Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 981. július 25. Tervezzünk együtt! Kit ne érdekelne, milyen környezet veszi körül lakó- és munkahelyén, mit kell látnia naponta ablakából, vagy a munkába vezető úton, milyen tárgyak között élünk? A tárgyak, melyekkel az ut­cákon, tereken rendszeresen találkozunk, sokszor hangu­latunkat is befolyásolják, íz­léses, esztétikus formájukkal közérzetünkre is hatnak. Még a betondzsungelben is üdítő a zöld, a pompázó virág, szinte hűsít a csobogó kis szökőkút látványa. Nagyon sok városlakót ér­dekel, hogyan formálódnak új. utcáink, tereink, éppen ezért hasznos az a kiállítás a nyíregyházi városi művelő­dési központban, amelyen tervezőkollektívák mutatják be, milyennek álmodják ők a jövő városi bútorait: a vi­lágítótesteket, a hirdetőoszlo­pokat, a telefonfülkét, a hul­ladékgyűjtőt, az ülőpadokat stb. .. A nágy ötlet azonban való­jában az a kiállításon, hogy közvéleménykutató lapökat szerkesztettek, melyeken a nyíregyháziaktól várnak vá­laszt, vajon melyik megol­dást fogadnák szívesen, me­lyik terv nyeri el tetszésü­ket? Kedves városlakók! Le­het tehát szavazni, s remél­jük, ötleteinkkel kedvezően beleszólhatunk; milyen tár­gyak vegyenek körül ben­nünket a város utcáin, tere­in, közösségi helyein. Ké­pünkön: részlet a tervpályá­zat-kiállításról. Nyírbátor — tizenötödször Előzetes a zenei napokról A nyírbátori zenei napok hangversenysorozatát idén augusztus 16—30 között ren­dezik a műemlék református templomban. Valódi csemegé­ket igér a műsor a komoly zene kedvelőine.k ezúttal ugyanis a barokktól a kortárs zenéig a legkülönfélébb stílu­sok kapnak helyet a prog­ramban. A nyitókoncerten Verdi: Requiemje csendül fel, augusztus 16-án. Augusztus 20-án Händel: Vízizenéje. Vivaldi: h—moll 4 hegedűs Ismét nemzetközi fesztivál­ra készül a Szabolcs-Volán szakszervezeti néptáncegyüt­tes. Hamarosan megkezdőd­nek a próbák a franciaorszá­gi Dijon város seregszemléjé­re, melyre régebbi és újabb táncaiból egyaránt visz ízelí­tőt a már nemzetközi hírű együttes. Ezekből a táncok­Nyírbátor is városiasodik, sokasodnak a modern, kom­fortos épületek, azonban a kulturális ellátottság lépés- hátrányba került. Szembetű­nő és jobban kitapintható ez most a nyári hónapokban, amikor az utcákon, tereken ténfergő, unatkozó gyereke­ket látunk. Felfigyelt erre a művelődési központ, s így jött létre egy szimpatikus program, a szünidő idejére. A lakótelepi gyermekfog­lalkozásokat július 15-től minden hét szerdáján dél­előtt 10 órától, délután pedig 14 órától tartják a KISZ-bi­versenye és Glóriája, Vántus: Fragmenta Bathoriana című nyírbátori ihletésű műve, va­lamint Paganini: D-dur he­gedűversenye lesz műsoron. Liszt-művek hangzanak el az augusztus 22-i koncerten: a Hungária és a Tasso, a zenei napok állandó műsorszáma: Kodály: Psalmus Hungari­cus-ának társaságában. A zá­róhangversenyen a barokk zeneirodalom egyik legnép­szerűbb alkotása szólal meg, Bach: Máté passiója. ból, valamint a repertoár-da­rabokból összállított gálamű­sorukból láthat a nyíregyházi közönség egy csokorravalót a július 27-i gálaesten, a szabadtéri színpadon, hat órai kezdettel. Közreműködik a Kisfástanyai Pávakör, va­lamint Tóth István népdal­énekes. (Rossz idő esetén a műsort keddre teszik át.) zottság nagytermében, ahol szakember felügyelete mel­lett egy sor vidám dolgot művelhetnek a gyerekek. Van itt papírhajtogatás és társasjáték, diafilmvetítés és fakanálbábu-készítés, gyöngy­fűzés és játéktanulás, szövés­fonás., Az első foglalkozás, a von­zó programjaival bizonyítot­ta, szükség van minél több hasonlóra, hogy akik kima­radtak a táborozásból, üdül­tetésből, azok részére is le­gyenek értékes, hasznos programok a szabad időre. Fafaragósiker A Népi Iparművészeti Tanács országos fafaragó pályázatán szép szabolcs-szatmári siker szü­letett. A megyében már jól is­mert Schmidt Sándor népi ipar­művész a bíráló bizottság dön­tése alapján nagy méretű (2 mé­ter 40 cm) faragott falidíszével — mely ékrovásos, növényi or­namentikával díszített életfa — első díjat nyert. A Vásárosna- ményban élő iparművész alko­tását augusztus 1-től Balaton- lellén mutatják be az országos kiállításon. Ismeretlen levélmásolat Érdekes kéziratkötetet őriz családi ereklyeként Bodó Ida tiszta­berek tsz-alkalmazott. Nagyapja, néhai Bodó Sándor (sz. 1884.) még az első világháború előtt kivándorolt Amerikába. Sok hányattatáson ment keresztül. Tagja volt a Verhovay Segély Egylet 296., sprindolai fiókjának. A 145 számozott lapu naplóban igen sok alkalmi rigmust, dalt, saját költeményt, eseményeket rögzítő bejegyzést, jegyzőköny­vet, felhívásokat stb. találünk. A prózai szövegrészt érezhetően az USA-ban megjelenő magyar lapokból másolták. Külön érdekesség, hogy a világháború idején a távolba szakadt Szatmár megyeiek fel­hívásokat bocsátottak ki a hazaiak segélyezésére. A napló őriz egy eddig nem ismert levélmásolatot, melyben 25 tisztaberek leány kérelemmel fordult a hadügyminiszterhez. Az ide vágó passzust idézzük: ,,Mély tisztelettel kérjük Excellenciádat arra. kegyeskedjék bennünket az ezred tápszázadához beosztani és a katonák élelmezéseihez elfoglalt férfiakat velünk helyettesíteni. Mi, én és társaim ezzel száz harcost adnánk a hazának, kik az élel­mezéstől felszabadulva fegyverrel küzdhetnének ellenségeinkkel... Kegyelmes Urunknak kész szolgái: Tiszta Berk leányok.” Arról már nem tudósít a napló, hogy a tisztaberki amazonok végül tagjai lettek-e a reguláris seregnek. (nyéki) Dijon előtt Gálaest a Szabolcs-Volántól Szünidőre Lakótelepen is lehet Á lakásépítés lehetőségei és feltételei Értékesítés és vásárlás Lomb hamarabb Mátészalkán Megmentett harsak Mátészalkán sokan meg­csodálják az új városi tanács épülete melletti most arcot kereső parkban a nemrégen odatelepített 15 hársfát. Vol­tak botcsinálta jósok, akik fogadni mertek abban, hogy a fák belepusztulnak az átülte­tésbe. Most a szakember, a városi tanács költségvetési üzemének vezetője, Lengyel Ferenc mondta: — A fák élnek, van ame­lyik már hajt is. Egy sérült meg valamelyest, de remél­hetően az is szépen hajt jö­vőre. — A telepített hársak 10— 15 évesek. Megéri? — Augusztus végén itt a tanácsháza melletti téren ál­lítjuk fel Kiss István szob­rászművész alkotását, a fel- szabadulási emlékművet 28- án avatjuk. Az építők késés­sel adták át a területet, ez magyarázza az átültetés Idő­pontját. Ezek a fák öt év alatt megkétszerezik a lomb­koronájukat. A szobor és a tanács épülete köré, illetve mellé úgy kellett parkot ter-‘ vezni, hogy bár a tér adott, némileg el is válasszuk a két másféle stílusban készült al­kotást. Szolgál ez egy kicsit a jövőnek is. — Költségek? — Minimálisak. Nem mesz- sziről, nem faiskolából hoz­tuk a fákat. Volt itt egy sza­nálásra kerülő utca. A fákat az építők mindenképpen ki­vágták volna. A tizenkét-ti- zenötéves hársfák így meg- menthetőek lettek. Nem aka­rok arra panaszkodni, hogy hány kiültetett csemetét tör­delnek ki, pusztítanak el vandál módon, hiszen ezt minden városban panaszol­ják. Egy tény: tizenöt évvel korábban lesz olyan a park, amilyennek mi türelmetlen mátészalkaiak szeretnénk. Ezért öröm, hogy élnek. Az új otthonukkal ismer­kedő hársak között a költség- vetési üzem dolgozói szerdán megkezdték a szobor talap­zatának alapozását. (tha) Kiadvány a levéltárról A levéltár címmel Gyar- mathy Zsigmond, megyei le­véltár-igazgató tollából je­lent meg a napokban az az érdekes kiadvány, mely a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár történetéről, érté­keiről, tanulmányairól, láto­gatásáról és kutatási lehető­ségeiről közöl hasznos tudni­valókat. Ajánljuk mindazok­nak, diákoknak, tanároknak, kutatóknak, akik megyénk múltjával, történetével hite­les forrásokból kívánnak tá­jékozódni. A lakásállomány bővítése mel­lett a jogos lakásigények kielé­gítését segítheti az indokolt la­káscserék megoldása is. Ugyanis a meglévő lakásállomány újrael­osztásának támogatása enyhítené gondjainkat. Közismertek azok a nehézségek, amelyek az elmúlt évek során megmerevítették a lakáshasználatot és szinte lehe­tetlenné tették az indokolt lakás­cseréket is. Viszont nem vitatha­tó, hogy e merevségek ugyanak­kor a lakáspiacon is részben a nyerészkedést kívánták kizárni. Tulajdonképpen már a hetve­nes évek közepén megkezdődött az a jogi szabályozás, amely a személyi tulajdonú lakások indo­kolt cseréjének elősegítését kí­vánta szolgálni. Az új jogszabá­lyok e korábbi rendelkezéseket továbbfejlesztik és egyidejűleg szabályozzák az állami támoga­tások 'elszámolásának rendiét is. Cserék ösztönzése Szocialista államunk a lakás­építés keretében már kezdettől fogva sokoldalú kedvezmények­kel segítette az alacsony jövedel­műeket és szociális körülmények miatt rászorulóidat, hogy lakás- problémájukat saját teherválla­lásuk mellett megoldhassák. A kedvező kamatozású kölcsö'nök folyósítása, az eltartott családta­gok számához igazodó szociális kedvezmény mellett, az állami beruházásban létesült, tanácsi ér- tékesítésű lakásokat jelentős ár- kedvezménnyel vehették meg, míg az OTP-beruházású lakások megvásárlásához, lakások felépí­téséhez állami támogatásként nagy összegű hozzájárulást kap­tak az új szabályozások szerint továbbra is. Ebbe a csoportba tartoznak az 1959-től értékesített szövetkezeti, majd az 1971-től épített tanácsi értékesítésű lakások, továbbá az ugyanezen időponttól az állami vállalatoknál dolgozó munkások részére nyújtott állami támoga­tással épített lakások. A lakáscsere-forgalom élénkí­tése, rugalmasabbá tétele és nem kevésbé a saját tulajdonnal való rendelkezési jog korlátozásának feloldása céliából vált lehetővé az említett lakások forgalmi áron történő értékesítése. A munka nélküli jövedelem megakadályo­zása céljából viszont az állami támogatások elszámolását Is sza­bályozták. Támogatósok elszámolása Aki az állami támogatással vá­sárolt, vagy épített lakások köré­be tartozó tulajdonát 15 éven be­lül első ízben értékesíti, az köte­les az állami támogatást vissza­fizetni. Ez a kötelezettség aján­dékozási szerződés esetében a megajándékozottat. életjáradéki szerződés esetén pedig a tartásra kötelezettet terheli. Ha viszont másik lakás meg­szerzése céljából csereszerződés­sel történik az elidegenítés, ak­kor az állami támogatást csak akkor kell visszafizetni, ha ezt az újabb lakást öt éven belül ér­tékesítik. Számos feltétele van annak, hogy mikor nem kell az állami támogatást visszafizetni, fgy pél­dául a tanácsi értékesítésű lakás újraelosztásra történő visszaadá­sa esetén, ha ilyen lakást tanácsi bérlakásra cserélik és annak a használatba vételi díjának há­romszoros összege nagyobb, mint a visszafizetendő támogatás stb. Nem kell a támogatást visszafi­zetni akkor sem, ha a munkás­lakást az OTP útján az állam javára értékesítik, továbbá ha az említett csoportba tartozó laká­sokat a szabad forgalomban az OTP részére értékesítik és a la­kásigényt állami támogatás nél­küli, magánlakás-építés, vagy vásárlás útján oldiák meg. Tehát más feltételek érvénye­sek akkor, ha valaki a szabad forgalomban, vagy újraelosztásra történő visszaadással, vagy az OTP részére értékesíti a lakását. A tanácsi értékesítésű lakások elidegenítési szándékát a koráb­bi rendelkezésektől eltérőleg már nem kell a tanácsnak bejelente­ni, de azok újraelosztásra bármi­kor felajánlhatók. A lakásügyi hatóság csak akkor köteles újraelosztásra visszaven­ni a lakást, ha a tulajdonos la­kásigényét tanácsi bérlakás ki­utalásával, vagy másik tanácsi értékesítésű lakásra történő ve­vőkijelöléssel meg tudja oldani, illetve ha a felajánló másik la­kásra nem tart igényt. Meghatározott feltételek mel­lett a szervezett akcióban épült, vagy vásárolt személyi tulajdon­ban lévő lakásokat az OTP visz- szavásárolja az állam javára. Az ebben a formában értékesített lakásokat eladók a rendelet fel­tételei szerint bármely építési formában akkor vehetnek részt; ha a lakásépítést a munkáltató szervezi, vagy annak építéséhez az építési költség legalább tíz százalékának megfelelő támoga­tást nyújt és a telek tulajdon­vagy használati jogával Rendel­keznek. Említettük már, hogy korábban nem volt olyan szabályozás, amely a személyi tulajdonú laká­sok vásárlásának az újraértéke­sítésének szervezett formát adott volna. Ez pedig azt eredményez­te, h^gy akinek vol.: lakása, de az nem felelt meg részére, vagy arra valamilyen okból már nem volt szüksége, akkor a::t csak ne­héz körülmények között, sok fá­radtsággal tudta értékesíteni. Három éve annak, hogy az OTP a hagyományos családi ház kivé­telével, minden 1961. január l-e után takarékpénztári kölcsönnel épült, vagy így értékesített, to­vábbá tanácsi értékesítésű sze­mélyi tulajdonban lévő lakást megvásárolhat. A korábban épí­tett ilyen lakásokat is megvásá­rolhatják, ha azok korszerűek és állapotuk megfelelő. Az OTP a részére felajánlott lakásokat a forgalmi ár alapján vásárolja meg, beszerezve az in­gatlanközvetítő értékbecslését is. Az eladó pedig új lakása épí­téséhez az általános feltételek szerint kaphat építési kölcsönt, munkáltatói támogatást, megha­tározott feltételek esetén még ál­lami támogatást is, és szociálpo­litikai kedvezményben is része­sülhet. Az így megvásárolt lakásokat a kölcsönfeltételeknek, szociálpoli­tikai kedvezményeknek, munkál­tatói támogatásoknak megfelelő feltételekkel értékesítik, ae álla­mi támogatás nem nyújtható minthogy ezek a lakások nem új építkezések. Ezek a lakások az OTP szabad értékesítésének a keretébe tar­toznak, tehát ezekre vevőkijelö­lés nem szerezhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy azok részére értékesítik, akik a legkedve­zőbb feltételeket vállalják a la­kás értékének megfizetésére. Te­hát az kapja meg a vásárlás le­hetőségét, aki nagyobb készpénz lefizetése. rövidebb törlesztési idő mellett vállalja az eladási ár megfizetését. Sokrétű lehetőség Sorozatunk végére érve meg­állapítható, hogy a pénzügyi vál­tozások sokrétűen bővítették a lakásépítés, -vásárlás lehetőségét, s példáink igazolták, hogy egy­úttal az arányosabb teherviselés kialakítását is segítik. A személyi tulajdonú lakások cserélődését, a szervezett formá­ban történő OTP-visszavásárlás csak segíteni kívánja, és nem korlátozza a szabad forgalomban történő értékesítést. Mind az építési, mind a lakás- vásárlási kölcsönök, mind a la­káscseréket elősegítő jogszabá­lyok, feltételek egy célt szolgál­nak: a családok jogos igényük­nek, szükségleteiknek megfelelő­en jussanak — az állam és la­kásszerző arányosabb tehervise­lése mellett — lakáshoz. Ezt a követelményt a XII. kongresszus így fogalmazta határozatba: ,A lakásépítésben és fenntartásban arányosabbá kell tenni az anyagi teherviselést, az'állam és a la­kosság, valamint a lakosság kü­lönböző rétegei között.” A tárgyalóteremből Hitelből fizette hitelezőit Stefán Zoltánná Orosz Emma 39 éves szolnoki lakos nemrég még Nyíregyházán élt és a Ke- let-Szövkernek volt vásározója. 1978 májusában került ebbe az állásba, s utána félévenként tar­tottak nála leltárt, s kisebb hiá­nyosságoktól eltekintve elégedet­tek voltak a munkájával. Nem volt hiány, de ha lett volna, ak­kor — mivel a részleg szabad- kasszásként működött — Stefán- né teljes anyagi felelősséggel tartozott volna érte. így dolgozott tavaly áprilisig. Ekkor beteg lett, s három és fél hónapon át táppénzen volt, de úgy, hogy közben kórházi ke­zelés alatt is állott. Ebben az időben férje, a fele­ségére bízott árukból nagyobb mennyiséget eladott. (A férj ita­lozásai miatt jelentkező családi botrányok ekkor már tiz éve nehezen elviselhetővé tették a Stefánék életét, ideértve az asz- szony apósáét is, aki velük la­kott.) A félévenként szokásos leltárt július végére tűzték ki. A férj — tudva, hogy nagy össze­gű hiány lesz, — a leltár előtt néhány nappal öngyilkos lett. Több mint 61 ezer forint lett a hiány. A későbbi bírósági tár­gyalás során megállapították, hogy ezt a férj okozta. De: Stefánné tartozott egy sze­mélyben teljes anyagi felelősség­gel a rábízott készletért, így neki kellett azt kifizetnie. 3—4—5 ezer forintos kölcsönöket vett föl, és befizette a hiányzó ösz- szeget. Megvolt a terve is a kölcsönök visszafizetésére. Volt férjének és apósának állt a Leningrád utcá­ban egy családi háza. Ezt — 90 ezer forintos felárral — el szán­dékozott cserélni egy kisebbre. A partner azonban nem fizette ki a felárat, mert az OTP nem járult hozzá a cseréhez. A kölcsönök visszafizetési ha­tárideje viszont lejárt, újra fi­zetni kellett. Stefánné a kasszá­ba befolyt összegekhez nyúlt, nem a vállalatnak fizette be, ha­nem a hitelezőinek adta át. Ta­valy decemberre az utolsó hi­telező is megkapta a kamatra adott pénzét, — azonban jött az újabb leltár. Stefánné újabb hetvenezres ösz- szegű kölcsönöket kéricskélt össze, s most azt a léket próbál­ta betömni. Nem sikerült: még így is lett 15 ezres hiánya. Bár januárban táppénzes állo­mányba került, ismét folytató­dott a hinta-palinta: árusított, hogy a befolyt összegekből az újabb hitelezőket kifizesse. Vi­szont a vállalat január 20-án meglepetésszerű leltárba kezdett: ezt nem lehetett tovább titkolni, 82 ezer lett a hiány. (Vagyis az előzővel együtt pontosan 97 902 forint.) Végül Stefánné eladta a Le­ningrad utcai házat, hogy a hi­ányt kifizesse. A felét — az ap­ja után — a lánya örökölte, ah­hoz a részhez nem nyúlhatott. Az apósa adott a sajátjából ne­ki pénzt, hogy ne tartozzon to­vább a vállalatnak. így fizette be március elején a hiány utol­só részletét is Stefánné. Most Szolnokon laknak, és Stefánné gondozza a magatehetetlen apó­sát is. A Nyíregyházi megyei Bíró­ság nagyobb értékre üzletszerű­en elkövetett sikkasztás miatt Stefánnét nyolc hónap börtönre büntette és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. (k> Q0QQ0Q Milyenek legyenek városi bútoraink? TANACSKOZTARSASAG TER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents