Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

Két szomszédos megyét, Szabolcsot és Borsodot köti össze a pontonhíd Tiszadob határában. (Elek Emil) Hazaérkezett Japánból a magyar szövetkezeti küldöttség Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnökének vezeté­sével június 1-től 7-ig fo­gyasztási szövetkezeti dele­gáció járt Japánban, ahol tanulmányozta a falusi és vá­rosi szövetkezetek működé­sét, valamint a gazdasági-ke­reskedelmi együttműködés további bővítésének lehető­ségeit. A SZÖVOSZ delegációja hétfőn hazaérkezett. Hálózatfejlesztés a TITÁSZ-nál Megszilárdítjuk együttműködésünket Ülésezik a magyar—-szovjet kormányközi bizottság Javuló áramellátás Plenáris üléssel a Parla­mentben hétfőn délután megkezdődött a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság 27. ülésszaka. A két delegációt Marjai József, illetve Nyiko- laj Talizin miniszterelnök­helyettesek, a bizottság társ­elnökei vezetik. Marjai József üdvözlő be­szédében rámutatott: a kor­mányközi bizottságnak fon­tos feladata, hogy a magyar és a szovjet pártkongresszu­sokon megfogalmazott célok jegyében az együttműködés további elmélyítését, a közös munka hatékonyságának fo­kozását szolgálja. — Továbbra is közös úton, vállvetve dolgozunk a kong­resszusainkon megszabott vi­lágos, egyértelmű célok meg­valósításáért — mondotta. — Közös munkával együttmű­ködésünk alapjait még szi­lárdabbá kell tennünk, nép­gazdaságaink számára az együttműködés továbbfej­lesztésével újabb pótlólagos forrásokat kell létrehoznunk. Baráti kapcsolatainkat a Szovjetunióval nem egysze­rűen fenntartani, hanem azt folyamatosan továbbfejlesz­teni akarjuk, ennek nagyon nagy a jelentősége, ezek a kapcsolatok számunkra sem­mi mással nem pótolhatók. Továbbra is nagy erőfeszíté­seket teszünk, hogy együtt­működésünk további bővíté­sére minden lehetőséget ki­használjunk, hogy az mind­két fél számára kölcsönösen előnyös legyen, mindkét nép javát szolgálja. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a bonyolult világpolitikai és világgazda­sági helyzetben a közös fel­adatok elemzése, kijelölése, a még szorosabb együttműkö­dés feltételeinek megterem­tése a kormányközi bizott­ságtól is felelősségteljes, az eddigieknél folyamatosabb, konkrétabb, színvonalasabb munkát követel. Nyikolaj Talizin válaszá­ban foglalkozott a bonyolul­tabbá vált világgazdasági helyzettel, hangsúlyozva: a szocialista országok az új kö­rülmények között is képesek arra, hogy sikeresen fejlőd­jenek, megoldják problémái­kat, népeik továbbra is él­vezhessék a szocialista rend­szer előnyeit. Ehhez termé­szetesen egy sor fontos gaz­Megkezdődött a magyar— szovjet kormányközi bizott­ság 27. ülésszaka. Képünkön: a szovjet tárgyalódelegációt Nyikolaj Talizin miniszterel­nök-helyettes vezeti, aki hét­főn érkezett Budapestre. (Ke- let-Magyarország teletotó) dasági kérdést meg kell ol­dani, amit elősegít a szocia­lista közösség országainak összefogása, hosszabb távra szóló közös koncepciók ki­alakítása és végrehajtása. Ezt segíti elő az együttműködési kormányközi bizottság is, amelynek nagyon fontos fel­adata, hogy minden kérdést érdemben, a formális voná­soktól mentesen vizsgáljon, nagy megértéssel keresve a közös feladatok megoldásá­nak útjait, segítse országa­ink éves és ötéves tervének megvalósítását. Ezután megkezdődött a napirendi pontok megvitatá­sa. A korábbi elképzelésekhez képest kisebb mértékben ugyan, de továbbra is az or­szágos átlagon felül nő a vil- lamosenergia-igény Szabolcs- Szatmár megyében. Számítá­sok szerint a jelenlegi évi 117 megawatt teljesítmény a tervidőszakra megközelíthe­ti a 160 megawattot. A TI- TÁSZ ennek megfelelően ké­szítette el a hatodik ötéves tervidőszak megyei hálózat- fejlesztő és rekonstrukciós programját. A kapacitásbővítésre külön ötmillió forint költséggel végzik el az ibrányi és a ti- szalöki transzformátorállo­más bővítését, s évi mintegy 22—30 millió forintot fordí­tanak a lakosságot közvetle­nül érintő hálózatfejlesztésre és rekonstrukcióra. Állami célcsoportos beruházásból, az új területek ellátásának biz­tosítására további 8 millió forint jut. A két főelosztói transzfor­mátorállomás bővítését még ebben az évben elvégzik. A további kapacitásnövelő és a biztonságos ellátást fokozó munkákra pedig 22,3 millió forintot költenek el 1981- ben. Ebből 8 millió forint jut a mintegy 90 kilométer hosz­szú 20 ezer voltos gerincve­zeték kicserélésére. Ezt a munkát elsősorban a feszült- ségingadozásos, illetve az áramkimaradás-veszélyes nyírségi körzetekben végzik el. Ugyanakkor — mintegy 9 millió forintból — összesen 17 transzformátorral erősítik meg azokat a hibás feszültsé­gű körzeteket, ahol már ko­rábban voltak, vagy a közel­jövőben jelentkezhetnek a lakosság ellátását is zavaró feszültségingadozások. A tra­fók telepítésével összesen 15 település áramellátása lesz jobb ebben az évben. A hat városban, illetve kil<_iic köz­A tanácsi szervek nemzet­közi kapcsolatának keretében tanácsi delegáció utazott a Szovjetunió Kárpátontúli te­rülete Tanácsához Pénzes Já­nos megyei tanácselnök veze­tésével június 8-án, hétfőn. A küldöttség tagjai Magyar János, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezetője, ségben sorra kerülő kis fe­szültségű részleges rekonst­rukciók költsége 5,3 millió forint lesz a tervidőszak első évében. Az új lakótelepek áramel­látásának biztosítására — a nyolcmillió forint célcsopor­tos beruházás terhére — ösz- szesen 14 új áramellátó, il­letve feszültségcsökkentő transzformátorház épül. Eb­ből egyet-egyet kap Máté­szalka, Fehérgyarmat, Vásá- rosnamény, Nyírbátor, Kis- várda és Tiszalök, kettő Zá­honyban és hat Nyíregyhá­zán épül. T. A. Pataki József, a művelődés- ügyi osztály helyettes veze­tője, valamint Novák István­ná, a Nyírlövői Községi Kö­zös Tanács Végrehajtó Bi­zottságának titkára. Az uta­zás célja: kölcsönös tájékoz­tatás és tapasztalatszerzés a területi tanács és Ungvär vá­ros vezetőivel. Tanácsi küldöttség utazott a Szovjetunióba Szőlő, meggy, ribizke, alma Kilencmillió üveg Márka üdítő megyénkben „Itt a Márka, itta már ma!” Sokszor elhangzik ez a jól ismert reklámszöveg, s bi­zony ilyen hőségben, ami már hetek óta tart, jólesik egy pohár hideg Márka. Mire számíthatnak a nyár folya­mán ennek az üdítő italnak a hívei? Erről tájékoztatott Szinyei Bertalan, az Eger— Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinát nyírségi üzemének vezetője. Hét évvel ezelőtt jelentek meg először a borgazdasági kombinátok forgalmazásában a Márka üdítők. S hogy mennyire népszerű és kere­sett lett ez a család, arra jó példa az alábbi adat. Míg 1974-ben Szabolcs-Szatmár megyében félmillió kis üve­get adtak el, addig tavaly közel kilencmillió kis üveg Márka került forgalomba és fogyott el. Erre az évre tíz­millió kis üvegnek megfelelő mennyiség forgalmazása a terv. Népszerűvé vált a Márka, s kedveltségét fokozza, hogy tizenegyféle ízben kapható. A forgalmazásban mind na­gyobb arányt képviselnek a hazai alapanyagokból készülő üdítő italok, s ezeknek a mennyiségét a jövőben még növelik. így a szőlő — ami fele az összmennyiségnek, — a meggy, a málna, a kétféle ribiszke, az alma a Márka­család tagja. Persze tovább­ra is gyártják a citrusfélé­ket, a narancsot, a manda­rint, a citromot, a grape fru- itot. A nyírségi üzem sóstó­hegyi 500 tonnás raktárának kétharmadát a különböző Márka üdítő italok foglalják el. A bőséges és folyamatos ellátást biztosítja a tavaly nyáron átadott mályi palac­kozó, ahonnan Szabolcson kívül Borsod és Hajdú me­gyék is kapják a két decili­teres és literes üdítőket. A megyén belüli szállítást pe­dig a borgazdaság kilenc gépkocsija végzi. így a leg­melegebb napokon sem lesz hiány Márkából, amiből mos­tanában több fogy, mint a borból, (sb) Az 500 tonnás raktár kétharmadában Márkát tárolnak. Vélemény H agyomány, hogy az ipari üzemek, az ál­lami gazdaságok munkáskollektívái, a me­zőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagsága év ele­jén, fél év végeztével tart­ják gyűlésüket. Az a cél, hogy ezek a gyűlések az okos, meggondolt vélemé­nyek fórumává váljanak, ahol nemcsak a vezetők mondják el a tapasztala, tokát, a jövő tennivalóit, hanem a dolgozók dönte­nek saját ügyeikben. A gyűlések résztvevői — a tulajdonosok felelős­ségével szólnak, javasol­nak olyan ügyekben, mint a jövedelemfelosztás ará­nyai, a kulturális és szo­ciális alapok felhasználá­sa. Ezek a kollektív esz­mecserék a szocialista de­mokrácia gyakorlatává váltak, mert a munkások közvetlenül alakítják sa­ját idei tervüket, formál­nak közös véleményt a vállalat tevékenységéről, a munkaszervezésről, ja­vaslatokat tesznek a költ­ségek csökkentésére. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium vállalatainál sok tíz ezer dolgozó képviseleté­ben munkásgyflléseken hangzanak el figyelmet érdemlő, gyakran kritikai hangvételű vélemények. Ismeretes, hogy a múlt év elejétől új szabályozó rendszerben dolgoznak a vállalatok. E munkásfóru­mokon a gazdálkodás fel­tételeiről, az új szabályo­zóknak a vállalatra gya­korolt hatásáról bőven esik szó. Miben kéri a vál­lalat a munkások segítsé­gét, milyen belső tartalé­kokat lehet csatasorba ál­lítani — az e kérdésekre adott határozott válaszok nélkül nem lehet a szigo­rított gazdasági feltételek­kel megbirkózni. A z eddig megtartott munkásgyűléseken egyértelműen a jobb alkatrészellátást, a feldol­gozó gépek gondosabb ja­vítását, karbantartását kérték a dolgozók. A fa- feldolgozó ipar egyes terü­letein átmenetileg mutat­kozó szabad kapacitás ki­használása népgazdasági érdek. Szó van a dolgozók közvetlen anyagi érde­keltségéről, az alap- és mozgóbérek arányáról, a szociális ellátás, a mun­kásétkeztetés gondjairól. í XXXVIII. évfolyam, 133. szám ÁRA. 1.41) FORINT 1981. június 9.. kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents