Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
1981. július 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Egyedi megoldás M ai árakon számolva körülbelül 30 millió forintos beruházástól szabadult meg a hunyai termelőszövetkezet. . Pontosabban szólva az évi 15 ezer hízót kibocsátó sertéstelepe ennyivel került kevesebbe azáltal, hogy a hízóalapanyagot, magyarán a malacokat a háztáji gazdaságokban hízlaltaják. A szövetkezet a tenyészállatokat hízóáron, egyéves törlesztésre adja el a vállalkozóknak. Ezer kocáról lévén szó, ez mintegy hárommillió forinttal csökkenti a nagyüzem forgóeszközigényét. A termelési szerződésben rögzítik az átvett állatok számát, súlyát, átvételi átlagárát és más, a gazdákat terhelő egyéb technikai feltételeket. Az eddigi tapasztalatok szerint egy koca után, éves átlagban 20 malacot lehet a szövetkezetnek — kilogrammonként 40—45 forintos áron — átadni. Számítások szerint, ha nagyüzemben nevelik a malacot, annak kilogrammonkénti termelési ára ennél 20—25 százalékkal magasabb. Ha a sertéstelep csak hizlaldából áll, akkor egy férőhely feleannyiba kerül, mintha tenyésztőrészleget is építenek hozzá. Az egy kilogramm sertéshúsra jutó feleannyi amortizációs költség a hunyai szövetkezetben újabb 2 százalékkal csökkentette a sertéshús előállítási költségét. Mivel az 1 kg élősúlyra jutó önköltség és az átvételi ár közötti különbség kb. 8 százalék, ez azt jelenti, hogy a tsz sertéshizlalásának nyereségét gyakorlatilag a háztáji kooperáció révén éri el, másképpen fogalmazva: bár a gazdaság az országos átlagnál kevesebb abrakot használt fel az azonos mértékű súlygyarapodáshoz, az újszerű együttműködés nélkül nem lenne nyereséges a sertéshústermelés. A sertéshústermelésben kialakult együttműködésnek ez a megszokottól eltérő formája meglehetősen egyedi megoldás. Ez mindenekelőtt a tartóstechnológiai és szervezési kérdésekre vonatkozik. Például a háztáji malacnevelésnek nagyüzemi hizlalási rotációhoz kell igazodnia. Elméletileg ez programozható, de a megüresedő hízóférőhelyek feltöltéséhez gyakorlatilag nagy tartalékkal kell tervezni, ami időnként óhatatlanul azzal jár, hogy malacból a szükségesnél több van. A „fölösleges” jószágokat a tsz eddig vagy a szabad piacon értékesítette, vagy — a nagyüzemi hízókapacitáshoz képest tartós túltermelési veszély esetén — felbontotta a termelési szerződéseket. Mindkét módszer csak esetleges intézkedés, egyik sem ad rendszerbe illeszthető megoldást. Ezért a sertéstenyésztési integrációt összekapcsolják a sertéshizlalási együttműködéssel, tehát a háztájiban felnevelt, de a nagyüzemi hizlaldákban már be nem férő malacokat a szövetkezet kiadja bérhizlalásra. S mivel a hizlalás nem kíván olyan szakértelmet, mint a tenyésztés, a bérhizlalásra bárki vállalkozhat. Annál is inkább, mert szükség esetén a szövetkezet építi és szerszámozza iel a ház körüli hizlaldákat is. Ez a módszer tehát amellett, hogy úgyszólván anyagi befektetés nélkül állandó szinten tartja a sertéshús- termelés biztonságát jelentő tenyésztői érdekeltséget, a hizlalásban is megteremti a gazdaságos fejlesztés lehetőségét. • B. P. Tapasztalat nélkül Balkányban „Ebből csak bukás lesz” — jósolták sokan, amikor híre kelt, hogy Balkányban, a Szabolcs Termelőszövetkezet melléküzemágában dízeltargoncák javítására vállalkoznak. Második éves az üzem, ám az eredmények rácáfoltak a borúlátásra. — Nem kevés kellemetlenség ért bennünket, sokat kellett utánajárni, amíg tető alá került az üzem — állítja Molnár László főmérnök. Targonca javítás Arról már keveset beszél, hogy a melléküzem létrehozásának egyik .apostola volt, aki korábbi tapasztalatait használta fel, amikor előállt az ötlettel. Mivel az országban 35 ezer targonca fut, s megoldatlan a javításuk, felújításuk, így attól sem kell félniük, hogy nem lesz elég megrendelésük. Ami egyik oldalon a műszaki ismeretekben való bizalom volt — a főmérnök tagja az országos fejlesztési és javítási szakbizottságnak —, az a másik oldalon a nyugodt mezőgazdasági termelés követelményeként jelentkezett. — Fejlődésnek indult a gazdaság, ezért szükséges a melléktevékenység — fogalmaz Varga Béla elnökhelyettes. Mai szemmel persze túlzás azt mondani, hogy Balkányban egy modern javítóműhelyt talál az odalátogató. Sok mindenre még az ideiglenes állapot jellemző. Ebben a meleg nyári időben még könnyű a szabad ég alatt dolgozni, bár időnként a munkahelyi rend inkább rendetlenségre emlékeztet. Csakhogy a N éhány nap múlva, ha munkába állnak, már így köszöntik őket választott munkahelyeiken: „Jó reggelt, szaktársak!” Már nem tanulók, nem „segédek", hanem szakmunkások, akiknek bizonyítványa odahaza féltett kincsként kerül a fiókba, fényképalbumba. Pár napja avattak ifjú szakmunkásokat a SZÁÉV központi ebédlőjében. Iskola és munkahely. Bajzáth Gyula, szakoktatói főelőadó: — Elsődleges célunk az, hogy a fiúkat hozzászoktassuk a vállalatok, műhelyek légköréhez. Fontos dolog ez, hiszen 17—18 évesen szakmunkásvizsgát tesznek, utána kikerülve a munkahelyekre bizony nagyon sok problémába ütköznek. Olyan oktatók és szakmunkások keze alatt dolgoznak, akik mind munkájukban, mind magánéletükben segítségére lehetnek a srácoknak. Mertek — nyertek Egy melléküzemág sikeres rajtja fiatal szerelők, a műszaki irányítás ütőképes gárdát akar összekovácsolni. — Az állami gazdaságból jöttem át, ott nem voltam a munkakörülményekkel megelégedve — említi Békési Sándor, akinek technikusi végzettsége van. — Itt viszont szinte baráti kör alakult ki, segítjük egymást a munkában. Persze olyan is van, aki idejött, de rövid idő alatt elment, mert nem tudta megszokni a társaságot. Megrendelés az egész országból Mondja, hogy a jelenlegi követelményekhez jó a műszerezettség, de ha nagyobb mérvű lesz a javítás, akkor itt is lépni kell. Szinte egyezik a véleménye Lakatos Lászlóéval, aki Bökönybén lakik, a Hajdú megyei építőket cserélte fel a targoncajavításra. — Figyelemmel kísérjük a gyerekek életét és próbálunk gondoskodni arról, hogy ne a vasútállomásokon, szórakozóhelyek környékén találják meg „otthonukat”. Ezért rendezünk különféle műsoros esteket, ezért szerzünk nekik színházbérieteket. Telt ház szülői értekezleten. Ungvári Albertné szakoktatói előadó: — A szakmai gyakorlatra hozzánk járó tanulók a 107-es, 110-es és a mátészalkai 138-as szakmunkás- képző intézetből jönnek, de vannak itt a szomszédos Borsodból is. Természetesen állandó kapcsolatot tartunk az iskolákkal. Sajnos, sokszor előfordul, hogy tanulmányi problémákkal kell megküzde— Meghallottam, hogy indul ez az üzem, jelentkeztem — mondja. — Kicsit zsúfoltak vagyunk, de segítünk egymásnak. A csoportvezető, Néző István szintén az ingázók táborába tartozott. Szakolyból viszont naponta mehet a munkahelyére. — Az fogott meg, hogy az ember újat csinálhat, van lehetőség ebben az üzemben — vallja. Balkányban a csehszlovák Desta típusú targoncák javítását, felújítását vállalják. Az alkatrészeket a forgalomba hozó Műszaki Árut Értékesítő Vállalattól kapják, az ő országos javítóhálózatukba kapcsolódtak be. A műhelyben félszázan dolgoznak, de már van egy szervizcsoport is, amelyik négy autóval járja az országot, javítja a helyszínen a meghibásodott targoncákat. — Szinte az egész országból van megrendelőnk — mutat egy táblázatot Oláh János, a targoncaüzem vezetője. — Közel száz vállalattal, nünk. A legtöbb esetben a diákok nálunk a műhelyekben kiválóan megállják a helyüket, jó gyakorlati jegyeket szereznek, viszont a humán jellegű tárgyakból, történelemből, irodalomból nagyon rossz eredményt érnek el. Akadt olyan tanulónk, aki szakmájából remekelt országos versenyen, viszont épp az elméleti, főleg humán területről hozott gyenge eredménye miatt nem kerülhetett a legjobb diákjaink közé. Hogy ezt kiküszöböljük, erősítjük kapcsolatainkat az intézményekkel, konzultációkat, megbeszéléseket tartunk az iskolák vezetőivel. Szintén nagy szerepük van a szülői értekezleteknek is. Nálunk a szülői szövetkezettel vagyunk kapcsolatban, s még a, Dunántúlról is jönnek megrendelők. Leszálltak a vonatról... Az üzem tavaly tízmilliós termelést ért el, az idén a terv szerint 28 millió vár rájuk, de a következő években még tovább szeretnének fejlődni. Ehhez az alapot a további bővítés szolgáltatja. Jelenleg évente 140 targonca teljes felújítását vállalják, 1985-re 250-nél szeretnének tartani, 150 embert foglalkoztatva. Az alkatrészraktár már elkészült. Építenek egy újabb műhelycsarnokot, megoldják a térbetonozást, két régebbi épületet összekapcsolnak, lefedik a közte lévő tért. Így már lesz hely a javításhoz, jobban szakosodhatnak. De nem feledkeznek meg a munkásokról sem, akik a környékből jöttek, mezőgazda- sági gépszerelők, autószerelők. Nekik egy külön tanfolyamot indítottak, legutóbb 56-an szereztek képesítést a targoncajavításra. Azok, akik a melléküzembe jöttek, jövőt látnak az itteni munkában, leszálltak az ingázók vonatáról, vagy friss bizonyítványnyal kopogtattak felvételre. A jó indulás megfelelő ajánlólevelet ad a targoncajavítóknak. Azonban a bizonyítás a következő hónapokra, évekre vár, amikor visz- szatérő megrendelőik lesznek, akik az itteni jó munka hírét viszik el. értekezleteken mindig telt ház van. Fontos dolog ez, hiszen köztudott, hogy a szakmunkástanuló fiatalok jelentős hányada igen sok családi problémával küzd. A szülőkkel való közvetlen kapcsolatok elmélyítése enyhített ezeken a gondokon. Elhelyezkedés — gondok nélkül. Mikó Sándor előadó: — A végzett diákok 70—80 százaléka a SZÁÉV-nél marad, de akár mindegyiket alkalmazni tudnánk. Ennek a magyarázata az, hogy akik nálunk kapták meg szakmunkásbizonyítványukat, általában elég jól elsajátították a szakmai ismereteket. Akik itt maradnak, már ismerik a cég belső életét, nem kergetnek hiú ábrándokat, de tudják, hogy ahová kerülnek, ott megbecsüléssel, megértéssel fogadják őket. Szanlszló Ferenc Természeti erőforrás A z ember átalakítja a természetet, igényének megfelelően változtatja környezetét, céljainak eléréséhez „fogja igába” a természet erőit. S hogy milyen a megváltozott környezet? Élénk zöld búzatáblák mellett visz a vonat, aztán egyik pillantról a másikra változik a táj: elhagyott agyagbánya. Tátongó nyiladékok, amelyeket elpusztíthatatlan gyomok vettek birtokukba. És ami még rosz- szabb, a közeli téglagyár kéményéből szürke-fekete füst gomolyog, a szél pedig szanaszét hordja a tüdőre nehezedő ködöt. Magyarországon ma már 1300 kilogramm gabona és 140 kilogramm hús jut egy- egy emberre az éves mező- gazdasági termelésből. Ezzel a teljesítménnyel hazánk nemzetközileg is az élenjárók közé küzdötte fel magát. Igaz, nem "sportból. A hazai ellátás növekvő igénye, az export fokozódó követelménye szorította erre a produktumra népgazdaságunkat. Tudni kell, hogy húsz évvel ezelőtt egy-egy hektár föld cáupán a felét adta mai hozamainak, egy- egy mezőgazdasági dolgozó legfeljebb a negyedét termelte meg annak, amire most képes. Ehhez a lehetőséget viszont éppen az ember természetátalakító munkája — a műtrágyázás, a kémiai növényvédelem, az új növény- és állatfajták meghonosítása — teremtette meg. De nem vagyunk mindig mértéktartók. A szervesanyag-visszapót- lással nem törődő műtrágyázás például előbb-utóbb a termőtalaj pusztulásához vezet, a nyakló nélkül adagolt gyom- és rovarirtó szerek az életfeltételeket kedvezően befolyásoló tényezőket is „mérgezhetik”. A mértéktől, a vezérlő elvtől immár nemcsak környezetünk, vele együtt jövőnk is függ. O rszágunk legnagyobb természeti erőforrása a termőföld. Hasznosításának feltétele, hogy a talajok természetes termő- képességét fokozzuk. De úgy, hogy például a növény- termesztés egyre növekvő feladatait teljesítő agrokémia kedvezőtlen hatása az elviselhetőség határain belül maradjon. Ügy, hogy a melioráció ne csak a fölösleges vizek elvezetését, hanem azok tározását és szükség szerinti visszavezetését is jelentse. Hogy a föld mélyét kutatók, az utakat, városokat építők mindössze annyit tegyenek használha- tatlannná a termőföldből, amennyi eredményes munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges. K. E. P. Sorakoznak az udvaron a javításra váró targoncák. (Jávor László felvétele) L. B. Jó reggelt, szaktársak! KÉPEK ÜZEMEINKBŐL. A Ganz Műszer Művek nyirbélte- ki üzemében Kranovics Józsefné betanított dolgozó gépkocsikhoz Szemanyagszintmérők összeszegecselését végzi... Gépalkatrészt készít Fodor Sándor, a Kisvárdai Vas- és Fémipari Szövetkezetben. (Elek Emil felvételei.)
