Kelet-Magyarország, 1981. június (41. évfolyam, 126-151. szám)
1981-06-17 / 140. szám
•• Ügyelet mar szőkék az Őszi ÁRPÁK, de érleli a búza és rozs kalászát is a nap forró lehelete. Közeleg az aratás. Finisébe érkezett a kombájnjavítás, elkészültek az ütemtervek, vállalatok, kereskedelmi szervek meghatározták az aratási ügyelet rendjét. A mezőgazdasági üzemekkel mindig is szoros kapcsolatot tartó MEZŐGÉP vállalatnál június 29-től augusztus közepéig a központban és a gyáregységekben reggeltől késő estig állnak szolgálatba a segíteni kész szakemberek. Ugyanígy tart ügyeletet az AGROKER, felkészülten várja a gabonát a gabonaforgalmi vállalat és megkezdi munkáját a szervezési bizottság. Kilátásaink az aratást illetően nem rosszak, bár már megszedte tizedét a víznyomás, a májusi aszály. A gazdák általánosítható véleménye: ha mindazt a termést vesztességmentesen betakarítjuk, ami a kalászosokban beérik, úgy az eredmény jó közepes szintű lesz. A hangsúly a veszteségmentességen van és ehhez kell igazítani minden cselekvést.' Miért kell a felelősséget ennyire hangsúlyozni? A sokéves tapasztalatok miatt. A felkészülés a korábbi években is mindig alaposnak, hiánytalannak tűnt. A konkrét munkában azonban már esőstől jelentkeztek alkatrészgondok, átvételi problémák. Voltak rendkívüli helyzetek is. Rendkívüliségre a mezőgazdaságban mindig kell és lehet számítani. Tavaly és azelőtt úgy tűnik nem számítottunk eléggé. Sok ezer tonna gabonánk bánta. Nem árt tehát, ha az ütemtervekben, az ügyeleteknél a feltételezett rendkívüli körülményekre, időjárási viszonyokra is előre gondolnak. Jegyzetlapok (3. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) A Kisvárdai Vas- és Fémipari Szövetkezetben a MEDICOR Művek megrendelésére röntgenberendezésekhez a 15 állásos fokozatkapcsoló műszeres ellenőrzését Sándor Miklós csoportvezető és Kiss József üzemvezető ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) Kádár János látogatása az Ipari Minisztériumban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden délután az Ipari Minisztériumba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, Záhorzik Teréz, a II. kerületi pártbizottság első titkára és Major Sándor, a minisztérium pártbizottságának titkára fogadta. A minisztérium vezetői tájékoztatást adtak az Ipari Minisztérium megszervezéséről, működésének eddigi tapasztalatairól, az ipar termelésének első öthónapi eredményeiről. Ezt követően Major Sándor beszámolt a minisztérium pártszervezetének megalakulásáról, a minisztérium kommunistáinak munkájáról és mozgalmi életéről. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Központi Bizottság nevében elismeréssel szólt az ipar dolgozóinak helytállásáról, az Ipari Minisztérium munkájáról. Felhívta a figyelmet az Ipari Minisztérium dolgozóinak felelősségére, s utalt azokra a feladatokra, amelyek a növekvő nemzetközi követelmények, a változó gazdasági helyzet körülményei között az ipar előtt állnak, és sok sikert kívánt azok végrehajtásához. Losonczi Pál Tervszerűbb munkaerő-gazdálkodást is a széna —, hogy értékben több takarmányt gyűjtsünk be, mint a múlt évben. Nem mellékes a háztáji részére kiadott részes széna idejében való behordása sem. Sajnos azt is láthatjuk, egyes községekben még mindig nem kaszálták le az árkok, csatornák partját, pedig június 15- től mindenki szabadon kaszálhatja az ilyen területeket, függetlenül attól, hogy ki annak a tulajdonosa. Zalaegerszegen NÉHÁNY NAP MÚLVA ARATUNK. A próbavágást az őszi árpában végzik majd a kombájnok, aztán következik a búza. Lehet ahol 10—12 napig tart majd a cséplés, másutt egy hónapig is kitart az aratás. Tartson bármeddig is, egy a fontos: gyorsan, biztonságosan és főként szem- pergés nélkül haladjanak a gépek. S. E. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden a kora délelőtti órákban kétnapos látogatásra Zalaegerszegre érkezett. A megye határán Varga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára és Újvári Sándor megyei tanácselnök fogadta Losonczi Pált. Az Elnöki Tanács elnöke Zalaegerszegen a megyei pártbizottságon tájékoztatót hallgatott meg a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről, majd részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén. Délután a megye székhelyével, annak gyermek- és oktatási intézményeivel ismerkedett az Elnöki Tanács elnöke. A megyei képviselőcsoport — Gulyás Smilné elnökletével — kedden Jánkmajtison tartotta ülését, amelyen részt vett Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A képviselőket Pénzes János megyei tanácselnök tájékoztatta a tanácsok múlt évi költségvetésének és fejlesztési alapjának felhasználásáról. Elöljáróban elmondta, hogy Szabolcs-Szatmár megye ipara 1980-ban 3 százalékkal növelte termelését, az egy főre jutó termelési érték 2,7 százalékkal haladta meg az előző évit, miközben a foglalkoztatottak száma mindössze 0,3 százalékkal emelkedett. öt év alatt 18 ezer új munkahely létesült Szabolcs- Szatmárban, 1980-ban azonban csak kismértékben sikerült növelni a munkahelyek számát és ez jelentős feszültségeket okozott különösen a fehérgyarmati és a vásáros- naményi járásban. összességében olyan következtetést vont le a megyei tanács elnöke, hogy a termelő ágazatok 1980-ban az országos átlagtól dinamikusabban fejlődtek, s a mezőgazdaság kivételével jobban érvényesült az intenzív jelleg. A tanácsok 1,4 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg 1980-ban. A tervezett 3800 helyett 4943 lakás épült. Az egészségügyi ágazatban a fekvőbeteg-ellátás javítására — a megyei kórház bővítésére — költött legtöbbet a tanács. A kulturális ágazatban a legjelentősebb eredmény az volt, hogy 2025 óvodai helyet sikerült átadni 1980-ban, s a tervezett 311 helyett 424 tanterem épült. A közművesítésről elmondta, hogy az V. ötéves tervben nagy vízműprogram valósult meg. Több mint ötven település kapott egészséges ivóvizet a tervidőszakban. A tájékoztatót követő vitában Széles Lajos a Fehér- gyarmaton és a járásban már most tapasztalt foglalkoztatási gondokról szólt, s elmondta, hogy csak jelentős segítséggel oldható meg a város és a nagyközségek népesség- megtartó képessége. Indokolt lenne új ipart telepíteni és a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységét bővíteni. Biszku Béla méltatta a megye 1980-ban elért eredményeit, majd azokról a fonákA kállósemjéni Cj Elet Termelőszövetkezetben a szálas takarmányok begyűjtéséhez készítik elő a munkagépeket. (Jávor László felvétele) Sok a kaszálatlan széna aurgős teendő a boglyák behordása Megyénk állatállományának az éves szénaszükséglete mintegy 140 ezer tonna. Bizony ebből a mennyiségből még igen sok hiányzik, mert június 15-ig 35 ezer tonnát kazlaztak be a termelőszövetkezetek. Ez a szálas takarmány elsősorban a pillangósok első és második kaszálásából származik. Kevés még ebben a réti széna. Az összes kaszálásra alkalmas rét területe mintegy 17 ezer hektár. Ebből a legfrissebb jelentések szerint 6600 hektárt kaszáltak le. Figyelembe véve az időjárást is, ez nem a legjobb eredmény. Sok a kaszálatlan terület a fehér- gyarmati és nyíregyházi járásban, illetve a kisvárdai járás rétközi területén. Sajnos a száraz időjárás ellenére is a tavalyi belvizek még mindig nehezítik a munkát, különösen a Rétközben és a fehérgyarmati járás egyes részein. Minden járásban, illetve községben nem lehet a belvízre hivatkozni. Az sem lehet érv, hogy a mostani időjárás mellett a széna növekedne, értékesebbé válna. Sőt, ellenkezőleg egyre nagyobb veszély az elöregedés. A legjobb eredményt a réti széna kaszálásában a mátészalkai járásban érték el, ahol a terület háromnegyed részén már végeztek ezzel a munkával. A jó gazdaságok között kell megemlíteni a csengeri Lenin, a csaholci Erdőhát, a tarpai Esze Tamás, a tisza- vasvári Munka, és a mária- pócsi Rákóczi Termelőszövetkezetet. A lekaszált területből ed- ilg mintegy három és fél ezer hektáron rakták boglyába a szénát. Sajnos az idén újra olyan tapasztalatunk van, hogy sok gazdaságban nem iparkodnak a boglyák kazalba rakásával. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de az elmúlt esztendőben is igen nagy kára származott a szövetkezeteknek abból, hogy a boglyákat megkésve kazlazták. Voltak olyan szövetkezetek, amelyek területén a júniusi eső miatt vízbe kerültek a boglyák és teljesen használhatatlanná váltak. A boglyák nem csak akkor veszítenek tápértékükből, ha felveszi a víz, de huzamosabb kintlét idején a földtől felnyirkosodik, sok a penészkár, de ugyanígy felülről a legkisebb esőtől is károsodik. Hiába lesz meg tonnában mérve a széna mennyisége, ha annak a minősége, a béltartalma nincs meg. Csoda, hogy egyes szövetkezetekben az állatok nem betegedtek meg ezen a télen a sok penészes szénától. Az idei száraz esztendő alkalmas arra — ha kevesebb Ságokról szólt, amelyek a munkaerő-gazdálkodásban tapasztalhatók. Ezt követően a népgazdasági egyensúly megteremtésének fontosságáról beszélt, külön hangsúlyozva a szocialista országok együttműködésének fejlesztését, a munkamegosztás további javítását. Héri László a mezőgazdaság megnövekedett szerepéről beszélt, majd a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az irányítás javítására, az információ- áramlás meggyorsítására, a döntések előkészítésének javítására hívta fel a figyelmet. Hornyák Lászióné arról beszélt, hogy választókerületében is nagy gondot jelent a munkaerő elhelyezkedése. Elmondta, hogy miközben a megye sok településén nem veszik fel a gyermekeket az óvodába, addig Penészleken üres helyek vannak, mert az anya nem tud elhelyezkedni. Hosszú László elmondta, hogy a tanácsok jól gazdálkodtak a rendelkezésükre álló pénzzel az elmúlt öt évben, s 1980-ban is. Szóvá tette azonban, hogy gondolkodni kellene a fiatal házaspárok számára is elérhető, a mai összkomfortos lakásoktól lényegesen olcsóbb lakásépítési formák kialakításán, s meg kellene találni annak a módját, hogy fizikai munkával is csökkenthessék a befizetendő összeget. Bíró Miklós a termékszerkezet-váltás fontosságáról, a hatékonyság javításáról beszélt, amelyet azért is hangsúlyozott ki, mert ennek hiánya az árakban megjelenik. A vitát követően Szilágyi Imre, a KSH megyei vezetője adott tájékoztatást az 1973-as statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról, majd Dajka S. Bertalan, a megyei NEB elnöke számolt be a képviselőknek a népi ellenőrzési bizottságok mun - kájáról. A képviselőcsoport ezután az országgyűlés soron következő ülésszakának előkészítésével foglalkozott. MA , &HÉHHÉ^HBBÉÉAáÉfi^^ÉBH&ÍáMfiÉÉÉÍÉ3HÍá«ÉHÉÍHÍ XXXVIII évfolyam, 140. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. június 17., szerda
