Kelet-Magyarország, 1981. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-02 / 153. szám
1981. július 2. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Árak és költségek □ rra már mindenki rájött, hogy a világpiaci árváltoztatások nem állnak meg határainknál. Ha nem is hatnak azonnal, előbb-utóbb olyan feszültségeket teremtenek, amit itthon csak a termelői majd fogyasztói áremelésekkel lehet feloldani. Sem a fogyasztónak, sem a felhasználónak nem tetszik az áremelés, de kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen ha a növekvő termelési költségeket állami támogatással akarnánk ellensúlyozni, akkor a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát kellene erre a célra fordítani. És ez előbb lassítaná, később megállítaná az ország gazdasági fejlődését. Igaz, a legegyszerűbbnek látszik a dráguló termelési költségeket azonnal érvényesíteni az árban, tehát automatikusan áthárítani a fogyasztókra. (Az áthárítás szabadáras cikkek esetében sem lehet automatikus, hisz az árképzési előírások az áremelések ellen irányulnak.) Az ár egy része azonban a maximált, illetve kötött árformába tartozik. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ezeknél az árucikkeknél — köztük az alapvető élelmiszereknél — csak a népgazdasági szinten indokolt, és az életszínvonal-politikai tervekkel összhangban lévő áremeléseket engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységeknek, a vállalatoknak a költségek növelését elsősorban belső tartalékaik felderítésével és kihasználásával kell ellensúlyozni. Csak ezek után kerülhet sor — finoman fogalmazva — az ármódosításra. Nem mindegy persze, hogy minek emelik az árát. Például a dohány, az alkohol drágulása, bár sok embert érint, a fogyasztóknak korántsem jelent akkora gondot, mintha az alapvető élelmiszerek árát emelnék. Félreértések elkerülése végett tisztázni kell azt is, hogy mit értünk alapvető élelmiszereken. Ezek köre 1981-ben más, mint ami például 1951-ben volt. Az alapvető élelmiszerek egyre bővülő körét az ország gazdasági teherbíró képessége szabja meg és ennek a körnek napjainkban már nagy átmérője van. Ügy is lehet fogalmazni, hogy egyre kevesebb azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyek áremelésére ne szisszenne fel a közvélemény. A hús áremelésének komoly gazdasági okai vannak. Nem arról van szó, hogy az állam a húsiparnak vagy a kereskedelemnek akar kedvezni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a termelői, a felvásárlói árakat általában mintegy 20 százalékkal kisebb mértékben emelték az utóbbi években, mint amennyit a termeléshez felhasznált ipari anyagok, eszközök drágulása indokolt volna. Vagyis: a mezőgazdasági termelők viselték az áremelkedések egy részének terheit. A dráguló takarmány- és energiaárak miatt azért, hogy a termelőknek érdemes legyen hústermelései foglalkozni, korábban is több alkalommal emelni kellett a termelői árakat. Ekkor társadalmi érdekből még a vasúti pályaőrt, a vidéken lakó, de gyárban dolgozó embereket is érdekeltté kellett tenni a hústermelésben, hiszen a sertésállomány fele a háztáji, és ház körüli gazdaságokban van, s ezek rendkívül érzékenyek a piaci viszonyokra. Ha tehát nem gazdaságos a sertés- tartás, abbahagyják. Olyannyira, hogy még saját húsellátásukról — ne feledjük: családok százezreiről van szp! — is központilag kell gondoskodni. De ha csak a felvásárlási árat növelik, s a fogyasztói ár változatlan marad, akkor a háztáji termelőknek ráfizetéses lenne a disznóvágás is, hiszen jobban járnának, ha nem a saját drága sertésből, hanem az olcsóbb bolti húsból fogyasztanának. Talán ellentmondásnak tűnik, de ahhoz, hogy tartani tudjuk az évi fejenkénti 73 kilogrammos húsfogyasztást, emelni kell a fogyasztói árakat. A termelői érdekeltség és a fogyasztás közötti összhangot ugyanis nem lehet csak az ártámogatások növelésével megteremteni. |z csak az egyik ok. Ha furcsának is tűnik: a vasárnapi rántott szelet és a népgazdaság egyensúlyi helyzete között is van összefüggés. Fizetési mérlegünk javítása érdekében ugyanis növelni kell — és a piaci lehetőségek biztatóak — a dollárelszámolású vágóállatok és a húsipari termékek kivitelét. És most jön a „vasárnapi rántott szelet”. Ha a hús árát emelik, óhatatlanul lassul a húsfogyasztás növekedése, több marad exportra. Hangsúlyozni kell, a hús- áremelései nem szűnik meg, csak csökken a húsfogyasztás állami támogatása és nem csökken, hanem csak lassul a húsfogyasztás növekedési üteme. Ettől persze a tények nem változnak, de talán könnyebb elfogadni őket Bonyhádi Péter Jó takarmánytermést takarítanak be a tangazdaság gyulatanyai üzemében. A majorban a második vágású lucernát kazlazzák. (Elek Emil felvétele) BALKÁNY KÖRNYÉKÉN VIZSGÁLTAK Tanyán élni Lehetőség Tormáspusztán Balkányban az V. ötéves tervidőszakban a nagyközség párt- és állami vezetése megkülönböztetett figyelmet fordított a tanyai települések szociális, kulturális gondjainak enyhítésére. Indokolta ezt egyrészt, hogy a nagyközség 7300 fős lakosságának negyven százaléka, mintegy 3000 ember él a huszonhat tanyai településen. A munkaképes korú tanyai lakosok száma 1500 fő, akiknek közel 30 százaléka eljáró, illetve naponta ingázó. Kapcsolat a világgal A tanyán élők élet- és munkakörülményeit az elmúlt időszakban alapvetően meghatározta a helyi iparfejlesztés, a szakszövetkezetek termelőszövetkezetté való átszervezése, a termelés és gazdálkodás színvonalának fokozatos fejlődése, valamint a BalMatykó Dani a heverőről szólt az édesanyjának: — Nagyon kérem, menjen el a szövetkezetbe és hívja ide az elnököt, meg a kertészet vezetőjét. De azonnal. — Édes fiam, én? — Nincs édes fiam, jöjjenek ide azonnal, ha nem akarják, hogy leszakítsam a csillagos eget. Aztán felugrott a fiú és szaladt, szaladt, öreg édesanyja már tudta, hogy hová. Nem tehetett ő sem mást, sietvén sietett eleget tenni fia kérésének. Nem is telt bele fél óra, már itt volt az ágyánál a két vezető: — Danikánk! — Matykókánk, hát a baj? Mi? Mi a baj? — Nagyon kérem, menjenek el Szatmári Pista bácsi- ékhoz, és kérjék meg nekem a nagy orrú Kati kezét. Én nem bírok menni. — Hogyhogy? Nem látszol betegnek. — Jól tudom én, mi bajom. — De hát mi? Olyan vagy, mint az élet, mint a kinyílt Galambos Lajos: Enyhén szeles idő rózsa. És a faluban mindenki tudja, hogy elveszed hamarosan ama gyönyörű kis nagyorrú leánykát. — El is venném, ha ilyen állapotban a kezét adná. A két vezető egymásra nézett: — Miféle állapot? Érthetetlen. — „Bi—58”, „Lebaycid 40 WP”, Di thane M—45” keverve, enyhén szeles időben az almafákra, világos? — Ez világos. — Szabad bármily enyhén szeles időben ilyen iszonytató méregkeverékkel permetezni? — Nem. Csak végtelen csendes időben. De hiszen erre ki lettél oktatva. — Én ki. Szentigaz. De már két hetet vártam a szerekre! Megkaptuk idejében? Megkapunk mi egyáltalán mindent idejében? Mi a jóistent csinálnak az irodákban, ha ezeket a szereket sem tudják rendes időben beszerezni? — Na, csak csendesen, elmegyünk a lányhoz, ne félj. Orvost is küldünk, ha kell. — Kell a fenének, megiszok az éjjel öt liter tejet, helyrehoz. Csak a leány? A vendégek elrohantak. Ám szomorúságában alig hunyta le a szemét Matykó Dani, valaki megérintette a homlokát. Fölnézett. A nagy orrú Szatmári Kati volt ott. — Ejnye, te, gyenge legény — mondta. Aztán csak megölelte és megcsókolta. Kint még mindig enyhén szeles volt az idő. kányi Állami Gazdaság tevékenysége. A helyi áfész öt tanyai településen létesített korszerű vegyesboltot. A közlekedést megkönnyítette a 46 kilométer szilárd útburkolat, amely 11 tanyai települtést kapcsol össze egymással és a belterülettel. A tíz tanyai távbeszélő a nagyközséggel és szükség szerint a világgal teremt kapcsolatot. A tanyai lakosság művelődésének fokozásában, a jelentkező művelődési igények kielégítésében nagy szerepe van az öt tanyai klubnak, a kilenc kihelyezett könyvtárnak. 1975-ben — két iskola kivételével — megtörtént a tanyai iskolák körzetesítése. Az itt élő általános iskolás korú gyermekek a nagyközség korszerű iskolájában tanulnak, elllátásukról a 180 személyes, kényelmes tanyai kollégiumban gondoskodnak. Foglalkoztatási gondok Három nagyobb tanyai településen nyílt lehetőség — a balkányi rendelőn kívül — a legalapvetőbb orvosi ellátásra, anya- és gyermekvédelemre, gondozásra. A szociális gondozásra, ellátásra szoruló idős, magukra maradt embereken segít a közelmúltban átadott öregek napközi otthona és a rendszeres — évente mintegy négyszázezer forintot kitevő — szociális segélyezés. A tanyán élő lakosság tájékoztatásának, a még közvetlenebb kapcsolat továbbfejlesztésének jó lehetőségei a már hagyományos tanyai politikai fórumok, tanyanapok, amit a népfront szervez. Sajnos, még nem sikerült teljes egészében megoldani a foglalkoztatási gondokat — főleg a nők körében. Megoldatlan az egészségügyi ellátás folyamatossága, a lakosság gyógyszerellátása csak a községi gyógyszertárból oldható meg. Magukra maradtak... A fiatalok helyben tartásának nincsenek meg a gazdasági lehetőségei, így különösen az utóbbi időben egyre nagyobb méreteket ölt a nagyközségbe történő bevándorlás. A magukra maradt idős, beteg emberek gondozását, ellátását nem képes maradéktalanul megoldani az egyetlen öregek napközi otthona, a szociális segélyezés lehetősége, mert nemcsak anyagi gondokról van szó. A tanyákról betelepülni szándékozók részére a község belterületén nincs lehetőség házhelyek kialakítására. Ezt a problémát Tormáspuszta — az egyik legnagyobb tanyai település — továbbfejlesztésre történő kijelölése enyhítené. Nemrég a nyírbátori városi-járási párt-vb a helyszínen ülésezett és a gondok megszüntetésére határozatot hozott. N. K. Szabolcsi kis matematikusok sikere Kiemelkedő Szabolcs-Szatmár megyei siker született <* TIT által szervezett kis matematikus baráti körök csillebérci országos versenyén. Az országos döntőre bekerült megyei versenyző tanulók a pontversenyben megszerezték az első helyet. Szabolcs- Szatmári>ól került ki a VII. osztályosok első helyezettje is; a nyíregyházi Nyilas István. A további eredmények: az 5. osztályosok versenyében a nyíregyházi Hajdú Gabriella 5., a mátészalkai Kerékgyártó Tibor 8., a nagy- kállói Kerényi Ildikó a 11. helyet szerezte meg. A 6. osztályosok között Szabó Sándor mátészalkai tanuló a 2. helyen végzett, míg a 7. osztályosoknál Hajdú Sándor Zoltán nyíregyházi az 5., Osán János tyukodi tanuló pedig a 7. helyet érte el. A 8. osztályosok versenyében Babka Ildikó nyíregyházi kislány lett az 5. Minőség szerint A CÉLPRÉMIUMOK nem mindig ösztönöznek jobb munkára. A jutalmak elosztásánál nem csak a végzett munkát veszik figyelembe... A fizikai dolgozók átlagbére lassúbb ütemben növekedett, mint a nem fizikaiaké. A közelmúltban ilyen és ehhez hasonló megállapítások hangzottak el a Medosz megyei bizottságának ülésén. A szakszervezethez tartozó vállalatok, üzemek néhány üzemegységében béraránytalanságok alakultak ki. Általában a fizikai dolgozók kárára. Néhány helyen a jutalmazásnál elsősorban a beosztást és a beosztással járó felelősséget veszik figyelembe, a valójában elvégzett munka csak másodlagos. Az is gond, hogy a mezőgazdasági üzemekben még nem alakú ,ak ki az úgynevezett önálló elszámoló kisegységek. (Egy kisebb körben jobban figyelemmel lehet kísérni a teljesítményt, igazságosabb lehet a differenciálás.) A bérezés korszerűsítésére nem mindenütt fordítottak kellő gondot. Az utóbbi egy-két évben kezdett elterjedni és mostanában tovább terjed a minőségi bérezés. Az ösztönzők azonban még nem mindenütt kifogástalanok. vannak jó példák is, amelyek elterjesztését sürgették a szakszervezeti fórumon. Megyénk állami gazdaságai például ösztönzőket dolgoztak ki az alma minőségére. Néhány brigád a válogatásnál és a csomagolásnál a névjegyét teszi a ládára. Így a minőség egészen a tuzséri. exporttelepig nyomon követhető. A Nyíregyházi és a Mátészalkai Állami Tangazdaság tehenészeteiben szinte kifogástalan minőségi bérezést dolgoztak ki. Az állatgondozók anyagilag is érdekeltek az ésszerű takarmány jelhasználásban és a hozamok növelésében. A Kemecsei Állami Gazdaságban és a Tiszalöki Állami Gazdaságban a dolgozók érdekeltek abban, hogy jól készítsék elő a vetést és persze, jól is végezzék azt. Valamennyi állami gazdaságban keresik a lehetőségét annak: egy-egy táblán a szántástól a betakarításig miként lehetne nyomon követni a minőségi munkát. A kísérletek alatt ugyanarra a táblára ugyanazt a traktorost küldik szántani, permetezni és betakarítani. így a felelős köny- nyen megkereshető, jó munka esetén nem lehet kétséges, hogy ki kapjon jutalmat. Persze ennek a módszernek az általános elterjesztése nem igen valószínű, hiszen gyakran szükség van a traktorosok átirányítására. MERŐBEN MÁS A HELYZET a szakszervezethez tartozó két vállalatnál. A FEFAG-nál az utóbbi három évben szinte ugrásszerűen emelkedet a fizikai dolgozók átlagkeresete, néhány munkaterületen minőségi bérezést vezettek be. Az erdőgazdaságban azonban még mindig vannak tennivalók a bérezést illetően. Az építőipar számos területén úgynevezett egyösszegű utalványon számolják el a kisebb kollektívák teljesítményét, bérét. A vízügyi igazgatóságon most kezdik bevezetni és elterjeszteni az egyösszegű utalványokat. Mi várható az „utalványos munkamódszertől”? Anyagtakarékos és jobb munka, és persze differenciáltabb, igazságosabb bérezés. (nábráti) 1(1 Az ötnapos munkahétre való zökkenőmentes áttérés feladatairól, feltételeinek megteremtéséről tanácskoztak a Nyíregyházi Városi Tanács, a közlekedési vállalatok, valamint a nyíregyházi üzemek, intézmények képviselői június 30-án.
