Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 30. ARANY LANT ÉS DIPLOMA flz If jí Gárda-zeiekar országos sikere Minősítés Várpalotán és Nyíregyházán A minősítőn vezényel: Tonté László (Fotó: Péterfay) — tá — A tárgyalóteremből Hét év negyven forintért A megnyitó napján a vár­palotai vár előtti szabad té­ren az egyesített zenekar Er­kel Ünnepi nyitányát és Lendvay Kamilló ez alkalom­ra komponált Bányász-nyitá­nyát adta elő, majd koncert és tűzijáték tette emlékezetes­sé az estét. Másnap került sor a fúvószenekarok minősítésé­re. A zsűri, mely Patachich Iván zeneszerző elnökletével hallgatta meg a fúvósokat, ar­ról döntött, hogy a színpadra lépő együttesek szakmai fel- készültsége, fegyelme és mű­sorpolitikája milyen színvo­nalú. A fiatal nyíregyházi muzsikusok, akiket az ittho­ni közönség jól ismer, s akik az idén már harminchét al­kalommal álltak a nyilvános­ság elé, a Szamos menti in­dulóval, Wagner Tannhäuser- ének részleteivel, Bartók: Es­te a székelyeknél című művé­vel, Fucik Firenzei indulójá­val és Kolditz Sztárparádé­jával mutatkoztak be. A ha­talmas közönségsiker — ami­nek jelentőségét növeli, hogy értőkből álltak a hallgatók — már sejtette, hogy a nemes összevetésben fiataljaink jól megállták helyüket. A zsűri döntése is ezt támasztotta alá. A nyíregyházi Ifjú Gárda­zenekar elnyerte a legmaga­sabb minősítést, az Arany Lantot az Arany Diplomával. Vasárnap délelőtt zenészeink szabadtéri koncertet adtak, majd részt vettek a felvonu­láson, ahol az alaki bemutatót értékelték. A menetzenében a fiatal muzsikusok a másodi­Csővezetékes szemétgyűjtő Lakótelepek központi cső- vezetékes szemétgyűjtő rend­szerének gyártására írt alá együttműködési szerződést a szellőző művek a svéd Cent- ralsug-céggej. A teljesen auto­matizált rendszer előnye más megoldásokkal szemben, hogy a zárt csővezetékeken el­szívott háztartási szemét a lakásokból emberi kéz érin­Július 1-től: takarékcsekk Július elsejétől életbe lép a takarékcsekk. Szerdától azok a budapesti átutalási betét­számla tulajdonosok, akikkel az Országos Takarékpénztár csekkszerződést kötött, az or­szág több mint 30 vállalatának kereskedelmi egységeiben fi­zethetnek csekkel, ugyanak­kor készpénzt is felvehetnek az OTP-fiókokban, postahi­vatalokban, illetve takarék- szövetkezetekben. A csekkszerződés részletes feltételeivel kapcsolatban el­mondták az OTP-nél, hogy egyelőre csak budapesti la­kosok igényelhetnek csekk­füzetet abban az esetben, ha van átutalási betétszámlájuk és azon meghatározott öszeg- gel rendelkeznek. A csekkfüzet 10 lapból áll. Ezek birtokában minden pos­tahivatalban, takarékszövet­kezetben és OTP-fiókban ma­ximum 2000 forint készpénzt vehet fel csekklaponként a tulajdonos. A csekkel fogyasz­tási cikkek is vásárolhatók: csekklaponként maximum 5000 forint értékben. A csek­keket — az OTP-vel kötött szerződés értelmében — je­lenleg 30 országos vállalat egységeiben fogadják el. A budapesti csekktulajdo­nosok az OTP-vel szerződött vállalatok vidéki üzleteiben is használhatják csekkfüze­tüket. Az OTP azonban fel­hívja a figyelmet arra, hogy a tulajdonosok csakis akkor fizessenek csekkel, ha a be­tétszámlájukon az utolsó fil­lérig megvan a pénzügyi fe­dezetük, mert a fedezetlen csekk kibocsátását a törvény szigorúan bünteti. Ügy tervezik, hogy jövőre, január 1-től a takarékcsekket vidéki lakosok számára is be­vezetik. A nyár, a meleg idő nem­csak a strandolóknak, a ki­rándulóknak kedvez, hanem — sajnos — a különböző megbetegedéseknek is. Ilyen­kor fordulnak elő a leggyak­rabban az ételfertőzések, ételmérgezések. Néhány me­gyében már halmozottan is jelentkeztek különböző, élel­miszerek közvetítésével létre­jött fertőző megbetegedések. Nálunk mi a helyzet? — ér­deklődtünk dr. Gilányi Ibo­lyától, a Szabolcs-Szatmár megyei KÖJÁL élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi osz­tályának vezetőjétől. — Jelenleg a megyében ilyen probléma nincs. Hang­súlyozom, hogy jelenleg, mert hasonló esemény akár ma vagy holnap is könnyen előfordul­hat. Leggyakoribb ilyenkor a Salmonella ételfertőzés és a Staphylococcus ételmérgezés. Ezek megelőzésére már meg­tettük a különböző intézkedé­seket. Figyelmeztető, utasítá­sokat tartalmazó körlevelet adtunk ki. Folyamatosan el­lenőrizzük a közétkeztetés, a vendéglátás, a fagylaltterme­lés higiénés helyzetét. Azon­ban tudni kell, hogy a beje­lentett ételmérgezések nyolc­van százaléka egyedi. Ezeket a magánháztartásokban ké­szített élelmiszer — elsősor­ban disznósajt, töltött hús, füs­tölt-lángolt kolbász, krémes — okozzák. — A tisztaság ellensége a baktériumoknak. Éppen ezért ezúton is felhívom a házi­asszonyok figyelmét a foko­zott óvatosságra, a higiénés szabályok megtartására. Kü­lönös figyelmet fordítsanak a nyers hús tárolására, feldol­gozására. Ugyanis a nyers hús ételmérgezést, fertőzést okozó baktériumokkal szennyezett lehet. A kórokozó a konyhá­ban szétkenődhet, s a már kész ételbe kerülve elszapo­rodik és megbetegedést okoz. Nagyon fontos tehát a kony­ha, a konyhaeszközök állandó tisztán tartása, a kéz mun­Az ország legjobb fúvósze­nekarai adtak egymásnak ta­lálkozót június 27- és 28-án Várpalotán, a szakszervezeti fúvószenekarok második or­szágos fesztiválja keretében. Ott voltak a salgótarjáni ko­hász, a kiskőrösi vasutas if­júsági, az almásfüzítői, a pé­csi vasutas, a várpalotai bá­nyász a csepeli munkásott­hon, a dorogi művelődési ház, a mecseki szénbányák, a me­cseki ércbánya, a Ganz- MÁVAG, a dunaújvárosi, az ózdi, az oroszlányi muzsiku­sok. Nyíregyházát az országo­san ismert Ifjú Gárda-ze­nekar képviselte. kaműveletek előtti és utáni gondos megmosása. — Szeretném külön felhív­ni a figyelmet a gombamér­gezések megelőzésére. Annál is inkább, mert az idő most különösen kedvez a gomba­termésre. Évente több száz megbetegedés és tíz-húsz ha­lált okozó áldozata van az or­szágban a gyilkos galócának. Sajnos, az elmúlt évben Sza­bolcs-Szatmár megyében is előfordult halálos gombamér­gezés! A legfontosabb teendő, hogy csak gombaszakértővel megvizsgált, és csakis friss ételként fogyasszunk gombát. Téves az a hiedelem, hogy a forrázás vagy a szárítás ha­tástalanítja a gomba mérgező anyagát. Tudni kell azt is, hogy a gombás étel — mivel az gyorsan romlandó — gyakran okoz ételmérgezést is. — Végül nagyon fontos, hogy ha már megtörtént a baj, ne késlekedjünk csele­kedni. Azonnal forduljunk or­voshoz, mert ezzel megelőz­hetjük az emberáldozatot kö­vetelő tragédiákat. December 3-án egész nap ita­lozott Nagy Bertalan 38 éves Nyíregyháza. János-bokorl la­kos és este bement a Borsodi sörözőbe. Itt találta Kupás Fe­renc 34 éves, többszörösen bünte­tett előéletű és Bancsó András 30 éves nyíregyházi lakosokat, akiket részben azért ismert, mert iskolatársai voltak, részben ők hárman „szesztestvérek”: mind a hárman idült alkoholis­ták. Nagy Bertalan a sörözőben ta­lálkozott egykori falubelijével. Lippai József nagyhalászi lakos­sal, akitől tíz forintot kért. hogy Nagyhalászba utazhasson. Az ittas Lippai először a kolléganő­jéhez fordult, hogy aprópénzt kérjen, de annál sem akadt, ezért egy százast adott át Nagy­nak. Nagy Bertalan egyúttal azt Is meglátta, hogy Lippaínál több pénz van. Odament Kupásékhoz és javasolta, hogy vegyék el a Lippai pénzét, mert ő annál so­kat látott. Lippai és Nagy ezután megbe­szélték. hogy még bort vásárol­nak, s együtt utaznak majd Nagyhalászba. A pincér azonban ittasságuk miatt már nem szol­gálta ki őket, ezért bor nélkül hagyták el a sörözőt. Elől ment Lippai, utána Nagy. kissé lema­radva pedig Kupás és Bancsó is utánuk indult. A nyilvános vécénél Kupás és Bancsó két oldalról megragad­ták a Lippai kezét, hátrahúzták. Nagy pedig benyúlt a Lippai ka­bátzsebébe és kivett onnan negy­ven forintot, meg két Kossuth cigarettát. Lippai ekkor egy erőteljes rántással kitépte magát a tá­madók szorításából és a busz­megálló felé menekült. Ott ha­marosan ismét találkozott Nagy- gyal. de a további veréstől félve kok lettek. Mind az értékelők, mind a közönség hiányolta a korábbról jól ismert mazso- retteket. A nyíregyházi fúvósokról az értékelés során Patachich Iván megállapította: fegyel­mezett, jól képzett, csupa szív zenészek, s az országban egye­dülálló, hogy ez a korosztály ilyen magas színvonalon ad­jon elő felnőtt zenészeket is próbára tevő műveket. A Tonté László karnagy és B. István Ferencné művészeti szakvezető irányításával dol­gozó ifjúsági fúvószenekar várpalotai szereplésével har­madik- ízben kapta meg a leg­magasabb fokú elismerést, s ehhez ráadásként a szakmai közvélemény egyöntetű ro- kons zenvét. ★ Június 27-én Nyíregyházán is volt zenekari területi minő­sítő, hét együttes részvételé­vel. Itt a mátészalkai művelő­dési ház ifjúsági zenekara Mátyus Sándor vezetésével Arany Lant, a MÁV nyíregy­házi zenekara Péczeli István vezetésével Arany Lant, a mátészalkai művelődési köz­pont fúvósai Cseppentő Sán­dor vezetésével Ezüst Lant, a kisvárdai TÜSZI zenekara Somorjai G. Lehel vezetésével Bronz Lant fokozatot érde­meltek. Ezüst Lantot kaptak még a résztvevők közül a nagykőrösiek, arannyal jutal­mazták a sátoraljaújhelyi és a berettyóújfalui zenekaro­kat tése nélkül jut el a lakótelep központi szeméttárolójába, ahonnan hatalmas konténer­ben szállítják el a hulladékot. A központi elszívó rendszer kialakítása ugyan a hagyomá­nyosnál nagyobb beruházás­sal jár, de működtetése sok­kal gazdaságosabb, nagyobb kényelmet kínál. elment a rendőrségre és följelen­tést tett. URH-val indultak a busz után, és a leszállított Nagy Bertalannál megtaláltak a köl­csönkért, illetve rabolt pénzből még száztizenhat forintot. Mind a három támadó bíróság elé került, s ezenkívül Kupás- nak és Nagy Bertalannak több kisebb lopást is felróttak az ügy­ben. A Nyíregyházi Megyei Bíróság tett pontot büntettük végére: Kupást a rablás és a lopások mi­att 7 év. Nagyot 3 év és \ hó­nap, Bancsót a rablás miatt 3 év fegyházra büntette, Kupást hét. Nagyot öt, Bancsót pedig három évre tiltotta el a közügyektől. A bíróság elrendelte Kupás szigorí­tott őrizetét, valamint mind a három vádlott esetében az alko­holizmus miatt történő kényszer­gyógyítást. Az ítélet jogerős. <*> Salmonella és gyilkos galóca Időszerű tudnivalók a nyári megbetegedésekről A KÉPERNYŐ ELŐTT Aki látta pénteken a Pa­noráma adását, az bizonyo­san egyetért abban, hogy megérdemelte az idei mon- te-carlói televíziós fesztivál első díját az a holland do­kumentumfilm, amelyet Ro­mero salvadori érsek teme­tésén készítettek. A népe szabadságáért szót emelő érseket a junta emberei meggyilkolták. Temetésén a jobboldali kormányzat fegy­veresei tömegmészárlást vé­geztek. A holland filmesek erről az iszonyatos esemény­sorról készítettek megrázó képsorokat, kiegészítve rö­vid interjúkkal. A világ számára is látható képekben az a gyűlölet, amelyet a szélsőségesen antidemokra­tikus katonai vezetés érez nemcsak a felszabadulásért fegyveresen harcoló salva­dori hazafiak, hanem az egész nép ellen, de szólt a film arról is, hogy a nép is gyűlöli elnyomóit, és támo­gatja a hazafias erőket. „A társadalmi és erkölcsi normákat nem lehet hosszú időn keresztül büntetlenül áthágni” — mondta egy me­zőgazdasági szakmérnök A föld nem tud futni című dokumentumfilmben. Ez az alkotás egy Baranya me­gyei község, Görcsöny ter­melőszövetkezetében ural­kodó állapotokról szól. Azt igyekezett kideríteni: mik az okai annak, hogy a gör- csönyi termelőszövetkezet­ből csaknem harminc szak­ember ment el két év alatt. A filmből nemcsak azt tűnt ki, hogy ezért legfőképpen a termelőszövetkezet elnöke okolható, hanem a vezető­ség és a szűkebb vezetés is hibáztatható. Az elnök azért hibás, mert önfejű, kapkodó, vezetési gyakorlatából hiányzik az előrelátás nemcsak hosz- szabb távra, hanem még rövid időre is. Rapszódikus, hol a saját érdekei, hol a tsz általa vélt érdekei irá­nyítják döntéseiben, ame­lyekhez sokszor csak utólag kéri — a formaság kedvé­ért — a vezetőség egyetér­tését. Bár nem mezőgazda- sági szakember, mégsem hallgat igazán az ilyen vég­zettségűekre, egyáltalán bármilyen kvalifikált szak­emberre. Nem követi a de­mokratikus vezetés elveit, üldözte, „megbüntette” az ellene szólókat, akik a hibá­it a fejére olvasták, ala­csonyabb munkakörbe he­lyezte őket, még akkor is, ha ezzel a szövetkezetnek ártott. Ez a kép egy vezetésre al­kalmatlan, hatalmaskodó, tudatlan ember képe. A tagságnak már rég vissza kellett volna hívnia őt eb­ből a tisztségéből. Vagy ha a vezetőség és a szűkebb vezetés jobban a sarkára áll, kényszeríthette volna őt az alapszabály szerinti, a szo­cialista vezetési gyakorlat­ra. Arról sajnos nem szólt a film, hogy a vezetőség — mint testület — megpróbál­kozott-e ezzel, s ha nem, miért nem. Ilyen értelem­ben a vezetőség is felelős az első számú vagy bármely más vezető hibás, sőt bű­nös vezetési gyakorlatáért. A testület joga, sőt köteles­sége az ilyennek idejében gátat vetni. Seregi István [Jrádio MELLETT Hirtelenében nem is em­lékszem, mikor hallottam olyan sematikus, mindent „alulmúlóan” rossz, élvez­hetetlen hangjátékot, mint amilyen az Ifjúsági Rádió­színpad múlt csütörtöki be­mutatójaként sugárzott a Kossuth, méghozzá esti csúcsidőben. Ovidiu Z otta rádiójátéka, az Osztálytár­sak annyira szólamszerű és erőltetetten kiagyalt konfliktusú volt, hogy csak a bosszankodás tartotta éb­ren a figyelmemet. Fiatalok (ipari tanulók?) társadalmi munkavállalásáról, egy fe­dett sportcsarnok tervezésé- ről-építéséről volt szó egy nyári táborozás alatt, telje­sen „felnőttes” szakzsargon­ban, helyesebben frázisok­ban. Szakmai féltékenyke­dések, kisebb-nagyobb em­beri súrlódások azonban felette kevésnek bizonyul­tak valamiféle érdeklődés felkeltésére a témáról. Az alig jellemzett szereplők szinte kizárólag brosúraszö­veget mondtak. Viszont a Húszas stúdió legutóbbi adásáról — hális- tennek — sokkal jobbat ír­hatok. Hegyi Imre kitűnő dokumentumriportja, A té­ma az utcán hever mindvé­gig lebilincselően izgalmas volt. (Itt jegyzem meg, hogy a Húszas stúdió egyébként is maiságával, életközelisé- gével hódít bizonyára nagy hallgatótábort a műsorai­nak.) Csak emlékeztetőül a mostani adásról: egy nagy­menő élsportoló a nyílt ut­cán kékre-zöldre verte imá- dottját, akivel másfél évig együtt élt és akit minden (pénzért megvehető) jóval elhalmozott. A riporter vé­letlenül az eset szemtanúja volt (a téma ezúttal való­ban az utcán hevert) és si­került később szóra bírnia a szereplőket. A nőverésre persze nem lehetett mentsé­ge az élsportolónak, noha a lány sem volt angyal két­ségkívül. Nem is annyira az egye­di eset volt a riportban a lényeges, hanem sokkal in­kább a mögötte megbúvó szemlélet tarthatatlan voltá­nak a bemutatása. Annak nevezetesen, hogy egyfelől pénzzel ajándékokkal, lu­xusholmikkal nem vásárol­ható feleség, s a barátnőt sem lehet megvett magán- tulajdonnak tekinteni. Más­felől nem menthető fel a leány sem, aki bevallottan megcsalta az élsportolót, s ugyanakkor — feltehetően az ő által nyújtott előnyö­kért, a társaságért, nagystí­lű életformáért — az utolsó percig hitegette is. (Mond­ván utólag, hogy habozott, nem tudott a két férfi kö­zött dönteni.) A riporter legnagyobb ér­deme az „oknyomozásban” a lényegre tapintó, kímélet­lenül őszinte, minden ud- variaskodó sallangtól men­tes kérdezésmódja volt. Az pedig egyenesen bravúros, ahogyan a sportoló barátai­tól való megfenyegettetését (a magnószalagok megsem­misítése érdekében) csatta­nósan beillesztette a műso­rába. Merkovszky Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents