendhagyó és a résztve­vői sem voltak már gyerekek, hanem többnyire főiskolai és egyetemi hallgatók. Az „or­gia és ivászat” helyett csu­pán hangos tánczene, „disco” volt, amelyet az igazán érde­kelt felek nem sérelmeztek, sőt velünk táncoltak és szóra­koztak. Valóban történt azonban egy aprónak nem nevezhető incidens: a szemben lévő má­sodik telekszomszéd trágár szavakkal illette társaságunk tagjait, majd sötétedés után valaki leeresztette a parkoló autók kerekeit. Mi azonban nem trágárságokkal válaszol­tunk, hanem békésen fúj­tatni kezdtük a leeresztett kerekeket, miközben a már említett szomszéd vasrúddal a kezében jött ki és csak a tár­saságunkban jelenlévő ügy­véd felszólítására volt haj­landó a vasrudat letenni és „visszavonulni”. Véleményünk szerint — egy olyan városban, mint Nyíregyháza, ahol köztudot­tan kevés, vagy nem túlzás kijelenteni, hogy nincs olyan szórakozóhely, ahol a 20 és 30 év közötti fiatalok elfogadha­tó módon szórakozhatnak — nem követtünk el olyan dol­gokat, amellyel az üdülőkör­zetet és a valóban pihenőket zavartuk volna. Amennyiben a zene kicsit hangosabban szólt, mint a megszokott, ezúton kérünk el­nézést a nagy nyilvánosság előtt. Szeretnénk azonban, ha a jövőben nem adnának helyt túlzó megalapozatlan panasz­nak, mely helyenként már a becsületsértést súrolja. A „Féktelenek”, 14 aláírás Új barlangcsoda A Gerecse-hegységben lévő Plszllce-barlangban eddig még ismeretlen új szakaszt fedeztek fel a Tatabányai Szénbányák barlangkutató csoportjának tag­jai. Az új szakasz 120 méter hosszú és falait gazdag képződ­mények, hófehér és vöröses kal- cltkristályok díszítik. Sok állat­csontot, cserepet, sőt olyan kő­darabokat is találtak, amelyek kézi megmunkálást sejtetnek. A leletek korának megállapítása a tudósokra vár, a barlangkutatók viszont elkészítették az újonnan feltárt barlangrész-térképet, geo­lógiai, kőzet- és ásványvizsgála­tokat végeztek, rovarcsapdákat helyeztek el, hogy megismerjék a barlang biológiai viszonyait is. A későbbiekben, a szénbányák anyagi támogatásával, tovább folytatják a kutatásokat, mert a most feltárt barlangrész alatt újabb folyosókat sejtenek. Zsaroltak a váróteremben Álrendőrök valódi büntetése December 3-án az ököritó- fülpösi bisztróban ivott egy társasággal Nagy Ferenc 30 éves büntetett előéletű hely­beli állatgondozó és Farkas József 20 éves helybeli fog­lalkozásnélküli. — Nagy név­napját ünnepelték. Betért a bisztróba a szamosangyalosi szociális otthon két lakója, Papp Ferenc és Hegedűs Já­nos, akik kimaradást kaptak a névnap megünneplésére. Nagy észrevette, hogy Papp- nál pénz van. Beszélgetni kez­dett vele, kiderült, hogy egy­aránt a névnapjukat ünnep­ük, ezért Papp pálinkát vett és azt közösen fogyasztották el. Zárórakor Papp még vett négy üveg sört, a táskájába tette és társával együtt az ál­lomás felé indultak, hogy visszautazzanak a szociális otthonba. Nagy és Farkas is elindult. Az úton beszélgetni kezdtek, s megállapodtak, hogy pénzt szereznek Pappéktól. Egy ut­cán eléjük kerültek, köteked­tek velük, lökdösték az it- tasabb Hegedűst, itt azonban még útjukra engedték őket. Később Nagyék is elmen­tek az állomásra. A váróte­remben Hegedűs már aludt. Farkas bemutatkozott Papp Ferencnek, hogy ő nyomozó. Közölte, hogy itt nem lehet inni és aludni. (Papp épp sört ivott.) Ezért kétszáz forintra megbünteti őket. Figyelmez­tette Pappot, hogy amennyi­ben nem fizetnek, bekíséri őket a rendőrségre és meg­veri őket. Ezután egy sárga lapra Papp Ferenc adatait ír­ta föl. Ott állt mellettük Nagy is, közbe-közbe szólt, s fenyege­tőzött, hogyha nem fizetnek, bekísérik őket. Mit tehetett Papp Ferenc? Fizetett az álrendőrnek. Mikor Farkas átvette Papp­tól a kétszáz forintot, intett társának és kimentek a váró­teremből. Farkas azonban ha­marosan visszatért. Egy üveg sört kért Papptól, majd ki­hívta és Nagy jelenlétében kiborította a táskáját. Ezután Naggyal elmentek és közösen megitták a sört. Papp Ferenc ezután beko­pogtatott a forgalmi irodába, és segítséget kért, mert félt, hogy az álrendőrök ismét visszatérnek. • A Nyíregyházi Megyei Bíró­ság zsarolás miatt Nagyot — mint különös visszaesőt — három év börtönre büntette és három évre eltiltotta a közügyektől. A fellebbezési tárgyaláson Farkas vissza­vonta a fellebbezését, így ne­ki maradt a járásbíróság ál­tal kiszabott büntetés: két év börtön és két év közügyek­től való eltiltás. Az ítélet jogerős. <k)

Next

/
Thumbnails
Contents