Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 28. Áramlás a városba? NAMÉNYNÁL A TISZÁN Hajóvonták találkozása tilos BONTÓHlD A ROM FÖLÖTT Folyik a vizsgálat az újfehértói kultúrház ügyében Nyíregyháza lakóinak száma tíz év alatt közel 30 ezerrel nőtt: az 1970-es 82 ezerről 1981. ja­nuár 1-re 111 ezernél is több lett a város lakóinak száma. Ha abszolút szá­mokban más, arányaiban hasonló dinamizmussal nőtt a megye többi váro­sában élők száma is, így a jelentős fejlesztések el­lenére egyre több feszült­ség oka lett a városokba áramlás. Hiába terveztek a várható népesség szá­mára elegendő lakást, s megfelelő közműveket, a minden képzeletet felül­múló népességnövekedés miatt szűk kapacitásúak lettek a vízműcsatornák, zsúfoltakká váltak a böl­csődék, az óvodák, az is-, kólák, s ez bizony sok bosszúságot okoz ma már a városok vezetőinek és a lakosságnak egyaránt. A feszültségek kétféle­képpen csökkenthetők. Az egyik az adminisztratív megoldás lenne, de nem ez az igazi, sokkal jobbnak ígérkezik a városok kör­nyékén lévő települések fejlesztésének segítése. Amikor az Országos Tervhivatal jóváhagyta, hogy Szabolcs-Szatmár megyében 7330 telepszerű többszintes lakás épülhet 1985-ig, a megyei tanácson hozzáláttak a településen­kénti elosztáshoz. Az alap­vető szempont természe­tesen a lakosság száma, a település szerepkörének fi­gyelembevétele volt, s így természetes, hogy a lehe­tőséget a városok, s a vá­rossá válás feltételeinek megteremtésén fáradozó nagyközségek kapták. így jutott Nyíregyházának 4712, Mátészalkának 684, Kisváráénak 400, Nyírbá­tornak 328, Fehérgyarmat­nak és Vásárosnaménynak 216—216, Záhonynak 266 és Tiszavasvárinak 180. De az elosztásnál már az az új szempont is érvé­nyesült, hogy a városok környékén lévő nagyobb falvakban a többszintes társasházak építésével nemcsak a település arcu­latát változtatják meg, hanem kedvet teremtenek az ottmaradáshoz. Ezt az igényt vette figyelembe a megyei tanács, amikor a 7330 lakás elosztásakor 266-ot tartalékol, s ezt 15 településen építhetik fel 1985-ig. A legtöbbre, 36 korszerű, emeletes la­kás építésére a nyírtele­kiek kaptak lehetőséget, de 34 lakás épülhet Nagy- kállóban, 28—28 Tiszalö- kön és Kemecsén, 24—24 Csengerben és Gávaven- csellőn, 20 Vaján, 12—12 Balkányban és Nagyhalá­szon, 8 pedig Baktalóránt- házán, Nyírmadán, Nyír- bélteken, Nagyecseden, Ibrányban és Tiszaszal- kán. Mindez csak egy része a lehetőségeknek. A kedvez­ményeknek egy másik for­máját is kidolgozták, amit az imént felsorolt városo­kon és városiasodó tele­püléseken túl még Deme- cser, Dombrád, Jánkmaj- tis, Kölese, Mándok, Ra- kamaz, Tarpa, Üjfehértó és Kótaj is megkapott. Ez pedig egy kedvezményes hitelakció, ami azt jelen­ti, hogy ezen az összesen 28 településen egy családi ház építésére 200 ezer (másutt 160 ezer) forint kölcsönt adnak, a kamat 3,5 százalék, a törlesztés ideje pedig 25 év. A VI. ötéves tervben a 7330 telepszerű többszintes házon kívül mintegy 18 ezer családi és egyedi többszintes ház építésére lehet számítani. Az eddigi tapasztalatok alapján, ok­kal feltételezik a szakem­berek, hogy ezeknek a la­kásoknak a többsége — közel 80 százaléka — a már említett településeken épül meg. A megvalósítás jelentős feladatot ró a ta­nácsokra, hiszen az új la­kásoknak csupán 10—20 százaléka épül régi lakás helyére, a többinek telket is kell biztosítani. Hogyan oldhatják meg? A többlet telekállomány tanácsi ér­tékesítésének elrendelé­sével, és a többleteknek nem minősülő, de foghí­jas terület progresszív adóztatásával. Mert kor­szerű házak csak közmű­vesített telekre építhetők, ez pedig — ha a falu szé­lét akarják kijjebb tolni — nem olcsó mulatság. B. J. „Június 17-i vízállások a Tiszán ... Vásárosnaménynál mínusz 65 centiméter, 12 szá­zalék”. Ugye ismerős a rádió­ban nap mint nap hallható szöveg. Legfeljebb a számok változnak, esetleg hozzáteszik, „a piros bolyánál ennyi, vagy annyi centiméter a vízállás”. És a 682-es folyamkilomé­ternél hajózó útszűkület van, ezért hajóvonták találkozása tilos. A 682-es tiszai folyamkilo­méter ugyanis Vásárosna­ménynál található. Hogy mit jelentenek a titokzatos cen­timéterek, százalékok? Erről kérdeztük Gutper Józsefet, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vásárosnaményi felügyelőjét. — A vízállásjelentés össze­állítása a folyó napi vízszint­jének leolvasásával kezdődik. Vásárosnaményban a Tisza- híd közelében található a víz­mérce. Ezt nézi meg minden reggel 7 óra körül és 12 óra múlva a gátőr. A Tiszában természetesen mindig van víz, hogyan szerepelhet mégis ne­gatív szám a jelentésekben? Egy korábban még a múlt században megállapított víz­állás jelöli a nulla pontot. Azóta a meder természetesen sokat változott. Mértek a múlt századinál alacsonyabb vízállásokat is, de azt már negatív számokkal jelölték. Hiszen a megállapított nulla pontoknál ezek alacsonyab­bak voltak. Egyébként az LKV-t, (vagy­is a legkisebb vízállást) 1886- ban mérték. Mínusz 224 cen­timétert. Az LNV-t (vagyis a legnagyobb vízállást) pedig Vásárosnaményban, 1970-ben, az árvíz idején. Magassága plusz 912 centiméter volt. Vásárosnaménynál tehát 11 méter 36 centiméter az eddi­gi legnagyobb vízingadozás. Ez a mi számításunkban 100 százaléknak felel meg, ami a meder teljes telítettségét jel­zi. A mindenkori vízmagas­ságból ezek után már ki le­het számítani a folyómeder napi telítettségi fokát. Ezt a számot százalékban adjuk meg. A hajósok jól tudják, hogy a Tisza mely pontjain milyen telítettségű folyósza­kaszon lehet hajózni a vízi járművekkel. A 13 óra 45 perces vízállásjelentés tehát elsősorban nekik szól. Hogy a gátőr által leolvasott vízál­lás hogyan jut el a Kossuth Rádióba? A vízügyi igazga­tóság saját URH- és telefon- vonalakkal rendelkezik. A naményi gátőr a Tisza-part- ról a vásárosnaményi köz­pontba továbbítja az infor­mációt, s onnan kerül Nyír­egyházára. A nyíregyházi köz­pont pedig telexen adja to­vább a jelentést. Aztán már csak a rádiót kell bekapcsolni... Csendes Csaba Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy a múlt év no­vember 20-án szerencsés ki­menetelű baleset történt Üj- fehértón, ahol leszakadt a művelődési ház födémszer­kezete. Sokan érdeklődtek azóta szerkesztőségünkben is: mi történt az elmúlt fél esz­tendőben, hol tart a vizsgá­lat, mi lesz az épülettel. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban Kovács Tibor a következő in­formációt adta: — A felelősség megállapí­tását a rendőrség fogja vé­gezni, mégpedig akkor, ami­kor rendelkezésre áll a szakvélemény. Ezt az Építés­ügyi Minőségvizsgáló Intézet (ÉMI) végzi el akkor, ami­kor a bontás megkezdődik. Ez a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat feladata, ők kaptak erre megbízást. Te­kintettel arra, hogy ez a munka életveszélyes, külön­leges biztonsági berendezé­sekre van szükség. Hogy ez a bontási előkészület milyen stádiumban van, ezt a SZÄ- ÉV illetékesei tudják. A SZÁÉV-nél Szanyi Ber­talan termelési főmérnök adott információt arról, mi történt a baleset óta. — A múlt esztendő december 12- én, majd 17-én tartott egyez­tető tárgyalás után vállala­tunk kézhez kapta a meg­rendelést arra, hogy végezze el a beszakadt épület feltá­rását, takarítsa el a romo­kat, majd lásson hozzá az épület felújításához. Az első két munkafázist az ÉMI tech­nológiai előírásai alapján, a KÖZTI tervei szerint kell vé­gezni. A KÖZTI a terveket februárban el is készítette, mégpedig úgy, hogy az a biztonsági előírásoknak meg­feleljen. Ez azt jelenti, hogy a leszakadt tetőszerkezetet csak felülről, egy 19- méter fesztávolságú bontóhídról szedhetjük szét. Ezt a meg­közelítően negyedmilliós szerkezetet az épület helyre- állításánál be tudjuk építe­ni. — A bontóhidat vállala­tunk a tervek kézhez vétele után, február 27-én megren­delte a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál, ahol először má­jus 30-ra, majd később jú­niusra igazolták vissza. Számtalan személyes beszél­getés, telexváltás, telefon és levél sürgette a KGYV-t, hi­szen a bontóhíd nélkül nem kezdhettünk érdemi munká­hoz. Márpedig az ÉMI csak akkor tud felelősségmegálla­pító vizsgálatokat végezni, ha a bontás megkezdődik. A SZÁÉV az újfehértói mun­kák irányításával Horváth István építésvezetőt bízta meg. — A bontóhíd megérkezé­séig sem voltunk tétlenek — tájékoztat Horváth István. — Amit lehetett, eltakarítot­tunk, közben az ÉMI rönt­genezte a tartókat, s gyűj­tötte a mintákat. Megszer­kesztettük azt a nehézáll­ványt is, amely a bontóhíd felállításához szükséges. Kö­zölhetem, hogy a bontóhíd első elemei június 23-án megérkeztek, s a hiányzó da­rabok is e hó végéig a hely­színen lesznek. Vállalatunk hozzájárult ezek gépkocsin történő ideszállításába, csak­hogy a munkát mielőbb el­kezdhessük. A dolgok jelen­legi állása szerint úgy véle- kedek, hogy július első felé­ben a híd állni fog, s a bon­tást megkezdhetjük. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium illeté­kes főosztályán elmondták: amennyiben a bontás meg­kezdődik, úgy az attól számí­tott húsz napon belül az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet megkezdi a szakértői vélemény szerkesztését, s azt a vizsgáló szervek rendelke­zésére bocsátja, (bürget) Gutper József a naményi vízmérce állását olvassa le. Száguldás lopott benzinnel A visszavont vallomás S-modell bolt Nyíregyházán Mit jelent a Skála-tagság ? Jutányosán az Expóból Bánfalvi András 57 éves nyír­egyházi lakos, az AFOR nyír­egyházi kirendeltségének vezető­je és helyettese, Tarpai Gyula 41 éves nyíregyházi lakos na­gyon jól tudták, hogy kocsijuk­kal nem hajthatnak be telepük­re, a nyíregyházi gumigyár kör­nyékén lévő töltőállomásra, őket azonban ez a tilalom egy csep­pet sem zavarta. Lehet, hogy egy ideig csak a kocsijukat fél­tették, 1976 óta azonban egyér­telművé vált, hogy nem jármű­vük óvása miatt álltak be a te­lepre, hanem, hogy ott ingyen tankolhassanak. Az üzemanyag lopása bizo­nyíthatóan 1976-tól 1980-ig, a bűncselekmény felderítéséig tar­tott: hol Bánfalvi öntötte tizen­öt literes kannával Zsigulijába a tartályból a benzint, hol Snei- der Mihály 32 éves segédmunkás állt főnökei rendelkezésére. Igen, a főnökeiére, mert nem­csak Bánfalvi kocsija szágul­dott lopott benzinnel, hanem helyetteséé, Tarpai Gyuláé is. S mivel a telep dolgozói is tud­ták, milyen szemérmetlenül lop­nak főnökeik, ők — köztük Ste- fáncsik András 35 éves műhely- vezető — is megengedték ma­guknak az ingyen tankolást. A bíróság azt állapította meg, hogy Bánfalvi András 1976-tól mintegy negyven esetben tan­kolt 2400 Uter benzint, s ez ko­rábbi, literenként 7 forint 40 filléres áron számolva is 17 ezer forint. Tarpainak 1462 liter benzin égett el kocsijában, ez tíz és fél ezer forintot ért. Stefáncsikra 860 litert bizonyítottak, ennek ára 5554 forint. Snelder Mihály mintegy háromezer liter ben­zint tankolt Bánfalvi és Tarpai kocsijába, ennek az ára 22 200 forint. Gyöngyösi Mihály 55 éves segédmunkás tizenöt alkalom­mal töltött húsz-húsz liter ben­zint Stefáncsik kocsijába, en­nek 1830 forint volt az' ára. A benzinlopásokkal Bánfalviék több mint 33 ezer forint kárt okoztak az ÁFOR-nak. Bánfalvi és Tarpai kapzsiságát nem elégítette ki a lopott ben­zin: 1978-tól rendszeresen lop­ták, pontosabban tartálykocsik­kal Liliom utcai lakásukra szál­líttatták a tüzelőolajat is. Bán­falvi 1978 és 1980 között 3334 li­ter, Tarpai 2278 liter tüzelőola­jat vitetett haza Stefáncsik And­rással. Amikor a benzin- és a tüzelő­olaj-lopás kiderült, Stefáncsik András mindent őszintén beis­mert, s elmondták, amit láttak, a telep dolgozói, a tanúk is. A tárgyaláson meglepő fordulat történt: mindenki visszavonta a rendőrségen tett vallomását, csak azok mondták el az igazat, akik már nem dolgoznak az ÁFOR kirendeltségén, mert nekik már nem kellett tartaniuk a beosztá­sukban hagyott vezetők bosszú­jától. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa a bizonyítékok, a korábbi beisme­rő és tanúvallomások alapján Bánfalvit és Tarpait egyrend- beli, nagyobb értékre, üzletsze­rűen elkövetett sikkasztásban, mint társtetteseket mondta ki bűnösnek. Bánfalvit egy év két hónap, Tarpait tíz hónap, a bűn­segéd Stefáncsikot nyolc hónap börtönre ítélték. Bánfalvit két, Tarpait és Stefáncsikot egy-egy évre eltiltották a közügyektől. Bánfalvinak 8000, Tarpainak 5000, Stefáncsiknak 3000 forint pénz meUékbüntetést is fizetnie kell. Snelder Mihály öthónapos és Gyöngyösi Mihály háromhó­napos büntetését a bíróság egy év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság Bánfalvi Andrást 24 ezer 600 forint, Tarpai Gyulát 17 ezer forint, Stefáncsik Andrást 5554 forint kártérítés megfizeté­sére kötelezte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vád­lottak és védőik felmentésért: fellebbeztek. (balogh) Elegáns női blúzok, alkalmi ruhák, exkluzív megjelené­sű, egyedi darabok egy nyír­egyházi boltban, mintha csak a budapesti Váci utcán sétál­nánk. S mindez szeptember— októbertől nálunk is valóság lesz: a Kelet Áruház kis bolt­ját alakítják át S-modell szaküzletté. A 2 millió forin­tos berendezésen már dol­goznak a Skála Áruház szer­vezési szakemberei. S ez csak egy része annak a nagy je­lentőségű szolgáltatásnak, amelyet a Skála-COOP ré­vén a nyíregyházi Kelet, a mátészalkai Szatmár és ősztől a kisvárdai Szabolcs Áruhá­zon keresztül — megyénk la­kossága élvez. A Kélet Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vál­lalat igazgatója, Gátfalvy Barnabás, aki a Skála-COOP szövetkezeti társulásnak ala­kulás óta elnökhelyettese, országos adatokat közöl. Utánfutó, ekelcapa — 1981. januárjától áprili­sig 1,321 milliárd forint ér­tékű árut- adott el a Skála Áruház a vele szoros együtt­működésben levő 53 áruház­nak, s ez 27 százalékkal több a múlt év hasonló időszaká­hoz képest. Tavaly összesen közel 4 milliárd, az idén 4,275 milliárd forint értékű árut forgalmaz a Skála a hálóza­ton keresztül. Főként nyugati piperecikkek, mosószerek, a vas-műszaki áruk közül — amelyeknek közel 30 száza­lékkal nőtt a forgalmuk — gépkocsi-utánfutó, japán eke­kapa és más, keresett árufé­lék várják a vásárlókat. A korábbi 41-ről már 53-ra bővült az együttműködő áru­házak köre, s továbbiak vár­nak a csatlakozásra. A Ská­la-COOP azonban szigorú fel­tételeket követel: nem füg­gesztheti ki akárki a piros­kék S-emblémát a cége fölé. Ha már egy áruház bekap­csolódott a láncba, kötelesek megszervezni a Skálához ha­sonló árubemutatást, raktá­rozást, még az eladók is a budapestiekével azonos kö­penyt viselnek. S ami még ennél is fontosabb: a kultu­rált kiszolgálást, a kereske­delmi etika betartását még szigorúbban megkövetelik, mint korábban. Budatété- nyen kéthetes tanfolyamon a Kelet Áruház valamennyi osztályvezetője részt vett: a Skála beszerzési, forgalmazá­si és egyéb tudnivalóival is­merkedtek. Ha valaki nem szereti, ha az utcán „ráköszön” a ruhája, a szövetkezeti társulás ked­vez az ízlésének: monopol cikkeket termeltetnek, s eze­ket csak a Skála áruházak értékesíthetik. Még a terv­egyeztetésen lekötik egy egész gépsor kapacitását, s a termékeket — kis szériák­ban — az ország különböző városaiban hozzák forgalom­ba. Monopol cikkek — Mi külön szerencsés helyzetben vagyunk — foly­tatja az igazgató. — Hat-szo­cialista ország egy-egy áru­házával állunk kapcsolatban, s így a bolgár befőtt, a román konzerv, a szovjet Ukrajna pianínó, táskavarrógép, az NDK-beli gyermekcipő, a csehszlovák kötött pulóver vagy a lengyel törülköző Szabolcs-Szatmáron kívül a Skála-hálózat révén eljut Pécsre, Szegedre, Győrbe. De mi is jól járunk, mert a pé­csi szövetkezeti áruház kur­rens jugoszláv áruféléket, a győriek egyes cseh terméke­ket adnak el nekünk. A bará­ti országokkal mintegy 70—75 millió forintos forgalmat bo­nyolítunk le, s ennek húsz százalékát adjuk tovább má­soknak. A nyugati országokban bér­munkában varrt konfekció­ruhákból, szoknyákból, ci­pőkből rendszeresen vissza­marad kis mennyiség. A di­vatos darabokat ugyancsak Skála-áruként kezelik. To­vábbi nagy lehetőséget rejt a helyiipar foglalkoztatása. A jelenlegi 3—4 millió forint, amely a Kelet Áruház éves forgalmának nem egészen 5 százaléka, sokkal több cikk is gazdára találna. Expo Sóstón A fővárosban nagy sikert aratott Expo Áruházhoz ha­sonlót nyitnak most Sóstón. Az idei utolsó negyedévre ki­bérelik a kiállítási csarnokot, s 10—30 százalékos kedvez­ménnyel juthatnak itt a fo­gyasztási cikkekhez a vevők. Az önkiszolgáló nagykereske­delem előnyeit délelőtt a kis- ker. vállalatok, délután a la­kosság élvezheti. Jövőre húz­zák fel saját pavilonjukat Borbánya térségében. Addig tapasztalatokat szereznek a fogyasztók igényeiről, vásár­lási szokásairól. — Az, hogy a Skála-CO- OP-hoz tartozunk, a forga­lom dinamikus növelését, a választék bővítését, a kiszol­gálás színvonalának emelését jelenti, s ez nagy hatással van a többi kereskedelmi vállalatra is. T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents