Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 30. IG-SZEMLE ELŐTT ság képviselői a leendő helyszínen ismerkednek a körülményekkel. Az augusztus 14-től 20-ig tartó szemle programfüzetében harci túráról, úszásról, kerékpárversenyről olvasunk és egy kiállítás is lesz az IG történetéből. A szemle látványt és izgalmakat ígér. A nézőknek is. (Jávor László felvétele) Haramialeves, velőrózsa rántva A vendégfogfadjás titka Soha nem kaphat szebb feladatot a pincér, mint amikor a vendég azt mondja: önre bízom a választást... A nyíregyházi Arany Szarvas étteremben gyakran elhangzik ez a kívánság, s a felszolgáló kellemes gonddal küzd, saját ételspecialitásaik közül melyiket is ajánlja. Nem ritka a visszatérő vendég, aki egyszer itt megízlelt valami finomat, s később éppen ezért tér be az étterembe. Nemcsak ehető, eladható legyen Messze földön híres a haramialeves, amit marhahúsból főznek, gazdagon dúsítják zöldséggel, csigatésztával vagy eperlevéllel tálalják. A sertésborda erdészlány módra ugyancsak különleges csemege: gombás ragut körítenek csirkemájjal, sült szalonnával, zöldborsót adnak hozzá. A rakott sztrapacska ennek a tájegységnek jellegzetes fogása, túróval vagy savanyú káposztával tálalják. Mai világban az sem mindegy, hogy a sok finom falatot el tudják-e adni. Az Arany Szarvasban azt vallják: minden vendég elégedetten távozzon az étteremből, a felszolgált étel íze, mennyisége, zamata még hosszú ideig késztesse visszatérésre a fogyasztót. Ehhez azonban az sem árt, ha az étel ára nem kúszik egyre inkább felfelé. Papp György étteremvezető éppen azért bosszankodik, mert most is csak mélyhűtött hasábburgonyát kaptak: — Tíz forinttal olcsóbban adhatjuk a „kétszemélyes csülök Makói módra” nevű specialitásunkat a friss burgonyával, mint a mélyhűtöttel— szól az üzletvezető. — ■ De a rántott velőrózsa tartár- mártással is olcsóbb lehetne, 35 forint helyett csak 28-at kérnénk érte. S a forgalmon ez is nagyon meglátszana. Előfizetők ebédhordóval Nyáron igen sok az átutazó vendég, az Arany Szarvas fekvése viszont ilyen szempontból nem a legideálisabb: viszonylag távol esik a városközponttól, ide nemcsak úgy betévednek a fogyasztók, hanem kifejezetten ide is indulnak. Ahhoz viszont, hogy ezt az éttermet válasszák, be kell csalogatni a vendéget. Erre több módot találtak. — Mind többen kérnek menüt — lapozza fel az utóbbi napok étlapjait Papp György. — Valamennyi háromfogásos, naponta 4, vasárnap 6 menüt készítünk. Az ünnepnapon 25 százalékos kedvezménnyel adjuk a menüt. Gondoltunk az előfizetőkre is: 13,70-es ösz- szegből szintén 3 fogásos ebédet kapnak. Nem fontos itt elfogyasztani, a napi 200 előfizetéses étkező jó része hazaviszi az ebédet. Érdemes találomra megnézni például a vasárnapi étlapot. 22,70 forintért gyümölcslevest, párizsit rizzsel és uborkasalátával ehetett a vendég. Minden negyedik forint a sajátja maradt. 19,20 forintot fizetett, aki a ragulevest, töltött káposztát, pis- kótaroládot választotta. Az Üjházy-tyúkhúsleves és a sajtos makaróni 25 forintba került, csakúgy, mint a zöldségleves, sült oldalas rizzsel és csemegeuborka. ' ( lzf órf specialitás Több újdonsággal kísérleteznek. A baromfibelsőség viszonylag olcsó és így kínálnak hagymás vért, zúza- és szívpörköltet. A rendezvényeknél az az elsődleges szempont, hogy a társaság jól érezze magát, hangulatosan, kulturáltan szórakozzon. Egy esküvői ebédet például megoldanak személyenként 130 forintos kiadással. Ebben két főétkezés, esetleg éjfélkor hurka-kolbász és természetesen az italok szerepelnek. — A vendégek visszahódí- tását és megtartását változatos ízekkel, saját ételspecialitásokkal és természetesen olcsó árakkal érjük el — fejezte be Papp György. T. K. Elítélték a kocsmai betörőket Ez év június 19-én Vásá- rosnaményban összetalálkozott két régi cimbora, Kári János és Bácsi Béla vásáros- naményi lakos. Mindketten megjárták már a börtönt, különböző vagyon elleni bűn- cselekmények elkövetése miatt. A találkozás örömére a következő három napban többször is végig járták a vásárosnaményi szórakozóhelyeket. Az éjszakát a szabadban, illetve elhagyott épületekben töltötték és itt pihenték ki az előző napi ivás fáradalmait. Az „édes élet” egészen a harmadik napig, 1981. június 21-ig tartott. Ekkorra ugyanis elfogyott a pénzük és elhatározták, hogy azt a kocsmát, amelyikben utoljára ittak, „felnyomják”. Ezután a Vásárosnaményi Áfész 5. számú italboltjához mentek. Egy ajtópánt segítségével lefeszítették a lakatot, s 2736 forint váltópénzt, 5 üveg bort, 6 doboz cigarettát, 8 tábla csokoládét és különböző konzerve- ket összesen mintegy 4000 forint értékben — magukkal vittek. Hidegvérükre jellemző, hogy egy üveg bort még rögtön ott a kocsmában elfogyasztottak. A helyszíntől 500 méterre lévő szénaboglya tövében telepedtek le és a lopott ital egy részét elfogyasztották, majd ittasságuk miatt elaludtak. Felébredésük után a zsákmányt elosztották és a Tisza partján elrejtették. Reggel, a betörés felfedezése után a Vásárosnaményi városi-járási Rendőrkapitányság nyomozói azonnal hozzáláttak az ismeretlen tettes felderítéséhez. Az alapos helyszíni szemle során a szénaboglya tövében megtalálták az üres üvegeket és egy bíróságtól származó levelet, amelynek a címzettje Kári János 'volt. Ennek alapján még ugyanezen a napon a strandon italozás közben elfogták és őrizetbe vették a tolvajokat. Kári és Bácsi a tárgyi bizonyítékok hatására beismerték a bűncselekmény elkövetését. A járásbíróság a két elkövetőt társtettesként elkövetett lopás bűntettében találta bűnösnek és ezért Kári Jánost mint különös visszaesőt 2 év 4 hónapi szabadságvesztésre, 3 évi közügyektől való eltiltásra, Bácsi Bélát mint többszörös visszaesőt 2 év és 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint 3 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Elrendelte a bíróság mindkét vádlottnak, mint alkoholistának a kényszergyógyítását is. Az ítélet jogerős. Dr. Dúsa Sándor ügyész Á Nyugatiban szemetelt — Mátészalkán fizetett Babkávé a gyermekkocsiban Fél liter pálinkáért 2500 forint — Szabálysértési ügyek a tanácson Budapesten, a Nyugati pályaudvaron szemetelt, de nem volt hajlandó kifizetni a helyszíni bírságot. így került a fiatalember ügye lakóhelyére, Mátészalkára. Ezért foglalkozott vele a tanács vb igazgatási osztályának szabálysértési csoportja, s így lett a kétszáz forintból hatszáz forint bírság. — Nem egyedi az eset — magyarázza Szondi Ferenc, a Mátészalkai Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának szabálysértési főelőadója. — Elég sok az eljáró, így megakad a szabálytalankodó is. Utazás közben a vasút, az autóbusz-pályaudvar környékén. Ha tetten érik és nem fizet, az ügy elindul útjára, a lakóhely szerint illetékes tanácshoz, ahol bizony a bírság összege a háromszorosára is növekedhet. Ugyanis itt már más is kiderül. Például az, hogy eddig is többszörösen vétett a köztisztaság ellen. Vagy magas keresete növelheti a bírság összegét. Leggyakoribb indíték a köztisztaság ellen vétőknél az ital, az alkoholos befolyás alatt elkövetett cselekedet. A két éve hozott tanácsi köztisztasági rendelet óta — érthetően — növekedett az eljárások száma, hiszen csak így lehet annak érvényt szerezni. A tulájdon elleni szabálysértési vétségeket szinte kivétel nélkül a közösség kárára követik el. Az ügyek, esetek színhelyei az ABC-k, ön- kiszolgáló boltok, áruházak. Sajnos, sok a fiatalkorú, s nem egy esetben jól kereső emberek gyerekei követnek el áruházi lopásokat, minden anyagi indíték nélkül. — Például az egyik gyerek . könyvet lopott. Pedig otthon könyvtára van, szülei jól keresnek, sőt, az eltulajdonított könyvek árával is rendelkezve ment be a boltba. A bolti lopásokra jellemző, hogy szinte sohasem a szükség az indíték:. A legritkább eset, hogy például élelmiszer „vándorol” a zsebbe, vagy a táskába. Leggyakoribb a pálinka, a cigaretta, a kávé, vagy a kis helyen elférő értékesebb használati eszköz, ajándéktárgy és így tovább. — Nagyon megdöbbentett „Kizárólag belső parancsra festek, őszintén kimondva, amit látok, és nem várva érte semmit. Mondják, az önmegvalósításig vezető út — különösen a művészetekben — előre gyártott akadályrögökkel van teli. Én azt mondom, hogy az ember, aki alkotni akar, ha visszahúzó akadályokról beszél, azt buzgó hiúságból teszi. Mert nem ismeri kellőképpen a világot, a társadalmát. Nem megy közel az emberhez, megfosztja önmagát az emberek megismerésének nagyszerűségétő’.” Olvasom az önvallomást, a Fongor Béri Károly kiállítására invitáló meghívóban — és nézem az önarcképét. Melyik mond vajon többet j az emberről? A gondolátot egyszerű eszközökkel, közérthető szavakkal közlő mondatok, melyek továbbgondolkodásra késztetnek, vagy a nagyon is bonyolult képi jelek, melyek érzelmeket lobbantanak fel? Nekem többet mond az utóbbi: Béri Károly látomása. Időtlen korú ember néz rám az önarcképről, nem tudom, megvénült kamasz-e. vagy ifjanmaradt aggastyán? Akárcsak a kiállítóterem falain sorakozó cigány lányok szemében, itt is hideg döbbenet, hátborzongató sikoltás: félelem a megkülönböztetéstől, s tiltakozás ellene, a tág- ranyílt, csodálkozó tekintenemrég mindannyiunkat egy eset. Fél liter pálinkáról volt szó, amelyet egy asszony akart kicsempészni a boltból. Kiderült, férjével együtt legalább tízezer forint a havi jövedelmük. Gyümölcsösük van, feltehetően pálinkát is főzettek, s ráadásul még gyerekük sincs. Hát ezért is került 2500 forintba az üveg pálinka... Néha egészen rafinált módon követik el ezeket az áruházi lopásokat. A gyermekelkövetők nagy többsége — bár ez nem mindig bizonyítható — felbujtásra csinálja. A felnőtt, vagy éppen a szülő kéri meg a gyereket, hogy ezt vagy azt hozza ki az áruházból. S ha a gyerek rajtaveszt, a felbujtó továbblép. — Találtunk már nagy csomag Rió kávét a gyerekkocsiban, sőt három doboz cigarettát, s mellé a kifogást: „Biztosan a gyerek emelte le a polcról.” A kávé történetesen másfél méter magasan volt... Aztán: a gyerek kezébe adják a játékot és úgy tesznek, mintha véletlen lenne. Százkilencvenöt üggyel foglalkozott az elmúlt félévben a szabálysértési csoport. Fellebbezésre nem került sor. Négy esetben éltek kifogással, egy szabálysértési pénzbírságot méltányossági okokból terjesztettek fel törlésre. Tóth Árpád Pecsenyeliba Milotáról Egy nyáron üresen álló istállót hasznosítottak jó ötlettel a milotai Üj Élet Termelőszövetkezetben. összesen 10 ezer pecsenyelibát nevelnek fel.- s szállítanak a debreceni baromfifeldolgozóba. Az első szállítmányt a hét végén indították útra. Ekkor 6700 libát adtak át. Képünkön: kocsira kerülnek a libák. (Gaál Béla felvétele) „...belső parancsra festek..." tekben az ember, a világ keresése. Béri Károly nem hivalkodik mélyről indulásával, de nem is akarja letagadni. Felvállalja, ahogy a költő Bari Károly is tette, amikor a cigányság sorsáért, felemelkedéséért érzett felelősséggel szólt a csodálatos cigány asszonyokról, akik csillagos ég alatt, árokparton szülnek, s mint kölöncöt, cipelik magukkal ezredéves nyűgeiket. Van néhány kép a tárlaton mely új formák, új jelek keresésére utal. Ilyen például a Szél háromlovas figurája, vagy a virágcsendéletek, ezeken is átüt azonban valami folytott fájdalom. Van aztán utánérzés is például Csontvá- ry Magányos Cédrusára, de a kiállítást teljes egészében uralják a portrék, s főleg a szemek. Végül is kábulatban hagyjuk el a termet, mintha valami súlyos tárggyal letaglóztak volna. A most 30 éves Pongor Béri Károly Nyírbélteken született, Nyírmihálydiban nevelkedett, Nyíregyházán a zeneiskolában tanult, majd a fővárosban és Debrecenben dolgozott. Mint mondja, a zene nem elégi-, tette ki, s egyik ismerőse biztatására vette kézbe az ecsetet. Kizárólag belső parancsra fest, vallja, s — a nyíregyházi Lenin téri bemutatkozás tanúsága szerint — valóban őszintén. Baraksó Erzsébet Fiatal látogatók a tárlaton. (Jávor László felvétele) Vasárnap — hatféle menü összeült a „haditánács” a sóstói KISZ-iskola termében Többnyire egyenruhás fiatalok ülik körül . az asztalokat. Országos esemény programját, részleteit beszélik meg katonás precízséggel. Az ifjúgárdisták megyénkben rendezik meg a XI. országos szemléjüket. A megyei és a fővárosi parancsnokok, valamint az országos parancsnokBeri Károly látomása
