Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 14. Az úgynevezett arab négyes bizottság tárgyalódelegációi egy liba­noni tűzszünet elérésének lehetőségeiről tanácskoztak. Képünkön: a bejrúti megbeszéléseket Eliasz Szarkisz libanoni elnök vezette. Ami a szovjet párt levelét illeti, hangsúlyosan szólt arról, hogy a szocializmust Lengyelországban fenyegető rendkívül súlyos veszély egyúttal a független lengyel állam létét is fenyegeti. A lengyelországi válság által okozott nehézségeket kihasz­nálták a szocializmus ellen­ségei — állapította meg az SZKP KB, majd rámutatott inkább a szocializmussal szembenálló erők válnak hangadóvá. Nem lehet kizár­ni, hogy a kongresszuson ezek az erők kísérletet tesz­nek arra, hogy döntő veresé­get mérjenek a párt marxis­ta—leninista erőire. A szocialistaellenes erők támadása Lengyelországban veszélyezteti az egész szocia­lista közösséget — hangoztat­Iránban még mindig kutatnak a héten történt földrengés áldozatai után. A képen egy sebesültet szállítanak el Kerman közelében. (Kelet-Magyarország telefotó) AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Moszkvába érkezett Paz algériai államfő — Befejezte munkáját a stockholmi békekonferencia — Bejrut mel­lett ülésezik az arabközi közvetítő bizottság KEDD: Világszerte felháborodást keltett az izraeli légierő tá­madása az iraki atomreaktor ellen — Varsóban összeült a LEMP Központi Bizottságának 11. plénuma SZERDA: A mexikói elnök megkezdte tárgyalásait az USA- ban — Szuzuki japán miniszterelnök Hamburgban Schmidt kancellárral tárgyal — Hazánkba érkezett a ni­gériai elnök CSÜTÖRTÖK: Moszkvában közzétették annak a levélnek a szö­vegét, amelyet az SZKP Központi Bizottsága a LEMP Központi Bizottságához intézett — Weizsäckert választot­ták Nyugat-Berlin kormányzó polgármesterévé — Ali Kestmand lett Afganisztán miniszterelnöke PÉNTEK: Moszkvában megkezdte tanácskozását az úgyneve­zett Palme-bizottság — Leonyid Brezsnyev fogadta Olof Palmét — Khomeini ajatollah kinevezte az iráni hadse­reg új főparancsnokát — A szaúd-arábiai király londoni látogatása után Párizsba utazott SZOMBAT: öt új miniszter, a lengyel kormányban — Iraki- izraeli szópárbaj az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén — Baniszadr iráni köztársasági elnök a személye elleni összeesküvésről beszél — Arafat Algírban tárgyal A hét három kérdése O Milyen új tényezők jel­lemzik a lengyelorszá­gi helyzetet? A súlyos poli­tikai, gazdasági és társadal­mi válsággal küzdő Lengyel- ország életében fontos fejle­ményeket hozott az elmúlt hét. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának 11. plénumára megvitatták a párt politikai bizottságának jelentését, a vitában felszólalók állást foglaltak a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának a LEMP KB-hez intézett levelével kapcsolat­ban, a levélben megfogalma­zott elvtársi figyelmeztetés és marxista—leninista helyzet- elemzés ügyében. ta az SZKP KB a lengyel párthoz intézett levelében. Ugyanakkor leszögezte: van még lehetőség arra, hogy ne engedjék a legrosszabb be­következtét és megakadályoz­zák Lengyelországban a nemzeti katasztrófát. Mi a megoldás? A társadalom va­lamennyi egészséges erejét mozgósítani kell az osztály­ellenség visszaverésére, az ellenforradalommal szem­beni harcra. Miközben a Szolidaritás varsói tagozata — a Reuter angol hírügynökség értesülé­se szerint — bejelentette: a lengyel parlament illetékes bizottsága hivatalosan az ál­lamtanácshoz fordult, hogy az kegyelmezzen meg az 1971-ben egy iskolaépület el­len elkövetett bombamerény­let miatt 25 évi börtönbün­tetésre ítélt két Kowalczyk- testvérnek. Mint ismeretes, Leonyid Brezsnyev Moszkvában fogadta Olof Palmét. A svéd poli­tikus az általa létrehozott, leszerelési és biztonsági kérdésekkel fog­lalkozó nemzetközi bizottság ülésén vesz részt a szovjet főváros­ban. (Kelet-Magyarország telefotó) arra, hogy különös aggoda­lomra ad okot áz a helyzet, amely magán a LEMP-en be­lül alakult ki. A párt rend­kívüli kongresszusáig alig egy hónap van hátra. Előké­szítése során azonban mind­japánban sorozatos tiltakozó akciókra került sor a Midway nevű amerikai repülőgép-anyahajó látogatása miatt, mivel a feltételezé­sek szerint atomeszközöket is szállított. Képünkön: egy tokiói tö­megtüntetés több tízezer felvonulója követelte a kormánytól a ja­pán atomtilalmi rendelkezések következetes betartását. egy héttel ezelőtt a lengyel legfelsőbb bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásban lévő, kémkedéssel és állam­ellenes szervezkedéssel vá­dolt Leszek Moczulski és há­rom társa szabadon bocsátá­sát. © Lehet-e beszélni a le­szerelési tömegmozga­lom megerősödéséről? Igen! Mind több nyugat-európai politikus és publicista, tudós és békeharcos, ifjúsági és nőszervezet hallatja hangját a fegyverkezési hajsza meg­fékezése érdekében. A héten egész sor esemény tanúsítot­ta ezt. Elég talán Egon Bahr nyugatnémet szociáldemokra­ta politikus moszkvai tárgya­lásaira, a stockholmi béke- konferencia határozataira vagy az ún. Palme-bizottság moszkvai eszmecseréjére utalni. Nyilvánvaló, hogy az új meg új kezdeményezéseknek na­gyon is megvan az indokolt­ságuk. Vagy két év áll rendel­kezésre annak a veszélyes NA- TO-tervnek a megakadályozá­sához, amelynek értelmében Nyugat-Európában majdnem 600 atomrakétát akarnak el­helyezni — a Szovjetunió és a többi szocialista ország el­len. Világos, hogy ezek a- ra­kéták, ha egyszer angol, bel­ga, holland, nyugatnémet és olasz területen elhelyezik őket, célponttá változtatják környéküket, Nyugat-Európa több térségét. S az is mind jobban látható, hogy a ten­geren túl egyesek „az első atomcsapás”, „a preventív atomháború” gondolatával kacérkodnak... Megfigyelhető, hogy a nyu­gat-európai szociáldemokrá­cia és annak több kimagasló alakja (Willy Brandt, Olof Palme, Egon Bahr) aktivizá­lódik. Helyenként még sze­mélyes ambíció is közreját­szik, nemcsak a béke ügye melletti elkötelezettség. (A svéd Palméról például azt re­besgetik, hogy Kurt Wald­heim utódja lehet az ENSZ főtitkári posztján.) Viszont épp az a tény, hogy egyéni törekvések szolgálatában is hasznos lehet a leszerelés szorgalmazása, azt mutatja, mennyire megfelel a fegyver- korlátozás a népek igényei­nek, vágyainak. Nem véletlen, hogy annyi leszerelési kezdeményezés in­dul el Moszkvából vagy talál a szovjet fővárosban megfe­lelő, kedvező színhelyre. A szovjet politika, amint ezt Leonyid-Brezsnyevnek az al­gériai államfő látogatása al­kalmából tett kijelentései je­lezték, a tárgyalások, és a megegyezés politikája. S a hét végén a szovjet fegyver­korlátozási, leszerelési, tár­gyalási javaslatok levél for­májában újra eljutottak szá­mos nyugati politikushoz. O Van-e háborús veszély a Közel-Keleten az iz­raeli támadások nyomán? Anélkül, hogy a különböző izraeli akciók (légitámadás az iraki atomreaktor ellen, komandóbevetések libanoni palesztin állások ellen) ve­szélyességét lebecsülnénk, azt kell mondanunk, hogy hig­gadtabb a világvisszhang, mint gondolni lehetett volna. A tőkés világ reagálását pél­dául mindig a tőzsdéken mérheti le a politikai megfi­gyelő. Nos, az iraki atomre­aktor szétbombázásának a hírére az arany ára felszö­kött, de másnap már a koráb­bi árfolyam alá süllyedt. Azt mutatta ez, hogy nem hisz­nek háború lehetőségében, sokkal inkább izraeli belpo­litikai indítékú erőfitogtatás­nak minősítik a légitámadást, amely — különben, másutt és más korokban — „casus bel­li”, háborút kiváltó ok lett volna. Június 30-án lesz az izraeli parlamenti választás. Begin úgy akarja megnyerni, hogy magát tünteti fel az izraeli nép egyetlen megvédelmező- jének. S a jelek szerint köny- nyű dolga van, amikor meg akarja lovagolni az izraeli nacionalizmust, sovinizmust. Persze, még így sincs lefutva az izraeli választási verseny. A hihetetlen méretű infláció, a növekvő munkanélküliség, az elvándorlás és még sok egyéb tényező szintén bele­szólhat a választási ered­ménybe. S akárki lesz az új kormányfő (akár még a régi is!), előbb-utóbb kénytelen lesz engedményeket tenni az USA olajérdekeinek figye­lembevételével éppúgy, mint az arab (mindenekelőtt a pa­lesztin) ellenállás hatására. Washingtont és Tel Aviv- ot ugyanis egyformán el kell hogy gondolkodtassa: az iz­raeli hajthatatlanság arra késztette egyik-másik ameri- kabarát arab országot, hogy a Szovjetunióval létesítsen új kapcsolatokat. S az iraki atomreaktorra ledobott, ame­rikai eredetű bombák robba­násának szele újra egymás mellé sodort olyan arab or­szágokat, amelyek mostaná­ban szembekerültek egymás­sal. Pálfy József Moszkvában tanácskozik a Palme-bizottság Szombaton reggel Moszk­vában megkezdte tanácskozá­sait az úgynevezett Palme- bizottság, a leszerelés és a biztonság kérdéseivel foglal­kozó független nemzetközi bi­zottság. Olof Palme volt svéd miniszterelnök, aki a múlt év szeptemberében megalakítot­ta a tekintélyes politikusok­ból álló nemzetközi testüle­tet, elmondotta, hogy a moszkvai kétnapos megbeszé­lés napirendjén elsősorban a rakétaelhárító rakétarendsze­rek kérdése és a fegyverzet­korlátozás és a leszerelés el­lenőrzésének problémája áll. A bizottság szakértők bevo­násával tanácskozik és ta­pasztalatairól a tervek sze­rint az ENSZ-közgyűlés jö­vőre összeülő rendkívüli le­szerelési ülésszakának tesz jelentést. A moszkvai ülésen több más ismert nemzetközi sze­mélyiséggel együtt részt vesz Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter, aki ezúttal első ízben kapcsolódott be a bizottság munkájába, David Owen volt angol külügymi­niszter, Egon Bahr, a bundes- tag leszerelési és fegyverzet- ellenőrzési albizottságának elnöke, Alfonso Garcia-Rob- les, volt mexikói külügymi­niszter, aki országa küldött­ségét, vezeti az ENSZ leszere­lési bizottságában, Robert Ford nagykövet, a kanadai kormány különleges tanács­adója, Olusegun Obasanjo, a nigériai államtanács tagja, volt államfő. A Szovjetunió képviselője a bizottságban Georgij Arbatov akadémikus, az akadémia Egyesült Álla­mokkal és Kanadával foglal­kozó kutatóintézetének igaz­gatója. A bizottság zárt ülésen ta­nácskozik, megállapításait azonban a megbeszélések be­fejeztével nyilvánosságra hozza. Izrael agressziója a BT előtt Szombat délutánra halasz­tották a Biztonsági Tanács vi­tájának folytatását, miután péntek éjjel Irak képviselője, Szadun Hammadi külügymi­niszter kemény intézkedése­ket sürgetett Izrael ellen. Az iraki „Tammuz” nuk­leáris központ ellen vasárnap intézett izraeli bombatáma­dás ügyében összehívott ülé­sen elsőnek az iraki külügy­miniszter szólalt fel. Azt kö­vetelte a Biztonsági Tanácstól — s ez ügyben már az ülés előtt közbenjárt a testület el nem kötelezett tagjainál —, hogy ezúttal ne pusztán el­ítélje Izraelt, hanem szabjon ki büntetést is, mindenek­előtt rendeljen el teljes fegy­verszállítási tilalmat Izrael ellen. Válaszában Jehuda Blum izraeli ENSZ-nagykövet is­mertette kormánya érveit amellett, hogy az Irak elleni támadás „önvédelem” volt. Washingtonban közölték, hogy az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vétót fog emelni minden olyan javas­lat ellen, amely a szóbeli „dorgáláson” túl gyakorlati intézkedéseket is kötelezővé tenne Izrael ellen. Éleződnek az ellentétek Iránban Kiéleződött a hatalmi harc Iránban azóta, hogy Khomei­ni ajatollah, az ország vallá­si vezetője leváltotta a had- sereg-főparancsnoki tisztség­ről Abol Hasszán Baniszadr elnököt. Az államfő pénteken indulatokkal teli szózatot in­tézett a lakossághoz, hogy megpróbálja maga mögé ál­lítani a tömegeket az egyház irányítása alatt" álló erőkkel szemben. Baniszadr az elnöki hivatal útján írásos üzenetben tá­madta ellenfeleit, akiket az­zal vádolt meg, hogy „rom­lásba viszik az országot”. A helyzetre jellemző, hogy a hivatalos sajtó nem volt haj­landó közölni Baniszadr fel­hívását. Baniszadr azzal vádolta a kormányt, hogy tehetetlen politikájával hátrányos hely­zetbe hozza Iránt az Irak el­leni háborúban. Baniszadr ellenfelei sem tétlenek: Mohammed Ali Radzsai kormányfő elnöklete mellett pénteken összeült a Legfelső Védelmi Tanács, amely az Irakkal szembeni háborús konfliktussal foglal­kozik. Megfigyelők szerint Radzsai a testületben megkí­sérli háttérbe szorítani Ba­niszadr híveit. Az elnök eddig hadsereg-főparancsnoki mi­nőségben maga irányította a tanács munkáját. TOLLHEGYEN fl spanyol „járvány” titka Ügy hírlik, megvan a tettes ... Mármint a kór­okozó, a spanyolországi „járvány”, a „nem tipi* kus tüdőgyulladásos ese­tek” előidézője. Nincs la­tin neve. Az orvosi kézi­könyvekben nem szerepel. Pedig igenis — tipikus. A tőkés világban álta­lános gátlástalan profit­vágy — ez a neve. Mert laboratóriumaik­ban a spanyol orvosok megállapították, hogy a magas lázzal járó és sok esetben gyors halált okozó „járványnak” az oka — motorolaj-fogyasztás volt! A spanyol rendőrség csak még most kezdi ke­resni, kik voltak azok a lelketlen kereskedők, akik könnyű repülőgép-motor­olajjal keverték az étola­jat, és ezt házról házra járó embereikkel, Madrid szegénynegyedeiben el­adatták! Az orvosoknak feltűnt, hogy főleg a sze­gényebb rétegekből kerül­tek ki „a nem tipikus tü­dőgyulladás” áldozatai. Boncolási adatok és a „járvány” megtizedelte családok életben maradt tagjainak a közlései vé­gül arra a következtetés­re juttatták az orvosokat, hogy nem vírust kell ke­resniük, nem baktériumo­kat, hanem gyilkosnak mi­nősíthető üzletembere­ket ... Marokkóban évekkel ez­előtt egyszer már ölt a motorolaj. Akkor százak és százak szardíniától pusztultak el: aljas és embertelen gyárosok ak­kor is repülőgépmotorok olaját keverték össze a szardíniásdobozokba szánt étolajjal. A felelősségre vonás enyhe és elnéző volt. A bűnösök kisebb büntetésekkel megúszták. így lesz-e ez most Spa­nyolországban is? Nincs kizárva. Mert tőkés viszo­nyok között — ez a tipi­kus. (P- j ) L*j FWaY*1 1 (PITI íYS] i ^ I f 1 v !■**>■*■ ___A é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents