Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 9. O0OO3Q Levelező­„Szabolcs vezértől napjainkig'* vetélkedő A kisvárdai művelődési központ és a záhonyi művelő­dési ház levelező vetélkedő­sorozatot hirdetett a város és járás ipari üzemeiben dolgozó szocialista brigádok részére. A vetélkedő célja a dolgozók általános, politikai és kultu­rális ismereteinek bővítése, a brigádok kulturális tevékeny­ségének gazdagítása. A ver­senyt öt írásbeli fordulóra hirdették meg. A negyedik forduló után megállapítható, hogy a benevezett brigádok, a városból 27 mintegy 300 fővel, Záhonyból és körzeté­ből 54 brigád közel 400 fővel ma is aktív részese a játék­nak. A vetélkedő anyaga három nagy témát ölel fel: megyénk honismerete, helytörténete — ezen belül Kisvárda és Zá­hony története —, belpoliti­kai, gazdasági élet, a szak- szervezeti mozígalom, s az év nevezetes évfordulói. Az öt forduló után — májusban lesz az utolsó forduló — a legtöbb pontot elért hat brigád (3—3 Záhonyból és Kisvárdárólj jú­nius 13-án a döntőn méri ösz- sze tudását. Film készül megyénkről A NYIRTOUR1ST megbí­zásából a megye több mint ötven vállalatának, intézmé­nyének támogatásával a MA­FILM 8-as propaganda film­stúdiójának forgatócsoportja színes filmet forgat me­gyénkről. A film rendezőjé­től, Kiss Károlytól a követ­kező tájékoztatást kaptuk: — A NYÍRTOURIST meg­rendelésére a megye múltját és jelenét bemutató film ké­szül, színes KODAK-anyagra. A felvételeket a januári te­repszemlét követően, márci­usban kezdtük el. A belső felvételek után a külső felvé­telek november végéig ké­szülnek. — A film sajátságos esz­közeivel próbálunk reális ké­pet adni a megye múltjáról, jelenéről. En úgy fogalmaz­tam meg magamban, hogy Szabolcs vezértől a földosz­tásig, s ezen túl napjainkig. A megye nevezetességei, tör­ténelme, közművelődése, köz­oktatása, egészségügye, ipa­ra, mezőgazdasága — szóval minden, ami ma itt található. — A tervek szerint a for­gatást a megyei művelődési központ átadásával, és az ön­álló színházi társulat ünne­pélyes bemutatójáról készült felvételekkel szeretnénk be­fejezni. A film 1982 első fe­lében készül el, s várhatóan az év második felében kerül bemutatásra. Képünkön: for­gatás a kisvárdai kórházban. Balra a rendező Kiss Ká­roly. (VP.) AZ ÉV KÓRUSA Minősítő hangversenyek % Az amatőr művészeti együttesek nyírbátori járási bemutatóját Szakolyban ren­dezik meg május 10-én, va­sárnap délután 14 órától. Sze­repel a bemutatón a nyír- bélteki népdalkor és citera- zenekar, a nyírbogáti vegyes kórus, a máriapócsi népdal­kor, a balkányi népdalkor és oiterazenekar, valamint hang­szeres és énekes szólisták. Az Éneklő ifjúság elnevezé­sű kórusverseny megyei dísz­előadását a múlt hét végén tartották Vásárosnaményban részvételével. Ekkor adták át a KÓTA által odaítélt, az or­szágos mezőnyt is rangsoroló címeket. Négy nyíregyházi énekkar kapta meg az Év kó­rusa megtisztelő címet: a Vas­vári gimnázium, a Zrínyi gimnázium, a 110. számú szakmunkásképző, illetve a kereskedelmi középfokú isko­la együttese. További négy kórus sikeres szerepléseit is­merték el a dicsérő oklevéllel. E hét végén újabb kórus- hangversenyeket rendeznek megyénkben. Május 9-én, este 7-kor a nyíregyházi 4. számú iskola dísztermében a VMK Ifjú zenebarátok kórusa lép fel a minősítéssel egybekötött önálló koncerten. Minősítő hangverseny színhelye lesz Kisvárda is. Május 10-én dél­után négytől a művelődési központban tartják megyénk élvonalbeli együtteseinek be­együttesek a középiskolai 1'aJRAJZOK. A heten nyílt meg és május 24-ig látható Nyíregyházán, a VMK Lenin téri hírlapolvasójában Máthé András Tájrajzok című fotókiállítása. A debreceni fotóri­porter 1974 óta vesz részt hazai és nemzetközi kiállításokon, Bukarestben ezüstérmet kapott, a- tavalyi országos termé­szetbarát és turista fotókiállításon pedig első díját. A VMK- bemutató után több nyíregyházi üzemben is megtekinthető majd a kiállítás. A képen: részlet a kiállításról. mutatóját. Ezen a koncerten Fehérgyarmat, Kisvárda, Nyírbátor, Vásárosnamény, Mátészalka és Nyíregyháza legnevesebb kórusai lépnek fel, s szerzik meg a színvona­lat mérő minősítő címet. Bemutatkoznak a végzősök Főiskolások kiállítása Évadzáró hangverseny Az Országos Filharmónia bérleti hangversenysorozatá­nak zárókoncertje kivételes csemegét kínál a komoly zene kedvelőinek. A budapesti MÁV szimfonikusokat május 11-én, este 7-kor Nyíregyhá­zán, a 4. számú iskola dísz­termében Oberfrank Géza ve­zényli. Közreműködik Szent­helyi Miklós (hegedű) és Kol­lár Béla (oboa). A műsorban elhangzik Bach: d-moll ket­tősversenye, Sibelius: Hege­dűversenye, Schubert VII. (befejezetlen) szimfóniája, va­lamint R. Strauss: Till Eulen­spiegel vidám csínyei című szimfonikus költeménye. Kedves hagyomány már Nyíregyházán, hogy a tanév végéhez közeledve kiállításon mutatkoznak be a megyeszék-' helyen a tanárképző főiskola végzős rajz szakos hallgatói. Ezúttal harminc tanárjelölt munkáiból válogattak, ke­resztmetszetet adva a leg­újabb törekvésekből, s egy­idejűleg bepillantást engedve a tanárképzés egyik speciális területébe. A szőtt és festett textíliáktól kezdve a különfé­le grafikai és festészeti eljá­rásokon át a kisplasztikáig a legváltozatosabb technikai megoldásokkal, stiláris és for­mai kísérlettel találkozunk a tárlaton, melyet május 17-ig a VMK Lenin téri kiállítóter­mében tekinthetnek meg az érdeklődők. Hegmondja a műszer... Mkalmas-e a pilóta ? Örök érvényű szabály a kiválasztásnál: a jók közül is a legjobbakat. Nos, ez az elv vezérelte a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskola vezeté­sét is, amikor bevezették a repülőgép-vezetők felvételi­jénél a pályaalkalmassági vizsgálatot, hiszen a közel kétszáz jelentkezőből csak minden hetedik pályázót ve­hetik fel. Humánbiológiai laboratórium — A pályaalkalmassági vizsgálat elősegíti az átgon­doltabb és reálisabb kivá­lasztást, feltárja azokat a sze­mélyiségjegyeket és tulaj­donságokat, amelyek a főis­kolai tanulmányra és a sike­res pályakezdésre garantál­ják a jelölteket — mondja Lukácskó Zsolt, a főiskola pályaalkalmassági humán- biológiai laboratóriumának vezetője. — A vizsgálatok egyben kialakítják és meg­adják a tanárok és oktatók számára azt a módszert, amely elősegíti a főiskola ok­tató-nevelő munkáját. A sze­mélyiségvizsgálatok során el­sődleges feladatnak tartjuk feltárni a neurológiai és pszichés károsodásokat, ami már alkalmatlanná teszi a je­löltet a repülésre. Megálla­pítjuk a leendő hallgatók fejlettségét, szellemi és er­kölcsi, jellembeli és fizikai érettségét. Mindezeket írásos és műszeres mérések alap­ján végezzük el. Választ a számítógép Az első időszakban — 1976-tól — a fővárosi, majd a megyei pályaválasztási ta­nácsadó intézet munkatársai végezték a felméréseket. Ta­valy óta á főiskola repülőgép- vezető intézetének munka­társai országos szervekkel — a Közlekedéstudományi Ku­tató Intézettel, az Országos Mozgásbiológiai Intézettel — karöltve készítik a vizsgála­tokat. Ez természetesen ko­moly elméleti és gyakorlati felkészülést is igényel. A fő­iskola pályaalkalmassági la­boratóriuma felkészülten vár­ja a jelentkezőket, hiszen másfél millió forint értékű műszerparkkal rendelkeznek. Az itt végzett mérések ada­tait számítógépbe táplálják, az megadja a legjobb ered­ményt elérők névsorát, s ez alapján javasolják felvételre a jelentkezőket. A gép min­den szubjektivizmust kizár. — Ezeket a vizsgálatokat persze nemcsak a felvételi­kor alkalmazhatjuk — foly­tatja Lukácskó Zsolt. — Első lépésként vizsgáljuk, mennyi­re terhelhetők idegileg és fi­zikailag a jelöltek. Utána már különböző terheléseknek — személytől függően — le­het alávetni a hallgatókat, s mi a mérések alapján igyek­szünk egy optimális fizikai­pszichológiai erőállapotot ki­alakítani a munkába állítás kezdetére. A harmadik sza­kaszban azt vizsgáljuk, hogy a már hajózó személyzet ho­gyan tudja megőrizni, sőt fo­kozni az elért állapotot. Tizedmósodperc A mezőgazdaság ugrásszerű fejlődésével mind több repü­lőgép-vezetőre van szükség. A repülés pedig felelősségtel­jes munka. A kutatást végző szakemberek azt várják ezek­től a felmérésektől, hogy szel­lemileg és fizikailag felké­szültebb fiatalok kerülnek a pályára, akik a legalkalma­sabbak a repülőgép vezetésé­re. Itt nincsen helye a fi­gyelem kihagyásának, a kés­lekedésnek, mert olykor a másodpercek törtrészén mú­lik sok minden. Egy pilótára több milliós értéket bíznak, sokszor emberek élete is függ a vezetőktől, nem beszélve a gazdasági értékekről. S. B. Kis emberkék T öbb nyíregyházi orvos vetette fel: az idei, a mozgássérültek ér­dekében folyó esztendő szép tette lenne Nyíregyházán, ha a figyelem a sérült gyer­mekek felé fordulna. A szó ugyanis többnyire csak fel­nőttekről esik, s alig beszél valaki arról, hogy sok, szü­letése után vagy közben szerencsétlenül járt gyer­mek is él köztünk. Róluk többségükben csak a szülő gondoskodik, néha erején felül, mégis hiányosan. Mert a kisgyermek, aki mozgás- sérült és eléri az óvodás kort, nem részesülhet a szellemet nyitogató nevelés­ben, képzésben. Ezért hát okszerű lenne legalább egy olyan óvodai csoport szer­vezése, ahol a megyéből ezeket a kicsinyeket össze­gyűjtenék. Sajnos, még az egészség­ügyben dolgozók sem mind értik meg: azzal, hogy ez az intézkedés elmarad, szinte termeljük az olyan leendő felnőtteket, akik testi fo­gyatékosságuk mellett le­maradnak sok tudásról, s az évek számával arányo­san szorulnak mind kívü- lebb az élet pályáján. A mozgássérült gyermekek óvodai elhelyezése nem sok pénzt, de annál több em­berséget és figyelmet igé­nyel. Aligha képzelhető el, hogy ennek híjával len­nénk. Az országban már van ar­ra példa, hogy ezt a na- g'yon fontos kérdést megol­dották. Jó lenne felzárkózni melléjük. Oktatásunk és egészségügyünk szép együt­tes tette lenne, ha mielőbb, mint kész tényről adhat­nánk számot arról: megin­dult a kis sérült gyermekek óvodai képzése, (bürget) Tv-kamerával A kék túra útvonalán Másfél millió lépés Magyar- országon címmel 14 részes filmsorozat vetítését kezdi meg május 12-én a tele­vízió. A hetenként jelentke­ző epizódok az országos kék túra útvonalát kísérik végig. A nézők képzeletbeli utazást tehetnek a zempléni hegyek között, megismerkedhetnek a Hernád és a Sajó völgyével, felkapaszkodhatnak a Bükk, Kocsik a pázsiton a Mátra, a Börzsöny csúcsai­ra, sétálhatnak a Cserhát, a Gerecse, a Vértes vadregé­nyes tájain, erdeiben, a nép­szerű Pilisi parkerdőben. A bakonyi túra útvonala Bo- dajktól Zircig, majd onnan Nagyvázsonyig halad, s vé­gigvonul a Balaton-felvidé- ken, valamint Sümegtől az Alpok aljáig. A sorozat záró része az őszt idézi az Alpok Magyarországra átnyúló ré­szein. Kár, hogy nem színes a kép, hatásosabb lenne. A kocsik, a har- sogón zöld fű. A kocsikat drága pénzen vették, nyilván szeretik is őket a tulajdonosaik. Hétköznapokon ezzel járnak dolgozni, szom­bat-vasárnapokon talán ezzel indulnak el kirándulni, ezzel mennek ki a zöldbe. A harsogón zöld fűnek is van tulajdonosa. Több mint a parkoló gépkocsiknak, ugyanis az a fű, a park valamennyiünké. Enyém, tied, övé ... A mienk. És ha a néhány négyzetméternyi pázsit nem is kerül annyiba, mint egy kocsi, még annyiba se, mint egy köze­pes javítási számla, akkor is sajnálom a pázsitot ott Nyíregyházán, a Krúdy gimnázium előtt. Elismerem: néhány száz méteterrel távolabb parkolni, vállalni két-három perces gyalogutat kényelmetlenebb, de hát azt a szegény füvet azért vetették el, hogy az ott legyen, ott tegye szebbé a jár­da szélét. Dolgoztak vele, költöttek rá. Elhiszem, hogy valaki, aki parkolónak használja, nem rombolni akar, de itt és sajnos, szám­talan helyen még azt teszi. A maga kényelmét megveszi azzal, hogy elvesz a másikéból. Kocsik a pázsiton. Erkölcsi kérdés is, de rajtunk múlik, hogy zsebbevágó szabálysértés is legyen. (Bartha—Gaálj A tárgyalóteremből Csoportos garázdaság Nagymértékben fogyasztott sze­szes italt Berki' Tibor 23 éves büntetett előéletű baktalóránt- házi lakos, kényszerelvonó keze­lésen Is volt, de az eredményte­len máradt. Tavaly augusztusban szabadult utóbbi börtönbüntetésé­ből. Berki október 6-án a helyi ét­teremben ivott Berki Győző 21 éves és Nagy Gyula 24 éves he­lyi lakosokkal, s mindhárman it­tasak lettek. Estefelé betért az étterembe há­rom katona. akik társadalmi munkán tartózkodtak a faluban, s ott szoktak étkezni. A három katona éppen vacsorázott, mikor a szomszéd asztaltól Berkiék min­den ok nélkül sértegetni kezdték őket: — Mocskosok, mit kerestek ti itt a faluban? — mondogatták nekik. A katonák vacsora végeztével kifelé indultaik, s mikor a Berki­ék asztalához értek. Berki Győző a leghátsót puszta kézzel két­szer megütötte, majd mind a hár­man dulakodni kezdtek velük. Visszatért az első két katona is, próbálták szétválasztani a dula­kodókat, erre Berkiék őket is megtámadták. Parázs verekedés kezdődött, Berkiék székekkel rontottak a katonáknak, azok de­rékszíjjal védekeztek. Egy nagy ablak betört. Végül a rendőrség megérkezé­se vetett véget a Berkiék kezde­ményezte verekedésnek. A Nyíregyházi Megyei Bíróság csoportosan elkövetett garázda­ság és rongálás miatt vonta fe­lelősségre a támadókat, s ezért Berki Tibort — mint többszörös visszaesőt — egy év börtönre büntette, Berki Győzőt és Nagy Gyulát pedig 5—5 hónap börtön­re. Berki Tibort két évre eltiltot­ta a közügyektől, s alkoholizmu­sa miatt elrendelte kényszer­gyógyítását. Az ítélet jogerős. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents