Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-24 / 172. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. július 24. rJkii'HAN G A kisvárdai szeszipari vállalat demecseri üzemében különböző ízesítésű szőlőcukor ké­szül, melyet 15—25 dekás csomagolásban hoznak forgalom ba. (—jávor—) NEMESVAKOLATTÓL A LÁBAS MOSDÓIG „Betonkeverő bérelnék!“ Megbízható ellátás a TÜZÉP-nél ZÉP az építőipari vállalatok­kal. A SZÁÉV-vel közös rak­tárüzemet hoztak létre a Tün­de utcai telepen. A januárban megkötött szerződés értelmé­ben kiküszöbölhetik az átme­neti áruhiányokat, tudatos készletgazdálkodást valósít­hatnak meg. A lakossági igé­nyek kielégítése biztonságos. Igen sokirányú a kapcsolat a KEMÉV-vel. Az idén elő­ször ad az építőipar a keres­kedelemnek meszet, ötven ki­logrammos csomagolásban. Transzport-beton elnevezés­sel, háromnapos határidőre vállalják, hogy az építtető ál­tal megrendelt, meghatározott funkciójú betont megkeverik és házhoz szállítják. S ha va­lakinek kisdarura, vibrátorra vagy betonkeverőre lenne szüksége, a KEMÉV ezeket is kölcsönadja. Az építőknek kész vasbetonkoszorúkat áru­sítanak a hagyományos vasa­lások helyett az épület lefe­déséhez. Az áprilistól szeptemberig tartó építési szezonban sokan megfordulnak a TÜZÉP Síp utcai megrendelő irodájában. Itt lehetővé vált a minta utá­ni értékesítés. A Tempóval és a Volánnal kötött szerződés szerint a házhoz szállítást megoldották Nyíregyházán, Mátészalkán, Vásárosna- ményban, Kisvárdán és Nyír­bátorban is. Vásárosnamény- ban, Mátészalkán és Nyíregy­házán kavicsbázist hoztak létre, s a Nyékládházáról vasúton szállított kavicsot 80—100 forinttal olcsóbban adhatják, minha közúton jött volna. T. K. Négy év gyermekverésért A Legfelsőbb Bíróság elutasí­totta a 32 éves — Somogyvámo- son lakó — Kuti Zoltánná enyhí­tésért benyújtott fellebbezését, helybenhagyta a Kaposvári Me­gyei Bíróság első fokon hozott ítéletét. A vádlott életveszélyt okozó testi sértés miatt négyévi szabadságvesztést kapott, és to­vábbi öt évre eltiltották a köz­ügyek gyakorlásától. Az asszony öt gyermekének nevelése mellett vállalta, hogy élettársának két kiskorú gyer­mekéről is gondoskodik. Kereső foglalkozása nem volt, s miután a férfivel való kapcsolata meg­romlott, mind kevesebb türelme volt a gyermekneveléshez. Feb­ruárban történt a brutális cse­lekmény: élettársának 3 éves kislánya — éppen egy betegség­ből lábadozva — az udvaron ját­szott és felmászott egy létrára. Az asszony emiatt indulatba jött, a gyermeket a létráról leemelve többször hasba rúgta. A kislány súlyos sérüléseket szenvedett, mégis csak több nap elteltével került kórházba, ahol megmű­tötték. Szükség lesz azonban újabb sebészi beavatkozásra is. A Legfelsőbb Bíróság ítéleté­nek indokolásában súlyosbító körülményként értékelte a gyer­mek életveszélyes sérülése mel­lett azt, hogy még hosszú hóna­pokig gyógykezelésre szorul, s azt is, hogy csak több nap eltel­tével vitték orvoshoz. A gyer­mekek egyébként állami gondo­zásba kerültek. Műveltségi vetélkedő a rádióban Nyíregyháza: 88 pont A lakásépítés lehetőségei és feltételei Átalakítás — bővítés Állagmegóvás kölcsönnel — Fürdőszobához külön kedvezmény Az eddigiekből is kitűnik, hogy az állam nagy gondot fordít a lakásépítési tervek megvalósítá­sával arra, hogy a lakosság élet- körülményeit évről évre javítsa. Említettük már, hogy politikai és kormányhatározatok szólnak a már meglévő lakások állag- megóvásának megszervezéséről, a meglévő lakások korszerűsítésé­ről. A lakások 43 százaléka az el­múlt húsz év alatt épült, sőt a vidéki városok lakásainak több mint fele. Az elmúlt húsz év alatt nagymértékben javult a la­kások minőségét meghatározó közműellátottság és felszerelés. Az elért eredmények ellenére nem kevés azonban a már meg­lévő olyan lakások aránya és száma, amelyek a megnöveke­dett igényekhez képest elavul­tak, szűknek bizonyulnak, de még lehetséges, sőt szükséges és indokolt a felújításuk, korszerű­sítésük, bővítésük. Ily módon pedig ezekből a régi lakásokból is teljes értékű, jól használható, kényelmes és korszerű lakások nyerhetők. Fontos népgazdasági és egyé­ni érdek tehát a lakóházak álla­gának megóvása, a meglévő la­kásállomány korszerűsítése, bő­vítése, akár toldalék, akár rá­építés keretében. Éppen ezért minden ilyen tö­rekvést hitellel is támogatnak, sőt az üdülők lakás céljára való átalakítását is segítik hitellel. Tatarozási és helyreállítási kölcsön igényelhető mindazon munkák elvégzésére, amelyek a ház, illetve a lakás állagának megóvását szolgálják. Ide tar­toznak az épület külső felújítá­si munkái, a tető javítása, cse­réje, elavult ablakok, ajtók cse­réje. Ugyancsak igényelhető ilyen hitel a lakáson belüli, szüksé­gessé vált munkák elvégzéséhez. Ilyen például a padlózat cseré­je, pótlása, vakolatok javítása, az ezzel összefüggő mázolási • munkák, a fürdőszoba elavult felszerelésének cseréje stb. Felújítás Lakóházak, lakások felújításá­hoz általában a költségek 75 szá­zalékáig nyújt az OTP hitelt, vá­rosokban és a már említett ki­emelt településeken legfeljebb száz-, egyéb településeken pedig kilencvenezer forint felső határ mellett. A kamat mértéke na­gyon kedvező, mert ezekben az esetekben a felvett hitel évi két százalékkal kamatozik. Az ilyen kölcsönöket nemcsak a lakóházak tulajdonosai, hanem a lakások bérlői is igénybe ve­hetik. Sőt, mint korábban emlí­tettük már, az állami lakások bérlői is kérhetnek kölcsönt la­kásuk felújítására. Természete­sen az utóbbiak csak azokra a költségekre, amelyek mint bér­lőket terhelik, vagy amelyek le- lakhatók, tehát amelyeket a fel­merüléskor nem az ingatlanke­zelő szerv visel. A lakásszövetkezetek, társas­házak részére kötelező a felúj i- tásialap-képzés. Amennyiben a kötelezően előírt ilyen alapnál magasabb mértékű, vagy leg­alább a kötelező mértéket elérő alapképzés történt, akkor a köl­csön összegét és a törlesztési időt az átlagosnál kedvezőbben álla­pítják meg. Ám, ha a szövetkezet, vagy társasház nem tett eleget a kö­telező felújításialap-képzésnek, akkor a közös tulajdonban lévő épületrészek felújításához csak szigorúbb feltételekkel juthatnak — évi 6 százalékos kamat mel­lett — kölcsönhöz. Talán nem is kell példával igazolnunk, hogy az évi két- és hatszázalékos köl­csön terhe között milyen jelen­tős különbség van, százezer fo­rint hitel esetében! Korszerűsítési, közművesítés! kölcsön a meglévő lakások kom­fortfokozatának növelését céloz­za. Olyan munkákra azonban, amelyek a lakások szokásos fes­tésével, mázolásával, illetve ta­pétázásával kapcsolatosak, nem nyújtható kölcsön. Korszerűsítési, közművesítési kölcsönök a költségek hetvenöt százalékáig, legfeljebb hetven­ezer forint összegben nyújthatók. A lejárat általában öt, kivétele­sen és indokolt esetben tíz évig terjedhet. * A takarékpénztár csak egy jogcímen engedélyezhet hitelt. Ez azt jelenti, hogy nem lehet egy lakásra egyidejűleg tataro­zásra és korszerűsítésre külön- külön kölcsönt igényelni. Ha többféle munkát kívánnak elvé­gezni, azok a hitelfeltételek al­kalmazhatók, amelyek az elvég­zendő munkák nagyobb részére jellemzőek. Az állami lakások bérlői és a személyi tulajdonban lévő laká­sok bérlői, tulajdonosai a felújí­tási kölcsönök kedvezőbb felté­telével vehetnek igénybe köl­csönt fürdőszoba kialakítására. Erre a kedvezményre akkor ke­rülhet sor, ha a lakóház fel­építésekor fürdőszobát nem ala­kítottak ki, illetve azt nem ter­vezték. Megosztás — átalakítás Sok lehetőség van a lakásállo­mány bővítésére a nagy lakások megosztásával, a lakások bővíté­sével, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő át­alakításával, sőt az üdülők la­káshasználatra való átalakításá­val is. Műszaki megosztásra, bővítés­re, nem lakás célját szolgáló he­lyiség átalakítására a városok­ban és kiemelt helységekben a költségek hetvenöt százalékáig, legfeljebb száz-, egyéb települé­seken pedig kilencvenezer fo­rint hitelt lehet felvenni, évi háromszázalékos kamat mellett, tizenöt évi lejáratra. Az állami tulajdonban lévő la­kások bérlői hasonló feltételek­kel kaphatnak ilyen kölcsönt, az­zal az eltéréssel, hogy a kamat évi két százalék. Az új feltételek szerint a la­kások bővítésére, toldaléképítés­re, valamint a nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá tör­ténő átalakítására a munkálta­tók kamatmentes kölcsönt is nyújthatnak. • Lakás üdülőből Nem történt még említés ar­ról, hogy a városok vonzáskör­zetében, az úgynevezett vegyes építési övezetben lévő üdülők la­kássá történő átalakításához is lehet kölcsönt igénybe venni, ha a rendeletben előírt feltételek megvannak. Az üdülőépület tulajdonosa ré­szére kölcsön csak akkor nyújt­ható, ha a városi, tanácsi bérla­kásának bérletéről, vagy nagy­korú egyeneságbeli rokona, vagy a lakásügyi hatóság javára le­mond. Amennyiben személyi tu­lajdonú lakása van városban, akkor azt kell elidegenítenie, vagyis eladnia, ajándékoznia stb. Feltétel még továbbá az is, hogy kölcsön csak olyan üdülő­épülethez nyújtható, amelynek állandó lakás céljára történő használatát az építésügyi ható­ság engedélyezi, a tulajdonos pedig vállalja, hogy abba állan­dó jelleggel beköltözik. Tragédiák L assan számlálni is nehéz, hány tragédiáról hallhattunk az utóbbi napokban, hetekben. A halálokok között élen áll a gombamérgezés, a vízbe fulladás. Első olvasásra talán tá­voli dolognak tűnik ez a kettő, pedig nagyon is közel áll­nak egymáshoz. Mert a tragédiák — és a drámai végkifejlettel fenyegető, ám szerencsésen végződött esetek — egy tőről ered­nek: az emberi butaságról. Mondják, az okosság valahol ott kezdődik, amikor valaki már azt is tudja, hogy mi az, amit nem tud, amikor képes felmérni, mi az, ami erejét meghaladja, és képes elhinni, hogy az éterbe röpíteti, papírra nyomtatott intelmek nem unalomból születtek, netán egyesek bosszantására, hanem azért, hogy megfontoljuk őket. A természet erőivel — jelentkezzék az a gombák mérgében, a felkorbácsolt víz erejében, a felhevült test és a hideg víz köl­csönhatásában —, játszani nem lehet, nem szabad. Jó lenne vég­re elhinni, hogy a társadalmi munkamegosztás értelmében van­nak gombaszakértők és meteorológusok, akik — mint bármely más szakma esetében — arra hivatottak, hogy bizonyos dolgok­ban helyettünk döntsenek, s a mi teendőnk csak annyi, hogy szavukat megfogadjuk. Közhelyszerű igazságok ezek, ám a történtek sajnálatosan bi­zonyítják: sokszor még a közhelyek felfogására is képtelenek vagyunk. És hihetetlen az az önteltség — mert mi másnak le­hetne nevezni —, amivel azt hisszük, hogy velünk azonos körül­mények között nem történhet meg ugyanaz, ami másokkal, mert mi okosabbak, erősebbek vagyunk amazoknál. Az élet naponta kontrázza ezt, s lám, mindig akadnak, akik képtelenek bármely okulásra. Tudott dolog: a történelem, és minden, ami másokkal tör­tént, egyebek közt arra való, hogy a tanulságok levonásával ke­rüljünk el bizonyos dolgokat. A sorozatos tragédiák azonban azt mutatják, sokan nem eléggé érettek ennek felfogására. Tavaly sokan haltak meg gombamérgezésben, sokan fulladtak vízbe. Idén — eddig —, többen haltak így, mint egy év előtt. Mi várható még? (speidl) Pedagógusbér> maradvány A Kelet-Magyarország 1981. június 30. számában „Szabol­csi pedagógusok” Felelősség, önbecsülés címmel megjelent írásukban a pedagógusbér­maradvánnyal kapcsolatban felvetettekre az alábbiakat közöljük: A művelődésügyi ágazatban 1980-ban valóban 12 millió forintos nagyságrendű bér­maradvány keletkezett. Ebből 6 millió forint olyan összeg, amely a tárgyévben jutalma­zási alapot nem képezhet, pl.: a fejlesztések késedel­mes belépése, a 6 hónapnál tovább üresen lévő álláshe­lyek megtakarítása, és bizo­nyos feladatcsökkenés költ­ségkihatása. Az oktatásügy tiszta, tény­leges bérmaradványa így 6 248 000 forint, amely a pe­dagógus béralapnak mind­össze 1 százalékát jelenti. Ez az összeg alapjában véve nem magas, hiszen 659 alsó és kö­zépfokú oktatási és nevelési intézmény között oszlik meg. A 12 millió forint döntő többségét 1981. évben peda­gógusjutalmazásra fordítot­tuk, ugyanis 7,9 millió forin­tot közvetlenül lebontottuk a helyi tanácsoknak, ezt az összeget pedagógusnapon osz­tották ki. Közel kétmillió fo­rintot pedig: cigánygyerme­keket tanító pedagógusok, képesítés nélküli nevelőket patronálok, szakfelügyelők stb. cél jutalmazására hasz­náltuk fel. Megjegyezni kívánom, hogy a pedagógusok jutalomkere­te mindössze 1 százalék, így a bérmaradványból képződő jutalmazási lehetőség az év folyamán felhasznált marad­ványokkal együtt 1980-ban 4,5 százalékra emelkedett. Másrészt a megyében a bérmaradvány nagysága 1,9 százalék, ami csak mindössze 0,2 százalékkal nagyobb az országos 1,7 százaléknál. A művelődésügyi ágazat bérgazdálkodásának tovább­fejlesztésére szakosztályunk jelenleg tervezetet készít, amellyel egyenletesebb bér­ellátottságot és igazságosabb jutalmazási lehetőséget kí­ván teremteni. Kuknyó János osztályvezető A szerkesztőség megjegy­zése: véleményünk szerint a tavalyi 6 millió forintos bér­maradvány — mégha a pe­dagógus béralap egy száza­lékát is teszi ki — nem cse­kély összeg. Felhasználásá­val csökkenteni lehetett vol­na a meglévő jövedelmi kü­lönbségeket a szabolcsi ne­velők és az országos pedagó­gusátlag között. Jól tudjuk, ez elsősorban az iskolák gaz­dáin, a helyi tanácsok szak- igazgatási szervein múlik, amelyeknek év közben is él­niük kellene a rendelkezésre álló összegek felhasználásá­val. Joggal várhatjuk a terve­zett bér-, jutalmazási terve­zettől, hogy arra ösztönzi majd az iskolák fenntartóit: ne takarítsanak meg egyet­len fillért sem abból, ami a szabolcsi nevelők anyagi megbecsülésére fordítható. Felbolydult méhkashoz ha­sonlatos a könyvtár: itt egy szervező lót-fut, amott a könyvtárosok sürögnek forog­nak, az első kiváncsiak elfog­lalják helyüket a nézőtéren, a versenyzőket a riporter, a kedves Kertész Zsuzsa nyug­tatja, közben dolgoznak a technikusok — egy kábel ide, egy dugó oda — s már él is a vonal. Három perccel adás előtt valahonnan az éterből megszólal a műsorvezető, Rapcsányi László: — Minden rendben van Nyíregyházán? Figyeljetek, három perc múl­va ... Negyed nyolckor felcsendül a szignál, s a rádióhallgatók többmilliós tábora lehet ré­szese egy hasznos és színvo­nalas vetélkedőnek. „Szép vagy Alföld” címmel a Ma­gyar Rádió irodalmi osztálya és a Művelődési Minisztérium hirdetett műveltségi játékot, melynek elődöntőiben Sza- bolcs-Szatmárból a nyíregy­házi városi művelődési köz­pont és a mátészalkai műve­lődési központ csapatai — utóbbiak szeptemberben — ».versenyeznek az Alföld szép­ségéről, irodalmáról, művelő­déstörténetéről. . Mi köze van Csokonainak Mozarthoz? — Ez volt az egyik legfogósabb kérdés. A versenyzőktől megtudhattuk, hogy Csokonai fordította a Varázsfuvola szövegének ere­detijét. S vajon a nátrium­karbonát képlete hogyan kap­csolódik Nyíregyháza környé­kéhez? A válasz: neves salét­romfőző helyek működtek va­lamikor ezen a területen. Per­sze ezek csak egyszerűsített változatai a rádióadásban el­hangzott pontos, hiteles ma­gyarázatoknak. Szóba került aztán a világhírű Báthory- stallum, ez a reneszánsz templomi ülőpad, a tiszaesz- lári per, Móricz, Krúdy, Fe- dics Mihály, a bátorligeti me­semondó, meg a tirpákok burszája — ez a táncos dél­utáni összejövetel. A nyíregyházi csapat tagjai részben felkérésre, részben önként jelentkeztek, hogy a N vírsée művelődéstörténeté­ről'~ elsajátított ismereteiket közreadják, s egyben megye- székhelyünket az ország nyil­vánossága előtt képviseljék. Láczay Magdolna levéltáros, Danes Lajos népzenekutató, Erdész Sándor múzeológus, Fazekas Árpád kórházi főor­vos, Katona Béla irodalom- történész, Koroknay Gyula művészettörténész, Margócsy József nyugalmazott főiskolai igazgató és Szilágyi Imre, a statisztikai hivatal igazgatója, no és Tóth László csapatkapi­tány kellemes élménnyel ajándékozta meg mindazokat, akik szerda esti programnak ezt a rádióműsort választot­ták. Akik a helyszínen szurkol­ták végig a vetélkedőt, láthat­ták, hogy a versenyzők iga­zán sportszerűen az „ellenfél­nek” is drukkoltak, izgultak a battonyai könyvtár csapatá­nak. A végeredmény: a meg­szerezhető száz pontból Bat- tonya 82, Nyíregyháza 88 pon­tot kapott. A verseny szabá­lyai szerint az elődöntők után a 12 legmagasabb pont­számot elért csapat vetélke­dik tovább. Tehát még semmi sem dőlt el, s szurkolhatunk a szeptemberben versenyző másik szabolcs-szatmári csa­patnak, a mátészalkaiaknak is. B. E. A családiház-építők a meg­mondhatói, mennyi fáradsá­got, utánajárást és gyakran bosszúságot okoz a sokféle épí­tőanyag beszerzése. A TÜZÉP akciókat, kedvezményeket ad a vásárláshoz, ám a legna­gyobb segítség mégiscsak az, ha folyamatos, kiegyensúlyo­zott ellátást szerveznek meg a megye 14 telephelyén. Szi­lágyi Zoltán áruforgalmi fő­osztályvezető egyenletesen emelkedő keresletről beszél. — A múlt év hasonló idő­szakához képest 7,5 százalék­kal nőtt a TÜZÉP forgalma. Igaz, hogy visszaesett a ke­reslet a fenyőfűrészáruk és a parketta iránt, de 15 száza­lékkal több falazóanyagot, meszet, tíz százalékkal több falburkoló csempét, palát ad­tunk el, nőtt a cement forgal­ma. Évekig a hiánycikkek közt tartottuk nyilván a vas­betongerendát és a tetőszer­kezet-építéshez szükséges fa­anyagokat. Most olyan újdon­ságokkal kísérletezünk, mint a födémpanel, vagy a FERT- gerendás födémszerkezet. Ezek előnye, hogy könnyeb­bek, mint a vasbeton, nem jut akkora teher a falakra. Anyagtakarékos és jól vakol­ható a FERT-gerenda. Űjfajta, hőszigetelő nyílás­zárókat hoztak forgalomba, ez jugoszláv importból szárma­zik. A tetőtér-beépítésekhez, a fal síkjában elhelyezhető dán ablakokat kínálnak most a vásárlóknak. Igen esztéti­kus megjelenést nyújt a ház­nak a pilisvörösvári nemes­vakolat, amely érdes vakolást kíván és a pasztell színeket helyezi előtérbe. A nyersszín­től a mókusbarnáig,, fűzöldig, ezüstkékig igen terjedelmes a színskála. Míg régen csak a fehér für­dőszoba hódított, manapság a kék, a mohazöld, köri sárga, a Bahama, sőt még a sötét­barna csempék, kagylók a népszerűek. A kagyló helyett a divatosabb lábas mosdót ke­resik mostanában. A lakásépítések meggyorsí­tására több együttműködési megállapodást írt alá a TÜ-

Next

/
Thumbnails
Contents