Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
luEsm Magyarország XXXVIII. évfolyam, 13«. szám ARA: 1,40 FORINT 1081. június 5., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Lázár Mojszov látogatása a MOM-ban Folytatódtak a magyar—jugoszláv párlközi megbeszélések Csütörtök délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Lazar Moj- szovnak, a JKSZ KB elnöksége elnökének vezetésével folytatódtak a magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések. ★ A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének baráti látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttsége délután Lazar Mojszov vezetésével a Magyar Optikai Művekben tett látogatást. Elkísérte a küldöttséget Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Részt vett a programon Simon Pál, hazánk belgrádi és Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A vendégeket Jassó Mihály, a XII. kerületi pártbiLazar Mojszov, a JKSZ Központi Bizottság elnöksége elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség csütörtökön a MOM-ba látogatott. (Kelet-Magyarország telefotó) (Folytatás a 4. oldalon) Jegyzőkönyv aláírásával Véget ért a KGST erdészeti tanácskozása Nyíregyházán Csütörtökön Nyíregyházán jegyzőkönyv aláírásával fejezte be munkáját a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága erdészeti munkacsoportjának szakértői értekezlete. Június 2. és 4. között hat ország — Bulgária, Lengyelország, az NDK, Románia, Szovjetunió és Magyar- ország — szakemberei tekintették át a gyorsan növő fafajták termesztésében elért eredményeiket. Megállapították: tekintettel az újra termelhető nyersanyag- és energiaforrás, a fa fontosságára, valamennyi szocialista ország legfontosabb teendője az egységnyi területről kitermelhető fa hozamának növelése. Az úgynevezett gyorsan növő fafajták — ide tartozik a nyár, a füzek, az akác és hazánkban a fenyő is — alkamasak mindennek megvalósításához. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaság más termékeihez hasonlóan a gyorsan növő fafajtáknál is minél előbb gondoskodni kell az iparszerű, zárt rendszerű termelés kialakításáról, a KGST-orszá- gokban történő meghonosításáról. E rendszer a célszerű fajták kiválasztásától ä csemetenevelésen át biztosíthatná a KGST-tagállamok iparára alapozott gépi technológiai háttért is. A KGST-tanácskozás vendégei háromnapos programjuk során helyszíni tapasztalatcseréken és bemutatókon vettek részt Észak-Tiszántúl termelőszövetkezetei és állami erdőgazdasági munkaterületein. Megtekintették a kálmánházi Rákóczi Termelőszövetkezet termesztő tevékenységét, felkeresték a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság derecskéi csemetekertjét, s a Balmazújvárosban és a guti erdőben lévő területét. Felvételünkön: a magyar és a szovjet képviselő aláírja a tanácskozás jegyzőkönyvét. (Gaál Béla felvétele) Meikezdidätl a konzervgyári $zezn Egres, szamóca után jön a borsó Előkészítették a gépsorokat a zöldborsó feldolgozására. (G. B.) Egres tartósításával kezdődött június elsején a konzervgyári szezon. A tervezett 550 tonna köszmétét a Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyáregységében rakják üvegekbe. Ugyancsak Tyúkodon kezdték meg június 3-án a szamócabefőtt készítését, Nyíregyházán pedig dzsemet gyártanak a közkedvelt gyümölcsből, s összesen 300 tonna szamócát dolgoznak fel a hónap második feléig. Az egrest és a szamócát a gyár a megyei nagyüzemektől veszi át. Az igazi konzervgyári nagyüzem június 8-án kezdődik a zöldborsó és'a meggy feldolgozásával. A zöldborsó termesztésénél és feldolgozásánál igénybe veszik a legkorszerűbb technikai elemet, a számítógépet is. A komputer által optimalizált időben vetették a gazdaságok a magvakat, s ez egyben meghatározta a vetés, valamint a betakarítás ütemét is. Ezáltal a zöldborsótermelő gazdaságok folyamatosan szállítják a gyárnak a termést, ahol a feldolgozás is folyamatosan történik a gépsorokon. A számítógépes zöldborsótermelést és -feldolgozást már ötödik éve végzik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Most a paradicsom, a szamóca és a zöldbab termesztésére, illetve feldolgozására végeznek vizsgálatokat a komputerrel. A tervezettől kevesebb lesz a zöldborsó, de ez nem a számítógép, hanem a száraz időjárás hibája. Négyezer tonnára számítottak, a legutóbbi felmérések azonban csak 3500 tonnát mutatnak, s ez napról napra csökken. A borsó zömét három partnertől, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságtól, a hajdúdorogi Üj Élet Termelőszövetkezettől és a Hajdúnánási Állami Gazdaságtól veszik át. Ezenkívül más szabolcsi gazdaságok is szállítanak. Várhatóan egy hónapig tart a borsószezon. Meggyből 1000—1100 tonnát dolgoznak fel különféle befőtteknek, dzsemeknek, ivó- leveknek, gyümölcspürének. A meggyel majdnem egy időben indul a cseresznye, ezután a sárga- és őszibarack feldolgozása. Ezt követi még júliusban a zöldbab és az uborka. A paradicsom tartósítása augusztus elején kezdődik, s a hónap közepén indul a körte és szilva feldolgozása, majd ezután az alma adja a legnagyobb munkát. A gépsorokat is felkészítették a várható nagy igénybevételre, felújították, korszerűsítették a feldolgozóvonalakat. Végül egy jó hír a kistermelőknek: az elmúlt évekhez hasonlóan most is átveszi a Nyíregyházi ÁFÉSZ a konzervgyár Bethlen Gábor utcai kapujánál a kisebb-na- gyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. (sb) Művelődéspolitikai tanácskozást tartottak Nyíregyházán Június 4-én megyei művelődéspolitikai tanácskozást tartottak Nyíregyházán, a Krúdy filmszínházban, melyen a megye iskoláinak igazgatói, szakfelügyelők, pedagógus pártalapszervezeti titkárok, szakszervezeti titkárai, a városi-járási párt-, tanácsi szervek osztályvezetői, valamint a művelődési intézmények vezetői vettek részt. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg a művelődéspolitikai tanácskozást, amelynek egyik fontos célja az volt, hogy felvázolják a megye társadalmigazdasági életében bekövetkezett változásokat, s kijelöljék az oktatási-közművelődési intézmények sajátos szerepkörét, tennivalóit. A művelődéspolitikai akti- vaülésen Pénzes János, a megyei tanács elnöke tartott bevezető előadást. Szabolcs- Szatmár megye utóbbi öt-tíz éves gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését jellemezve utalt arra: a pozitív változások, az elért eredmények a megyében dolgozó pedagógusok, közművelődési szakemberek munkáját is dicsérik, melyért elismerését fejezte ki. A gazdaság és a közoktatás, a népesedés és az iskola- fejlesztés összefüggéseiről szólva kiemelte: továbbra is fontos feladat az ellátási szintkülönbségek csökkentése, az úgynevezett szelektív, rangsorolás szerinti iskolaépítési program megvalósítása, A hatodik ötéves tervben 403 általános iskolai tanterem építése szerepel a megyei hálózatfejlesztési programban. Arra kell törekedni, hogy ezek a hagyományos építési módszerrel — minél előbb és minél takarékosabb eljárásokkal — készüljenek el, elsősorban a kisebb építőipari vállalatok, szövetkezetek közreműködésével. Felhívta a figyelmet a megyei tanács elnöke arra is: megnövekszik a jelentősége a meglevő iskolai és közművelődési épületek megóvásának, korszerűsítésének, felújításának. Felújításra, korszerűsítésre 80 millió forint áll rendelkezésre a következő öt évben, melyből 228 tanterem válik minőségileg alkalmasabbá az oktató-nevelő munka céljaira. Előadásában többek között Pénzes János foglalkozott a pedagógusok élet- és munka- körülményeinek további javításával. Elmondta, hogy a pedagógus szolgálati lakások felújítására a következő években 17,6 millió forintot költenek a megyében. Felhívta a figyelmet a gondosabb, észszerűbb bérgazdálkodásra. Foglalkozott a tankötelezettségi törvény végrehajtásának megyei tennivalóival is, hangsúlyozva: mindig kell, hogy jusson erő és figyelem e fontos feladat folyamatos segítésére. Utalt a következő évek foglalkoztatási gondjaira is, amelyekre fel kell készülni, s az oktatás-művelődés eszközeivel is segíteni szükséges a fiatalok munkába állítását, beilleszkedését. Elemezte az iskolák és a művelődési intézmények együttműködésének jelentőségét. Befejezésül hangsúlyozta: a megyében mind a tárgyi, mind a személyi háttér általában adott a jobb oktató-nevelő munkához, az eredményes közművelődési tevékenységhez. Arra kell törekedni, hogy még jobban kiaknázzuk a megyében levő szellemi tartalékokat. Időszerű művelődéspolitikai feladatokról tartott előadást a tanácskozáson Kuk- nyó János, a megyei tanács művelődési osztályvezetője. Behatóan elemezte azt a széles körű igényt, amelyet a társadalom mind erőteljesebben megfogalmaz az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatban. Ehhez nélkülözhetetlen az iskolai munka tartalmi megújulása, a nevelés elsődlegességének tudatosítása, az iskolai, a pedagógiai demokratizmus kibontakoztatása, az iskolavezetés színvonalának erősítése, az iskolák és a közművelődési intézmények nyitottságának javítása. Elemezte az új nevelési és oktatási tervek folyamatos bevezetésének és alkalmazásának megyei tapasztalatait. A tanácskozás vitájában felszólalt Ekler György a megyei pártbizottság titkára. Az iskolai oktató-nevelő munka megújításáról szólva hangsúlyozta: az a mindenkori követelményekhez való hozzáigazítás igényéből ered. Az iskolák nem lehetnek függetlenek az őket körülvevő társadalmi valóságtól, azok változásaitól. Ismerni kell a társadalmi élet legfontosabb változásait, s mindazokat a társadalomkritikai észrevé(Folytatás a 4. oldalon) Napirenden a X. kongresszus határozatai Ülést tartott a KISZ-mb Csütörtökön ülést tartott a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. Első napirendként Nagy László, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára tájékoztatta a. testületet a KISZ X. kongresszusáról, az ott hozott határozatokról. Ezt követően a tanulói KISZ-szervezetek munkaprogramjára készített javaslatot tárgyalta és fogadta el a megyei bizottság, majd jóváhagyta a KISZ megyei bizottságának második félévi üléstervét.
