Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 26. — ni ni . ■■ n ■ Szolokotozo zsineg A nagyhalászi zsákgyárban 160 tonna szőlőkötöző zsineget gyártanak a vetőmag vállalat megrendelésére. A gombolya­gokat Agria Pack csomagológépen zsugorfóliázzák. Lehetőség rokkantaknak Rádió- és tv-műszerész szakmát szerezhetnek Napjainkban különösen sok szó esik a rokkantak foglal­kozási rehabilitációjáról. Tár­sadalmi törekvés, hogy a megváltozott munkaképessé­gű emberek munkájuk révén is beilleszkedhessenek a tár­sadalom életébe, lehetőséget kapjanak, hogy az élet kü­lönböző területein képessé­geiket, tehetségüket kibonta­koztathassák. örvendetes, hogy vannak intézmények, ahol a rokkan­tak speciális képzésben ré­szesülnek, amit későbbi mun­kájukban kamatoztatni tud­nak. A közeljövőben lehet például jelentkezni a Fejér megyei Tanács Központi Kórház-rendelőintézet csák- vári Gyógyintézetébe, ahol már 1965 óta folyik rehabili­tációs rádió- és tv-műszerész szakmunkásképzés. Ez év nyarán a nyolcadik évfolyam fejezi be tanulmá­nyait. A végzett hallgatók az ország bármely rádió- és te­levíziógyárában, javító szer­vizében és egyéb munkahe­lyeken dolgozhatnak, mint szakmunkások, ennek meg­felelő bizonyítvánnyal. Az intézet 1981. szeptem­ber 1-én új évfolyamot indít. Minden olyan férfi és nő je­lentkezését várják, aki króni­kus légzőszervi, szív- vagy mozgásszervi betegsége miatt rehabilitációra szorul, továb­bá orvosi vélemény szerint annyira gyógyult, hogy a re­habilitációs szakmunkáskép­zésben részt tud venni. Ke­zével finom, manipulativ mozgások végzésére képes és a szükséges egyéb mozgáso­kat: helyváltoztatás, tisztál­kodás, ágyazás — önállóan végzi, és nem szenved eszmé­letvesztéssel járó betegség­ben, továbbá az első emelet­re segítség nélkül is fel tud menni. Azoknak a személyeknek a jelentkezését várják, akik számtanban és fizikában jó képességűek, s legalább 8 ál­talános iskolai végzettségük van, s az említett két tárgy­ból legalább 4-es osztályzatuk van. A felvételt elbeszélgetés előzi meg. A tanulmányi idő két év. Mivel a hallgatók in­gyenes oktatásban és teljes ellátásban részesülnek, ösz­töndíjat csak egészen kivéte­les esetben kaphatnak, alkal­manként a rászorulók. A rok­kantsági nyugdíjasok járan­dóságukat továbbra is kap­hatják. Akik munkaviszony­ban vannak és az illetékes orvosi bizottság 50%-os, vagy foglalkozási betegség esetén 35%-os rokkantnak minősí­tette, keresetkiegészítés cí­mén az előző évi átlagbérük 80 százalékát a tanfolyam ideje alatt megkapják, ha rokkantságukat igazolják és munkaviszonyukat nem mondják fel. A hallgatókat kétágyas szo­bákban, korszerű kollégium­ban helyezik el, részükre or­vosi ellátást és utókezelést biztosítanak. Az ország bármely részé­ből lehet jelentkezni a tan­folyamra, a kérelmeket leg­később 1981. július 15-ig a csákvári gyógyintézet igaz­gató főorvosához kell eljut­tatni. Az elbeszélgetésekre előreláthatólag augusztusban kerül sor, erről a jelentke­zőket külön értesítik. Fontos tudni, hogy a pályá­zathoz csatolni kell az isko­lai végzettséget igazoló bizo­nyítványt; kézzel írott önélet­rajzot; részletes orvosi iga­zolást, hogy miért szorul re­habilitációra. (A légzőszervi megbetegedéseknél a területi­leg illetékes’ tüdőgondozó in­tézet, vagy tüdőgyógyintézet; cardiológiai betegeknek a cardiológiai gondozók; szak- rendelések; mozgásszervi megbetegedések esetén a ke­zelő kórházak, vagy gyógyin­tézetek, sebészeti szakrende­lések, illetve á kezelő orvo­sok állítják ki az igazoláso­kat.) A munkaviszonyban lévők­nek a munkaképesség-csök­kenést véleményező orvosi bizottság igazolását is csatol­niuk kell. A felsorolt okmá­nyok nélkül a pályázókat fel­vételi elbeszélgetésre sem hívják be. A megyéből jelentkezni szándékozók bővebb felvilá­gosítást a városi tanácsok munkaügyi osztályain, vala­mint a pályaválasztási inté­zetben és a Szabolcs-Szat- már megyei Tanács munka­ügyi, művelődésügyi és egész­ségügyi osztályán kaphatnak. Népszerűbb az ITB „Milliomos“ gyerekek Gyűjtik a rákot, a kecskebékát, a piócát Éti csiga dollárért Az általános iskolák alsó tagozatosai a legszorgalmasabb iskolai takarékbetét-gyűjtők — állapították meg az idén is az OTP-ben. Bár a középiskolások is gyűjthetnének iskolai takarékbetét-bélyeget, ők nem vállalkoznak erre, az általá­nosban annál nagyobb a kedv. Az elmúlt tanévben 16 millió 400 ezer forintot gyűjtöttek a gyerekek, 800 ezerrel többet mint az előző tanítási évben. Gondot jelent, hogy az iskolai takarékbetétet gyűjtő gyerekek aránya nem nőtt — legalábbis a tanulók összlét- számához viszonyítva. Ennek egyik magyarázata, hogy egy­re több „hívet” toboroz az ez évtől megújított ifjúsági taka­rékbetét, vagyis ITB. Eddig 14-től 30 évesig vehették igény­be ezt a lehetőséget, ma már 0-tól 35 éves korig váltható 100 forinttól kezdve bármilyen összegig. Napjainkban egyre ke­vesebb a 100—200 forintos betét, sokan ezret, vagy ettől is többet fizetnek havonta. Jelenleg egy híján 28 ezer 500-an fizetik a népszerű ITB-t, túlnyomórészt általános iskolások, illetve szakmunkásképző intézetek tanulói nevére. Iskolai takarékbetét-gyűjtésben a legjobbak között sze­repel a nyíregyházi 5-ös (195 ezer forinttal), s a nyírszőlős! 16-os számú iskola (180 ezer forinttal). Egy év alatt legtöb­ben 200—400 forintot spórolnak. Ám vannak gyerekek, akik­nek könyvében több ezer forint is összegyűlt — természete­sen szülői segítséggel általában valamilyen komolyabb cél érdekében; például rádiót, kerékpárt vásárolnak belőle, vagy üdülésre, nyaralásra költik. Mint minden évben, az idén is megjutalmazzák azokat a pedagógusokat, akik legtöbbet tettek a tanulók takarékos­ságra neveléséért. (házi) Befejeződött az éti csiga gyűjtése. Az idén kevés híján ötven mázsát vettek át belő­le a megye szövetkezeti fel­vásárlótelepei. Ez jóval több, mint duplája a tavalyinak, amikor 20 és fél mázsa volt az eredmény. Még több lett volna, ha az időjárás is ked­vezőbben alakul, s nem tart olyan sokáig a szárazság. Ugyanis a csiga csak esős, vagy legalábbis harmatos reg­geleken búvik elő rejtekhe­lyéről, s ilyenkor eredményes a szedése. Hozzájárult az eredmény­hez az is, hogy tavaly a két ÁFÉSZ 3 felvásárlótelepével szemben az idén már nyolc ÁFÉSZ 13 telepe kapcsolódott be az átvétellel járó, népgaz­daságig is hasznos munká­ba. Az éti csigát ugyanis dol­lárért veszik meg az olaszok és a franciák. Az idei „ter­mést” szinte teljes mértékben Olaszországba szállította a Az „Igaz ez a szép" brigádvetélkedő 3. feladatlapjának helyes válaszai — Csoszogok Hallgatom, hallgatom ( magam mögött a zajokat. Nem lépteket, szó sincs róla. Zajokat, csosszanáso- kat, surranásokat. Min­denfelé fiatalok, egy öreg sincs közel s távolban. Csosszannak, haladnak, haladnak, csosszannak. Araszolnak a járdán, olyan zajjal, ami azt az érzetet kelti: csupa mozgásképte­len vonszolja magát célja felé. Csoszog egy nemzedék, hála az Alföldi papucsok­I nak. Pedig ezekben a hí­rek szerint járni is lehet. Emelt lábbal, zajtalan. És mégis, mindenki csoszog. Mi lehet a baj? Nem ta­nultak meg rendesen jár­ni? Vagy netán csak lus­ták az ebadták felemelni piskótáikat? Vagy elfelej­tették, hogy taktusa is le­het — egy-kettő-egy-kettő — a járásnak? Sajnálom őket, de saj­nálom a kopó járdát, az I elnyűvődő papucsokat. Es sajnálom, hogy kimegy a divatból a járás, a ritmu- sus, fiatalosan pattogó, a mozgás nagyszerű ütemét visszaverő lépés, (bürget) _________________________________. 1. A regényben Balázs Jó­zsef : Magyarok című művé­ben azon tanakodnak az em­berek, hogy az asszonyok mit gondolnak a kivándorlásról. A gyerek hozza meg Fábián­ná (ezzel együtt a többi asz- szony üzenetét is). Melyik a helyes üzenet? 3. „ö azt akarja, amit az édesapám.” 2. A regényben Fábián András és Gáspár Dániel Brainner segítségével elláto­gat egy barakktelepre, amely a szálláshelyük mellett^ van. Kiket őriznek ott? 2. Francia hadifoglyokat. 3. Fábián Andrásné össze­ismerkedett egy pólyák asz- szonnyal, akinek két gyer­meke volt, s éheztek, akár a többiek. Éhük csillapítására tejet adott az asszonynak, aki ajándékkal viszonozta jó­ságát. Mi volt ez az aján­dék? 2. Cigaretta. 4. Amikor a magyarok el­látogattak a tengerhez, ki volt, aki elsőként akart be­legázolni a vízbe? 1. Kondor Ábris. . 5. Kondor Ábris és társai egy napon a gazda kérésére kimeszelték, kitakarították az egyik üres szobát. Kit várt a gazda? 2. A fiát. 6. Melyik országban játszó­dik az a közel egy év, ahol a magyarok munkát vállaltak? 3. Németországban. 1. Mi lett a hazatérő ma­gyarok sorsa? 3. Néhányukat a frontra vitték, de volt, aki otthon maradt. 8. Kertész Ákos: Makra cí­mű művében Makra és társai bűntettet követtek el húsvét- kor. A társak meggyőződése az volt, hogy Makra Ferenc buktatta el őket. Igaz volt-e a hír? 2. Nem. 9. Mi volt Makra foglalko­zása? 1. Lakatos. 10. Makra Ferenc sajátos módon rendezte él zűrös ügyeit. Hogyan? 2. öngyil­kos lett. MAVAD, s közel tízezer dol­lárt kaptunk érte. Nem volt haszontalan ez a munka a gyűjtőknek sem: majdnem 65 ezer forintot kaptak érte összesen. A leg­több éti csigát — több mint 24 mázsát — a Fehérgyar­mati ÁFÉSZ öt telepe vásá­rolta fel, Tarpán 11 és fél má­zsa volt az eredmény. Raka- mazon két telep foglalkozott éti csiga átvételével és öt mázsa gyűlt össze. Most új szezon kezdődött; a rák, a kecskebéka és a gyógypióca gyűjtése. Nagy részét ennek is külföldön ér­tékesíti a MA VAD. — tá — Mihasznák A felnőttek négyen voltak. A gyerekek ketten. Két csa­lád. Kirándulni a Tisza part­jára hoztak nyugágyat és üs­töt, kempingszéket, labdát, tollasütőt és tányérokat; aho­gyan az illik is az autóval kirándulókhoz. Csodálatos nap volt, város után az üde zöldben. A két papa a fűre se hederítve ul­tizott, és sört ivott, mert ha­zafelé az asszonyok vezettek. A két mama izzadva főzött, és mérgelődött, mert a férfi azért férfi, hogy ulti közben is beleszóljon a főzésbe. Az­tán ettek, a két férfi megvi­tatta az elfogott piros ultit, a két asszony mosogatott. Még később összepakoltak, a fűben szétszórván minden szemetet, elmentek. A kirándulás, lásd fen­tebb, pontosan olyan volí, mint annyi más kirándulás. Ha valakit érdekelne, hogy miért felejtettem el a két gyerekről is írni, elárulom, hogy nem felejtettem el. Mind ez idáig róluk írtam. Ök ugyanis vasalt ingecskéjük- ben feszengtek végig, és gör­bülő szájjal tűrték, hogy időnként férfi, vagy női han­gon összeszidják őket a meg­vigyázandó ruhájuk miatt. Végül egy másik pokrócon Fekete Pétert játszottak kényszeredetten. Gondolom, hogy este négy felnőtt gondolt elégedetten a kirándulásra. És két gyerek álmodozott egy esős vasár­napról, amikor otthon, me­legítőben nézhetik a tévét. (—tha) A tárgyalóteremből Csata cseréppel Igaz, nem illik utcán inni, meg aztán rendelet is tiltja, de a múlt év november 24- én estére sem az illem, sem a tilalom nem zavarta azt a négytagú nyíregyházi társa­ságot, akik az Ér-patak part­ja és a Makarenko út talál­kozásánál lévő boltból vásá­rolt sörrel kiálltak az utcára és nekiláttak szomjuk oltá­sához. Alig szedték le az üvegekről a kupakot, amikor Nagy Bertalan 19 éves nyír­egyházi lakos közeledett hoz­zájuk. Nagyot —, aki a TÜZÉP rakodómunkása — mindnyá­jan ismerték, s megkínálták a sörből is. Hogy egyiküknek sem az első üveg lehetett az­nap a kezében, bizonyította, hogy Nagy és a négytagú tár­saság egyike nótázásba kez­dett az utcasarkon. Kis idő múlva újabb vendégük ér­kezett: Nagy Bertalan 26 éves István nevű bátyja, aki nem­csak köszönéssel jelezte ott­létét, hanem minden ok nél­kül nekiesett Sz. Jánosnak, és ütni kezdte. V. József, a társaság másik tagja Nagy ,elé állt, hogy megakadályoz­za a verekedést, de Nagy István tovább fitogtatta ere­jét, úgy megdobta V. Józse­fet, hogy az majdnem a pa­takba esett. Újabb békítés kezdődött: Gy. Mihály is Nagy István elé állt, de mint kiderült, nem kellett volna tennie, mert ekkor már mindkét Nagy támadásba lendült, s hiába próbálta őket a négy fiatalember megfékezni, nem sikerült. A puszta kézzel kezdett verekedés közben egy praktikus eszközzel, a közel­ben álló stráfkocsin lévő te­tőcseréppel is bővült: a két Nagy egyesével kapkodta a rakományt és így tartotta tá­vol a fiúkat. Ketten reménytelennek lát­ták a harcot és elmenekül­tek, ketten azonban marad­tak, de rá is fizettek. A Nagy testvérek Gy. Mihálynak es­tek, a földre verték, aztán összerúgdosták, s mire társa telefonon kihívta a rendőrsé­get, súlyos sérüléseket szen­vedett. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Nagy Bertalant 8 hónapi, Nagy Istvánt 6 hónapi bör­tönben letöltendő szabadság- vesztésre ítélte, s egy-egy év­re "eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jog- erős.(b. j.) Kisvárdán ez év elején kezdték meg az EPSZER dolgozói a 16 tantermes, tornacsarnokos és ezeradagos konyhából, va­lamint a szükséges kiszolgálóhelyiségekből álló iskola épí­tését. Az UNIVÁZ szerkezetű iskola építési költsége 42 mil­lió forint. A tervek szerint 1983. szeptember 1-én már itt ta­nulhatnak a város ifjú általános iskolásai. (Vincze P. felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents