Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 21. Toronyház és aluljáró Nyíregyházi fejlesztések 1985-ig A mozgólépcső a földszint­re ér. Az áruház elé kilépő család szeme előtt toronyhá­zak, arrébb különleges for­májú dombházak jelennek meg. A közlekedési lámpa zöldre vált, autók indulnak. Gyalogosok sehol, a tér alatti aluljáróban keresik: melyik lépcsőn induljanak a kiskörút ízlésesen színezett házai felé. A visszaforduló tekintet a masszívan is kecses piaccsar­nokon pihen meg, balra a té­ren igazi szökőkút csábítja közel a nézelődőket. Hol va­gyunk tulajdonképpen? Nyír­egyházán, a Kossuth és Rákó­czi utca kereszteződésében. Csak a naptár 1985-öt mutat. Nagyobb lakások Milyen is lesz akkor a me­gyeszékhely? Városukat sze­retők százai adták évekig ja­vaslatukat, tervezők és terve­zőintézetek dolgozói tették hozzá tudásukat, míg rajz­asztalra, onnan végső formá­ba került Nyíregyháza közeli jövője, hivatalosan VI. ötéves tervi fejlesztési terve, aminek határt szabtak az öt esztendő alatt elkölthető forintok. Például kevesebb pénz jut állami lakásépítésre, s bár igaz, hogy 6500 lakás felépí­tését tervezte a tanács, ebből mindössze 1720 lesz az állami lakások száma. Nő viszont — s ez jó hír a nagyobb csalá­doknak — a lakások alapterü­lete, így a korábbiaktól szé­lesebb körű igények kielégí­tésére nyílik lehetőség. Foly­tatódik a Szamuely téri lakás- építkezés, új lakótelep építé­séhez kezdenek a város keleti kapujában, Újvárosban, az Öz utcán, a Kossuth és Vasvári Pál utcán, a Vasvári és a Hi­mes út közötti területen. Mi­lyen lesz a lakásellátottság Nyíregyházán, ha a tervek megvalósulnak? A száz lakás­ra jutó személyek száma 316, a családok száma 117 lesz. (1981. január 1-én száz lakás­ra 340 személy, illetve 123 család jutott.) A számokból láthatók, hogy 1985-re kedve­zőbb lesz a helyzet, ám még ekkor is több család jut majd Nyíregyházán száz lakásra, mint a hasonló szerepkörű te­lepüléseken. Az új lakótelepeket ottho­nossá, barátságossá tevő par­kok, zöldterületek mellett ha­laszthatatlanul sürgős fel­adattá vált a temető további bővítése és az új szeméttelep kialakítása is. A város tiszta­ságát biztosító gépek beszer­zésére 9 millió forintot ad a tanács, s ettől az várható, hogy a hulladékgyűjtésbe be­kapcsolt lakások aránya 60 százalékról 70 százalékra, a gépi úttisztítás aránya pedig 50-ről 90 százalékra emelke­dik. A távhővezetékek hossza több mint öt kilométerrel nő. Bölcsőde­program Komoly gondot és feszült­séget jelent ma Nyíregyházán a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése: az 5900 gyermek közül mindössze 1241, tehát csupán egyötöd részüket tud­ják elhelyezni. A Tompa Mi­hály utcán és az Újvárosban épülő nyolcvan-, valamint a Borbányán épülő negyven­személyes bölcsőde felépíté­sével 17 százalékról 23,7 szá­zalékra emelkedhet a bölcső­dében elhelyezett gyermekek száma. Az elmúlt tervidőszak­ban fejlesztési pénzből mind­össze egy orvosi rendelő épült a Rákóczi úton, a VI. ötéves tervben négy orvosi rendelő megvalósítására szá­míthatunk, ezeket a kiskör­úton, a Szamuely téren, Új­városban és Borbányán épít­teti fel a tanács. Az V. ötéves tervi nagyará­Szezon a konzervgyárban Sláger: a rostos gyümölcslé A szezon június első napja­iban kezdődött a Nyíregyházi Konzervgyárban. A borsó, az egres, a szamóca mellett ja­vában tart a meggy feldolgo­zása. Eddig 200 tonna érke­zett az ízletes gyümölcsből, de legalább ezer tonnára számí­tanak belőle. Több féle kisze­relésű üveges, valamint do­bozos konzerv, NSZK meg­rendelésre magozott meggy, nyugati országok részére bé- bigyümölcspüré, aztán jam, lekvár, meggylé, valamint aromával dúsított meggyjam készül belőle. Ez utóbbi ter­méket a Miskolci Tejipari Vállalat megrendelésére szál­lítják: a meggyes túrókrém alapanyaga. Szabolcsban nagy hagyomá­nya van az uborkatermesz­tésnek. Az időjárástól függő­en terv szerint nyolc-tíz nap múlva indul a kényes, de jól fizető uborka feldolgozása. Július 1-től megkezdik a zöldbab és a sárgabarack ké­szítmények gyártást is. Zöld­babból 3 ezer, sárgabarack­ból ezer tonna feldolgozását tervezik. A kajszit elsősorban Borsod és Heves megyéből kapja a konzervgyár. Sza­bolcsban nincs hagyománya e gyümölcstermesztésnek, s a talaj adottságai sem megfele­lőek. Ahogy változik a vásárlók ízlése, ahhoz kell igazodnia a termelésnek is. Pár éve még az ecetes paprika volt a fő sláger, ma pedig a rostos gyümölcslé az egyik legnép­szerűbb konzervipari termék. A nyíregyházi gyárban 7 mil­lió palack rostos gyümölcslét készítettek az első fél évben, s ez nagyrészt el is kelt: raktá­ron alig van belőle. (házi) nyú óvodaépítés hatására megszűntek az alapvető ellá­tási gondok, ám az óvodák nagy része még ma is zsúfolt, a 4469 helyre 6240 gyermek jár. A VI. ötéves tervben a Tompa Mihály utcán és Új­városban 200—200, az István út környékén egy százszemé­lyes óvoda építésére van ki­látás, s ez azt jelenti, hogy az óvodás korú gyermekeknek több mint 90 százalékát sike­rül majd a gyermekintézmé- nyekberi'elhelyezni. Zsúfolt iskolák Fedett szennyvízcsatornát épít Kisarban a Tisza-Szamos közi Vízgazálkodási Társulás. (M. K.) Bár 66 tanterem épült az elmúlt ötéves tervben, még mindig több mint 37 gyermek jut egy osztályba. A VI. öt­éves tervben a város 76 isko­lai tanteremmel lesz gazda­gabb, ennek ellenére is to­vább romlik a helyzet, mert az általános iskolás korú gye­rekek száma az 1985—86-os tanévkezdésre eléri a 18 ezret, az iskolai tantermek száma csupán 426 lesz, így az egy osztályteremre jutó tanulók száma 43 lesz. A feszültségek ellenére is jelentős eredményt ért el a .város a csatornázás, a vízel­látás terén az V. ötéves terv során, ötvenezerről több mint 83 ezerre nőtt a közműves vízellátásban részesülő lakók, 11 ezer helyett 20 ezer­nél több a közműves vízel­látásba bekapcsolt lakások, s csaknem megduplázódott a szennyvízcsatorna rendszer­be kötött lakások száma. 1985-ig napi 10 ezer köbméter víz tisztítókapacitásának ki­építése és a gerincvezeték megvalósítása a feladat. En­nek ellenére gondokat okoz majd mind a lakótelepeken, mind a hagyományos város­részekben a csapadékvíz elve­zetése és elmarad a belvíz- rendezés. A közműves vízellá­tásba bekapcsolt lakások szá­ma 25,5 ezerre, a szennyvíz- hálózatba kapcsoltak száma pedig csaknem 20 ezerre emelkedik a tervidőszak vé­gére. Nagy pénz, 2 milliárd 457 millió 529 ezer forint Nyír­egyháza VI. ötéves tervi fej­lesztési alapja. Ám ez csak kimondva látszik nagynak, mert 1985-ben is sokan vár­nak majd lakásra, mint a szá­mokból kiderült, zsúfoltak lesznek az óvodák, az iskolák, ekkor sem lesz még minden utcában járda, s még az új lakótelepek útjai is csak 60 százalékban épülhetnek meg tanácsi pénzből. Ezért számít a tanács ebben a tervidőszak­ban is a város lakosságára, valamennyiünk társadalmi munkájára. B. J. Magasabb nyugdíj — júniustól Plusz 100 forint... A Minisztertanács rendele­tét hozott a nyugdíjak és egyéb rendszeres ellátások évenkénti rendszeres emelé­séről, valamint a saját jogú nyugdíjasok eltartott házas­társai után járó házastársi pótlék összegének növeléséről. A június 1-től érvényes intéz­kedés lényegéről érdeklőd­tünk a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság Sza- bolcs-Szatmár megyei Igazga­tóságán. Elöljáróban elmondták: me­gyénk nyugdíjasainak mint­egy kétharmadát érinti az in­tézkedés, vagyis kb hatvan­ezer nyugdíjas örülhet az emelésnek. A Minisztertanács rendel­kezése értelmében a nyugdí­jak és egyéb hasonló rendsze­res havi ellátások (járadékok, tanácsi segélyek, hadigondo­zási ellátások stb.) évenkénti automatikus emelésének havi legkisebb összege az eddigi 70 forintról 100 forintra növek­szik. Eddig 70 forint volt a nyugdíjak emelésének éven­kénti legkisebb összege. Vagy­is a nyugdíjak havi összegét minimum 70 forinttal kellett emelni. Júniustól az emelés legkisebb összegét 100 forint­ra egészítik ki. Januártól az emelés legkisebb összege 100 forint lehet. Ennek megfelelő­en emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei is. A mun­kások és alkalmazottak jelen­legi minimális öregségi nyug­díja a havi 1630 forintról jú­niustól 1660 forintra, január­tól pedig 1760 forintra növek­szik. A házastársi pótlék összege júniustól havi 100 forinttal, a jelenlegi 500 forintról 600 fo­rintra nő. Kisvárdán, a nemrég nyílt Várda étterem és ételbárban na­ponta 35—40 különböző ételféleség készül, amit ezer ven­dég fogyaszt el. Felvételünkön: a Várda étterem két sza­kácsnője, Bettes Erzsébet és Esze Ágnes munka közben. Fásítási utólagos Csak a fele maradt Annak, aki ásót, kapát fo­gott, különösen nem szívde­rítő a látvány. A tavaszi nagy faültetési akció szomorú kö­vetkezményeiről van szó. A nyíregyházi Ószőlő utcában például csak minden máso­dik fácska fogant meg, zöl­déin ki. Hasonló a helyzet másutt is. Pedig több helyen a lakók szorgalmasan locsol­ták a fákat, de ez rpit sem ért, hiszen a kiültetéskor alig volt gyökere a husángoknak, nem volt, ami megfoganjon. Több olvasónk jelentkezett hasonló észrevétellel. Leg­utóbb Fodor Mihálytól kap­tunk hasonló tartalmú leve­let. Joggal háborognak, hi­szen még ha ingyen vannak a csemeték, akkor is valaki­nek pénzébe került azok fel­nevelése, társadalmi munká­sok áldoztak az idejükből az elültetésére, de igencsak el­megy a kedve bárkinek, ha eredménytelennek bizonyul a munkája. A régebbi utcá­kon pedig a növényvédelem hiánya bosszantja az ott la­kókat. (Úgy hírlik, ezen már segítenek.) A szép utca, rendezett kör­nyezet igénye kettős: nem­csak lakóknak, hanem az ér­te felelősöknek is szívügye kell, hogy legyen, (lb) Foghúzás az Akropoliszon Tanácsok külföldre utazóknak Májustól szeptember köze­péig tart a nagy turistasze­zon. Évről évre többen keres­nek fel idegen tájakat, idegen országokat. Az élmények mel­lett azonban sokszor kisebb- nagyobb bosszúságok, komoly tragédiák is előfordulnak. Hogy csak egy „kisebb bosz- szúságot” említsünk: egy csa­lád néhány héttel ezelőtt Prá­gába utazott. A repülőtéri vámvizsgálat után — mint mindenki más — megváltak csomagjaiktól. Az utazás rö­vid és kényelmes volt, bizton­ságosan értek célhoz. A csa­lád Prágába, útipoggyászuk Zürichbe. Milyen védelmet, kárpótlást nyújt ilyen esetek­ben a biztosító? — kérdeztük Fehér Lászlótól, az Állami Biztosító megyei igazgatójá­tól. — Elsősorban a „baleset­és poggyászbiztosítást” emlí­teném. Ezt köthetik meg a szocialista országba utazó tu­risták napi három forintért. Ez a szerződés 100 ezer forin­tig terjedő balesetbiztosítást és 12 ezer forintig terjedő ruhabiztosítást és poggyász- biztosítást nyújt — nemcsak az említett példa esetén. Két egységre is meg lehet kötni a szerződést 6 forintért, termé­szetesen ebben az esetben kétszeres az az összeg is, amit a biztosító kártérítés címén kifizethet. — Senki nem vágyik arra, hogy mondjuk egy görögor­szági utazás során az Akropo- liszra való rácsodálkozás he­lyett kórházba kerüljön, de ennek lehetőségét soha nem szabad kizárni. Mi módon si­et a biztosító az utazó segít­ségére? A tárgyalóteremből Bilincs a tetovált kézen Rejtő Jenő légiós paródiáinak leghíresebb kocsmai verekedései sem hagytak különb nyomot va­lamelyik kikötői ivóban, mint ahogy tavaly július 14-én a nyír­egyházi Márka presszó kinézett egy társaság sajátságos „szóra­kozása” után. A történet azzal kezdődött, hogy két büntetett előéletű új fe­hértói fiatalember, a 23 éves Cso- bán József és a 25 éves Esze Zoltán (ő hétszer állt bíróság előtt, ebből négyszer garázdasá­gért), másik négy társukkal vá­sárolni jöttek be a megyeszék­helyre. Délutánig számos szóra­kozóhelyet is végig látogattak, és Csobánék már ittasan tértek be öt órakor a Márkába. A presszóban ez a hatos tár­saság kissé zajos volt. Hangos­kodtak, egy hozzájuk érkező lot­tóárust kiabálva küldtek el az asztaluktól, majd a nyomaték kedvéért ügy öntötték le sörrel, hogy az italból egy zenészre is csapódott. Ezután Csobán egy poharat az asztal széléhez vert és eltört. A kezében maradt részt — mintha csak ivott volna — visszatette az asztalra. A felszolgálónő észre­vette, új poharat tett neki. s kö­zölte, hogy a számla kiegyenlí­tésekor tíz forintot kér majd a pohárért. Erre Csobán egy újabb poharat vett föl — hogy mulat egy ma­gyar úr? — és abba belehara­pott!!), de úgy, hogy el is tört. Ezt látva, a felszolgálónő mondta nekik, hogy fizessenek és távoz­zanak, mert itt nem lehet így vi­selkedni. A felszólításra Csobán úgy fel­dühödött, hogy meg akarta ütni a felszolgálónőt, de Esze megfog­ta a kezét. A felszolgálónő a pulthoz ment, Csobán pedig tom­bolt: az asztalba rúgott (poharak, üvegek törtek össze), a földhöz vágott egy hamuzót, a felszolgá­lónő után dobált üvegeket, poha­rakat, hamutartókat. (A vitrin­ben csörömpölve törtek össze üvegek, tükrök.) B. I., egy ven­dég figyelmeztette a normális magatartásra, őt Csobán arcul ütötte, majd két üveget össze­csapott és a kezében maradt szi- lánkos csonkkal vágott B. I. ar­cába. B. I. az asztal alá zuhant. Csobán és ESze ezután székeket és poharakat vagdostak egy má­sik vendég felé, aki kiabálta, hogy hívják ki az URH-t — et­től azután teljes lett a pánik a presszóban. A vendégek mene­kültek, Csobánék tomboltak, szé­kek és asztalok borultak föl, s minden tört, ami törékeny. Az általános zűrzavarban vala­ki elkiáltotta magát, hogy itt van a rendőrség, mire Csobánék a hátsó kijáraton gyorsan meglép­tek. A presszó többi vendége is elmenekült — többnyire fizetés nélkül. Csobánék még a patak parti presszóban ittak egy sört, majd jól végezvén dolgukat, ha­zautaztak. A rendőrség valóban kiérkezett, de a tettesek sehol sem voltak. Egy vendég annyit tudott, hogy a verekedést kezdeményezők új­fehértóiak voltak, gyakran iszo­gatnak valamelyik szórakozóhe­lyen, a nevüket nem tudja, de bárhol fölismeri őket. A felszol- gálónö emlékezett a kezdeménye­ző Csobán tetoválására, hogy — többek között — a bal kezefején ez áll: ÜSS! A felszolgálónő kihallgatásán elébe tárták a négy legismertebb új fehértói garázda fényképét, és ő határozattan fölismerte Esze Zoltánt. A többi már rutinmun­ka volt. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Kiss Lajos tanácsa Csobánt egy év fogházra. Eszét egy év börtönre büntette, elrendelte Cso­bán korábbi felfüggesztett két év szabadságvesztésének végre­hajtását, mindkettőt egy évre el­tiltotta a közügyektől, és alkoho­lizmusuk miatt mindkettőnek el­rendelte kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. (k) — Szocialista országokban az ingyenes orvosi és kórhá­zi kezelést államközi szerző­dések szabályozzák. Más a helyzet a nyugati államok­ban. Köztudott, hogy beteg­nek lenni igen drága mulat­ság. Legyen az csak egy ma­kacs fogfájás, ami sürgős or­vosi beavatkozást igényel, a páciensnek alaposan a zsebé­be kell nyúlnia. Éppen ezért nem haszontalan dolog, ha a Nyugatra utazó a „Betegségi biztosítási igazolványt” ki­váltja. Ez a biztosítás a bal­eset- és poggyászkáron kívül fedezi azokat a költségeket, amelyeket egy sürgős kórházi, vagy orvosi ellátásra szoruló magyar állampolgárnak kel­lene a kórháznak, orvosnak, vagy a gyógyszertárnak kifi­zetnie. Az igazolvány öt nyelven tartalmazza az Álla­mi Biztosító kezességvállalá­sát. — Érvényes-e külföldön a CSÉB? — A CSÉB-biztosítás kül­földön történt sérülésekre — halálesetre is — érvényes. Úgyszintén a tanulóbiztosítás és a lakásbiztosítás is. — Mit tanácsolna még a külföldre látogató turisták­nak? — Gépjárművel utazóknak ajánlom: karambolnál lehető­leg mindig hívjanak rendőrt, hogy megállapítsa a felelőssé­get. A jegyzőkönyvet gondo­san őrizzék meg. A sérült gépjárművet célszerű bemu­tatni a helyi biztosító legkö­zelebbi irodájában. Ha valaki pénzbeni, vagy természetbeni kártérítést fogad el és erről nyilatkozatot ír alá, számol­nia kell azzal, hogy további esetleges kárigényét már nem tudja érvényesíteni. Jugoszlá­viába utazó autósaink figyel­mébe : a mozgásképtelen autó­kat csak harminc napig tá­rolják déli szomszédaink, ez­után tulajdonjoguk a ju­goszláv államra száll. Nagyon fontos: mindenki csak olyan nyilatkozatokat írjon alá, me­lyet megértett.

Next

/
Thumbnails
Contents