Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-13 / 137. szám
1981. június 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Korszerűbb termékek a szövetkezeti ipartól Szolgáltatástól az igényes exporttermékig terjed az ipari szövetkezetek munkájának skálája Nyíregyházán. Egy- milliárd forintért termel, ihletve szolgáltat tizenegy szövetkezetben öt és fél ezer dolgozó. Mindenütt működik párt- szervezet; munkájukat a másfél esztendeje alakult ipari szövetkezeti pártbizottság hangolja össze. A közelmúltban a termékszerkezet korszerűsítésének tennivalóit vitatta meg a pb, ennek tapasztalatairól, a várható intézkedésekről beszélgettünk Kordán Mihállyal, a zövetkezeti pártbizottság titkárával. — Nagyon gyorsan változott az elmúlt tíz évben a szövetkezetek többségének munkája — mondta Kordán Mihály. — A IV. ötéves tervidőszakban szinte csaknem minden termék belföldi üzemekhez, üzletekbe került, de közben már építkezésekkel, ^rekonstrukciókkal foglalkoz' tak a szövetkezetek. Főleg ez utóbbi eredménye, hogy az utóbbi öt évben már az export dinamikus növekedése volt a jellemző. Feltehetőleg az általában jellemző biztos piac, a megfelelő nyereség lett aztán az oka egy bizonyos kényelmesebb szemléletnek, ami abban nyilvánult meg, hogy kevés helyen foglalkoztak a távlati tervekkel, a termelés gazdaságosságának vizsgálatával. Ez sürgette tehát, hogy az alapszervezetek és a pb is foglalkozzék a termékszerkezet korszerűsítésének feladataival? — Alapvetően ez, s mint a tapasztalatok igazolták, érdemes időről időre megnézni lehetőségeinket, mert például mostani elemzéseinknél már a felkészülés időszakában is számos új gondolatot hasznosítottak a szövetkezetekben. De nemcsak ezt vártuk a termékszerkezet vizsgálatától. Nagyon lényeges, hogy a megvalósított fejlesztéseknek komoly eredményei legyenek. Több szövetkezetünk korszerű üzemmé lépett elő — érdemes megnézni a vasipari, az Elekterfém, a Tempó, a bútoripari vagy az építőipari szövetkezet új telephelyeit. üzemrészeit. Több helyen már a legkorszerűbb technológiával dolgoznak. Megindult tehát egy folyamat, a továbbfejlesztéshez mit ajánl a pártbizottság? — Számban és minőségben is fokozni a jó tapasztalatokat, mindenekelőtt ezt szeretnénk elérni. Az utóbbi két évben már csökkent az anyaghányad a termelésen belül, tehát igényesebb, értékesebb munkát végeznek szövetkezeteink, ezt a tendenciát szükséges folytatni. A ruházati iparban a szövetkezetek nagyrészt tőkés bérmunkát végeznek, amely jövedelmező. és hozzá korszerű technológiát, munkaszervezést is adnak a megrendelők. így ebben az ágazatban folyamatosan nőtt a termelékenység, korszerűsödött a termelés. Ezeknek a szövetkezeteknek azt ajánliuk, hogy komoly tapasztalataikat, minőségi munkájukat kissé nagyobb arányban állítsák a belkereskedelem szolgálatába, fordítsanak gondot (főként a jövő érdekében) a hazai választék- bővítésre, a biztos megrendelésekre. Többször került szóba a korszerűség. Tulajdonképpen mihez viszonyíthatnak szövetkezeteink? — A szövetkezetek termékeinek és szolgáltatásainak a városban lényegében nincs konkurrenciája, s ez egyben gondot is jelent, a verseny- képesség megítélésében kevés információval rendelkeznek. A piacra és a hosszabb távú tervezésre kell ezért lényegesen nagyobb figyelmet fordítani a következő években. Szövetkezeteink jelenleg az 1975. évi termékszámnak csak mintegy kétharmadát gyártják, de nemcsak kevesebb az itt készülő gyártmány, ezek között is sok az új. Ezek kiválasztása különösen fontos. Van néhány olyan termék, mint az olajradiátor, transzformátor, huzal, mokasszincipő, stb. amelyek hosszabb távú szerződésekkel még évekig piacra kerülnek, nyereségesen gyárthatók. Érdemes viszont azt is megjegyezni, hogy éppen azok a szövetkezetek foglalkoznak most is a legtöbbet a termékszerkezet alakításával, amelyek már évek óta felismerték ennek fontosságát: a vasipari, Elekterfém, cipőipari, népművészeti és háziipari szövetkezet. Milyen pluszt adhatnak ehhez a munkához a szövetkezetek pártalapszervezetei? — Elsősorban a munka jobbítása a cél. Pártszervezeteinknek jobban meg kell ismerni munkahelyük egészét, s fontos, hogy aktívabban vegyenek részt a döntés-előkészítésben, szorgalmazzák a hosszabb távú szerződéseken alapuló tervek kidolgozását, a helyi tartalékok feltárását. Szeretnénk elérni, hogy az emberek alkotókészségét, jó javaslatait mind többször karolják fel és iuttassák érvényre. A következő évek feladata, hogy mindenütt végezzék el a fő termékek gazdaságossági vizsgálatát, szorgalmazzák a gazdaságtalan termékek megszüntetését és segítsék az exporttevékenység fokozását, tegyenek többet a szolgáltatások minőségének javításáért. M. S. „Kasza alá„ érik... Azt mondják az öregemberek, ha fejet hajt az árpa, kasza alá érett. Nem sok kell már ehhez. A jó meleg, aztán a csapadék megtette a magáét. Meg különben is, nyakunkon már Péter-Pál, az aratás hagyományos kezdete. Az aratásra készülődés érződik a levegőben. Pedig ma már nem úgy megy, mint régen. Akkor a falu apraja és nagyja pirkadatkor a határba indult, s csak napnyugtakor hagyták abba a kaszálást, marokszedést, kévekötést. Igaz, most is korán reggel, a harmat felszáradása után már indulnak a kombájnok és késő estig vágják a gabonát, az „életet”, de ez korántsem hasonlít az egykori aratásokra. — Nem bizony — mosolyodik el a milotai Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke, Kocsis Bálint. — Hol vagyunk már attól, hogy százak végezzék az árpa meg búza vágását. A faluban lakók, meg maguk a téesztagok is csak a naptárból és a szemszállításból látják; aratnak. Most tizennyolc-húsz ember elvégzi azt a munkát amit évtizedekkel ezelőtt százak és százak csináltak. A kalászosoknál minden munkafolyamatot gépesítettek a mezőgazdasági nagyüzemekben. A vetéstől a betakarításig emberi kéz érintése nélkül jut el a szem. Mi- lotán is készítik már a kombájnokat, szemszállító gépeket és a szalmabetakarítókat. Javítják, felújítják a masinákat Ballagó szakmunkások között — Legyenek képesek az átállásra. Amikor a nevelési-oktatási terv a szélesebb alap megszerzését fogalmazza meg követelményként, akkor a rugalmasabb szakmai alkalmazkodást tekinti célnak. Várkonyi István, a 115. számú szakmunkásképző intézet igazgatója szavai kívánkoznak az írás elejére, amelyben arra keressük a választ: hogyan készít fel a szakmunkásképző a nagy váltásra, a munkássá válásGál Vilmos ra? Az idén 195-en végeznek a tiszavasvári intézetben: mezőgazdasági gépszerelők, vegyianyaggyártók, villanyszerelők, hegesztők, esztergályosok, géplakatosok. A padokban ülőkkel, a tanműhelyekben foglalatoskodókkal hamarosan gyárakban, üzemekben találkozhatunk. Érdekek találkozása frissíteni. A tapasztalatot, rutint adó egyedi esetek kint a gyakorlatban várnak Gál Vilmosra is. Szülőfalujában, Ti- szabábolnán a termelőszövetkezetben mezőgazdasági gépszerelőként helyezkedik el. Tervezi, hogy a miskolci gépipari szakközépiskolába technikusminősítőre megy. — A magasabb végzettség több elhelyezkedési lehetőség. Ipari üzembe is átkerülhetek. Idővel szeretnék városba költözni fejtegette Gál Vilmos. — Hogy miért? Jobbak az életkörülmények, az ellátás, több alkalom van szórakozásra, kulturálódásra. Ki mennyit ér? A szakmai gyakorlatokon a bázisüzemekben olykor találkoztak a szakmunkástanulók rossz példával is. Hanyagsággal, tessék-lássék munkavégzéssel. A képzés alatt nem szűrhetők ki ezek a negatív hatások, de a „steril nevelés” nem is lenne helyes. Így formálódhat a tanulók reálisabb életszemlélete, emberismerete. taikat igyekeznek átadni. S az is, mennyire igényesek önmaguk fejlesztésében — jegyezte meg Gál Vilmos. Harsányi Katalin választott szakmája felelősségteljes: ve- gyianyaggyártóként a gyógyszeriparban akar elhelyezkedni. — Eddig az idősebb szakmunkásokról csak jó tapasztalataim vannak. Az Alkaloida KISZ-alapszervezete három éven át patronált minket. Ha hozzájuk kerülök dolgozni, bizonyára megVirág Sándor — A hangsúly az általános képzés felé tolódik el — folytatta Várkonyi István. — A speciális ismereteket a kikerülő szakmunkás a munkahelyén mélyíti el, szerzi meg. Az üzemek idegenkednek ettől. Nekik olyan munkás kell, aki az adott munkafolyamatot kezdettől fogva ismeri, jól végzi. — A-mai gazdasági helyzet, a gyorsabb termékváltás, a nagyobb piaci rugalmasság követelményei mégis az új nevelési-oktatási tervet igazolják — kapcsolódott a beszélgetésbe Horváth József műszaki igazgatóhelyettes. — Nem beszélve az egyén érdekeiről, aki szélesebb szakmai kitekintéssel könnyebben megtalálhatja azt a munkakört, ahol képességei legjavát adhatja. öt-tíz év alatt egész gépparkok cserélődnek ki a mezőgazdaságban. A tanultakat új meg új ismeretekkel kell Harsányi Katalin — Munka közben lehet igazán megismerni, ki menynyit ér emberileg. Árulkodik a hangnem, ahogy az idősebb szakik beszélnek velünk, ahogy a szakmai tapasztalakönnyítik majd a beilleszkedésemet. Míg a vegyianyaggyártók készítményeivel embereket gyógyíthatnak, addig Virág Sándor a központifűtés-szerelő szakmában azt tartja szépnek, hogy általa környezetünk otthonossá, közérzetünk kellemessé tehető. A le- ninvárosi Gyár- és Gépszerelő Vállalattal már elsősként társadalmi szerződést kötött. „Számítok a kollektívára..." — Jó érzés, hogy leendő munkahelyemnek érdeke a színvonalas szakemberképzés, és ezért tesz is. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat Tisza- vasváriban társadalmi munkában huszonnégy lakás központi fűtésének szerelését vállalta, hogy a szakmunkástanulók helyben eleget gyakorolhassanak — mondta Virág Sándor. — Hetven hektár őszi árpánk van, meg negyven hektár zab — mondja Kelemen Kornél üzemgazdász. — Ezelőtt még betakarítjuk a húsz hektár zöldborsót, s utána kezdhetjük a búza aratását, majd a rizs vágását. — A zöldborsó aratását kézi kaszával tervezzük — folytatja az előbbi gondolatot Kosán András főagronómus. — Az egyik SZK-négyesün- ket alakítjuk át borsócséplővé. Különben négy kombájnunk van, két rizs- és két SZK—4-es. Nem mondható a legkorszerűbb gépparknak ez, hiszen az SZK 11—12 éves. Ennek ellenére nem lesz probléma aratáskor. A környező termelőszövetkezetektől megvásároltunk és kaptunk ilyen típusú arató-cséplő gépeket. Sok mindent tudunk ezekből hasznosítani. S ha mégis gond lenne a betakarítás, akkor a közeli tiszabe- csi termelőszövetkezet siet segítségünkre, ugyanis velük szerződést kötöttünk, s így két becsi gép dolgozik majd nálunk. Remélhetőleg nem lesz fennakadás a milotai aratásban. Régi gépekkel aratnak ugyan, de kipróbált, jól bevált masinák ezek. Valahogy olyanok, mint az öreg Trabantok, amelyek még mindig futnak az utakon. Az előlegezett siker részesei a szövetkezet gépészei, akik nagy igyekezettel és hozzáértéssel végzik munkájukat. — Egy kissé megköti a kezünket a meglévő géppark — folytatja az elnök. — A lánctalpas rizsarató kombájnokkal például csak vizes, esős időben lehet dolgozni, különben tönkremennek a lánctalpak. Persze inkább legyen napos, száraz idő, mintsem, hogy a tíz-tizenkét napra tervezett betakarításunk a duplájára nyúljon. Jövőre már újakkal szeretnénk megkezdeni a betakarítást. Sípos Béla — Kikerülve az iskolából azt várom, hogy munkám alapján egyenrangú társként fogadnak el, és átsegítenek a kezdeti nehézségeken. A munkafolyamatok aprólékos megismerésében is számítok a munkahelyi kollektívákra. * Hogy is mondta az egyik oktató? A szakmunkásképzőt a közepesek iskolájaként könyvelik el. Arról a kitartó pedagógiai munkáról már kevesebbet beszélnek, mely- lyel a hiányos alapokról sikerül a tanulók többségét harmadévre felhozni, szakmai tudásuk mellé általános emberi értékeket adni. Hogy a ballagó szakmunkástanulóknak elég e a három év alatt szerzett útravaló? Majd a gyakorlat lesz ennek az igazi bírája. Reszler Gábor Hí a véleménye? Nemes András, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. flz ellátásról — Szabolcs-Szatmár megye kiskereskedelmi forgalma az országos ütemet jelentősen meghaladó mértékben — az V. ötéves tervben is több, mint 60 százalékkal — nőtt. A forgalom és a hálózat összhangjának biztosítására több intézkedést tettünk. A IV. ötéves tervben 76 ezer négyzetméter, az V. ötéves tervben 56 ezer négyzetméter hálózatot építettünk, ezt kiegészítettük az Intenzív módszerek széles körű elterjesztésével, például a nyitvatartási idő bővítésével, a gépesített- ségi színvonal növelésével, rekonstrukciók megvalósításával, a környezeti kulturáltság javításával. Mindezek ellenére még ma is nagy a feszültség, hiszen az ezer lakosra jutó hálózati alapterület mindössze 80 százaléka az országosnak. — Az áruforgalom mérsékeltebb növekedése mellett fejlesztési lehetőségeink is szűkösebbek, mint a korábbi ötéves tervekben. Ezért is fontosnak tartom, hogy tovább keressük azokat az eszközöket és módszereket, amelyek mérséklik a hálózat és forgalom közötti feszültséget, segítik a kereskedelmet feladatai megoldásában, a lakosság jobb ellátásában. — Ilyen módszerként említem meg a megyénkben még nem ismerős, de a SKÁLA- EXPO néven Budapesten már egyízben „bemutatkozott” új értékesítési módszert, a „diszkont” értékesítést. Ennek a módszernek az a lényege, hogy szerényebb kínálati feltételek között, nagyobb fogyasztói kiszerelésben, rendszeresen alacsonyabb árakon vásárolhatják meg a fogyasztók az egyes termékeket. — Megyénkben ennek a módszernek az elterjesztése új feladatot jelent, elsősorban a vas-üveg áruk, mező- gazdasági termelést elősegítő cikkek forgalmazási körében. Azt tervezzük, hogy a vasműszaki nagyker. vállalat és a hozzá kapcsolódó más kereskedelmi szervek együttesen ez év augusztusáig Nyíregyházán létrehoznak segítségünkkel egy ilyen áruházat. Ezt kell tovább folytatnunk legalább Mátészalka, Fehér- gyarmat, esetleg Kisvárda környékén is. — Lehetőséget látok arra, hogy elsősorban Nyíregyházán, majd egy-két kiemelt városunkban megvalósítsuk a zöldség-gyümölcs „nagybani” értékesítési rendszerét. Itt valamennyi zöldség-gyümölcs féle kiváló minőségben, olcsóbb áron, nagyobb tételben állna rendelkezésére a fogyasztóknak. Üj lehetőséget kínál az élelmiszer- és vegyiáru nagyker. vállalat le- rakatainak önkiszolgáló rendszerű értékesítési raktárainak kialakítása. Ez a módszer a „kis” egységek közvetlen igényét elégítheti ki, a magánkereskedelem és a most elterjedőben levő szerződéses rendszerű üzletek mellett. Balogh József „Fogadjanak társként...
