Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-11 / 135. szám
1981. június 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 TUDOMÁNY I TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Ragasztott faszerkezetek Uszodát, áruházat, műtrágyatárolót, sportszercsarnokot, állattenyésztő istállót, kultúrcentruraot és más nagy befogadóképességű épületet lehet összeszerelni az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát velencei Agrokomplex gyáregységében készülő faszerkezetekből. A hazai könnyűszerkezetes építési módszerek egyik fő gyártója az Agrokomplex, ahol az egyes fa épületszerkezeteket ragasztásos módszerrel készítik. A képen: a ragasztott faszerkezeti elemek ösz- szeálítása és szabása. (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS) Elektromos autó Üj típusú elektromos gépkocsik tervein dolgoznak a moszkvai kutatók — jelenti a Moszkovsz- kaja Pravda. A villamos meghajtású autó ötlete a nagy francia író, Verne Gyula fantáziájában merült fel először, s az első oroszországi típust a múlt század végén próbálták ki. A következő sorozat 1948-ban született meg: ezek jobbak voltak elődeiknél, de még mindig nem feleltek meg a céloknak. Az utóbbi években a Moszkvai Gépkocsi- és Motoripari Tudományos Kutató Intézet munkatársai behatóan foglalkoznak a benzint nem igénylő, a környezetet nem szennyező gépkocsikkal. A kutatásaik eredményeként létrehozott elektromos autók az olimpia idején egyes versenyszámok bí- ráit szállították, s azóta a moszkvai szállítási vállalat gépparkjához tartoznak. A gépkocsi- és motoripari tudományos kutatóintézetben most új típusú villany meghajtású tehergépkocsik terveit készítik elő. A kis méretű teherautók karosz- szériája és alváza az eddigiektől eltérő lesz, működésük egyszerű, megbízható és gazdaságos. A tervek szerint a jelenlegi ötéves tervdőszakban 350-nél több ilyen gépkocsit készítenek, s az első példányok már 1983-ban forgalomba kerülnek. Megjavított membránok — Harc egy népbetegséggel Hűtét mikroszkóp alatt A hallásromlást kevesen hasonlították még össze a fogszú- vasodással. A furcsa párhuzam az orvostudomány szempontjából egyenesen indokolatlan, de a statisztikusnak már mond valamit: gyakoriságát, „előéletét” tekintve van bennük közös; mindkettő civilizációs betegség. Közös bennük, hogy sokkal kevesebben vannak azok, akik nem ismerik, mint akik szenvedik. És az utóbbiak — sajnos népes — táborának leggyakoribb panasza a középfülgyulladás, vagy ahogy vizsgálati lapjukon olvashatják az „érintettek”: Otitis media. — Már az óvodás korú gyermekek is osztályunkra kerülnek makacs fájdalmaikkal, fülfolyásaikkal. Ha ez heveny formát ölt, és az antibiotikumok nem segítenek, nincs más hátra, mint a műtét, vagyis a megtámadott terület feltárása, kitakarítása, és közvetlen fertőtlenítése — tudtam meg dr. Szócska Jánostól, a megyei kórház fül-orr-gége osztályának főorvosától. — Gyakori betegség! Rutinbeavatkozás tehát? — Egyáltalán beavatkozásról is csak viszonylag rövid ideje beszélhetünk, hiszen amíg magának a hallás elméletének a tisztázása meg nem történt, értelmetlen lett volna szikéhez nyúlni. Nincs még egy negyedszázada annak, hogy tisztázódott a dobhártya, a hallócsontocskák érzékelő, erősítő szerepe, fizikája, a műtét technikája csak ezután alakulhatott ki. Új paradicsomfajták Üj paradicsomfajták értek be Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet növényházában. Közülük az ipari célokra nemesített korall minden eddigi fajtánál keményebb húsú. 10—15 dekás bogyója konténerben is jól szállítható, nem törődik, nem reped; hozama, beltartalmi értéke révén a legjobb külföldi fajtákkal is felveszi a versenyt. A hosszúkás bogyójú, mélypiros színű sláger a kiskertek újdonsága lehet. Friss fogyasztásra ajánlják, jól szeletelhető, különböző saláták készíthetők belőle. Előnye még, hogy bőven és egész nyáron terem. Mindkét fajtajelölt az idén kísérleti parcellát kap a nagyüzemi, illetve a háztáji gazdaságokban. A kutatók lugas paradicsom- fajta kinemesítésével is foglalkoznak. Kutatják azokat a törzseket, amelyek tűrik a hazai időjárást, ellenállnak a betegségeknek. A magyar paradicsomnak híre van Európában, amit bizonyít az is, hogy számos ország, a többi között Hollandia, érdeklődik a Kecskeméten nemesített fajták iránt. — Milyen károsodást okoz valójában ez a betegség? — A súlyosabb formában a gennyesedés elroncsolja a dobhártyát, majd a hallócsontokat is. Ez a három kis csont maga egy hangerősítő. Működésük nélkül hall ,,nagy szót” a rosszul halló ember. — A gennykeltő baktériumokat az antibiotikumok eredményesen visszaszorítják. Miért nem használhatók itt is? — A penicillin típusú gyógyszerekre gondol, ugye? Ezeket a vérárammal juttatjuk a megtámadott helyre. Maga a fül méreteinek megfelelően kevés vért igényel, így kevés gyógyszert lehet oda juttatni. — Marad tehát a műtét, ön az elsők között vállalkozott erre. — Ez érthető, hiszen járatlan úton kellett elindulni. Maga a technikája is szokatlan, hiszen az operációs terület csupán kö- römnyi, végig mikroszkópba kell nézni, és ez akár néhány óra is lehet. — Még ha sebész is az ember, hogy szokhat ennyire finom mozdulatokhoz? — Hát ez már tényleg csak gyakorlat kérdése, más passzív testrészek sokkal inkább megszenvedik. — Elroncsolódott testrészek funkciójának helyreállításáról van tehát szó. Mi ennek a módja? — A pótlás. A környező szövetek hártyáiból készítek új dobhártyát, az itt lévő csontokból képzem ki az új hallócsontocs- kát, és a régiek helyére illesztem. Mindez a műtét alatt történik, és rendkívül időrabló, aprólékos munka. A testből vett pótlásnak nagy előnye, hogy nem áll fenn a kilökődés veszélye, míg a testidegen anyagoknál igen. — És a gyógyulás? — A beültetett új szervecskék lassacskán szervülnek, és átveszik tönkrement elődeik feladatát a hangátvivő láncban. Néhány hét, és a hallás helyreáll. — Végleg? — Van, akinél visszatér a geny- nyesedés, de nem ez a jellemző. Ha a beteg vigyázza, óvja helyreállított hallását a meghűléstől, akkor számíthat a végleges gyógyulásra. — Visszatérve magára a műtétre: hogyan viseli a beteg? — Az időtartama miatt neki is fárasztó, de ő semmit nem érez, bár ébren van, az érzéstelenítés teljes. Bizonyos esetekben még az azonnali hallásjavulás élményét is megélhetik, amit az egyik betegem így írt le: olyan volt, mintha egy sötét szobában felkapcsolták volna a villanyt. Esik Sándor Önjáró gépek a földeken i Az önjáró kertészeti gépek iránt — a növekvő üzemeltetési költségek és a viszonylag magasabb ár miatt — az elmúlt két évben némileg csökkent a gazdaságok érdeklődése. A MEZÖ- GÉP-fejlesztő Intézet és a vele kapcsolatban lévő üzemek azonban nem álltak le a további fejlesztéssel, számítva arra, hogy az érdeklődés mérséklődése csak átmeneti lesz. Az újabb gépek próbáit, valamint a gyártás előkészítését megkezdték. A korszerű cukorrépa-betakarí- tó gép ötéves fejlesztési munka eredménye. A már sorozatban gyártott berendezés a betakarítást egyetlen menetben végzi el. Továbbfejlesztett változata egy év alatt készült el, és a termelők kívánságára az úgynevezett két- menetes betakarító gépek családjába tartozik. (Ezt a konstrukciót a nagyüzemek jobban kihasználhatják.) A berendezés a nemzetközi összehasonlítást kiállta. Az idén húszat készítenek belőle. A kombájnt széles körű munkamegosztással alakították ki. Azt a részét, amelyik a betakarítást végzi, a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat fejlesztette ki. A MEZÖGÉP-fejlesztő Intézet vállalta ugyanakkor a járószerkezet és a tavaszi munkákhoz szükséges szerkezeti rész kidolgozását. Ez végzi a vetést, és egyebek között a növényvédelmi munkákat is. A mezőgazdasági nagyüzemeknek elkészítették az önjáró zöld- borsógép-rendszert. Készen van az önjáró zöldbab-betakarító gép mintapéldánya is. A kísérleti munka tapasztalatai alapján szervezhetik meg a sorozatgyártást. Az uborkatermesztő gazdaságok kérésére előfeldolgozó gépsort terveztek. A prototípust sikerrel próbálták ki. Megnőtt a közgazdasági munka jelentősége Ma: a társaság megyei közgyűlése Ma tartja tisztújító közgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete. A tízéves múltra visszatekintő szervezet az előző közgyűlés óta eltelt öt év munkájáról ad számot. Megyénkben a társadalmi, gazdasági fejlődéssel párhuzamosan megnőtt a közgazdasági munka jelentősége — hangsúlyozza az elnökség írásos beszámolója. Lényeges feladat, hogy a vállalatok szövetkezetek, s az ott dolgozó közgazdászok igényes elemző munkát végezzenek, s ebben a szervezet a maga lehetőségeivel segít, támogatja a gazdaságban a minőségi tényezők kibontakoztatását, ezáltal a gazdasági hatékonyságot. A megyei szervezet tagjai — hasonlóan Szabolcs-Szatmár értelmiségi rétegeinek összetételéhez — javarészt, közel háromnegyedében a 35 éven aluliak közül kerülnek ki. Ugyanilyen arányban vannak a társaságon belüli az egyetemet, főiskolát végzettek. öt szakosztályban A színvonalas munkát a különböző szakosztályokban végzett tevékenység garantálja. Az öt szakosztály — elméleti és tervezés-módszertani, pénzügyi, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi — mellett Mátészalkán területi szekció működik, a fiatalokkal az ifjúsági bizottság foglalkozik. Alakult egy előadói munkabizottság is, amelyben felkészült szakemberek az aktuális közgazdasági kérdésekről tartanak előadásokat. Ezzel a 21 jogi tag (vállalatok) részére a szervezet segítséget ad a közgazdasági viták rendezéséhez. Az elnökség minden évben munkaprogramot készít, amely felöleli a különböző előadások, viták és más rendezvények programját. Mindezek célja, hogy a közgazdasági munkát végzők továbbképzését támogassák, segítsék a közgazdasági gondolkodás kialakítását. Ennek jegyében a különböző előadások egyaránt foglalkoztak népgazdasági, megyei és vállalati gazdálkodási témákkal. Az utóbbi három évben több konferencia jellegű rendezvényt is szerveztek. A továbbképző előadások száma évente 24—29, a résztvevők száma az utóbbi öt évben meghaladta a tízezret. A szakosztályok többnyire törekszenek a közös rendezvényekre, ahol nagyobb a résztvevők száma, élénk vita alakulhat ki. Előfordul egves témák külön megvitatása is. így tavaly a gazdasági hatékonyság növelésének lehetőségeiről, a mérés és elemzés statisztikai módszereiről az iparban és mezőgazdaságban a közgazdaság-tudományi egyetem tanárainak közreműködésével rendeztek előadásokat. Közös székház Kiemelkedett a sorból a múlt évben a közgazdásznapok sorozata, amikor neves közgazdászok vállalkoztak az előadások megtartására. A társaság a TIT köz- gazdasági szakosztályával és az MTESZ-szel közösen szervezte az előadásokat. A kapcsolatok kiépítésében is számítanak az említett szervezetekre, amely megnyilvánul a munkatervek egyeztetésében is. A még jobb munkát fogja elősegíteni a jövő év nyarán átadásra kerülő Tudomány és Technika Háza Nyíregyházán, a Lenin téren. A TIT-tel és az MTESZ-szel közös helyiségek mellett lesznek a megyei szervezetnek különhelyiségei előadások, tárgyalások lebonyolítására, valamint itt kap helyet az egyre gyarapodó közgazdasági kiskönyvtár. A közös székház építéséhez a szervezet a Magyar Tudományos Akadémiától kétmillió forintot kapott, s a jogi tagok is hozzájárultak az építéshez. Tanulmányok Más tudományos egyesületekkel és önállóan is foglalkozik a közgazdasági társaság a megye előtt álló közgazdasági problémák értékelésével, elemzések készítésével. Mindez támpontot nyújt az ágazati feladatok kitűzéséhez, a termékszerkezet változtatásához, és a gazdasági hatékonyság fokozásához. Többek között készült tanulmány az almatermesztés fejlesztéséről, a rekonstrukció helyzetéről és a termelés gazdaságosságáról. Ugyanígy gazdaságossági megközelítéssel vizsgálták a dohány- és burgonyatermelést, a sertés- és szarvasmarhatartás helyzetét. Készült elemzés Mátészalka és vonzáskörzetének közlekedési helyzetéről a munkába járás tükrében, valamint a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének időszerű kérdéseiről és a megye áruellátásának helyzetéről, a kereskedelem fejlesztésének távlati koncepciójáról. A megyei szervezet 1978-ban írt ki először pályázatot az aktuális közgazdasági témák kidolgozására. Azóta minden évben meghirdetik a pályázatot, a hasznosításra érdemes munkákat az illetékes szervekének megküldik. A közgazdászok mai tanácskozásán nemcsak az eddigi eredményeket veszik számba, hanem tennivalókat is. Ehhez az elnökség részletes ajánlásokat dolgozott ki. L. B. Közgazdasági pályázat A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete az idén is pályázatot hirdet a megye előtt álló gazdasági kérdések megoldására, illetve a vállalatoknál, szövetkezeteknél folyó közgazdasági munka segítésére. A témák felölelik a gazdálkodás szinte minden területét, jó alkalmat nyújtanak a gyakorló közgazdászoknak nézeteik, tapasztalataik és ötleteik kifejtésére. A jeligés pályaművek terjedelme maximum 20—25 gépelt oldal. A pályásatokat a Magyar Közgazdasági Társaság Szabolcs-Szatmár megyei Szervezete, Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. sz. alá kell beküdeni. A témák a következők: 1. A hatékonyság és a vállalati szervezés összefüggései, feladatai. 2. A műszaki fejlesztési alternatívák szerepe a vállalati stratégiában. 3. A termékszerkezet-váltás lehetőségei, szerepe az ipari üzemeknél, vállalatoknál. 4. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának sajátos útjai. 5. A szolgáltatás fejlesztésének területi megoldásai. 6. Az energiafelhasználás csökkentése, az anyagtakarékosság lehetőségei a gazdálkodó szerveknél. A pályamunkák beérkezési határideje: 1981. október 30. Díjmentes javaslat a hozam fokozásához Á növényanalízis jelentősége A megyében több év átlagában 60—65 000 hektár az őszi búza, 24—25 000 hektár a rozs, és 10 000 hektár körüli az árpa vetésterülete. A 100 000 hektárt megközelítő kalászos terület termésének alakulása nemcsak megyénk, de a népgazdaság számára is nagy fontosságú. A termésátlagokat a fajták potenciális termőképessége és az agrotechnika mellett a kemizálás színvonala, a vegyszeres gyomirtás, a növényvédelem és a ta- lajerő-gozdálkodás befolyásolja leginkább. Ezért kell a tápanyag-utánpótlást talajvizsgálatok alapján végezni, mert csak így érhető el, hógy a műtrágyázás megfeleljen a növények igényeinek és a fajFáradtolaj-regeneráló Fáradtolaj-regenerálót fejlesztettek ki a Kismotor- és Gépgyárban. A vállalati szabadalomként bejelentett berendezés alkalmas a többi között a kenő- és hidraulikaolajak, hűtő- és vágófolyadékok megtisztítására, bak- terológiai fertőtlenítésére. A felmelegített fáradt olajat vagy szennyezett folyadékot szűrő- rendszeren engedik át, aminek eredményeként az eredetivel szinté azonos értékű anyagot kapnak. Az eljárás ismételhető- sége az olaj, illetve a folyadék szennyezettségétől függ. A berendezés első példányai az Autóipari Kutató Intézet hivatalos vizsgálata után most a szolnoki Volánnál és a vállalat mezőkövesdi gyárában bizonyítják hasznosságukat. Sorozatgyártásukat az igények szerint alakítják majd. Betonfeszítő huzalok A miskolci „December 4.” Drótművek termelésének mintegy húsz százaléka betonfeszítő huzal. Az eddig gyártott csavarbordás megoldás továbbfejlesztéseként hatszög profilú feszítőhuzalt állítanak elő. A gyártmányfejlesztés eredménye: gazdaságosabb gyártás, jobb minőség. (MTI-fotó: Kozma István felvétele — KS) lagos felhasználás kedvezően alakuljon. Sokszor nem elegendő a talajok ellátottsági szintjének és a műtrágyák érvényesülését befolyásoló talajtulajdonságok ismerete sem, szükség van a növények, növényi részek (levél) béltartalmának és a fontosabb tápelemek arányának ismeretére is. Ebben az évben vált először lehetővé legfontosabb kalászosunk, az őszi búza növényanalízise. A vizsgálatok a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ intéz- ■ kedésének megfelelően ingyenesek voltak, s a talaj- és növényvizsgálati eredményeken kívül díjmentes szakjavaslatot is szolgáltatunk a megyei adottságokat reprezentáló 14 termelőszövetkezetnek. A talajvizsgálatokat a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás TVG-laboratóriumában végeztük, a növényanalízist az általunk begyűjtött minták alapján a Zala megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás növényvizsgáló laboratóriuma készítette el, míg a műtrágyázási szakvéleményeket a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ tápanyag-gazdálkodási osztályán állították össze. A fentiek alapján az őszi búza fejtrágyázásával kapcsolatosan a következőket javasoljuk. A vizsgált üzemek talajai zömmel savanyú kémhatású, alacsony humusztartalmú homoktalajok, mint pl. a Kemecsei Állami Gazdaság, a balkányi „Szabolcs”, a nyíribronyi „Üj Élet”, a máriapócsi „Rákóczi”, a papi „Kossuth”, a tornyospálcai „Rákóczi” tsz-ek talajai. Szabad CaCO:)-at nem tartalmaznak, Ca- és Mg-ellátottságuk gyenge, a / fő tápelemekkel általában jól el vannak látva. A növények vizsgálati eredményeiből levonható következtetések : — a növényvizsgálatok a táp- . anyagok egymás közötti aránytalanságait és a tápanyagok nem megfelelő érvényesülését mutatják; — a növények fő tápanyagokkal való ellátottsága esetenként magas, de a tápanyagarányok eltolódása miatt még ilyenkor is szükséges lehet a nitrogén- kiegészítés ; — a Ca és Mg beltartalmi értékek alacsonyak, vagy igen alacsonyak, amihez valószínűleg a savanyú kémhatás is hozzájárul; — túlzott a Fe- és Mn-felhalmo- zódás a növényekben (ez is az alacsony kémhatás következménye). A növények Mg-hiányosak még akkor is, ha ez szemmel látható tünetekben nem nyilvánul meg (ezt igazolják a növényben mért alacsony Mg-értékek is; 0,043— 0,145%). A termésbiztonság érdekében az Mg-ellátottságot feltétlenül javítani szükséges. Igen jó N-, P-, K-ellátottság mellett is terméslimitáló lehet az Mg. Tüneti kezelésként javítani kell a növények N-tartalmát, Ca- és Mg-ellátottságát. Ebből a célból 28 kg/ha N-hatóanyag kijuttatását javasoljuk Agronit műtrágyával, ha erre nincs lehetőség, alkalmazható N-levéltrágyaként a szárbaszökés befejezéséig két alkalommal 2%-os Karbamidoldat is, ami összeköthető a növényvédelmi eljárásokkal. Mg-hiánynál, vagy nem megfelelő Mg-ellátott- ságnál 8 kg/ha MgSO, vagy Fi- tohorm Mg- és Ca-monokelát alkalmazására is szükség van. Alapvető változást csak talajon keresztül történő beavatkozásokkal érhetünk el. Nagyon fontos a termesztett növény igényének megfelelő tápanyagadagok biztosítása, valamint a talaj szerves- anyag-tartalmának és mészálla- potának rendszeres javítása \ tápanyag-aránytalanságok megszüntetése csak a talaj meszezé- sével vagy rendszeres mésztrá- gyázással érhető el. Az őszi búzát követő kultúra alá a mész- trágyázást Mg-tartalmú anyaga gal célszerű végezni, vagy Műtrágyázással kiegészíteni. A műtrágyák megválasztásánál kerülni kell az erősen savanyító formákat. Dr. Margittay Miklós, agrokémiai főmérnök Szakács Tamásné, szaktanácsadó Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás
