Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
1981. július 8. KELET-MAG Y ARORSZÄG 3 Á felvételi M inden nyarunk visszatérő kedvetlensége egyféle nehéz bánat. Az érettségik, a ballagások ma már népünnepélynyi csinnadrattája után súlyosodik a világ. Ismerősöm fia mesélte az egyetemi felvételijét. Akkor még beletörődő természetességgel mondván, hogy bizony az nem sikerült. Beszélek most az ismerősömmel, kérdezem a gyereket, hogy mit csinál, hová megy? Megdöbbenek, mert a felvételit ezúttal már másképpen hallom. Állítólag a gyerek mindent tudott, és bár az egyetem levelet még nem küldött, a világ legnagyobb igazságtalansága lesz, hogy nem veszik fel a fiút. Mondom a felvételit, hogyan én tudom, legyint rá, mert szerinte nyilvánvaló, hogy a gyerekkel igazságtalanok, eleve rosszindulatúak voltak. Tévedés ne essék: tudom, hogy a szülő rendes ember, de azt is, hogy ezúttal nem a gyerek hazudott. A felnőtt változtat, szépít a történteken, mert képtelen elviselni, hogy pont az ő gyereke nem produkált eleget. Eltelik még két—három hét és a gyerekkel is elhiteti a család, hogy mindenki hibás, csak ő nem. Elhitethetik, hiszen tizennégy éves kora óta a maguk álmához nevelték a fiukat, képzeletben ezerszer ráadták már a fehér orvosi köpenyt. Tudok egy történetet, el is mondorp, mert tudnunk kell, hogy ilyen történetek is vannak. Az egyik jogtudományi egyetemen felvételizett, immár másodszor, egy miniszterünk fia. Másodszor írt úgynevezett „két nullás” dolgozatot. A szóbelire be se hívták. Az édesapa ezt tudomásul vette, de a dékáni hivatalban mégis csengett a telefon, mert voltak szolgálatot tenni akaró beosztottak, volt rokonság és volt édesanya. A dologban a legfurcsább, hogy az egyetem nem tehetett semmit. Nem azt állítom, hogy nincs semmiféle protekció, de azt igen, hogy protekciója csak annak lehet, aki sokadmagával ér el ugyanolyan eredményt, de eléri azt. Barátom fia ezt közvetlen az írásbeli után még elhitte. Azóta már kételkedik benne. Csalódott ember, aki most nem tud mit kezdeni magával. A család lábujjhegyen jár körülötte, mintha ő lenne a „nagybeteg”, ő pedig köte- lességszerűen tűri ezt a mártírszerepet, aminek különben számtalan apró előnye van. Túloznék? Nem hiszem. Egy tizennyolc éves ifjú ember megméretett, és könnyűnek találtatott. Találkozott; szembesült önmagával, és képes is lett volna elviselni ezt, ha a család segít neki, ha nem rosszul akarunk segíteni neki, ha majomszeretetből nem merünk azonosulni a világ, egészében mindenképpen igaz ítéletével, ha nem mondjuk elég természetességgel, hogy van időd, próbáld meg jövőre jobban, kisfiam. N yár van. Valójában vidám és szép, de sok száz, ezer családban bután szomorú. Sok száz, ezer családban a gyerekeket vigasztalgatjuk hazugul, pedig hasznosabb lenne magunkba nézni, és számot vetni azzal, hogy vajon nemcsak a szeretet képzeltette velünk nagyobbnak, mélyebbnek a gyerekünk tehetségét, képességeit. Ártunk magunknak is ezzel, de ez még bocsánatos bűn. Ártunk a gyereknek is, és ez éppen a sikertelenség élménye után bocsáthatatlan. Hiba. Bartha Gábor Készülődés a premierre Rugalmas munkaidő, lépcsőzetes munkakezdés Még egy fél év, és mindenki számára beindul az új munkarend, az ötnapos munkahét. Ismert azonban, hogy korántsem oly egyszerű dolog ez, hiszen nem csupán arról van szó, hogy ezentúl a hét öt napján fél órával, egy órával többet dolgozunk, hanem jelenti ez azt is, hogy a szolgáltatástól az óvodák, bölcsődék nyitvatartásán át a közlekedésig, számos problémát kell megoldani. Az elmúlt napokban Nyíregyházán a város gyárai, intézményei, a tanács illetékes vezetői és a közlekedési vállalatok — a MÁV és a Volán — képviselői ültek le, hogy a teendőket megtárgyalják. Mint kiderült, nálunk is 1982 első munkanapja lesz a nagymértékű áttérés időpontja, azonban néhány gyárban, ennél korábban teremtik meg az átállás feltételeit. Az erre vonatkozó programot, az érdekelteknek legkésőbb október 1-ig kell elkészíteniük. Az ötnapos munkahét feladatainak érdekében — mint elhangzott —, Nyíregyházát 3—4 körzetre osztják fel, így külön körzetnek számít majd a Derkovits utca és környéke, a Déli ipartelep, valamint a város belterülete, és alapelvként mondták ki, hogy a körzetekben lévő kisebb vállalatoknak, a nagyobbakhoz kell majd igazítaniuk saját munkakezdésüket. Ugyanis egyértelmű, hogy az áttérés, a lépcsőzetes munkakezdést is megköveteli majd. A vállalatok megjelent képviselői több, figyelmet érdemlő problémát vetettek fel az eszmecserén. Többen kiemelték, hogy a sok helyütt korábbra tett kezdés nehézséget okoz majd a kisgyermekes anyáknak, hiszen hamarabb kell majd gyermekeiket óvodába, bölcsődébe vinni. A konzervgyár illetékese viszont azt emelte ki, hogy a gyár sajátos helyzete az átlagtól való eltérésre készteti őket. A gyár, munkáját tekintve részben idényjellegű, a legtöbb teendőjük augusztus és október között van, éppen ezért várható, hogy a szabad szombatok kiadását az általánostól eltérően kell megoldaniuk. Több oldalról vetődött fel a rugalmas munkaidő alkalmazásának kérdése is, hiszen ez egyebek között a bölcsődei, óvodai nehézségek köny- nyítésében is segíthet, nem beszélve arról, hogy a közlekedés zsúfoltságát is enyhítheti. Ami pedig a szolgáltatásban dolgozók szombati, vasárnapi problémáit illeti, a tanács szakembere szerint elképzelhető, hogy óvodai, bölcsődei ügyeleti rendszert vezetnek be. Jókor jött ez a tanácskozás, a felvetett — és csak részben ismertetett — kérdések, ezt igazolják. Kiderült, a kérdésekre adandó válaszok időt vesznek igénybe, sok átszervezésre, intézkedésre, gondolkodásra van még szükség ahhoz, hogy a túl- • nyomó többség számára kétségtelen előnyt jelentő újdonság premierjére minden ami szükséges, rendelkezésre álljon. Nyári gyakorlat Az 1980—81-es tanévben új oktatási módszert vezettek be a nyíregyházi 107-es számú „Mező Imre” Ipari Szakmunkásképző Intézet cipőkészítő alapszakma tanításában. Az egyéves elméleti és gyakorlati munka után a tanulók dönthetnek arról, hogy cipőfelsőrész-készítő vagy cipőgyártó szakon folytatják tanulmányaikat. A tanulók szakmai önállóságukat, elképzeléseiket az iskola korszerűen felszerelt tanműhelyében valósíthatják meg. Saját elképzelés alapján készítenek munkadarabokat, melyet aztán meg is vásárolhatnak minimális áron. Az iskola szoros kapcsolatban áll nyíregyházi termelőüzemekkel, így például a Szabolcs Cipőgyárral és a cipőipari szövetkezettel. Mindkét gyárnak, illetve szövetkezetnek bérmunkában dolgoznak. A tanév végétől hathetes nyári gyakorlaton, a szakmai ismeretek elsajátítása mellett, jelentős termelési értéket is előállítanak a cipőkészítő tanulók. Az iskola ez évi bevételi terve több, mint egymillió forint, melyből egy tanulóra közel háromezer forint termelési érték jut. Jól felszerelt tanműhelyben dolgoznak az első éves cipőkészítők. A hidas szabászgép fortélyait ismerteti Kallós Ferenc szakoktató, Kiss Katalin tanulóval. Kép és szöveg: Császár Cs. KÉSZÜL: HÁZILAG Olcsóbbr ha bogárfavázas Pár éve azzal a céllal hozták létre a szabolcs-szatmári Teszöv műszaki irodáját, hogy önköltségesen készített tervdokumentációkkal, szak- tanácsadással segítse a termelőszövetkezetek házilagos építési beruházásainak megvalósítását. Idén különösen jól tett eleget feladatának a műszaki iroda. Első fél évben megyénkben csaknem száz szövetkezeti nagyüzemi gazdaság kezdett el különböző építkezéseket, saját erőből. Az összes bekerülési értéke mintegy 185 millió forint. Az engedélyezési kiviteli tervek 90 százalékát a szövetség műszaki irodájában készítették, önköltségesen. Az iroda kezdeményezte az önköltségcsökkentés érdekében, hogy az új létesítmények épülettartó szerkezete úgynevezett bogárfavázas rendszer felhasználásával történjék. Ugyanis jelenleg ez a legolcsóbb építési módszer. S ezt elsősorban állattartó épületek építéséhez, rekonstrukciók alkalmazásakor használják. Favázas rendszer alkalmazásával készülnek sertésistállók vagy azok rekonstrukciója többek közt a nyíregyházi Ságvári, a tiszaberceli Bessenyei, a máriapócsi Rákóczi Tsz-ben. Juhtartó férőhelyek épülnek Csarodán, Sza- kolyban, Nagydoboson valamint a nyíregyházi Dózsa Tsz-ben. Szarvasmarha-tenyésztés részére készül istálló vagy annak rekonstrukciója más helyekkel együtt Hodá- szon és Csarodán. Az év első felében, a húsprogram támogatására, a műszaki iroda közreműködésével 20 ezer juh, 7 ezer 200 sertés, 1 ezer 300 szarvasmarha számára kezdtek el új férőhelyek építését vagy régebbi felújítását megyénkben. Az iroda egyéb tervdokumentációt is szép számmal készített már az idén, nagyüzemi gazdaságoknak. Elkészítette az engedélyezési kiviteli dokumentációt a hodászi Béke Tsz-nek takarmánykeverő-szárító, a nyíregyházi Ságvárinak tojásosztályozó és feldolgozó, a tímári Béke Tsz-nek 400 vagonos burgonyatároló és -osztályozó, a balkányi Szabolcs Tsz részére targoncajavító üzem építéséhez. Mindemellett kivitelezési építési okmányokat adott át a szövetségi műszaki iroda megrendelő termelőszövetkezeteknek kiegészítő üzemágak épületei, szociális létesítmények és szolgálati lakások megvalósításához. Utóbbihoz első fél évben m tervdokumentáció két'?u:i el. (ab) Hunka a holt szezonban ' SóesomagolA Baktalórántházán Újabb munkalehetőséget biztosít a tagoknak holt szezonban a baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezet. A Zöldért-tel kooperálva, már a napokban megkezdik a Szovjetunióból és az NDK- ból, nagy tételben, vasúton érkező ipari, illetve étkezési só kiskereskedelmi méretű csomagolását. Az ömlesztett ipari sót öt- venkilós, az étkezési sót pedig egykilós csomagokban „állítják” elő. A mintegy négy és fél ezer négyzetméternyi „sóüzem” kapacitása napi 70—80 tonna. Húsz dolgozót, elsősorban nőket foglalkoztat. Jászén Antov: Annyi pénz H ívtam egy szobafestőt, fesse ki a lakást. Sajnos, festés közben annyira összekoszolta a parkettát, hogy parkettázót kellett keresnem. A parkettázó hozzáfogott a csiszoláshoz, de valószínű, zárlatos lehetett a gépe, mert amikor a csatlakozót bedugta a konnektorba, a falban leégett a vezeték. Először a tűzoltóknak akartam telefonálni, de meggondoltam; kerítettem egy villanyszerelőt. A mester kibontotta a falat, isten áldja a keze munkáját, pillanatok alatt kicserélte a leégett vezetéket, de hát ilyen tátongó réssel hogy néz ki a frissen festett fal? Keríteni kellett egy kőművest. A kőműves becsületesen betömte a réseket, még a fürdőszoba felől is megreparálta, elsimította a falat, csak történt egy kis baj: a kalapácsát ráejtette a mosdóra, az meg ripityára tört. Jött a vízvezeték-szerelő, kicserélte a mosdót, sajnos, a nagy sietségben levert néhány csempét a falról, kénytelen voltam egy burkolót keríteni. Az meg szerencsétlen véletlenül nekiesett a falitükörnek és összetörte Az üveges új tükröt rakott fel a falra, de amikor a fatipliknek lyukakat fúrt a falba, átvágott egy elektromos vezetéket, így hát megint villanyszerelő után futkostam. A szerelő addig babrált, amíg kilyukasztotta a fürdőkádhoz vezető vízcsövet. Jött megint a vízvezeték-szerelő, a falsimító kőműves, aztán meg a szobafestő. A mesterek munka közben úgy összejárták, összekoszolták a lakást, hogy megint a parkettázót kellett visszahívni, gyalulja fel az egész padlózatot. A mester rögtön munkához látott, de erős dohányos lévén, állandóan a szájában lógott a cigaretta, s egy óvatlan pillanatban meggyulladt a kupacba rakott forgács, leégett a házunk. Most szállodában lakom és végtelenül boldog vagyok. Csak egy dolog nyugtalanít: a tűzből sikerült kimentenem a televíziómat, de egy kicsit összeégett, így hát szerelőt kéne hívnom, hogy megreparálja. Csak az a baj, hogy eladósodtam, sokba került ez az egész cécó. Persze, ha meggondolom, talán így a jó. Mert ugye, jön a szerelő, ő is elszúr valamit munka közben, leég a szálloda, és egy porig égett szállodát végképp nem tudok kártalanítani, any- nyi pénzem már nincs! (Fordította: Kiss György Mihály) S. Z. Z^“ríí^J5.OESE06NVS0G JO MMKB = IMK05E6
