Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-05 / 130. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 5. Pályázati felhívás FIATALOK AZ ENERGIAGAZDÁL­KODÁS javításáért A KISZ Központi Bizottsága az élelmiszer-gazdaságban dolgozó fiatalok körében akciót indít az energiatakarékosság elősegítésé­re. Az akcióban a KISZ szerve­zésével részt vehet bármely olyan kollektíva, amely vállalko­zik a következőkben ismertetett feltételeknek megfelelő pályázat öszeállítására. A dolgozatok szer­zőinek képviselői (3 fős verseny­ző csapatok) pedig vetélkedőn mérhetik össze az energiagazdál­kodásban megszerzett ismeretei­ket, illetve ezek hasznosításában meglévő képességeiket. A pályázat célja, hogy a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságokban az élelmiszer-termelésben és az eh­hez közel álló területeken dolgo­zó fiatalok az energiamegtaka­rításra, illetve a felhasználás ésszerűsítésére a napi feladato­kon is túlmutató javaslatokat te­gyenek. A pályázat témái: az energia- gazdálkodás. javítását szolgáló új műszaki megoldások, eszközök, technológiák és szervezési eljá­rások; az energiamegtakarítás le­hetőségei az élelmiszer-termelés különböző területein. A pályázat benyújtása: a pá­lyázaton bármely 35 éven aluli személyekből álló kollektíva részt vehet. A pályázat terjedel­me a 10 gépelt oldalt nem halad­hatja meg. Ehhez szükség sze­rint mellékletek csatolhatok. A pályázat jeligés: a pályáza tot tartalmazó borítékra rá kell írni: „Fiatalok az energiatakaré kos élelmiszer-termelésért”. A pályázathoz zárt borítékban kell mellékelni a vetélkedőn részt ve­vő csoport tagjainak nevét, mun­kahelyének címét és életkorát. A borítékra kívülről rá kell írni a jeligét. A pályázatokat és melléklete­ket 3 példányban kell megkül­deni a következő címre: KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizott­sága, Nyíregyháza, Szarvas út 1—3., 4400. Az elbírálás után az alkotók az eredményről levélben kapnak ér­tesítést és meghívást a megyei KISZ-bizottság által szervezendő területi vetélkedőre. A pályázat beküldési határideje: 1981. júli­us 10. A vetélkedő győztes csapatai a következő díjazásban részesül nek: I. díj 2500 Ft, II. díj 2000 Ft, III. díj 1500 Ft. Az első, második és harmadik helyezést elért csapatok részt ve­hetnek az energiaracionalizálási vetélkedő országos döntőjén, me­lyet 1981 szeptemberében rendez a KISZ Központi Bizottsága. Cipőfelsőrész-készítő üzemet hoztak létre a közelmúltban a nyírteleki Dózsa Tsz-ben. A házilagos kivitelezésben, 1,1 milliós költséggel készült új létesítmény jelenleg 32 asz- szonynak nyújt munkalehetőséget. Ősszel, a mezőgazdasági kampánymunkák idején leáll majd az üzem és az asszonyok az alma- és burgonyabetakarításban fognak segíteni. (GB) Hamar megérkeztek j Cseresznye, szamóca — helyből Utóbbi napokban forgalom­ba került az idei termésű új­burgonya, zöldborsó, szamó­ca és köszméte — közölték a ZÖLDÉRT megyei központjá­ban. A késő téli, kora tavaszi primőrellátás is jobb volt, most, mint a korábbi évek­ben. Bár a szállítások elsősor­ban délibb fekvésű megyék­ből, Csongrádból, Bácsból és Békésből érkeztek, a folya­matosság ezúttal tartósan nem szakadt meg. Szinte rendszeresen lehetett kapni a télutói hónapoktól kezdve sós­kát, salátát és a melegházi káposzta. Folyamatosabbá, ki- korai uborkát, retket, hagy- mát, sőt ezúttal paradicso­sárolhatták a fogyasztók az előző évinek. Ugyancsak több készlet állt rendelkezésre zöldségfélékből. Erre az évre 279 ezer 500 tonna gyümölcs felvásárlásá­ra kötött szerződést a megyei ZÖLDÉRT vállalat. Ennek zöme természetesen alma. Zöldségfélékből 31 ezer 240 tonnát szerződtek. A boltokban, árusítóhelye­ken megjelent az idei termé­sű cseresznye, szamóca nagy része már megyénk termése. Ugyanígy megjelent az új burgonya, korai karalábé és mot is. Elég korán megjelent főleg Nyíregyházán és a me­gye városaiban, a hegyes csí­pős és csemege zöldpaprika. Most télen és tavasszal bur­gonyából a másfélszeresét vá­elégítőbbé lesz cseresznyén, szamócán kívül a felhozatal egyéb gyümölcsökből és zöld­ségfélékből. Ami tovább ja­vítja mind árban, mind vá­lasztékban az ellátást. (a. b.) Földbe gyökereznek az épü­letmonstrum lábai. Nem is akármilyen hosszú, tizenkét méteres „lábakról” van szó. Pontosabban az a négyszáz cölöp tartja majd az irdatlan mennyiségű betont, cementet és a mázsás gépeket a megyei kórház legújabb tömbjében, a sebészeti szárnyban. Zsaluerdő a kórházban Alaposan ráfér ez a bő­vítés a kórházra. A múlt szá­zad utolsó évében emelt épü­letben szorong a sebészet, a baleseti sebészet, a szülészet, nőgyógyászat, fül-orr-gége osztály. A már patinás intéz­mény alig várja a korszerű gyógyításhoz elengedhetetlen feltételeket. A SZÁÉV jelen­legi legnagyobb beruházása­ként Horváth István építésve­zető irányítja a munkát. A művezetők közül Nagy Fe­renc 16 éve kap megbízatást a vállalat kórházi építkezésein, ö kalauzol az idegen számára dzsungelnek tűnő zsaluerdő­ben. — Lényegében egy H alakú épületet adunk át — magya­rázza, míg a fél méter széles, fehér fémzsaluk közt bujká­lunk a betonozókhoz. A „H” egyik szára lesz a diagnoszti­kai rész, itt helyezik el a mű­tőket, a röntgenezés, a keze­lők, a betegfelvétel is itt tör­ténik a kétezer négyzetméter alapterületű, légkondicionált, háromemeletes szárnyban. A „H” másik szára lesz az épí­tők által hotelnek nevezett, hatemeletes, 437 ágyas kórhá­zi tömb. A két részt az úgyne­vezett nyaktag köti össze, messziről ez emelkedik ki a legmagasabbra. Itt mélyítik a tíz liftaknát, s itt majd a betegek is használhatják az önműködő felvonót. Hogyan születik a fal? A cölöpalapozással olyan mértékben tömörítették ösz- sze a talajt, hogy már bizton­ságosan önthetik a zsaluk kö­zé a betont. A szakma ágaza­ti kiváló brigádja, Vakály Sándorék, éppen az eget kémlelik: le kell-e takarni a már kész alapot az eső mi­att. — Legelőször is fólia alatt betonoztunk — szól a brigád­vezető. — Tizennégy napos határidők vannak, ennyi idő múlva születik meg a kész fal, ekkor lehet kibontani a zsalut. Napra előre pontosan tudjuk, mikor melyik szintet lehet zsaluzni vagy betonoz­ni. Az ácsok és a kubikosok gyakran sietnek egymás segít­ségére. Együtt történt a fö­démbetonozás, az aljzat- és a tetőcement-simítás, a glette- lés, amit leginkább a vasa­láshoz lehetne hasonlítani: tükörsimára csiszolják a be­tont. Nemcsak az 1983-as átadási határidő, hanem a célprémi­um is sürget: májusban pél­dául a teljes aljzatot, a felvo­nulási elektromos vezetéke­ket és a födémbetonozást kell befejezni a pluszpénzért. De nemcsak a pénz, a feladat nagysága is kötelez: június elsejétől például két műszak­ban dolgozik a két ács-, az egy betonozó- és egy vasbeton- szerelő brigád. Ha egymás mellé állíthat­nánk a 42 méteres darut a megye legmagasabb lakóhá­zával, egyik sem hagyná le a másikat. Az Építőipari Gépe­sítési Vállalattól bérelt daru — ha a tíztonnás ellensúlyt úgy állítják be — egyszerre húsz tonnát lendít a magas­ba. Bőséges „beton­fogyasztás" — Több újdonságot is al­kalmazunk — tájékoztat az építésvezető. — Vállalati újí­tás a fémzsalu, amellyel va­kolatmentes födémzsaluzást végzünk. Nemcsak arról van szó, hogy a hagyományos fa­zsalu hamar rongálódik, ha­nem az élőmunkaigény is jó­val kisebb. Nem kell vakolni. A nyílászáróknál pedig a ha­zai Pevdit építjük be, így nem kell fát importálni, devi­zát takaríthatunk meg. Vaskos kötetet vesz elő az építésvezető, ebből kiderül: 1300 tonna betonacélt, 3150 tonna cementet és 14 és fél ezer köbméter betont „fo­gyaszt el” az épület. 24 ezer négyzetméter sík felületet zsaluznak. S ami a legfonto­sabb, a határidő: a diagnosz­tikai szárnyat 1982 decembe­rére adják át, ezt követően szerelik be a milliós értékű gyógyító gépeket, berendezé­seket. A teljes befejezést 1983 szeptemberére vállalták, s néhány hónap múlva már a betegek is itt kereshetik a gyógyulást. T. K. Nyár — „sörnaptár" szerint Legkelendőbb a Borsodi A nyári hónapokra kielégí­tő és folyamatosan jó ellátást ígér sörből és üdítő italokból a Borsodi Sörgyár nyíregyházi kirendeltsége. A „sörnaptár” szerint nyá­ri időszaknak az esztendő II. és III. negyede számít. Ápri­lisban már 30 százalékkal, há­romezer hektoliterrel növeke­dett a sörszállítás mind üve­ges, mind hordós tételben. Májusban további ezerkettő- száz hektoliterrel növelte a gyár a szállítást a kirendelt­ségnek. Az így érkező rend­szeres mennyiség már a nyá­ri csúcsnak felel meg. A múlt évi teljes sörforgalom a ki- rendeltség területén 205 ezer hektoliter volt, ami megfelel az országos átlagnak. A különböző sörfélék közül legkelendőbb a Borsodi vilá­gos. Ebből a fogyasztás az összmennyiség 70 százalékát adja. Múlt évben került me­gyénkbe a Póló szeszmentes sör. Fogyasztóinak tábora nö­vekedőben van. Üdítő italokból évi átlag­ban 1 ezer 800 hektolitert hoz forgalomba a nyíregyházi te­lep. Ezek sora: Pepsi kóla, narancs, citrom, gyöngy, sző­lő és meggy. Legkeresettebb a Pepsi kóla, az összesnek 60 százaléka. A legmelegebb nyári idő­járásnak számító június, jú­lius és augusztus hónapokra a gyár növeli az üdítőital­szállítást is. Ekkor 200—250 hektoliterrel növekszik az el­látás. (a. b.) 0000000001 E3MH2ÍEE33 HÍRADÓ Nagy Anna üzemorvos, vörös- keresztes elnök. Az üzem dol­gozói közül 600-ra tehető azoknak a száma, akik több­kevesebb rendszerességgel vért adnak. Éi építők A lap májusi számából a politikai oktatásról szóló tu­dósítást emeljük ki, mégpedig a következő fontos megálla­pítást: „...javult az okta­tás szervezésének színvonala, sikerült továbbra is nagy gon­dot fordítani a tartalmi mun­kára. Az alapszervezetekben a propagandisták már több éve ugyanazon elvtársak, akik megfelelő felkészültséggel rendelkeznek és a járási párt- bizottság által nyújtott fel­készítések is jól segítették az előadások sikeres megtartását. Sikerült gyakorlattá tenni, hogy a propagandisták ... tömör előadását követően vé­leménycsere, vita bontakoz­zon ki. Az üzemi lap legutóbbi számából „A tanulók gyakor­lati oktatása” című cikket találtuk igen aktuálisnak. Megtudjuk, hogy a vállalat 1952 óta folyamatosan foglal­kozik szakmunkástanuló-kép­zéssel. Az V. ötéves tervben 689 fiatal tett eredményes szakmunkásvizsgát. A fiatal szakmunkások mintegy 70 százaléka a vállalatnál léte­sít munkaviszonyt. A szak­munkástanulók ugyanazokat a juttatásokat kapják meg, mint a felnőtt dolgozók. A szakszervezet politikai oktatá­sán évente mintegy 200 ta­nuló vesz részt. A szakszer­vezet hangsúlyozza, hogy a jövőben nagyobb szakmai igé­nyességgel kell kiválasztani a tanulók gyakorlati képzésé­vel megbízott szakmunkáso­kat. A szocialista brigádok­nak is nagyobb felelősséggel kell foglalkozni a brigádokba beosztott szakmunkástanulók­kal. Az üzemi lap legutóbbi szá­mából megtudjuk, hogy a vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga az ez évi csereüdültetésré megkötötte a szerződést a csehszlovákiai és a lengyelor­szági testvérvállalatokkal. Negyven KEMÉV-es család üdülhet a csehszlovákiai Sira- ván és Hradokon. A lengyel- országi Krinyicán 15 család pihenhet. És még egy érdekes hír a vállalat életéből. A tervek­nek megfelelően folyik Nyír­egyházán a Szarvas utcában a 25 lakás építése. A lakáso­kat — szövetkezetbe tömörül­ve — a vállalat dolgozói ve­szik majd birtokukba.' A Kisvárdai ÁFÉSZ bolti kiskereskedelmi forgalma 6,6 százalékkal, a vendéglátó­ipari ágazaté pedig 4,3 százalékkal emelkedett az el­múlt évben — olvastuk a lap május 15-i számában. A szövetkezet árbevétele több mint 761 millió forint volt, 36,8 millióval haladta meg az egy évvel korábbit. A nyere­ség meghaladta a 25 millió fo­rintot. A nyereséges gazdál­kodásért a 31 szocialista bri­gád 334 tagja — a szövetke­zet dolgozóinak 40 százaléka — tette a legtöbbet. Kong­resszusi munkaverseny-válla- lásaikat teljesítették illetve túlteljesítették. A „Szervezet az emberért” című írás a Vöröskereszt szer­vezeti életével foglalkozik. Korábban az üzemigazgató­ság területén a Vöröskereszt tevékenysége a véradómoz­galomra korlátozódott. A „Tiszta, rendes munkahely” címért tisztasági mozgalom az 1970-es években honoso­dott meg. Az üzemi vezető­ség irányítása alá eddig 8 alapszervezet tartozott közel 500 fővel. Az 1980—1981. években indult szervező mun­ka eredményeként a taglét­szám 1400 főhöz közelít. Zá­hony állomásfőnökség vörös­keresztes taglétszáma 145- ről 780-ra növekedett. Az egészségnevelésben és felvi­lágosító propagandában szép teljesítményeket nyújt dr. A nagyvállalat üzemi lapja tudósítást közöl arról, hogy a szakszervezeti bizottság meg­vitatta és elfogadta a hato­dik ötéves tervgazdasági terv- előirányzatait, valamint az ahhoz kapcsolódó ötéves szo­ciálpolitikai tervet. Ebből ki­derül, hogy szociálpolitikai célokra 122,6 millió forintot irányzott elő a vállalat. A munkakörülmények javításá­ra szánt összegből elsősorban a légállapotok, a világítás ja­vítására, a biológiai ártalmak csökkentésére költ többet a vállalat. Nagy összeget költ a vállalat munkaruhák,, egyéni védőfelszerelések, védőruhák, valamint védőitalok beszer­zésére, biztosítva ezzel a mű­szaki, technológiai színvonal mellett a kiegészítő védelem igen fontos tárgyi feltételeit is. A nehéz fizikai munka csökkentésére további anyag- mozgató gépek vásárlását ter­vezi a vállalat. Zsákmány a párna alatt Dézsmálták a „gombát“ Tavaly május 12-én reggel be­jelentést tett Kádár Sándor nyír­bátori üzletvezető, hogy éjszaka betörtek a Bethlen Gábor utcai' 4. italboltba, azaz a gombába. A tettesek fölfeszítették az ajtót és 850 forint készpénzt biztosan el­vittek, de hogy mit még, azt csak leltárral lehet fölmérni. A rendőrség megkezdi a nyo­mozást, de tettes nem kerül elő. Július 21-én éjjel feltörték a víztorony mellett lévő élelmiszer- boltot. A raktár zárját feszítették le, és az első pillanatban nyilván­való volt, hogy 1100 forint értékű holmit elvittek. A rendőrség több gyanúsítottat elszámoltatott, de valamennyien tisztázták magukat. Augusztus 15-re virradó éjjel ismét a gombába látogattak a betörők, ezúttal a lakatot feszí­tették le. Egy üveg pálinka és a kasszából 900 forint első látásra hiányzott. Üjabb elszámoltatások történ­tek a környéken, de csak két kerékpártolvaj bukott le. December 16-ra virradó éjjel a nyírgyulaji kocsmában „szóra­koztak” a betörők. Egy ablakról feszítették le a védőrácsot, és- nyomukban 1200 forint árú ital, cigaretta és csokoládé hiányzott. A kocsmában találtak két ujj­nyomot, s nekiláttak megvizsgál­ni, kié lehet. December 17-re virradó reggel Nyírcsászáriból jelentik, hogy éj­szaka vendégek jártak a vegyes­boltban, és jelentős mennyiségű áru és pénz hiányzik. A tettesek kettétörték a külső faajtót, a bel­sőt pedig kifeszítették. Hiányzik egy zsebrádiós óra is. December 27-én reggel ismét a nyírgyulaji kocsmából telefonál­tak a kapitányságra, hogy az éj­szaka újabb vendégek érkeztek: kibontották a raktár falát, s azon mentek be, nem az ajtón. A kár megállapítása folyamatban van. December 29-én a rendőrök megjelentek Bódi Andor 21 éves nyírbátori lakos lakásán, mert adatok merültek föl, hogy a leg­utóbbi betörést ő követte el, s házkutatást tartottak. Az ágy alatt egy bőröndben nagy meny- nyiségű cigarettát találtak. Bódit előállították. Beismerte, hogy be­törésből származó holmiról van szó, és társával több betörést kö­vetett el. A többi már csaknem rutin­munka volt. Páskuly György 27 éves bünte­tett előéletű helybeli lakosnál a zsákmányolt holmi egy részét a fáskamra tetején lelték meg, Var­ga Sándor 22 éves helybeli lakos­nak a párnája alól kerültek elő a hiányzó áruk, bár ő tagadta a betörések elkövetését, Varga La jós 41 éves büntetett előéletű helybeli lakos pedig a szemét­domb alá ásta egy nylonzacskó­ba az így szerzett dolgokat. A nyomozás során tisztázódott, hogy a betörésekben részt vett Páskuly György, Varga Sándor és Bódi Andor, de négy esetben elkísérte őket Varga Lajos is. összesen 46 328 forint kárt okoz­tak, s ebből a zsákmány egy ré­szének lefoglalásával mindössze 3509 forint kár térült meg. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Páskulyt — mint többszörös visz- szaesőt — 3 év és hat hónap fegyházra, az ugyancsak több­szörös visszaeső Varga Lajost 4 év fegyházra, Varga Sándort és Bódi Andort egyaránt két év és hat hónap börtönre büntette, Pás­kulyt és Varga Lajost öt-öt, Var­ga Sándort és Bódit három-há­rom évre eltiltotta a^ közügyek­től. A bíróság ezenkívül kötelez­te őket a meg nem térült kár megtérítésére is. Az ítélet jogerős. 00 Üzemi lapokban olvastak EGY „H" ALAKÚ TÖMB | Míítfi - négyszáz cölöpön

Next

/
Thumbnails
Contents