Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 23. Új dísztáviratlapok Tavaly október 16-án, déli egy órakor ittasan közleke­dett gépkocsijával Molnár László 27 éves tiszalöki tanár Tiszalök és Tiszavásvári kö­zött. A vasúti átjárót követő kanyarban az ívet nem tudta követni, lesodródott az útról és egy fának ütközve állt meg. Molnár a baleset követ­keztében kisebb sérüléseket szenvedett. Az autóból egy teherautó vezetője és rakodói segítették ki. Őket kérte meg, hogy vi­gyék az apósa közeli lakásá­hoz. Ez meg is történt. ittasan. Ennek alapján előbb megszüntették az eljárást, majd egy bejelentésre az ügyészség nyomozást rendelt el, s ennek során most már a baleset minden részletét tisz­tázták. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság tett pontot a Tiszalö- kön nagy port felverő ügyre: Molnárt ittas vezetés miatt kilencezer forint pénzbünte­tésre ítélte és másfél évre el­tiltotta a járművezetéstől. Az ítélet jogerős. (k) A posta két új, selyemre nyomott színes, rézkarc dísz­táviratlapot hoz forgalomba július 1-én. A piros szegfűt és a lila harangvirágot áb­rázoló lapok ára borítékkal együtt 40 forint. A posta folyamatosan fris­síti, bővíti dísztávirat-válasz­tékát. A mostanihoz hasonló színes rézkarc-táviratlap áp­rilisban jelent meg, s az el­sőre kiadott 30 ezer példány igen rövid idő alatt elfo­gyott; azóta már pótolták a hiányt. Ezenkívül négyfajta egyszínnyomásos rézkarc­távirat is kapható. Jelenleg ki-ki igényének, ízlésének, pénztárcájának megfelelően 3—40 forint között összesen 27 féle dísztáviratlapon küldheti el jókívánságait a különféle alkalmakra. A teherautó sofőrje néhány perc múlva találkozott egy URH-járőrrel, s jelezte a rendőröknek, hogy a közel­ben baleset történt. Megmu­tatta a színhelyet, s azt is, hogy hová vitte a sérült so­ron. A rendőrök a kérdéses ház ajtaján, ablakán zörgettek, de az be volt zárva, s bár vér­nyomokat fedeztek föl az aj­tó előtt, úgy tűnt, mintha azok nem befelé folytatódtak volna. Ezért körülnéztek a kertben, s egy fa alatt meg is találták a sérült Molnárt. Megszondáztatták, az elszíne- ződött, vért vetettek tőle, majd mentővel beszállították, hogy kórházban alaposabban megvizsgálhassák a sérülé­seit. Az ittas vezetés miatt indí­tott eljárásban Molnár azt vallotta, hogy a baleset után, az apósa házánál ivott ko­nyakot, tehát ő nem vezetett Nyíregyházi képeslap — Ságvári-lakótelep. (G. B) Nyírségből a hegyvidékre Kirándulás panoráma buszon Mind többen veszik igénybe, a megyeszékhe­lyen 10 évvel ezelőtt nyílt nyíregyházi Volán Utazá­si Iroda szolgáltatásait. Különösen megnövekedett az igény az iskolák részé­ről különböző kiránduló- és tanulmányi utak iránt. Az elmúlt esztendőben fő­leg Nyíregyházáról és a környező községekből 13 ezer iskolás fiatal utazott belföldön az iroda négy kényelmes, panoráma bu­szával. Vállalatok, üzemek, in­tézmények és társadalmi szervek ugyancsak gyak­ran veszik igénybe az uta­zási iroda szolgáltatását. Megyén belül leginkább a műemlékhelyeket keresik fel többen. Megyén kívül pedig mind a diákok, mind a felnőttek legtöbb­ször — a hazai környezet­ben — Szegedet, Pécset. Győrt, Sopront, Debrecent, a hegyvidékeket és a Du- na-kanyart látogatják az utazási iroda járművein. Külföldi útra is van le­hetőség. Így jutott el nem­rég a nyíregyházi gumi­gyár több dolgozója cseh­szlovákiai, a pedagógusok csoportja erdélyi köruta- -ásra. Megkezdődött az utas- szervezés az idei szegedi szabadtéri játékokra, és most szervezik a kétnapos társasutazást a Mátrába. Az év második felében zsúfoltabb a program. Kü­lönösen megnövekszik ez a gyümölcsök betakarítása idején. Mindenekelőtt a sürgető almaszedéshez szállítanak az iroda jár­művei iskolai tanulókat, ipari és egyéb önkéntes dolgozókat. Kórustábor Vásárosnaményban Nem volt túl kegyes az időjárás az első fecskékhez, azaz a múlt héten megnyílt megyei kórustábor lakóihoz. Feledtette azonban a rossz időt a jókedv, a sok-sok kö­zös éneklés öröme. Általános és középiskolai tanulókat hívtak meg a ger- gelyiugornyai táborba — olyan kórusok tagjait, ame­lyek az elmúlt tanévben je­lentős eredményeket értek el. Az évenként hagyományos kórustáborban idén a bartóki eszme jegyében a szokásosnál több szó esik a népművésze­tekről, különösen a népművé­szet továbbéléséről a műal­kotásokban. Ennek megfele­lően állították össze a tábor programját, amelyben termé­szetesen több hangverseny szerepel. Meghívták például Felvételünkön: próba az ud­varon. Vezényel: Gebri Jó­zsef. (Elek Emil felv.) a debreceni Délibáb együt­test, Nyíregyházáról az Igri- cét, a fúvósötöst, jól sikerült koncertet adott a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium kó­rusa. Bemutatkozott a tábori énekkar a nagyközönségnek is: vasárnap a vásárosnamé- nyi művelődési központban léptek fel a Liszt Ferenc ve­gyes kar társaságában. Beléndeket eszik a burgonyabogár Itt a mentaszüret Nem kedvezett a hosszan tartó szárazság a gyógynövé­nyeknek sem, de az elmúlt napi esőzések még sokat se­gíthetnek a vadontermőknek és termesztett kultúrákban egyaránt. Az akác- és a bod­zafavirág gyűjtése gyakorla­tilag befejeződött, a hárs gyengén virágzik, de érde­mes gyűjteni, mert jól „fi­zet”; szárazon 120 forint egy kiló. Az epeteának használt vérehulló fecskefüvet egész nyáron megtalálni a sóstói, a baktai és a ricsikai erdő­ben. Szárát, gyökerét egy­aránt lehet gyűjteni. A vese­tisztító zsurlófű szedését egy hete kezdték meg, ebből a terv mintegy 600 mázsa. Gyűjtési szezonban van még Konyak — baleset után? Tisztázódtak a tiszalöki tanár balesetének körülményei a gyermekláncfű-gyökér, megkezdődött a csalán, a szeder, a papsajt, a tüskés iglice, a fekete és fehér üröm levelének a szedése. A baléndeket, ezt az erősen mérgező gyógynövényt — sajnos — megette a burgo­nyabogár. Egy-két hét múl­va kezd virágozni a legelő­kön az ilingó. A termeltetett gyógynövé­nyek között továbbra is a borsmenta vezet. Az elmúlt napokban megkezdődött a szedése. Rövidesen virágozni kezd a körömvirág és a sáf- rányos szeklice. A borsos­mentából az idén már közel húsz hektáron termelnek le­velet és szénát. Körömvirág és sáfrányos szeklice két-két hektáron van, ezzel mintegy negyven termelő foglalkozik. Jövőre előreláthatóan majo­ránna termelésére is lehet szerződést kötni, s természe­tesen van lehetőség a borsos­menta termőterületének a növelésére is. Úi fotómíítermek nyílnak Minőséget javító és meny- nyiséget növelő beruházáso­kat végez idén a Nyíregyházi Fényképész és Műafiyag Ipari Szövetkezet. Ennek keretében a megyeszékhely központjá­ban, a Mártírok terén új fényképész műtermet rendez be. A közel 200 ezer forintba kerülő korszerű műterem minden valószínűség szerint július elején nyílik meg. Nyírbátorban, a főtéren épülő szolgáltatóházban ugyancsak jól félszerelt fény­képész műtermet rendez be a szövetkezet. Ez jövő év ele­jére készül el és ott is lehe­tővé válik színes felvételek készítése. Már megtörtént a műtermek átszerelése Máté­szalkán, Vásárosnaményban és Tiszalökön a színes fény­képek készítésére. Október elejére 580 négy­zetméter alapterületű új rak­tárt épít a szövetkezet a nyíregyházi műanyagüzem területén. Ez lehetővé teszi a terméknövelést; a korábbi évek átlagához képest idén már 8 millió forinttal több műanyagterméket készít a szövetkezet. [[képernyő ELŐTT Szokatlanul bőséges volt a múlt heti választék a te­levízió szórakoztató és do- kumentáris jellegű műso­raiból. A „nyári mulatsá­gok” közül hadd emlékez­zek meg elsőként Dávid Ilo­na szerdán bemutatott tévé­játékáról, A sóderről —, ennyi az új, eredeti magyar produkcióknak feltétlenül kijár. A valóságban meg­történt eset — mint erről a rendező tájékoztatott a mű­sorlapban —, mikor a vád­lottnak szolgáltatott elégté­telt a bíróság, s a vádlókat marasztalta el, cseppet sem lehetett olyan komikus, amilyen a tévéjáték volt. Ez nem is lett volna baj, mert a homokos, használhatatlan sóder eladásának és a jogos vásárlói reklamációval szemben a vállalati mundér vélt becsülete védelmének a bonyodalmai komédiaként is felfoghatók. Csakhogy a látottaktól keserűbb, mag­vasabb komédiaként. A tör­ténet feldolgozásának mód­ja kissé szájbarágós volt, sőt a képi megjelenítés is, gondoljunk csak arra, hogy a szereplők már az első képsorokban úgy jelentek meg maszkban és modor­ban, amiről semmivel sem befolyásolható, várható ma­gatartásukat bizton meg le­hetett jósolni, miként a végkifejletet is. Mindezért és a feszültség, fordulatos­ság hiányáért néhány jó színészi karakteralakítás (Pav Vera, Agárdi Gábor, Balázs Péter, Benedek Mik­lós nevét írom ide közülük a népes gárdából) kárpótolt némileg, no meg Palásthy György rutinos, simán gör­dülő rendezése. Jól szórakozhattak azok is, akik látták vasárnap es­te Csurka István szatirikus játékát, a Nagytakarítást, a József Attila Színház 1977 végén bemutatott sikerda­rabját. Ügy gondolom, hogy a siker elsősorban a nép­szerű színészeknek volt kö­szönhető, miként a képer­nyőn is. A darab (eredeti­leg hangjáték) mondaniva­lóját illetően kevéssé meg­győző, tisztázatlan motívu­mokkal (pl. a nagymenő Lovas miért, hogyan szere­tett bele újra a pedáns ta­nárnő feleségébe, aki meg a nagy kimagyarázkodási je­lenetük után hajlandó a férje megunt barátnője ál­tal „használt” ágyba is be- lebujni az újrakezdés jel­zésére. vagy Borsós helyzet- feltárása a mit sem sejtő megcsalt tanárnőnek akkor, amikor már tudja, hogy Lovas viszonya Annával, az ő feleségével amúgy is vé­get ér) is szórakoztató volt. A szokványos szerelmi négy­szög történetnek még némi társadalmi érdekű kicsen­gése is volt (egyfelől a szno- béria, másfelől az üresfejű- ség kipellengérezése), ha nagyon odafigyeltünk. Bod­rogi Gyula nagyszerű kis­ember-alakításával egyma­ga „vette hátára” az elő­adást, Borsós kivételesen jól megírt szerepében. Merkovszky Pál □RÁDIÓ ^ ______________________________ MELLETT Az élet nemegyszer meg­cáfolja az ember elképzelé­seit, olykor még a legoko- sabbakét, legtájékozottab- bakét is. Biztosan voltak olyanok tíz-tizenegy évvel ezelőtt is a döntés előkészí­tői között, akik nem hittek abban, hogy a szén végér­vényesen megszűnt volna elsőrendű energiahordozó lenni. Akkor mégis úgy lát­szott, az olaj, a földgáz vagy a víz segítségével ter­melhető energia annyira háttérbe szorítja, szinte végérvényesen, a szenet, mint energiaforrást, hogy több bánya további üzemel­tetése gazdaságtalanná vá­lik, tehát be kell őket zárni. Mindenki tudja, mi tör­tént az utóbbi hét-nyolc év­ben világszerte az energia- termelésben és -felhaszná­lásban. A szén ismét első­rendű fontosságú energia- hordozóvá lépett elő ha­zánkban is, másutt is, ott, ahol nem a nyersolaj vala­mely ország legfontosabb és leggazdagabban buzgó természeti kincse. Tehát a legtöbb országban. Újrakezdeni azonban leg­alább olyan nehéz bármit is a gazdálkodásban, mint ab­bahagyni. Az utóbbi azért, mert a termelésben addig ott dolgozók sorsát, jövőjét úgy kell eligazítani, hogy az emberek se károsodjanak, és a népgazdaság is valóban hasznukat lássa az új mun­kahelyeiken. Újrakezdeni pedig azért nehéz, mert részben a csalódott, és más pályára ment szakemberek bizalmatlanságát nem köny- nyű feloldani, részben pe­dig a legkorszerűbb tech­nikával kell most elkezdeni, mert másként nem is érde­mes. E:«1: pedig a régieknek is tanulniuk kell. De mint minden szakmá­nak, így a bányászmester­ségnek is vannak egy élet­re elkötelezettjei, sőt új hí­vei, megszállottjai. Ez ki­tűnt Kondor Katalin Az új­rakezdésről című riportjá­ból, melyet Márkus-hegyen, az eocénprogram első új bányájában készített. Hogy miért írok éppen erről egy olyan megye napilapjába, ahol legfeljebb homokbá­nya van? Azért, azok, akik Kondor Katalin riportjában megnyilatkoztak, bármilyen munkahelyen jó példa le­hetnek a szakma szeretetét, a fegyelmet, a pontosságot és a jó értelemben vett lel­kesedést illetően. Újrakez­deni valamit csak ilyen em­berekkel lehet. Ám folytat­ni is — itt vagy bármiféle szakmában — csak ilyenek­kel érdemes. Az pedig, hogy ilyenekké váljanak, nem­csak a családi és »z iskolai neveléstől függ, hanem a munkahelytől, a termelés szervezettségétől, a munka­helyi légkörtől, a közösség­től is. S ez már nemcsak bányásztéma. Általános kö­vetelmény. Seregi István Megjelent a Pedagógiai Műhely Megjelent a Pedagógiai Mű­hely. Az idei 2. számában Faze­kas Árpád és Tárnái Ottó a Szabolcs-Szatmár megyei értel­mi fogyatékos gyermekek hely­zetéről ír. A tanulmány létjo­gosultságát jó néhány tény iga­zolja. Tavaly a tankötelesek kö­zött arányuk 3,1 százalék volt, s ez két és fél ezer értelmi fogya­tékos gyermeket jelent. Számuk a tanköteles korúak között az el­múlt húsz esztendőben meghá­romszorozódott. Én így tapasztaltam. Ezzel a címmel mondja el öt pedagógus szakmai tapasztalatait. A közművelődési rovatban Sza­bolcsi Miklós: Amikor az utol­só akkord is elhangzott címmel írt Bartók Béláról. Ezt egészíti ki Kassák Lajos és Somlyó György, a zeneszerzőről szóló verse. Rátonyi József a nyíregyházi Jósa András Múzeumban látha-r tó szobrait Muraközi Ágota mu­tatja be. Rangos műhely — titok nélkül a címe Bartha Gábor, a nyír­egyházi Zrínyi Ilona Gimnáziu­mot bemutató riportjának. Az írás aktualitását az adja, hogy a gimnázium idegen nyelvi mun­kaközössége egy országos pá­lyázaton arany oklevelet nyert. Pál Gyulára emlékezik a Mű­hely egy írása — ,.Nekem is van szűkebb hazám” —, amely mellé a közelmúltban elhunyt festő képeinek reprodukcióiból válogatott a szerkesztő. A Szemle rovatban többek kö­zött a Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyvvel és As- perján György: Rohanj velem című kötetével ismerkedhetnek meg az olvasók.

Next

/
Thumbnails
Contents