Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-23 / 145. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 23. Új dísztáviratlapok Tavaly október 16-án, déli egy órakor ittasan közlekedett gépkocsijával Molnár László 27 éves tiszalöki tanár Tiszalök és Tiszavásvári között. A vasúti átjárót követő kanyarban az ívet nem tudta követni, lesodródott az útról és egy fának ütközve állt meg. Molnár a baleset következtében kisebb sérüléseket szenvedett. Az autóból egy teherautó vezetője és rakodói segítették ki. Őket kérte meg, hogy vigyék az apósa közeli lakásához. Ez meg is történt. ittasan. Ennek alapján előbb megszüntették az eljárást, majd egy bejelentésre az ügyészség nyomozást rendelt el, s ennek során most már a baleset minden részletét tisztázták. A Nyíregyházi Megyei Bíróság tett pontot a Tiszalö- kön nagy port felverő ügyre: Molnárt ittas vezetés miatt kilencezer forint pénzbüntetésre ítélte és másfél évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. (k) A posta két új, selyemre nyomott színes, rézkarc dísztáviratlapot hoz forgalomba július 1-én. A piros szegfűt és a lila harangvirágot ábrázoló lapok ára borítékkal együtt 40 forint. A posta folyamatosan frissíti, bővíti dísztávirat-választékát. A mostanihoz hasonló színes rézkarc-táviratlap áprilisban jelent meg, s az elsőre kiadott 30 ezer példány igen rövid idő alatt elfogyott; azóta már pótolták a hiányt. Ezenkívül négyfajta egyszínnyomásos rézkarctávirat is kapható. Jelenleg ki-ki igényének, ízlésének, pénztárcájának megfelelően 3—40 forint között összesen 27 féle dísztáviratlapon küldheti el jókívánságait a különféle alkalmakra. A teherautó sofőrje néhány perc múlva találkozott egy URH-járőrrel, s jelezte a rendőröknek, hogy a közelben baleset történt. Megmutatta a színhelyet, s azt is, hogy hová vitte a sérült soron. A rendőrök a kérdéses ház ajtaján, ablakán zörgettek, de az be volt zárva, s bár vérnyomokat fedeztek föl az ajtó előtt, úgy tűnt, mintha azok nem befelé folytatódtak volna. Ezért körülnéztek a kertben, s egy fa alatt meg is találták a sérült Molnárt. Megszondáztatták, az elszíne- ződött, vért vetettek tőle, majd mentővel beszállították, hogy kórházban alaposabban megvizsgálhassák a sérüléseit. Az ittas vezetés miatt indított eljárásban Molnár azt vallotta, hogy a baleset után, az apósa házánál ivott konyakot, tehát ő nem vezetett Nyíregyházi képeslap — Ságvári-lakótelep. (G. B) Nyírségből a hegyvidékre Kirándulás panoráma buszon Mind többen veszik igénybe, a megyeszékhelyen 10 évvel ezelőtt nyílt nyíregyházi Volán Utazási Iroda szolgáltatásait. Különösen megnövekedett az igény az iskolák részéről különböző kiránduló- és tanulmányi utak iránt. Az elmúlt esztendőben főleg Nyíregyházáról és a környező községekből 13 ezer iskolás fiatal utazott belföldön az iroda négy kényelmes, panoráma buszával. Vállalatok, üzemek, intézmények és társadalmi szervek ugyancsak gyakran veszik igénybe az utazási iroda szolgáltatását. Megyén belül leginkább a műemlékhelyeket keresik fel többen. Megyén kívül pedig mind a diákok, mind a felnőttek legtöbbször — a hazai környezetben — Szegedet, Pécset. Győrt, Sopront, Debrecent, a hegyvidékeket és a Du- na-kanyart látogatják az utazási iroda járművein. Külföldi útra is van lehetőség. Így jutott el nemrég a nyíregyházi gumigyár több dolgozója csehszlovákiai, a pedagógusok csoportja erdélyi köruta- -ásra. Megkezdődött az utas- szervezés az idei szegedi szabadtéri játékokra, és most szervezik a kétnapos társasutazást a Mátrába. Az év második felében zsúfoltabb a program. Különösen megnövekszik ez a gyümölcsök betakarítása idején. Mindenekelőtt a sürgető almaszedéshez szállítanak az iroda járművei iskolai tanulókat, ipari és egyéb önkéntes dolgozókat. Kórustábor Vásárosnaményban Nem volt túl kegyes az időjárás az első fecskékhez, azaz a múlt héten megnyílt megyei kórustábor lakóihoz. Feledtette azonban a rossz időt a jókedv, a sok-sok közös éneklés öröme. Általános és középiskolai tanulókat hívtak meg a ger- gelyiugornyai táborba — olyan kórusok tagjait, amelyek az elmúlt tanévben jelentős eredményeket értek el. Az évenként hagyományos kórustáborban idén a bartóki eszme jegyében a szokásosnál több szó esik a népművészetekről, különösen a népművészet továbbéléséről a műalkotásokban. Ennek megfelelően állították össze a tábor programját, amelyben természetesen több hangverseny szerepel. Meghívták például Felvételünkön: próba az udvaron. Vezényel: Gebri József. (Elek Emil felv.) a debreceni Délibáb együttest, Nyíregyházáról az Igri- cét, a fúvósötöst, jól sikerült koncertet adott a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium kórusa. Bemutatkozott a tábori énekkar a nagyközönségnek is: vasárnap a vásárosnamé- nyi művelődési központban léptek fel a Liszt Ferenc vegyes kar társaságában. Beléndeket eszik a burgonyabogár Itt a mentaszüret Nem kedvezett a hosszan tartó szárazság a gyógynövényeknek sem, de az elmúlt napi esőzések még sokat segíthetnek a vadontermőknek és termesztett kultúrákban egyaránt. Az akác- és a bodzafavirág gyűjtése gyakorlatilag befejeződött, a hárs gyengén virágzik, de érdemes gyűjteni, mert jól „fizet”; szárazon 120 forint egy kiló. Az epeteának használt vérehulló fecskefüvet egész nyáron megtalálni a sóstói, a baktai és a ricsikai erdőben. Szárát, gyökerét egyaránt lehet gyűjteni. A vesetisztító zsurlófű szedését egy hete kezdték meg, ebből a terv mintegy 600 mázsa. Gyűjtési szezonban van még Konyak — baleset után? Tisztázódtak a tiszalöki tanár balesetének körülményei a gyermekláncfű-gyökér, megkezdődött a csalán, a szeder, a papsajt, a tüskés iglice, a fekete és fehér üröm levelének a szedése. A baléndeket, ezt az erősen mérgező gyógynövényt — sajnos — megette a burgonyabogár. Egy-két hét múlva kezd virágozni a legelőkön az ilingó. A termeltetett gyógynövények között továbbra is a borsmenta vezet. Az elmúlt napokban megkezdődött a szedése. Rövidesen virágozni kezd a körömvirág és a sáf- rányos szeklice. A borsosmentából az idén már közel húsz hektáron termelnek levelet és szénát. Körömvirág és sáfrányos szeklice két-két hektáron van, ezzel mintegy negyven termelő foglalkozik. Jövőre előreláthatóan majoránna termelésére is lehet szerződést kötni, s természetesen van lehetőség a borsosmenta termőterületének a növelésére is. Úi fotómíítermek nyílnak Minőséget javító és meny- nyiséget növelő beruházásokat végez idén a Nyíregyházi Fényképész és Műafiyag Ipari Szövetkezet. Ennek keretében a megyeszékhely központjában, a Mártírok terén új fényképész műtermet rendez be. A közel 200 ezer forintba kerülő korszerű műterem minden valószínűség szerint július elején nyílik meg. Nyírbátorban, a főtéren épülő szolgáltatóházban ugyancsak jól félszerelt fényképész műtermet rendez be a szövetkezet. Ez jövő év elejére készül el és ott is lehetővé válik színes felvételek készítése. Már megtörtént a műtermek átszerelése Mátészalkán, Vásárosnaményban és Tiszalökön a színes fényképek készítésére. Október elejére 580 négyzetméter alapterületű új raktárt épít a szövetkezet a nyíregyházi műanyagüzem területén. Ez lehetővé teszi a terméknövelést; a korábbi évek átlagához képest idén már 8 millió forinttal több műanyagterméket készít a szövetkezet. [[képernyő ELŐTT Szokatlanul bőséges volt a múlt heti választék a televízió szórakoztató és do- kumentáris jellegű műsoraiból. A „nyári mulatságok” közül hadd emlékezzek meg elsőként Dávid Ilona szerdán bemutatott tévéjátékáról, A sóderről —, ennyi az új, eredeti magyar produkcióknak feltétlenül kijár. A valóságban megtörtént eset — mint erről a rendező tájékoztatott a műsorlapban —, mikor a vádlottnak szolgáltatott elégtételt a bíróság, s a vádlókat marasztalta el, cseppet sem lehetett olyan komikus, amilyen a tévéjáték volt. Ez nem is lett volna baj, mert a homokos, használhatatlan sóder eladásának és a jogos vásárlói reklamációval szemben a vállalati mundér vélt becsülete védelmének a bonyodalmai komédiaként is felfoghatók. Csakhogy a látottaktól keserűbb, magvasabb komédiaként. A történet feldolgozásának módja kissé szájbarágós volt, sőt a képi megjelenítés is, gondoljunk csak arra, hogy a szereplők már az első képsorokban úgy jelentek meg maszkban és modorban, amiről semmivel sem befolyásolható, várható magatartásukat bizton meg lehetett jósolni, miként a végkifejletet is. Mindezért és a feszültség, fordulatosság hiányáért néhány jó színészi karakteralakítás (Pav Vera, Agárdi Gábor, Balázs Péter, Benedek Miklós nevét írom ide közülük a népes gárdából) kárpótolt némileg, no meg Palásthy György rutinos, simán gördülő rendezése. Jól szórakozhattak azok is, akik látták vasárnap este Csurka István szatirikus játékát, a Nagytakarítást, a József Attila Színház 1977 végén bemutatott sikerdarabját. Ügy gondolom, hogy a siker elsősorban a népszerű színészeknek volt köszönhető, miként a képernyőn is. A darab (eredetileg hangjáték) mondanivalóját illetően kevéssé meggyőző, tisztázatlan motívumokkal (pl. a nagymenő Lovas miért, hogyan szeretett bele újra a pedáns tanárnő feleségébe, aki meg a nagy kimagyarázkodási jelenetük után hajlandó a férje megunt barátnője által „használt” ágyba is be- lebujni az újrakezdés jelzésére. vagy Borsós helyzet- feltárása a mit sem sejtő megcsalt tanárnőnek akkor, amikor már tudja, hogy Lovas viszonya Annával, az ő feleségével amúgy is véget ér) is szórakoztató volt. A szokványos szerelmi négyszög történetnek még némi társadalmi érdekű kicsengése is volt (egyfelől a szno- béria, másfelől az üresfejű- ség kipellengérezése), ha nagyon odafigyeltünk. Bodrogi Gyula nagyszerű kisember-alakításával egymaga „vette hátára” az előadást, Borsós kivételesen jól megírt szerepében. Merkovszky Pál □RÁDIÓ ^ ______________________________ MELLETT Az élet nemegyszer megcáfolja az ember elképzeléseit, olykor még a legoko- sabbakét, legtájékozottab- bakét is. Biztosan voltak olyanok tíz-tizenegy évvel ezelőtt is a döntés előkészítői között, akik nem hittek abban, hogy a szén végérvényesen megszűnt volna elsőrendű energiahordozó lenni. Akkor mégis úgy látszott, az olaj, a földgáz vagy a víz segítségével termelhető energia annyira háttérbe szorítja, szinte végérvényesen, a szenet, mint energiaforrást, hogy több bánya további üzemeltetése gazdaságtalanná válik, tehát be kell őket zárni. Mindenki tudja, mi történt az utóbbi hét-nyolc évben világszerte az energia- termelésben és -felhasználásban. A szén ismét elsőrendű fontosságú energia- hordozóvá lépett elő hazánkban is, másutt is, ott, ahol nem a nyersolaj valamely ország legfontosabb és leggazdagabban buzgó természeti kincse. Tehát a legtöbb országban. Újrakezdeni azonban legalább olyan nehéz bármit is a gazdálkodásban, mint abbahagyni. Az utóbbi azért, mert a termelésben addig ott dolgozók sorsát, jövőjét úgy kell eligazítani, hogy az emberek se károsodjanak, és a népgazdaság is valóban hasznukat lássa az új munkahelyeiken. Újrakezdeni pedig azért nehéz, mert részben a csalódott, és más pályára ment szakemberek bizalmatlanságát nem köny- nyű feloldani, részben pedig a legkorszerűbb technikával kell most elkezdeni, mert másként nem is érdemes. E:«1: pedig a régieknek is tanulniuk kell. De mint minden szakmának, így a bányászmesterségnek is vannak egy életre elkötelezettjei, sőt új hívei, megszállottjai. Ez kitűnt Kondor Katalin Az újrakezdésről című riportjából, melyet Márkus-hegyen, az eocénprogram első új bányájában készített. Hogy miért írok éppen erről egy olyan megye napilapjába, ahol legfeljebb homokbánya van? Azért, azok, akik Kondor Katalin riportjában megnyilatkoztak, bármilyen munkahelyen jó példa lehetnek a szakma szeretetét, a fegyelmet, a pontosságot és a jó értelemben vett lelkesedést illetően. Újrakezdeni valamit csak ilyen emberekkel lehet. Ám folytatni is — itt vagy bármiféle szakmában — csak ilyenekkel érdemes. Az pedig, hogy ilyenekké váljanak, nemcsak a családi és »z iskolai neveléstől függ, hanem a munkahelytől, a termelés szervezettségétől, a munkahelyi légkörtől, a közösségtől is. S ez már nemcsak bányásztéma. Általános követelmény. Seregi István Megjelent a Pedagógiai Műhely Megjelent a Pedagógiai Műhely. Az idei 2. számában Fazekas Árpád és Tárnái Ottó a Szabolcs-Szatmár megyei értelmi fogyatékos gyermekek helyzetéről ír. A tanulmány létjogosultságát jó néhány tény igazolja. Tavaly a tankötelesek között arányuk 3,1 százalék volt, s ez két és fél ezer értelmi fogyatékos gyermeket jelent. Számuk a tanköteles korúak között az elmúlt húsz esztendőben megháromszorozódott. Én így tapasztaltam. Ezzel a címmel mondja el öt pedagógus szakmai tapasztalatait. A közművelődési rovatban Szabolcsi Miklós: Amikor az utolsó akkord is elhangzott címmel írt Bartók Béláról. Ezt egészíti ki Kassák Lajos és Somlyó György, a zeneszerzőről szóló verse. Rátonyi József a nyíregyházi Jósa András Múzeumban látha-r tó szobrait Muraközi Ágota mutatja be. Rangos műhely — titok nélkül a címe Bartha Gábor, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumot bemutató riportjának. Az írás aktualitását az adja, hogy a gimnázium idegen nyelvi munkaközössége egy országos pályázaton arany oklevelet nyert. Pál Gyulára emlékezik a Műhely egy írása — ,.Nekem is van szűkebb hazám” —, amely mellé a közelmúltban elhunyt festő képeinek reprodukcióiból válogatott a szerkesztő. A Szemle rovatban többek között a Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyvvel és As- perján György: Rohanj velem című kötetével ismerkedhetnek meg az olvasók.
