Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-20 / 143. szám

X KELET-MAGYARORSZÁG (Folytatás az 1. oldalról) fellépései és az őket támoga­tó imperialista körök akna­munkája miatt. Az utóbbi időben az ellen­séges erők fokozódó támadá­sai következtében növeked­tek a szocialista lengyel ál­lam létét alapjaiban fenye­gető veszélyek. Ebben a helyzetben a Köz­ponti Bizottság megalapo­zottnak, elvileg helyesnek és időszerűnek tartotta a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ag­godalmát kifejező elvtársi le­velét, amelyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságához intézett. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a LEMP KB XI. plénu­ma határozatában egyet­értését fejezte ki a szovjet elvtársak helyzetértékelésé­vel ' és a szocialistaellenes erőkkel szembeni határozott fellépés szükségességével. A magyar kommunisták — mint Lengyelország minden igaz barátja — remélik, hogy a lengyel kommunisták sorai­kat szorosra zárva, a szocia­lizmus valamennyi hívével összefogva határozott intéz­kedésekkel eltorlaszolják az ellenforradalmi törekvések útját, biztosítják a szocialista kibontakozást. Ezt követeli a lengyel nép, a szocialista kö­zösség, a nemzetközi béke és biztonság érdeke. O A Központi Bizottság nagyra értékelte azo­kat a megbeszéléseket, ame­A Központi Bizottság át­tekintette az 1981. évi népgaz­dasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Megál­lapította: a kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetnek, a kongresszusi határozatok és a tervfeladatok valóra váltását segítő tettrekészségnek, len­dületnek nagy szerepe van abban, hogy a korábbinál szervezettebb, célratörőbb a munka, kibontakoznak a fej­lődés minőségi tényezői. Az év első Öt hónapjában a népgazdaság alapvetően a terv fő követelményeivel összhangban fejlődött. Ezen belül a termelés növekedése valamelyest elmaradt az elő­irányzattól, a beruházások mérséklődtek, a lakosság pénzbevétele és áruvásárlása a tervezettnél némileg gyor­sabban emelkedett. Az export jelentősen, az import mérsé­kelten nőtt. Az elmúlt hóna­pokban tovább romlottak a hazai gazdasági munka nem­zetközi feltételei, a beszerzé­si és az értékesítési lehetősé­gek. Emiatt további erőfeszí­tésekre van szükség annak érdekében, hogy a tartós eredményt biztosító minőségi lyeket az internacionalista szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében a tőkés és a fejlődő világ or­szágaiban tevékenykedő kom­munista pártok képviselőivel folytattunk. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztését, a közös célok el­érését szolgálták a Portugál Kommunista Párt, valamint a Libanoni Kommunista Párt főtitkárának, a Spanyol Kommunista Párt, a Kongói Munkapárt, a Madagaszkári Függetlenségi Kongresszus Pártja, a Benini Népi Forra­dalmi Párt küldöttségének magyarországi megbeszélései; az MSZMP delegációjának belgiumi látogatása, valamint pártunk küldöttségének részvétele a nyugat-berlini, a finn és az NSZK-beli testvér­párt kongresszusán. Az elmúlt időszakban to­vább folytatódtak a Magyar Szocialista Munkáspárt kap­csolatai a szocialista, szociál­demokrata pártokkal. Képvi­selőink részt vettek az Olasz Szocialista Párt kongresszu­sán. Hazánkba látogatást tett a Chilei Szocialista Párt fő­titkára, delegációnk megbe­széléseket folytattak a belga, a finn, a nyugatnémet szoci­alista, illetve szociáldemokra­ta pártok vezetőivel. E talál­kozók elősegítették egymás álláspontjának jobb megisme­rését a békét és a nemzetközi biztonságot, az egyetemes emberi haladást szolgáló ten­nivalók kérdéseiben. változások a termelési szer­kezet átalakításában, a gaz­dálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában gyor­sabban bontakozzanak ki. O Az ipari termelés az év első öt hónapjában a tervezettől némileg elmaradva mintegy 2 százalékkal, a ter­melékenység pedig ezt meg­haladóan 4 százalékkal emel­kedett. A termelés az értéke­sítési lehetőségekkel össz­hangban ágazatonként és vál­lalatonként eltérően alakult: a kohászatban és az építő­anyag-iparban csökkent, a többi iparágban növekedett. Az ipari termékek értéke­sítése a termelésnél valame­lyest gyorsabban bővült. A termelés anyag-, energia- és munkaerő-feltételei egészé­ben biztosítottak. Az építő­ipari termelés kisebb a tava­lyinál. A közlekedés teljesít­ménye növekedett. A mezőgazdaságban elis­merésre méltóan nagy erőfe­szítéssel pótolták az elmaradt őszi vetéseket, és rendben el­végezték az időszerű munká­kat. A termelés anyagi-mű­szaki feltételei biztosítottak. tündöklése és bukása 8. S jóllehet Moszkvában százméterenként saját körö­zése nézett vele farkasszemet a házfalakról, Reilly nem te­hetett mást, mint hogy még jó néhány napot töltsön a fő­városban. Elő kellett készí­tenie menekülését. Hiszen amikor Relinszkij irataival Pétervárra utazott, csak egy kisebb összeget vitt magával, arra gondolván, hogy bármi­kor kaphat pénzt Pétervá- rott Cromie-tól. Moszkvában Lockhart volt Reilly bankára, s most ez a pénzforrás sem létezett többé. A kémet azon­ban nem hagyta el hagyomá­nyos szerencséje. Amikor vállalva a kelepcébe kerülés veszélyét, felkereste Dagma- rát, a balett-táncosnőt, nem­csak hogy nem került a VCSK kezére, hanem pénz­hez is jutott. Dagmara — aki egyébként cinkostársa volt Fanja Káplánnak, Lenin me­rénylőjének — azzal fogadta Reillyt, hogy jóllehet a VCSK néhány nappal azelőtt házkutatást tartott a lakásán, sikerült elrejtenie előlük két­millió rubelt ezerrubeles bankjegyekben. Mindezt visz- szaadja Reillynek, hiszen a pénzt tőle kapta, az összees­küvés céljaira. Reillynek nem kis fejtörést okozott, hogy vajon miért nem tartóztatták le Dagma- rát. Talán úgy gondolták, hogy rajta keresztül eljutnak hozzá. S az angol ügynököt ezúttal sem hagyta el hagyo­mányos szerencséje. A fiatal szovjet állambiztonsági szer­vek hibáztak, amikor nem vették őrizetbe Dagmarát, s A vetések állapota megfele­lő, A nagyüzemekben az ál­lattenyésztés a tervezettnek megfelelően fejlődött, a ház­táji állatállomány is összessé­gében kedvezően alakult. Több vágóállatot és állati terméket vásároltak fel, mint tavaly ugyanebben az idő­szakban. O A beruházásokra a múlt év hasonló időszakához képest az első öt hónapban mintegy 5 százalékkal keve­sebbet fordítottak; ezen belül viszont vállalati beruházá­sokra a tervezett csökkenés­sel szemben többet fizettek ki. A ráfordítások jelentős ré­sze a folyamatban lévő beru­házások befejezését szolgálta. A gépberuházások aránya nö­vekedett, az építési hányad csökkent. A vállalatok hitel­kereslete mérsékelt, hiteltör­lesztési kötelezettségeiknek egészében eleget tesznek. © A külkereskedelmi áru­forgalomban a kivitel mintegy 8 százalékkal, a be­hozatal pedig 3 százalékkal bővült. A kivitel emelkedése döntően a mezőgazdasági és élelmiszeripari export növe­kedéséből adódott. O A lakosság összes pénz­bevétele az előirányzot­tat meghaladóan, 6,6 száza­lékkal növekedett. Az anyagi ágazatokban foglalkoztatot­tak havi átlagbére az egész évre tervezettnél nagyobb mértékben, 6—6,5 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági terme­lésből származó bevételek 7,7 százalékkal emelkedtek. A lakosság takarékbetét-állo­mánya a korábbinál nagyobb mértékben gyarapodott. A kiskereskedelmi árufor­galom az egész évre tervezett­nél gyorsabban növekedett. Az ipar szállítókészsége ja­vult, s ugyanakkor több fo­gyasztási cikket hoztunk be az országba. Ennek eredménye­ként az árukínálat a tava­lyinál valamelyest jobb. A zöldségfélék árszínvonala a tavalyinál alacsonyabb. A ko­rábbinál szélesebb körben ke­rült sor árcsökkentésekre is. Az idei terv a fogyasztói ár­színvonal 4,5—5%-os emelke­désével számol. Az év első négy hónapjában a fogyasz­tói árszínvonal 3,8 százalék­kal emelkedett. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Todor Zsivko- vöt, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnökévé történt újraválasztása alkal­mából. Lázár György, a Mi­nem is figyelték lakását. így történhetett, hogy Reilly el­kerülte a leleplezést. Hiába volt azonban már te­le rubellel a kém zsebe, ko­rántsem volt biztonságban. Hol görög kereskedőnek, hol volt cári tisztnek, hol hiva­talos szovjet személynek ál­cázta magát, néha pedig egy­szerűen munkásnak maszkí­rozva rótta Moszkva utcáit. Meg kellett szerveznie a me­nekülését. S erre egyedül nem volt képes, kapcsolatokat kel­lett találnia. Nem kis örömet okozott Reillynek, hogy meglelte kol­légáját, George Hillt. Hillnek is sikerült elkerülni a letar­tóztatást. A kémfejedelem nagy bosszúságára azonban Hill használhatatlan állapot­ban volt. Pánikhangulat vett rajta erőt, azt hajtogatta: minden elveszett, egyetlen, amit tehetnek, ha kihasznál­ják a szovjet és angol kor­mány között a foglyok kicse­rélésére létrejött egyezményt, amelynek értelmében a szov­jet hatóságok szabadon bo­csátják Lockhartot és a többi angol foglyot, az angolok vi­szont szabad utat engedé­lyeznek az általuk letartózta­tott szovjet megbízottaknak, többek között Litvinovnak is. — Megyek és feladom ma­gam! — jelentette ki Hill ka­pitány. — Akkor én is bele­© A Központi Bizottság megállapította, hogy to­vábbi erőfeszítések szüksége­sek az 1981. évi terv egyen­súlyi céljainak elérése érde­kében. Az év hátralévő ré­szében még jobban igazodni kell a gazdálkodás változó feltételeihez; a belföldi fel- használásnak a nemzeti jöve­delem növekedésével össz­hangban kell alakulnia. Vál­tozatlan feladat a gazdálko­dás és a külpiaci értékesítés hatékonyságának javítása. A gazdasági szabályozók követ­kezetes alkalmazásával is ösz­tönözni kell a vállalatokat az < anyag- és energiatakarékos- 1 ságra, a helyes létszámgaz- 1 dálkodásra, a vállalati jöve­delmezőség fokozására. * \ ★ ★ A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy az idei népgaz­dasági terv eredményes vég- ; rehajtása alapvető jelentősé- gű a VI. ötéves terv egésze j szempontjából is. összegezve ; az év első öt hónapjának ta- I pasztalatait,' megállapítható: * a kitűzött feladatok megoldá- j sával — a külső nehézségek ? ellenére — teljesíthető az jj 1981. évi terv. Ehhez a gaz­dálkodás minden területén az | eddiginél következetesebb j munkára, nagyobb hatékony- | ságra, gyorsabb előrehaladás- I ra van szükség. A Központi Bizottság fel- I hívja a pártszervezeteket, a i kommunistákat, hogy aktív s politikai és szervező munká­val, személyes példamutatás- ; sál és kezdeményezéssel já- j ruljanak hozzá hazai tenni­valóink eredményes elvégzé­séhez. Megfelelő felvilágosító munkával továbbra is segít­sék elő a nemzetközi helyzet reális megítélését, külpoliti­kai törekvéseink megvalósu­lását. Bel- és külpolitikánk, a szocializmus építésének nem­zeti programja eddig is élvez­te népünk cselekvő támogatá­sát. Meggyőződésünk, hogy a dolgozó tömegek aktív közre­működésével, egységes aka­rattal a jövőben is megoldjuk a népgazdasági tervben fog­lalt feladatainkat, és töretle­nül tovább haladunk a XII. kongresszus által kijelölt úton. (MTI) esem a fogolycserébe és ve­szély nélkül visszajuthatok Angliába. Reillynek azonban nem tet­szett ez a megoldás. Hetven- kedve kijelentette, hogy két hónap múlva Londonban, a Savoy Hotelben hajlandó ta­lálkozni Hill-lel. A fogadást megkötötték, s azt Reilly nyerte meg. Sikerült hamis útlevelet szereznie, amellyel Norvégiába utazott, onnan pe­dig Angliába hajózott. Amikor az Intelligence Ser­vice központjában beszámolt akciójának sikertelenségéről, ismét azt állította, hogy a szovjet állam nem lesz hosz- szú életű. Most már nem a belső összeesküvéstől, hanem a fehérgárdista hadseregek erejétől várta a fordulatot. Winston Churchill, aki akkor brit hadügyminiszter volt, er­re visszaküldte Reillyt Orosz­országba, Gyenyikin hadsere­géhez, hogy segítsen meg­szervezni a fehérgárdista tá­bornok kémszolgálatát, Reilly összekötő tisztként is műkö­dött Gyenyikin és a külön­böző európai szovjetellenes csoportok között. Párizsban, Varsóban és Prágában kém- és szabotázsügynökséget szer­vezett meg. (Folytatjuk) 1981. június 20. Vitáink és egységünk Berecz János új könyvéről Szükséges-e a vita a nemzetközi kommunista moz- : galomban? — teszi fel a kérdést Berecz János új könyvé­ben. És a cikkek, a tanulmányok sorában válaszol igennel az avatott tollú politikus, „A‘ marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása a kom­munista mozgalomban mindig együtt jár a nézetek össze­vetésével, a különböző körülmények között szerzett ta­pasztalatok összehasonlításával, a konstruktív vitával. A viták végigkísérték a kommunista mozgalom egész fejlődé­sét, és bár időnként szubjektív indulatok fűtötték is őket, összességükben a mozgalom közös céljait, a pártok küzdel­mének eredményességét szolgálták.” A szerző következtetése: az alkotó szellemű, az egymás megbecsülését kifejező elvtársi vita a pártok összefogásá­nak, egységes fellépésének fontos feltétele is — a nemzet- 1 közi kommunista mozgalom egységének alapja, éltető eler me. Napjaink bonyolult folyamatában számos téma szol­gálhat a viták alapjául. Ezek közül is kiemelkedik néhány sorskérdés, mint a szocializmushoz vezető utak kérdése, a proletár nemzetköziség jelentése. A Vitáink és egységünk című kötet első részében köz­readott írások a Hazánk a világban gyűjtőszó alatt jelen­tek meg. 1919. március 21. kapcsán elemzi a szerző: a Ma- ; gyár Tanácsköztársaság nem elszigetelt jelenségként jött } létre Európában, arra jelentősen hatott a világforradalmi < folyamat megélénkülése, minthogy az első magyar proletár- : diktatúra is kitört a hazai körülmények közül. Szerves folytatása e gondolatnak a Berecz Jánosnak New Yorkban ' és San Fraciscóban tartott előadásain elhangzottak, ame- \ lyek egy kis nép — a magyar — felelősségét taglalják a j világban. A hazafiság, nemzetköziség, békés egymás mellett * élés című írásában így szól népünk és a nagyvilág kap- : csőlátóról: „Tájékozott, világérzékeny nép él itt a-Duna— j Tisza táján, amely tudja, hol győztünk a világban, a föld , melyik sarkán küzdünk együtt az ottani harcolókkal, és ; fájdalommal, az elesettek, a szenvedők iránti tisztelettel tartják számon a vereségeket. A hazát birtokló nép ez...” ! Berecz János e kötete — hasonlóan az előzőekhez — , rendkívül egyszerű, világos okfejtéssel tárja az olvasó elé, hogyan lehet egy ország, egy nép, az egyes ember egyszer­re hazafi és internacionalista. Sokoldalúan magyarázza, hogy a világ sorsáért aggódó csak az lehet, aki szereti saját hazáját. Saját népét viszont csak az szeretheti, aki más népek örömét, gondját is magáénak tudja. Korunk szük­ségszerűsége ez egyszersmind — fejtegeti egy tanulmányé- ' ban. Hiszen a huszadik század végére a politika világpoli­tika, a diplomácia világméretű diplomácia, a gazdaság uiiágrgazdaság lett. Senki nem vonhatja ki magát a közös áramlatokból, senki nem léphet ki a világfolyamatokból. Ma mindenki mindenben érintett fél, és éppen ezért min­denkin — minden nemzeten, minden emberen — nagy fe­lelősség nyugszik, felelősséggel tartozunk közvetlen kör­nyezetünknek, népünknek. Felelősséggel barátainknak és szövetségeseinknek, végül felelősséggel az egész emberiség­nek. Választásaink súlya tehát megsokszorozódik. Ahogy az egyén, a nagy közösség is felteszi magának a kérdést: melyik úton induljon el? Az emberiség jelentős , része már a béke és a szocializmus útját járja, másik része is felkészült erre az útra, ám haladását súlyos politikai és társadalmi nehézségek akadályozzák. Az ember másik nagy kérdése: hogyan haladjon a maga választotta úton? Értel­mes megoldásokat keres, a számára leginkább megfelelőt. Történelmünk sok tanulsággal szolgál arra, hogy megértsük a társadalmi haladás és a nemzeti érdekek, a haladás és függetlenség viszonyát. Nézeteink, megoldásaink természe­tesen eltérnek ellenfeleinkétől — mondja előszavában Berecz János —, de esetenként különböznek barátainké­tól. Megpróbálunk másokat is meggyőzni, s mi is készek vagyunk tanulni mások erényeiből, hibáiból. Barátainkkal, szövetségeseinkkel a történelmi tapasz­talat, az érdekek azonossága, a választott irányok egybe­esése jelöli meg a közös utat, amelyen összekapcsol ben­nünket az ész, az érdek, az érzelem. Haladásunk éltető eleme a konstruktív eszmecsere, eszméink alátámasztása a mindennapok gyakorlatával. A marxizmus—leninizmus nem lezárt eszmerendszer, hanem a világgal együtt szün­telenül gazdagszik. Berecz János kötetének alapgondolata jövőnk és a tár­sadalmi haladás kapcsolata. Ennek elsőrendű színtere a kommunista világmozgalom, a társadalmi fejlődésért a legkövetkezetesebben küzdő élcsapat, amelynél nélkülöz­hetetlen az összefogás. Az eredményes harc megfelelő nem­zetközi feltételeit csak együttes akciókkal tudják biztosí­tani. Ezek pontos meghatározásához szinte elengedhetetlen az alkotó szellemű vita, a nemzetközi erő- és politikai vi­szonyok fejlődésének közös elemzése, a megoldás módjá­nak kidolgozása. De — mint a címadó írás is jelzi: a vita nem jelent- - heti a forradalmi erők eddigi harcának és a harc ered­ményeinek. kétségbevonását, még kevésbé tagadását. A nemzetközi kommunista mozgalom vitáinak alapszabálya: nem legyőzni, hanem meggyőzni akarunk, s mi is készek vagyunk elfogadni mások megalapozott érveit. A kötet befejező írása a kommunisták és a szociálde­mokraták viszonyát taglalja. Kimondja: a szociáldemok­ráciához való viszonyunk alakulásának fontos kérdése, hogy ne ellenségként, hanem ellenfélként lépjünk fel. Az eltérések mellett meg kell találnunk az azonosságokat, vagy a hasonló értékeket. Párbeszédünk célja a bizalom türel­mes erősítése, eszköze a rugalmasság lehet. Kapcsolataink fejlesztésének olyan fontos okai vannak, mint az enyhülés, az európai biztonság megszilárdítása, a szélsőséges burzsoá körök visszaszorítása. Európában ma a szociáldemokrácia több ország politikájában kulcsszerepet tölt be, kapcsola­taink fejlesztése egyben államközi és gazdasági viszonyaink erősítése is. Nehéz a kötet értékeit egy recenzió keretében méltatni. Ajánlani tudom a nemzetközi politikában rendkívül jára­tos szerző munkáját az olvasónak: a közös célú elmélkedés folyamatában gondolja tovább az írásokban felvetődő kér­déseket. (Akadémiai Kiadó, 1981.) Kopka János 4 Magyar vezetők ■ ■■■■■ rr - r ■ ■ udvozlo tavirata nisztertanács elnöke Grisa Filipovnak, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertaná­csa elnökének, Apró Antal, az országgyűlés elnöke pedig Sztanko Todorovnak, a bol­gár nemzetgyűlés elnökének küldött üdvözlő táviratot megválasztásuk alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents