Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-09 / 133. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 9. Bemutatkozik a „Viking" Honnan a Hímes neve? Tallózás a nyíregyházi rádió műsorában Az engedély nélküli üdülőépítkezésekről és a város tisztaságát ellenőrző, a szociális segélyre szorulókat feltérképező csoport megalakulásáról lesz szó a Közéleti kaleidoszkóp június 10-i adásában, melyben Ágoston István Hajdúszoboszlóra és városkörnyéki községébe, Ebesre látogat. A szomszédos megyében gyűjtötte anyagát Haskó József is a „Beszélgetés a népzenéről” című műsorhoz. A június U-én 17.30-kor kezdődő zenés riportban két hajdúsági népi énekes és a hajdúnánási Dózsa Tsz kiváló citerazene- kara mutatkozik be. Miért halad lassan az 1200- as Lada kiutalása a debreceni Merkur-telepen? — teszi fel a kérdést a közlekedési magazinban Horvát Péter. A „Körben a keréken” június 12-én pénteken este fél hatkor kezdődik. Az „Utcák—terek—emléktáblák” sorozat június 14-i adásában Margócsy József és Dienes Ö. István arról beszélgetnek, hogy honnan kapta a Hímes a nevét, hogyan épült ki Nyíregyházának ez a része. Űj izek, népszerű termékek „boszorkánykonyhájába” vezeti el a hallgatókat a június 18-i Tudósműhelyben Bálint Attila. A Debreceni Konzervgyár kutatói, fejlesztői beszélnek az új konzervekről, melyből egyre több kerül külföldi fogyasztó asztalára.' A- piacképesség megtartásában., .tehát ., nagy szerep jut az ínyencségek kitalálóinak. Ritka dolog, amikor szakmunkásképző intézet kórusának önálló fellépésére kerül sor. A Zenei hó-naptár ott volt mikrofonjával "a közelmúltban a KPVDSZ-kórus önálló estjén. A VII. nyír- bélteki népzenei fesztivált Czövek Lajos, a zsűri elnöke értékeli. A június 18-án csütörtökön 17 óra 35 perctől sugárzott zenei műsorban Haskó József bemutatja még a Panta Rhei együttes első nagylemezét is. A „Vendégségben” június 19-i adásában Várkonyi Zsuzsa a Debreceni Üdítőipari Vállalat dolgozóival beszélget. A zenei kívánságok közben bemutatkozik a „Viking”, az új üdítő, amit Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar, Győr- Sopron és Borsod megye üdítőipari vállalatai gazdasági társulásban az idén kezdenek gyártani. Két és fél de- cis üvegekben először málna, orange, citrom és szőlő, majd banán ízesítésű Viking kerül a boltokba. Befejezésül még egy zenei műsort említünk. Június 21- én vasárnap délelőtt „Az én slágereim” sorozatban Szől- lősi Gyulánál, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökhelyettesénél Bálint Attila vendégeskedik. Kínos dilemma Bolhaseregek zúdultak a világ egyik legrégibb képviselőházának, az izlandi Althi- gen-nek épületére. A kínzó jövevények miatt tanácskozásokat kellett felfüggeszteni, mert vakarózva tárgyalni, meglehetősen nehéz. Kiderült a vész oka is: a tetőszerkezetbe települt seregélyek hozták magukkal a bolhákat. Most viszont a megoldás miatt fő az izlandi honatyák feje, hiszen a madarakat a természetvédelmi törvény oltalmazza. Márpedig törvényt alkotni, kimondottan parlamenti ügy. Héptánecsoportok vetélkedője Kisvárdán Táncosokat, nézőket egyaránt megviselő rekkenő hőségben tartották meg június 7-én Kisvárdán a megyei néptánccsoportok évenként hagyományos bemutatóját. Ezúttal négy kategóriában versenyeztek az együttesek. Az egész napos program után a következő eredmények születtek. Az első kategóriában megosztott első helyet adtak a Szabolcs-Volán (Nyíregyháza) és a Kállai kettős (Nagykálló) táncegyütteseknek. A második kategória győztese a nyíregyházi tanárképző főiskola tánccsoportja. A hagyományőrzők közül a nagyecsedi Fekete szemek táncegyüttes végzett az első helyen. Felvételünkön: a Kállai kettős tánc- együttes. (László Gyula felv.) KIÁLLÍTÁS A BARKÁCSOLÓKNAK MINDENKI LEHET EZERMESTER „Mindenki lehet ezermester.” Ezzel a címmel rendez kiállítást, az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat június első heteiben Miskolcon. A városi sportcsarnokban megtekinthető kiállításon teljes profiljával mutatkozik be a •vállalat. Feladatai közé ugyanis — olyan -közismertebb tevékenységei, mint a sport és turisztikai cikkek árusítása, és kölcsönzése, valamint úttörő-, és egyenruházati cikkek árusítása mellett — a barkácsolók anyag- és eszközellátása is beletartozik. Ez utóbbira helyezték az idei bemutatón a rendezők a hangsúlyt. Nem véletlenül. A megnyitó előtt néhány nappal véget ért KISZ X. kongresszusa hangsúlyosan foglalkozott a fiatalok életkörülményeivel, ezek között a lakáskérdéssel. E problémák megoldásából, igyekszik most kivenni a részét az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat is. Nemcsak bemutatják a barkácsgépeket, de jól felszerelt műhelyt is berendeztek a helyszínen. Bárki megnézheti működés közben a jó néhány fajta fűrészt, fúrót, barkácsgépet, s ha kedvet és elegendő ügyességet érez magáhan, ki is próbálhatja azokat. „Tapétázzon ön is!" — hívja az öles falragasz a látogatót. Szakemberek segítségével a falburkolás ABC-je is elsajátítható. A szerszámok, eszközök mellett sok olyan anyag is felvonul a bemutatón, melyek a lakások felújítását, karbantartását, esetleg tetőtér kialakítását végző, „amatőrök” munkáját könnyíti. Ilyenek a különféle falazó, burkoló, vágy térelválasztásra álkal- mas elemek. S ha a sportcsarnok 1200 négyzetméteres alapterületén sétálgató netán kedvet kapott a barkácsoláshoz, a helyszínen meg is vásárolhatja az ezermesterkedéshez szükséges anyagokat, eszközöket. Tizenötmillió forintos készlettel egyes cikkek 30—60 százalékos árengedményével várja a bolt a vevőket. A június 11-ig nyitva tartó „Mindenki lehet ezermester” kiállítás időtartama alatt pedig Szabolcs-Szatmár megye barkácsboltjaiban is a szokottnál nagyobb áruválasztékot kínál az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat. (csendes) Sportolók helyett a barkácsolók birtokolják a sportcsarnokot. Rablás az erdőszélen Október 12-én délelőtt Samu Kálmán 20 éves nyíregyházi lakos a 4-es kocsmába indult élettársának testvérével, a fiatalkorú Mocsár Gézával, hogy bort szerezzenek. A kocsmában pálinkát és sört ittak Szász Géza 27 éves nyíregyházi lakossal, aki útközben csatlakozott hozzájuk. Ugyancsak pálinkát és sört ivott a kissé ittas állapotban lévő Ilcsik Mihály is. Dél körül valamennyien elhagyták a kocsmát. Samuék követték Ilcsiket, sőt Samu Kálmán hívta magukhoz ebédelni. Ezt Ilcsik nem fogadta el, ment tovább hazafelé. Amikor be akart térni a Hunyadi utcára, Samu nem engedte, hanem elvezette az utca sarkán lévő kiserdő felé. Amikor a fákhoz értek, Mocsár Géza arcul ütötte II- csiket, Szász a karját fogta, Samu pedig lecsatolta a karóráját. Ezután a zsebeit kutatták ki és elvették 800 forintját. A pénz megszerzése után Samu meglökte Ilcsiket, aki a földre zuhant, Szász Géza pedig belerúgott. Ilcsik ekkorra eszméletlen állapotba került. Az óraszíjat egy lakás udvarára dobták, a pénzből pedig íf Borsodi sörözőben folytatták az italozást. Amikor Ilcsik magához tért, Samuék keresésére indult. Meg is találta őket a sörözőben, a pénzéből még megvolt 420 forint, s előkerült az óra is. Samuékat a Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Kiss Lajos tanácsa csoportosan elkövetett rablás miatt vonta felelősségre. Samu Kálmánt a bíróság négy év fegyházra, Szász Gézát három év és két hónap börtönre, Mocsár Gézát pedig másfél év szabadságvesztésre büntette, melyet fiatalkorúak börtönében kell letölteni. A bíróság ezenkívül Samut négy, Szászt pedig három évre eltiltotta a közügyektől, s a vádlottakat kötelezte a kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. (k) A KÉPERNYŐ Eiihi Bár a múlt heti kánikulai műsorhétből bizonyára a szombati focinap hagyott a legmaradandóbb benyomást a tévénézők túlnyomó többségében, én szokásosan mégis megkísérlek néhány produkciót olvasóink emlékezetébe idézni. Mindenekelőtt megemlítésre érdemesnek vélem a Mesterházi Lajos befejezetlen, vázlatosságában is helyenként felszikrázó írásából készített Szerencsétlen flótás c. tévéfilmet. A történet — miiit talán emlékeznek — két síkon futott. Az egyike, Jenő „illegális” kórházi dolgozóvá való válása ötlet-telitalálat, remek szatíra íróilag, s az volt a tévés megjelenítésben is. A másik, a szerencsétlen flótás Jenő története, ami a hálapénzt elfogadó főorvos fegyelmi vizsgálata során fejlett föl — és meg kell vallani, ez volt a terjedelmesebb rész — hellyel-közzel érzelmes tanmese jellegű, sőt egyes elemeiben melodramatikus volt. (Róza néni és Jenő érzelmi kapcsolatának tragikus motiválására gondolok.) A kétféle gondolati és stílusréteget a tévéjátékban sehogyan sem tudta a dramaturg (Zahora Mária) és a rendező (Gaál Albert) valamiféle egységbe ötvözni, s Jenő története, erkölcsi le- züllesztése (a szomjas madár és más mechanikai ötleteinek hasznosítása a nagymenő maszek Szikora mérnöknél) ráadásul árnya- latlan maradt. Elsikkadt a játék sava-borsa, a szatírába hajló, kesernyés irónia, ami Jenő életének kisiklatását állíthatta volna jóval élesebb reflektorfénybe. Régen láttam ennyire nya- katekerten, naiv ostobasággal bonyolított, zavaros kalandfilmet, mint a vasárnap esti Rocambole-1. A maga korában népszerű Ponsom Du Terrail francia regényíró (1829—1871), vagy inkább regénygyáros úri szélhámosának, Rocambole- nak a híres alakját támasztották fel a francia—olasz koprodukció szerzői századunk elejére, sőt az a gyanúm, hogy a derék Ponsom Du Terrailnél sokkal kevésbé elhihető, „profi” módon ... Netán a nyár, az uborkaszezon a kalandfilmek évadja a televízióban is? De ilyet azért mégsem kellene bemutatni, pláne a vasárnap esti főműsorban. Ám minden jó, ha jó a vége. A vasárnap esti bosz- szankodásomat öröm váltotta fel Keresztury Dezső Zalaegerszeget bemutató műsora, a „Más lett a világ pátriámban ...” láttán. Minden protokolláris for- maiságtól mentesen, lírai bensőséggel mutatott be ez a — igen, leírom — hangulatos dokumentumfilm az egykori földszintes, közmű nélküli, kicsiny megyeszékhelynek a mához való felnövését, ritka arányossággal az ápolásra érdemes múltbeli hagyományokat és a jelen eredményeit illetően. Lelkendezés és dicsekvés nélkül (pedig jócskán volna mivel), magától értetődő, természetes egyszerűséggel. A várost — szülöttjeként — szeretettel bemutató, kiváló költő, irodalomtörténész, esztéta Keresztúry akadémikus mellett hadd jegyezzem még fel a szerkesztő Hauserné Borús Rózsa, az operatőr Marczali László és a rendező Eck T. Imre nevét, s gratuláljak a műsorban közreműködő helyi „riportalanyoknak” is. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Egy Baranya megyei termelőszövetkezetről szólt a Levettük a cégtáblát, avagy egy felszámolás anatómiája című dokumentumműsor a Jelenidőben legutóbbi adásában. Az ország túlsó felén történt tehát, hogy felszámoltak egy termelőszövetkezetet, de ennek olyan tanulságai vannak, amelyeket mindenütt érdemes megszívlelni. Vajda Zsuzsa riporter kitartóan és következetesen kérdezgette azokat, akik ennek a ritkaságszámba menő ügynek, pontosabban: végkifejletnek az előzményeiről, hátteréről tudtak valami érdemlegeset mondani. Dicsérhető az a tapintatos szívóssága, amellyel egy-egy kellemetlen kérdését újra meg újra előhozta. Az ügynek az a lényege, hogy a komlói termelőszövetkezet vezetői még akkor is érdemen felüli bizalmat élveztek, amikor már nyilvánvalóvá vált: jobban kellene ellenőrizni termelését, gazdálkodását, pénzügyeit, ügymenetét. Nem sikkasztásról volt szó, hanem arról, hogy rosszul gazdálkodtak, szervezetlenül; és meggondolatlanul túlméretezték a gazdaság megmentésére kezdett és folytatott utolsó vállalkozásukat — a birkatenyésztést — is. (Ez utóbbi méreteit a szövetkezet vezetőségének jóváhagyása nélkül növelte meg aránytalanul a szűkebb vezetés.) A veszély súlyosságáról, annak méreteiről nem tájékoztatták őszintén sem a tagságot, sem a vezetőséget, sem az ellenőrző bizottságot, Hanem éveken át ezzel-azzal (különféle címeken felvett hitelekkel, kölcsönökkel) takargatták a valóságot, az éves mérleget is manipulálták, leplezték a komoly bajokat. Végül is belebuktak. Olyan mérleghiányt okoztak, hogy már nem lehetett újabb nagy összeggel kisegíteni, szanálni a szövetkezetét, hanem ki kellett mondani a felszámolását. Ez igen sok újabb gonddal jár, a tagság egyedi emberi sorsát kell megoldani. A végkifejletért nemcsak a tsz vezetősége hibás, hanem a szűkebb szakvezetés is, de hibás az ellenőrző bizottság is, mert — amikor a bajok, gondok már szaporábban jelentkeztek — nem kért fel (külső) szakembert szigorú ellenőrzés megejté- sére. A pártszervezet is későn figyelt fel, és akkor sem tanúsított kellő erélyt. Az egyik igen lényeges tanulság, hogy bár a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottsága mindenütt fontos szerepű testület, azonban’ csak úgy tudja hivatását teljesíteni, ha nem elégszik meg rutinszerű vagy formális ellenőrzésekkel, hanem ha következetesen és gondosan felülvizsgálja (az általa megbízott szakemberek révén) a gazdálkodás és a pénzügyietek teljes egészét, összefüggéseit. Ennek a dunántúli termelőszövetkezetnek keserű tanulságából érdemes okulni mindenütt. Ezért volt hasznos ez a műsor. Seregi István
