Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

Javítják az E—512-es kombájnok vágóasztalát. Tervezés lehet-e előre látni a bizonytalant? Érde­mes-e számítani a jó üzletre, amikor a piac nap­ról napra változik? Mit várjanak a munkások az üzemtől a következő évek­ben? A kérdések nem lég­ből kapottak, hanem az utóbbi hetekben ugyancsak napirenden szerepeltek a vállalatoknál, szövetkeze­teknél. Ugyanis június vé­géig mindenütt elkészül a vállalati, szövetkezeti öt­éves terv, amely 1985-ig szabja meg a főbb tenniva­lókat. A tervkészítés mindig szá­molt a bizonytalansági té­nyezőkkel. Azonban a hosz- szú távú előrelátás éppen egy olyan vállalati stratégia kidolgozását követeli meg, amikor a rövid távú, kon­junkturális változások he­lyett a gazdaság főbb jel­lemzői alapján készülnek fel a következő évekre. S ehhez tudni kell azt is, hogy a legtöbb vállalat, szövetke­zet nem tudja egyik napról a másikra megváltoztatni termelését, profilját. Az előrelátás a főbb ter­mékeknél adja a vállalati ötéves terv lényegét. Tisza- vasváriban, az Alkaloidá­ban például jól alkalmaz­kodnak a kiemelt kormány- programhoz, s a növényvé- dőszer-gyártást kívánják erőteljesen bővíteni a jövő­ben. A Kisvárdai Vasipari Szövetkezetben a hosszú távú vállalati együttműkö­dések mellett olyan új zsa­luberendezést gyártanak, amelyre a külföldi építők is igényt tartanak. A Szatmár Bútorgyárban a legújabb garnitúrák a közönség ízlé­sével találkoznak. I sakis ez a hosszú tá­vú előrelátás lehet az alapja a biztos termelésnek, s ami ezzel együtt jár: így emelkedhet­nek a kívánt mértékben a bérek, javulhat a dolgozók ellátása, nőhet az üzem megbecsülése. Nyitottnak hívják a mostani ötéves terveket, mert csak a főbb irányzatokat szabják meg. Ahol jól alkalmazkodnak a népgazdasági igényekhez, segítik az export növelését, a korszerű termékszerkezet kialakítását, ott öt év múlva nyugodtan készíthetnek számvetést az eredmények­ről. L. B. Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését június 18-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató és az 1981. évi népgaz­dasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegező jelentés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Losonczi Pál befejezte zalai látogatását Szerdán üzemlátogatással folytatódott Losonczi Pál Zala megyei látogatásának második napja. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ez­úttal a megye élelmiszeripa­rának egyik jelentős bázisát, a Zala megyei Tejipari Vál­lalat zalaegerszegi központi üzemét kereste fel. A vállalat központjában Eke János igazgató tájékoz­tatta a vendéget a tejfelvá­sárlás megszervezéséről, a fel­dolgozásról, bemutatta, ho­gyan készülnek termékeik, a különböző sajtok, a tojáspor, a tejpor és a kenyérsütésnél használt citopán. Losonczi Pál szerda délutá­ni programja a Balaton-parti üdülővárosban, Keszthelyen folytatódott. Itt meghallgatta azt a tájékoztatót, amelyet Szabó János, a városi pártbi­zottság és Szíjártó Endréné, a járási pártbizottság első titkára adott a város és a já­rás helyzetéről, fejlődéséről. Ezt követően a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre látogatott az Elnöki Tanács elnöke, majd délután vissza­utazott Budapestre. Országos úttörőtörténeti vándorgyűlés Üjabb országos úttörő­rendezvénynek adott otthont a megyeszékhely. Nyíregy­házán rendezték meg ugyan­is június 17-én az or­szágos úttörőtörténeti ván­dorgyűlést, a megyék úttörő- történeti szakbizottságainak tapasztalatcseréjét. Az ese­ményen részt vett Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára és Záhonyi Ede, az országos úttörőtörténeti bi­zottság elnöke. Az úttörőtörténeti bizottsá­gok tagjait, a csapatkróniká­sokat és az úttörőpályázatok felnőtt nyerteseit — az egy­kori úttörőket — a megyei út­törőelnökség nevében Milei Lajosné köszöntötte. Beszá­molójában kifejezte örömét, hogy immár második alka­lommal Szabolcs-Szatmár me­gye rendezheti meg a vándor- gyűlést. Először 1978-ban Va­ján a hagyományőrző úttörő­múzeumot mutatták be, az­zal is illusztrálva a csapatok Nyíregyházán fontos hagyományőrző mun­káját. A mostani tanácskozáson a gyermek és felnőtt előadók, hozzászólók azt ismertették, mi a gyerekek helye, szerepe az úttörőtörténeti kutatásban. Azután a tanácskozás részt­vevői felkeresték a 12. számú Általános Iskola Körösi Cso­rna Sándor Úttörőcsapatát és megtekintették az ott készített csapattörténeti kiállítást. Majd a sóstói KISZ-iskolán a hagyományőrző úttörőtalálko­zó résztvevőivel együtt a fe­hérgyarmati úttörőcsapat legutóbbi öt évét bemutató fotódokumentum gyűjtemény­ről cserélték ki véleményüket. Este az úttörőtörténeti bizott­ságok tagjai is végignézték azt a kulturális gálaműsort, melyen a megye legjobb úttö­rő kulturális csoportjai szere­peltek. Ma, június 18-án az orszá­gos úttörőtörténeti vándor- gyűlés vendégei Vajára utaz­nak. Az országos vándorgyűlés résztvevőinek egy csoportja. Meggyszüret, aratási előkészület Sürget a meggyszüret. (Jávor László felvételei) A száraz meleg és a jóté­kony eső meggyorsította a mezőgazdasági munkákat me- gyeszerte. Jó ütemben, idő­arányosan dolgoznak a Nyír- lugosi Állami Gazdaságban is. Ötszázötven hektár búza és rozs betakarításához kell a kombájnokat, pótkocsikat, a szárítót és az erőgépeket felkészíteni, hogy — ha az időjárás is kedvez — 10—12 nap alatt végezzenek az ara­tással. A betakarításhoz szük­séges erő- és munkagépek javarészt elkészültek, a gép­szemle június 24-én lesz. Küszködnek ugyan alkatrész­gondokkal, de az AGROKER ígérete szerint a hiányzó anyagokat hamarosan meg­kapják. Az aratás csak része a most soron lévő munkáknak. Dol­goznak a dohánytáblákon, és a növényvédelmi munkát is folyamatosan végzik. Negy­vennégy hektár meggy és cse­resznye leszüretelése most a legfontosabb feladat, nehogy túlérjen, és időben a hűtőhá­zakba kerüljön. Kétszázötve­nen dolgoznak ezen a terüle­ten, részben a gazdaság dol­gozói, részben a vendégmun­kások szedik az ízes meggyet és cseresznyét. Hektáronként 40—50 mázsás átlag várható, melyet a nyírgelsei hűtőház­ba, innen a Hungarofructőn keresztül NSZK-exportra szállít a gazdaság. Az 1500 hektáros erdőkben is dolgoznak, folyik az erdő­ápolás és a fakitermelés. A gazdaság ládaüzemében 35 fő készít Szabolcs típusú almás­ládákat és raklapokat. Ládá­ból saját felhasználásra, 250 ezer darab készül ebben az évben. Tervezik az üzem bő­vítését, 1982-ben 1 millió lá­da gyártását, raklapok és konténerek készítését tűzték célul, melyhez 7—8 ezer köb­méter saját kitermelésű fát használnak majd fel. A gépek állagának meg­óvása érdekében 3,7 millió forintos beruházással — a nyíregyházi MEZÉP kivitele­zésében— szervizüzemet épí­tenek. Szeptemberben adják át. Rendelet a lakásgazdálkodásról Üj rendeletet alkotott szer­dai ülésén a Kisvárdai Váro­si Tanács a lakásgazdálko­dásról. Az 1974-ben alkotott lakásépítési hozzájárulásról, a lakás-használatbavételi díj­ról, továbbá a kedvezmények­ről szóló rendelet megváltoz­tatását, felülvizsgálatát a Mi­nisztertanács tavaly decem­berben hozott határozata és az ÉVM irányelvei tették szükségessé. Az új rendelet elősegíti az olyan lakásgaz­dálkodás kialakulását, amely korszerű elosztási és sorolási elvei alapján az arra legjob­ban rászorulókat juttatja la­káshoz. || Kelet­Magyarország ■i XXXVIII. évfolyam, 141. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1981. június 18., csütörtök Nyirlugoson Készül az új szerviz — kivitelező a MEZÉP. A ládaüzem két műszakban dolgozik.

Next

/
Thumbnails
Contents