Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-19 / 142. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. június 19. Kórházépítkezés Nyíregyházán. (Jávor László felvétele) Két ülésszak között Válasz a képviselőnek A képviselőknek az ország- gyűlésen elhangzott javaslataikra, interpellációkra az illetékesek rendszeresen választ adnak. Széles Lajos, megyénk képviselője a legutóbbi (április 16-i) ülésen javasolta annak megvizsgálását, hogy miként teremthetők kedvezőbb feltételek a társközségekben (apró falvakban) az államigazgatási ügyintézés egyszerűsítésére és gyorsítására. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke többek között így válaszol: „...1980 októberében jogi iránymutatást adtunk ki a közös tanácsokhoz tartozó társközségek közéletének fejlesztése, az ügyintézés színvonalának és módszereinek javítására. Közvetlenül az országgyűlés «rp- íitett ülésszákat megelőzőén 100 társközségben vizsgáltuk meg az ügyintézés tapasztalatait, a társközségi státus hatását a lakosság életére. Megállapítottuk, hogy a községek összevonása, továbbá a községegyesítések általában kedvező feltételeket teremtettek a szakszerűbb és eredményesebb ügyintézéshez. Ugyanakkor tovább kell javítani az ügyintézés színvonala mellett annak gyorsaságát és indokolt a különböző ügyintézési formák változatosabb alkalmazása a társközségekben ... Irányító munkánkban rendszeresen napirenden tartjuk az ügyintézés egyszerűsítését és gyorsítását. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a kisközségekkel való foglalkozás feladataira a közeljövőben esedékes megyei vb-titkári értekezleteken, az igazgatási osztályvezetők továbbképzése során, valamint felügyeleti munkánkban! A másik javaslat az állam- igazgatási ügyek bíróság által történő felülvizsgálata esetére határidő megállapítására vonatkozott. Erre Markója Imre igazságügy-miniszter válaszolt: a polgári per- rendtartás szabályait 198S— 1985 között felül kell vizsgálni és korszerűsíteni kell, javaslatát e felülvizsgálat és korszerűsítés során értékesíteni fogjuk.!’ A két válasz is igazolja: a képviselő javaslatát, intézkedés követi. Az országgyűlés akkor is „működik”, amikor éppen nem üléseznek a képviselők. Kérdések és válaszok a városról Építés, közlekedés, vásárlás Számos, a várospolitikát érintő kérdés hangzott el a májusi pártfórumokon Nyíregyházán. Az alábbiakban a közérdekű kérdésekből és a megyei valamint a városi tanács illetékes osztályainak válaszaiból idézünk. — Mikor alakítják ki az új autóbusz-pályaudvart Nyíregyházán? — A közelmúltban két kisebb autóbuszállomás (szaknyelven decentrum) kialakításával, a Petőfi téri és a Sóstói úti állomások, átszállóhelyek révén mérsékelték a központi autóbusz-pályaudvar zsúfoltságát. A KPM és a Volán Tröszt vezetőivé! folytatott tárgyalások során az is tisztázódott, hogy a tröszt a VI. ötéves tervidőszakban az új nyíregyházi autóbuszállomás építésére 20 millió forintot tervezett, amelyhez még igénylik a tanácsi szervek támogatását. Jelenleg tartanak az előzetes tárgyalások, tanulmánytervszinten vizsgálják a telepítés lehetőségeit. — A Déli ipartelepen lakók tették szóvá, hogy környékükön nincs ABC-áru- ház és az úthálózat is kiépítetlen, mit terveznek az illetékesek? — Az Alma és a Tímár utca térségében ABC-áruház épül, amelynek átadására várhatóan 1982-ben kerül sor. A Déli ipartelepen a meglévő földesutak rendezését és a főbb utak kohósalakkal történő kiépítését a VI. ötéves tervidőszakban elvégzik, de ennél jelentősebb útépítést a költségvetés terhére nem vállal a tanács. — Várható-e határozottabb fellépés a Búza téri „csencselőkkel” szemben, a piac rendjének fenntartására? — A városi piac rendjét a tanácsi és a rendőri szervek is ellenőrzik, rendszeresen sor kerül áruelkobzásra, személyek előállítására, bírság kiszabására. További javulás és a külföldiekkel folytatott üzérkedés csökkenése várható a helyszíni bírságolásra jogosult személyek körének bővítésétől. — Mikor mehetnek a felnőttek is úszni a 9. számú általános iskola uszodájába? — Az iskola tanuszodája az úszásoktatás előmozdítására épült, s teljes kihasználtsága esetén sem tud teljesen megfelelni az igényeknek. Amíg az iskolások számára is kevésnek bizonyul az itteni lehetőség, a felnőttek semmiképpen sem kaphatnak belépőt. — Kiskerttulajdonosok gondja, hogy 5—10 kg-os kiszerelésű nitrogénműtrágyát nem lehet folyamatosan vásárolni a vetőmag- és vegyiboltokban. Miért? — Az 5 kg-os csomagolást megszüntették, mert iránta minimális igény volt. 10 kg-os csomagolású műtrágya rendszeresen kapható, legfeljebb egy-két napos, a szállítással összefüggő hiány fordulhat elő. — Az év első hónapjaiban hiány volt kegyeleti cikkekben. Komoly konkurrenciát jelentenek viszont a magán- iparosok az olcsóbb és tetszetősebb termékekkel. Várható-e intézkedés? — A kegyeleti cikkek forgalmazását egyedül a temetkezési vállalat végzi. A tanács illetékesei felhívták a vállalat vezetőinek figyelmét a körültekintőbb árurendelésre, az áruellátási problémák megelőzése érdekében. Koszorúk és egyéb virágáruk forgalmazását a közterület- fenntartó vállalat, illetve magánkereskedők is végzik. A tanács intézkedett, hogy a vállalatok igényesebb, szélesebb áruválasztékkal tegyenek eleget a keresletnek. — Az utóbbi időben megszaporodtak a halotham- vasztási igények, azonban a visszaérkezett hamvakat a gyászoló család rendszerint nem tudja elhelyeztetni, mert nincsenek üres úrna- fülkék. Hogyan fordulhat ez elő egy nagyvárosban? — Már tervezik az újabb urnafülkesort és júliusban már megfelelő számban áll rendelkezésre. Addig a temetkezési vállalat átmeneti megoldást ajánl az érintett családoknak. — Az 5. sz. Volán jelenlegi telephelye a közúti és a gyalogosforgalmat egyaránt akadályozza, sőt alkalmanként életveszélyes helyzetek is adódnak. Tervezik-e a környék rendezését? — A Volán Korányi Frigyes utcai telephelyének fokozatos kitelepítését tervezik. A VI. ötéves tervidőszakban megkezdődik az új Tünde utcai telephely beruházása és várhatóan a tervidőszak második felében a tehergépkocsik egy részét oda ki is helyezik. 1981-ben a vállalattal közösen a tanács a Krúdy Gyula utcát rendezi és így a közlekedés biztonságosabbá válik. — Az üzletekben miért nem lehet olcsó csirkeaprólékot folyamatosan vásárolni? — Az igények az utóbbi időben tartósan meghaladják a kínálatot; a Hunniacoopnál feldolgozott baromfiból kb 30 százalékkal kevesebb aprólék kerül ki, mint amennyi az üzletek által felmért igény. Egyelőre több aprólékot nem tudnak szállítani, szélesítik viszont a vállalat más kínálatát, amelyek között még szintén több, gazdaságosan felhasználható áru van. — Epül-e Nyíregyházán sportcsarnok? — A VI. ötéves tervidőszakban nem épül. A sportolás feltételeit azonban több létesítménnyel javítják. Most dolgoznak a Körte utcai általános iskolához építhető tornaterem koncepcióján, Újvárosban egy ezer négyzet- méternél is nagyobb tornaterem épül, a tanárképző főiskolán pedig egy 28X76 méteres munkacsarnok létesül. Reprezentatív városi sport- csarnok építésére azonban egyelőre nem futja a megye, a város pénzeiből. Dilemmák az Érpatak körül (2.) Tenni sürgősen! Víz nélkül nincs élet. Kihal az élővilág, elvadul a táj, de felborul a biológiai egyensúly előbb-utóbb ott is, ahol mértéktelenül elszennyezik a természetes vízfolyásokat. Téved, aki azt hiszi, hogy a vizet csak a fenol, kátrány, a fáradt olaj — és így tovább — szennyezi. Megteszi ugyanezt a cukor, a zsír, sőt a bor is. Az Érpatak haldoklását például mintegy nyolcvan-száz féle nem kívánatos anyag együttes hatása okozza. Vajon lehet-e tenni ellene? Súlyos bírságok A vizek tisztaságát a megyében a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság környezetvédelmi osztálya rendszeresen ellenőrzi. Adott esetben kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, felelősségrevonást. Ehhez a munkához — az “utóbbi időben egyre gyakrabban — nagy segítséget adnak a lakosság bejelentései. A bírságok kiszabásával, egyéb intézkedésekkel elérték, hogy az elmúlt évben mintegy 20—30 százalékkal csökkent az Érpatak szennyezettsége. így a IV- es osztályból — remélhetőleg — visszaállhat a kedvezőbb III., de még mindig szeny- nyezett fokozatba a víz minősége. Csupán néhány példa a bírságokról: az Érpatak szeny- nyezéséért a Hajdúsági Iparművek az utóbbi években már 10—12 millió forintokat is fizetett. Az Elekterfém Ipari Szövetkezet — a Vasgyár utcai galvánüzemből kikerülő mérgező anyagok miatt — 1979-ben 40 — tavaly pedig 70 ezer forinttal rövidült. A tisztítás után sem megfelelő vízminőség miatt korábban még a Szavicsav is több millió forint bírságot fizetett évente. A gondokon sokat enyhített annak a városi szennyvíztisztítónak megépítése, amelyet az elmúlt évben helyezett üzembe a vízművek. Ezeket a beruházásokat — természetesen nem kis összegekről van szó — a népgazdaság is segíti. A Hajdúsági Iparművek már élt is ezzel a lehetőséggel. Olyan szenny- víztisztó művet építtet, amelynek segítségével a vizet a gyártásban újra fel tudják majd használni. A beruházást már meg is kezdték, a 220 millió forintból eddig 60 millió forintot építettek be. A beruházás megkezdésével a bírság fizetésénél máris kedvezményt kaptak: hárommillió forint alá csökkentették. A korszerű szennyvíztisztítót jövőre adják át. Ajánlatos lenne, hogy a városi üzemek Nyíregyházán is nagyobb gondot fordítsanak szennyvizük tisztítására és minél előbb kössék be a közműhálózatra. Mindent meg kell tenni, hogy a lehető legkevesebb szenny kerüljön az Érpatakba. Új tisztítómű A HIM kezdeményezése már jelentős állomása lesz az Érpatak tisztaságának helyre- állításához. Azonban még korántsem elég. Ugyanis a város szennyvize folyton növekszik. Ezért újabb, nagy beruházással járó, a régitől független tisztítóművet építenek. Ez a megtisztított vizet már nem adja vissza az Érpataknak. Öntözéshez, illetve talaj- javításhoz hasznosítják, a várostól délnyugatra. Jelenlegi kapacitásával a vízművek régi telepítésű szennyvízüzeme megoldja ugyan, hogy az Érpatak vize — a várost elhagyva — megmaradjon a III. osztályú minőségi fokozatban. Azonban a víz további javításához — a biológiai egyensúly helyreállításához — még további tisztításra lenne szükség, amelyre — a jelenlegi gazdasági körülmények között — nincs pénze a városnak. A megoldás ehhez más úton kínálkozik, a természet maga „ajánlotta” fel. Ez egy természetes levegőztető tározó lenne, amelyet akár VIII-as, akár a tőle nem messze, vele párhuzamosan futó IX-es főfolyás mentén — a terepviszonyokat kihasználva — kis költség árán meg lehetne valósítani a város közelében. Ebben 100—120 hektárnyi területű levegőztető tározóban a víz mozgását gravitációs úton lehetne biztosítani, melynek során — mintegy húsz nap után — visszanyerhetné biológiai egyensúlyát. Az Érpatak így megtisztulva folyhatna tovább a Lónyai-csatorná- ba, illetve a Tiszába. Amíg nem késő A tározót természetesen nem kellene egész évben használni, csak akkor — például nyáron —, amikor a kevés természetes vízhozam miatt aránytalanul magas fokú a szennyeződés. Télen viszont elsősorban a természetes úton keletkező víz — csapadék, talajvíz — semlegesítene. Érdemes volna ezen is elgondolkodni, amíg nem késő. Talán még áldani fognak érte a jelenleg még szellemfolyóként futó Érpatak és Lónyai vizében halat fogó unokáink. Tóth Árpád Emlékház Fülesden. Megvárta a nagyszünete«... Gyermekszöktetés Mihók Gyula 28 éves csen- geri lakos korábbi házastársa Dékmár Pálné ófehértói lakos volt. Házasságuk felbomlott, a két gyermeket, a nyolcéves Istvánt és a hatéves Ibolyát a bíróság az anyánál helyezte el. A fiút ettől függetlenül hosszabb ideig az apja nevelte. A kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt másfél éve őt kétezer forintra büntette a bíróság. Az ítélet azonban nem érte el a célját, a kisfiút Mihók továbbra is magánál tartotta. Hosszú végrehajtási eljárás után az idén március 13-án a végrehajtó vitte el a gyermeket az anyjához. Három nap múlva Mihók elment Öfehértóra, hogy a fiút meglátogassa. A kerítésen keresztül beszélhetett vele csupán, de két nap múlva ismét Ófehértón volt. Ezúttal nem a volt felesége lakásához, hanem az iskolához ment, s a nevelőtől kért és kapott engedélyt, hogy szünetben a fiával beszélhessen. Ez meg is történt. Mihók megvárta a nagyszünetet, és a fiút úgy ahogy volt, iskolaköpenyben, a táskáját hátrahagyva gépkocsin a csengeri lakására szállította. A fiúcska azóta is ott van. Az anya hamarosan följelentést tett és a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt eljárás indult Mihók Gyula ellen, majd bíróság elé került. — Nagyon szeretem a gyermeket — mondta a tárgyaláson. — A válás után az anyja fél évig nem is látogatta, viszont mikor eljött, a fiú szinte rettegett tőle. — A bíróság nekem ítélte a gyermeket és én ragaszkodók hozzá — mondta az anya. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Mihók Gyulát a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása vétsége miatt négy hónap fogházra büntette, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (k)
