Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-14 / 111. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 14. Blúzok nyárra A hő vasaló géppel női campingblűzokat vasal Haraszin Gyuláné és Gémes Károly né a HÓDIKÖT tiszalöki gyárában. Sorozóközpont Tiszántúlon Vizsgálatokról képekben Az elmúlt év utolsó napjaiban Debrecen városa az ország jelentős részére kiterjedő hatáskörrel rendelkező honvédségi intézettel gazdagodott. A Péterfia utcában, a Haj- dú-Bihar megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság szomszédságában a múlt században épült, elavult épület átépítésével kulturált, az utcaképbe illő épületben kapott helyet a Magyar Néphadsereg 3. Sorozó Központja. Az intézet parancsnoka tájékoztatójában elmondta, hogy a hadkötelesek katonai beosztása a hadsereg és a hadkötelesek személyiségérdekeinek fokozottabb figyelembevételével történik. A harcra való sokoldalú és megbízható felkészülés alapvető feltétele a fizikailag, pszichológiailag egészséges ember, aki gondolkodásban, érzelmeiben, akaratában és fizikumában kellő feltételekkel rendelkezik és képessé válhat a harc okozta megpróbáltatások, elviselésére. A sorozó központ alaprendeltetése a kölcsönös érdekek figyelembevételével a felelősségteljes katonai szakbeosztásokba egészségileg, pszichológiailag, jogilag a legrátermettebb hadkötelesek kiválasztása. A sorozó központban a katonai beosztási javaslat megtétele előtt a megyei hadkiegészítő parancsnokságok által már sorozott hadkötelesek közül a jogilag alkalmasakat a várható szakbeosztás követelményeinek megfelelő egészségügyi és pszichológiai vizsgálatokra rendelik. Ennek elvégzésére a napjainkban legkorszerűbbnek ítélt egészségi és pszichológiai vizsgálati eszközöket és eljárásokat alkalmazzák szakorvosok, szakpszichológusok vezetésével. A vizsgálatok részletes ismeréteket nyújtanak az orvosoknak, a pszichológusoknak a hadköteles testi egészségi állapotáról, általános és műszaki intelligenciájának fejlettségéről, érzékelő-cselekvő képességéről, érzelmi jellemzőiről, stb. A vizsgálatra kerülő hadkötelesek eddig általuk nem Az illetékes válaszol FELÜLVIZSGÁLJÁK „Gyermekekért” címmel megjelent észrevételben felhívták a figyelmünket a játszótéri berendezések állapotának a felülvizsgálatára. A közterület-fenntartó vállalat tájékoztatása szerint ezek cseréje, javítása, karbantartása folyamatban van, és megkezdték azok kiszállítását. A játszótereken elhelyezett berendezéseket irodánk folyamatosan felülvizsgálja. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. Műszaki és Fenntartási Iroda Légzésfunkciós vizsf álat. (Fotó: Iklódy) Szilveszterkor a bökönyi kul- túrházban bált rendeltek. Ezen részt vett Szabó László 27 éves büntetett előéletű helybeli lakos is, megivott két üveg pezsgőt, amitől berúgott. Éjfél előtt a táncteremben Szabó vitába kerekedett egy ismeretlen férfivel, aminek az lett a vége. hogy lökdösték egymást, dulakodtak, azután ütötték is a másikat, ahol érték. Meghallotta ezt a kultűrház igazgatója, Mányák György, megfogta őket és mindkettőt az előtérbe vezette. Szabóék ekkor sem zavartatták magukat, püföl- ték egymást tovább, sőt az előtérben Szabó testvére is segített. Dán Sándor, a helyi rendőr körzeti megbízott szolgálatában a pénztárhelyiségben tartózkodott, mikor meghallotta a verekedés hírét. A rendőr kétszer is felszólította Szabóékat a verekedés abbahagyására. de a felszólítás nem használt. Ekkor gumibottal ismert mélységben ismerlíe- tik meg személyiségük egészségi és pszichológiai jellemzőit, s a velük folytatott személyes beszélgetés után érdeklődésüknek, felkészültségüknek leginkább megfelelő fontos katonai beosztás várományosaivá válnak. A katonai tapasztalatok szerint a sorozó központban beosztási alkalmasságvizsgálaton részt vett hadkötelesek kiképzési eredményei igen kedvezőek, rövidebb idő alatt hatékonyabban sajátítják el a katonai követelményeket, így parancsnokaik az érte járó elismeréssel sem maradnak adósok. Képriportunkban a Debrecenben lévő sorozó központ vizsgálati tevékenységét kívánjuk bemutatni. K. D. P. igyekezett őket szétválasztani, s közben megütötte Szabót és a testvérét is. Erre Szabó László a rendőrnek támadt, kétszer csapott feléje, de a rendőr kivédte az ütéseket, a harmadik ütéstől azonban leesett a sapka a fejéről. Ezután Dán Sándor könnygáz sprayt használt, s a verekedés abbamaradt. Mikor a rendőr a sapkáját vette fel a földről, az ismeretlen verekedő férfi a helyszínről megszökött, s azóta sem sikerült földeríteni, hogy ki volt. Szabóékat átvitték a kmb-irodára. Szabó Lászlót a Nyíregyházi Megyei Bíróság hivatalos személy elleni erőszak miatt — mint különös visszaesőt — egy év börtönre büntette, két évre eltiltotta a közügyektől, s alkoholizmusa miatt elrendelte, hogy a büntetés végrehajtása során kényszergyógyítást hajtsanak végra rajta. Az ítélet jogerős. <k) Ortopéd cipő, hallókészülék Milliók gyógyászati segédeszközökre megyénkben Sokan vannak, akiknek nélkülözhetetlen valamilyen gyógyászati segédeszköz használata. A megye területén hat rendelőintézetben igényelhetik ezeket. Így az arra szorulók szinte időveszteség nélkül kaphatnak előméretes eszközöket: járóbotot, mankót, gumiharisnyát, sérvkötőt, talpbetétet és még több egyebet — tájékoztat a társadalom- biztosítás megyei igazgatóságán Jakab Ferencné osztály- vezető. Van a megyében — a megyei szakrendelő mellett — gyógyászati segédeszköz-készítő részleg is. Ennek munkája arra irányul, hogy egyes eszközöket méretek alapján készítsen el. Ilyen többek közt a haskötő, fűző, gipszminta utáni talpbetét, művégtagok, ortopéd cipők. A részlegben 3—4 hét alatt készülnek el a méretes gyógyeszközök. Nagy forgalmat bonyolít le a megyei rendelőintézetben lévő audiológiai állomás. Itt a magas szintű vizsgálat alapján nemcsak utalják a szükséges hallásjavító készüléket, de kívánságra ki is adják. Növekedés mutatkozik az ortopéd cipők, gumi harisnyák, talpbetétek és betegkocsi igényekből. Nő a szolgáltatások színvonala. Az arra rászorulók kontakt lencséjű vagy távcsőszemüveget kaphatnak. Természetesen, az igénylés jogosságát minden esetben szakorvos állapíthatja meg. Két évvel ezelőtt a megyei igazgatóság hat és fél millió forintot költött ilyen célra; a múlt esztendőben ez az ösz- szeg már jóval meghaladta a nyolcmillió forintót. A rendőrre támadt... Bál után börtön Akik sosem kapnak szabadságot... Foglalkozása: htb — Könnyű neked! Te egész nap otthon vagy! — mondják az ismerősök azoknak az asz- szonyoknak, akik „csak” a háztartásban dolgoznak. Ma már egyre kevesebben választják ezt az életformát. A közhittel ellentétben nincs is olyan könnyű dolguk. Nem ismerik a szabadságot: hiszen a lakásban szinte egész nap akad tennivaló. Kényszermegoldás — Kényszermegoldásból választottam a háztartást — mondja Fejér Barnabásné, Rózsi néni mátészalkai otthonában. — Fodrász vagyok, de még a háború alatt megszűnt a műhely, ahol dolgoztam. Férjhez mentem, jöttek a gyerekek. Mellettük egy idős nagynénémről is gondoskodnom kellett. Hasonló okból maradt otthon Papp Péterné, akivel Kállósemjénben beszélgettünk. Tízen voltak testvérek, a szülők nem bírták taníttatni a gyerekeiket. Pappné a magáénál könnyebb sorsot akar három csemetéjének. — Nagyon jól jött volna még egy kereset, de nem volt módom dolgozni. A család mellett rám hárult egy nyomorék nagybátyám gondozása is, akivel 13 évig éltünk egy fedél alatt. Közben kétszer is súlyos beteg voltam. A legkisebb fiam: Tibiké nem bírja a napközis kosztot, így hát miatta sem hagyhatom ott a háztartást. Riselt ruha menyasszonynak A kállósemjéni házaspár ragyogó tiszta családi háza tele van szebnél szebb hímzett, riselt kézimunkákkal. Értékes mestermunka valamennyi, a háziasszony ügyességét dicsérik. — Látja, én ezekkel járulok a háztartáshoz. Mi soha nem költünk például ajándékokra. Most egy esküvőre készülünk. A mi meglepetésünk a riselt menyasszonyi ruha, magam készítettem. Ha ismerősnek kézimunkázom — blúzt, gallért, futót — nem pénzt kérek érte, hanem almát, diót, vagy befőzni való gyümölcsöt. Nem jószántából lett „htb.” Tassi Sándorné sem, aki nem is olyan régen még benzinkútkezelő volt. — Édesanyám váratlanul meghalt. Ekkor még falun laktunk édesapámmal, öcsémmel együtt. A férfiak mindennap igényelték a friss főtt ételt, a tiszta ruhát. Valakinek el kellett látni a jószágokat, meg a kertet is. Ki vállalta volna, ha nem én? Szerencsés házaspár Tassiék közben lakást kaptak Nyíregyházán. S alig foglalták el az új fészket, a család is megszaporodott. Április 11-én született a második gyerek: Mónika. Szerencsés a Tassi házaspár, hiszen amíg mindketten dolgoztak, sikerült annyit félretenniük, amiből be tudták rendezni, s gépesítették a lakást, vettek autót is. De rokoni támogatás nélkül ők sem boldogulhatnának. — Apukám télen disznót vágott nekünk, öcsém soha nem jön üres kézzel: babakocsit, pelenkát vett a csöpp lánynak. Még így is meg kell gondolni, mire adok ki pénzt, mert egy keresetből élünk. Fejérék már útjára bocsátották két gyermeküket. Fiúk üzemmérnök, s lányuk is szakmát tanult. Könnyebb helyzetben vannak Pappék is, mióta a nagylány: Icuka dolgozik. Keresetével az otthoniakat segíti. Édesanyja mégis foglalkozik A különböző évkönyvekben, naplókban, feljegyzésekben található éghajlati vonatkozású adatokat Réthly Antal gyűjtötte össze és jelentette meg 1970-ben Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701— 1800-ig címmel. Egy 1787 júliusában kelt feljegyzésben azt olvashatjuk, hogy borzalmas jégzivatar volt Szatmár megye felett. A hihetetlen nagyságú jégdarabok elérték a 4 fontot (2,24 kg) s a legkisebbek is tyúktojás nagyságúak voltak. Az elemi csapások közül nagy károkat okoztak a szárazságok és a forró nyarak. 1781. szeptember 19-én kelt a gondolattal, hogy jó lenne valahol elhelyezkedni, a nyugdíj miatt. S bár „htb.”, mégsem a lakás rabja. Kedvvel végezte el a riselőtanfolya- mot, s már 14 éve tagja az iskolai szülői munkaközösségnek. Tassiné inkább otthonülő: — Az élet nagy ajándéka, hogy itthon lehetek a gyerekekkel. Érettségiztem, s 34 évesen már nem igen vállalkoznék szakmatanulásra. Nem tudom hogy lesz később, de szívesen itthon maradok. Köznapi kompromisszumok — A férfi keresse a kenyeret, az asszony nevelje a gyereket — fogalmazott Fejér Barnabás Mátészalkán. Ez a bölcsesség manapság már idejét múlta, de némi igazság van benne. Hiszen a nők munkába állásával nyert, de veszített is a család. Keveset vannak otthon az asszonyok, s szabad idejük jó részét a ház körüli munkával töltik. így háttérbe szorul a gyerek. Korunk családjaira vár az a feladat, hogy okos kompromisszumokkal összeegyeztessék a gyereknevelést, a munkát, a háztartást. h. zs. feljegyzésében azt olvashatjuk, hogy a tél elmúlta óta Fehérgyarmat vidékén a föld egyszer ha megázott. Nagy környék még ugar, szántás nélküli. Alig termett őszi, tavaszi, s kerti vetemény. A tengeri a nagy szárazságban és forróságban semmivé lett. A répát s káposztát a hernyók annyira lerágták, hogy csak a földben levő torzsájuk maradt meg. 1974 augusztusában Bereg - megyében a nagy szárazság miatt a tavak és mocsara^' helyek megégtek. 1782 júliusában Csenger- ben egy búzával megrakott szekér a nagy hőségben, mert vasalatlanok voltak a tengelyek, az állandó dörzsöléstől majdnem meggyulladt. Régi feljegyzések őrzik az árvizekre és nagy esőzésekre vonatkozó adatokat. 1715-ben külön hangsúlyozták Beren- cze, Berend, Cégény, Dányád, Fülpös-Darócz, Géberjén, Sza- mostelek és Szentmárton községeknél, hogy az árvíz miatt a határt nem .művelhetik. A szamosszegiek a Tisza, Szamos és Kraszna áradásai miatt földjeiket 16 éve nem művelik, s csak gyümölcstenyésztésből élnek. 1710-ben sáskajárás pusztított. Szaniszló Zsigmond Pát- rohán írt naplójában a következőket írja: „Augusztus 29-én Szatmár felől rettenetes sokasága jött a sáskáknak, annyéra, hogy tiszta üdő lévén, az nap fényét elfogta egyenlő sűrűséggel; takarodott 9 órától fogva mintegy 11 órakorig, sőt egész östig mind szállingózott.” A továbbiakban megjegyzi, hogy „Ez holnapban mindenfelé rettentőképpen holt az nép pestisben.” O. Sz. Hunkában a fakitermelők Hamarosan megváltozik a kömörői erdő „képe”. A fehérgyarmati erdészet dolgozói ugyanis hétezer köbméter fát termelnek ki e területről. Ezzel párhuzamosan erdősítenek is. A múlt évben a fehérgyarmati Birhón kitermelt erdőség helyén újfajta technológiai eljárással (tuskózás nélkül) már sor került az erdősítésre. Megyénk múltjából ___. Sáskajárás Szabolcsban
