Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-09 / 107. szám
Ünnepség a Győzelem Napján Tovább... □ irágeső, orgonaíüzér, búcsúcsók. Fénye- sedik a lányok szeme, megbúvik benne a kitörni készülő öröm, meg a visszafojtott könny is. Feszesebbé válik a fiúk tartása, az ünnepre készült öltönyök ráncai kisimulnak. Csak a torkokban marad meg a szorítás, mert indulni kell, tovább, tovább... Ma reggelre ünnepi ruhába öltöztek a középiskolák, szorgos kezek jó korán feldíszítették á tantermeket, a padokat, a folyosókat, a kedves helyeket, ahol négy év telt el, a tanárokkal, az osztálytársakkal, a barátokkal jó- ban-rosszban. Virágpompával fogadta a szárnyra bocsájtó iskola a vén diákot, aki ma elballag a kedves padok közül. Aki már tizennyolc éves, átéli a ma ifjúból felnőtté érő diákok örömét, bánatát, izgalmát. Mert mindez együtt van jelen a ballagás szertartásában. Öröm: kitárul az élet kapuja, a felnőttek csodálatos világa, melyben helye Van a friss, új, alkotó szellemnek, mely várja az újabb és újabb munkáskezeket, mely tovább viszi az elődök álmait, terveit, céljait, és megvalósítja azokat. De bánat is, mert terhekkel nehéz az élet, jönnek az idegőrlő hétköznapok, az olykor robotnak tűnő munka fáradalmai, a családi fészek megteremtésének, a gyermekek felnevelésének gyötrelmes és gyönyörű feladatai. És jönnek az izgalmas választások: a jó vagy a rossz, a hasznos, a praktikus, vagy az emberi között. S valóban akk~:' dől majd el, mi mindenre készített fel a család mellett a jó öreg iskola, mennyi tudást adott, mennyi harcra edzett meg, miféle emberi tartásra adott elegendő energiát? 0 virágfüzérek alatt újabb nemzedék ballag, s megfogadja: öt, tíz, tizenöt év múlva meg még később újra találkoznak, hogy beszámolhassanak egymásnak, hogyan is állták az élet viharait, miféle szelek térítették el őket, vagy hogyan sikerült véghez vinni az eredeti elképzelést. Marsallbot helyett a tarisznyákba pogácsa, fénykép, aprópénz került, s a kis batyut vállára veszi az iskolától búcsúzó diák. Ma a ballagókat köszöntik szerte az országban — megyénkben is több mint kétezer-négyszáz végzős gimnazistát és szakközép- iskolást. Ezekkel a sorokkal is őket üdvözöljük, szép és gazdag „utat” kívánva ... * Baraksó Erzsébet Jármiban átadták a Minisztertanács Vörös Zászlaját Kiváló: az Állami Biztosító megyei igazgatósága Czimbalmos Béla, a TÓT főtitkára átadja a Minisztertanács Vörös Zászlóját Major József tsz-elnöknek. Az V. ötéves terv időszakában végzett eredményes munka elismeréseként a Minisztertanács Vörös Zászlóját kapta a jármi Alkotmány Termelőszövetkezet. Az ünnepi küldöttgyűlést pénteken délután tartották a szövetkezet központjában, amelyen részt vett Czimbalmos Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Pénzes János megyei tanácselnök. A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó termelő- szövetkezet az utóbbi öt évben háromszor nyerte el a kiváló címet. Három község — Jármi, Papos és őr — határában 3300 hektáron gazdálkodik, minden évben jelentősen növelve a termelést. A közös gazdaság fő profilja a gyümölcstermesztés, ahol évente ötezer tonna almát termelnek. Hagyományos és modern körülmények között foglalkoznak a sertés- és juhtenyésztéssel, s az állattenyésztés 53 milliós termelésében az export 12,5 millióval részesedik. Az utóbbi öt évben a termelés kétszeresére nőtt a szövetkezetben. Az 1975-ös 78 millióval szemben tavaly 164 millió forint árbevételt értek el. A jövőt alapozzák meg a rekonstrukciókkal. Száz hektáron téli almát, 35 hektáron meggyet telepítettek, 120 hektár az új erdőtelepítés, míg 200 hektáron intenzív gyep- gazdálkodást folytatnak. A kertészetben megoldották a paradicsomszüret teljes gépesítését. Az eredmények elérésében nagy része van a tsz 13 szocialista brigádjának. A tagok tavaly félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a gyermekintézmények javára. Az ünnepi küldöttgyűlésen a Minisztertanács nevében Czimbalmos Béla köszöntötte a résztvevőket. A szövetkezet a legnagyobb állami kitüntetések egyikének jutott a birtokába — mondta. — Az ország 1500 mezőgazdasági üzeme közül összesen 14 kapott ilyen magas elismerést. Szabolcs- Szatmár megyében nagyon nehéz természeti, földrajzi és közgazdasági körülmények között kellett azokat a feltételeket megteremteni, amelyek a magyar mezőgazdaságot sok szempontból a világ élvonalába emelik. Ez a ki(Folytatás a 4. oldalon) A béke és barátság hónapja megyei rendezvénysorozatának nyitó eseményére, a Győzelem Napja alkalmából megrendezett hagyományos megyei ünnepségre került sor május 8-án, pénteken Kisvárdán. A rendezvényre szovjet testvérmegyénkből, Ukrajna Kárpátontúli területéről politikai delegáció érkezett, amelyet M. M. Szeme- nyuk, az Ukrán Kommunista Párt területi bizottságának titkára vezetett. A Szabolcs megyei politikai delegáció vezetője Ekler György, a megyei, pártbizottság titkára volt. Szovjet .vendégeinket a déli órákban ünnepélyesen fogadták Záhonyban. Ezt követően Kisvárdán megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet a megye, a város, a járás párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői, a fegyveres testületek és az MSZBT-tagcsoportok, valamint a szovjet delegáció tagjai. Délután a művelődési központban megrendezett nagygyűlésen a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Szeifert Gyula, a megyei népfrontbizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük Kraszarm Ivanovics Ivanovot, a Szovjetunió debreceni főkonzulját. Cservényük László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a nyíregyházi tanárképző főiskola főigazgatója ünnepi beszédében a többi között hangsúlyozta: — Nagy örömünkre szolgál, hogy szép hagyományainkat folytatva ismét együtt emlékezhetünk szovjet testvérmegyénk képviselőivel a béke első napjára, a nagy győzelem hőseire, együtt erősíthetjük meg elhatározásunA nagygyűlés résztvevői. kát, hogy híven a hősök emlékéhez, minden tőlünk telhetőt megteszünk a szocialista építőmunka békés feltételeinek biztosításáért, a nemzetközi feszültség csökkentéséért, az országok és népek közti bizalom erősítéséért. — Vannak, akik az eseményeket csak a történelem- könyvek lapjairól ismerik, hiszen harminchat év nemze- déknyi idő. Vannak, akik gyermekként, ifjúként élték át a háború borzalmait, félve bújva anyjukhoz, távol lévő édesapjuk után várva értetlenül nézték mindazt, ami körülöttük zajlik. Az idősebbek pedig személyes élményként, harcba kényszerített katonaként, vagy úgy élték át a világháborút, mint gyermekük, férjük életéért aggódó asz- szonyok, kedvesüket visszaváró lányok. — A tények azonban mindannyiunk számára megdöbbentőek: a II. világháború 50 millió áldozatot követelt. Harminckétmillió katona esett el a frontokon, tizennyolcmillió ember pedig a bambázásoknak, a koncentrációs táboroknak, a szülőföldjén, hazáján átvonuló hadműveleteknek lett az áldozata. E háború öt évig, nyolc hónapig és hét napig tartott. — Ha arra gondolunk, hogy napjainkban ennyi idő alatt mennyit változik a világ, hogy egy ötéves terv alatt a szocialista országokban mennyi új gyár, új lakótelep és hatalmas, az emberek javát szolgáló létesítmény épül fel, azt is érzékelni tudjuk, hogy a szenvedés, a drága emberi élet pusztulása mellett az emberiség általános fejlődését is mennyire megállították ezek az évek. -A harc azonban nem volt hiábavaló. Ez a győzelem védelmezte meg a megtámadott Szovjetunió népeit, hozta meg a szabadságot sok ország, köztük a mi hazánk lakosságának is, adta meg számunkra az emberi méltóságot, a néphatalom megteremtésének lehetőségét. — A felszabadult élet hajnalára visszagondolva kegyelettel, őszinte tisztelettel, mély hálával hajthatjuk meg fejünket a húszmillió szovjet ember emléke előtt. Az elesett szovjet katonák vére a mi hazánk földjét is áztatta, megalapozva és megpecsételve ezzel azt a mély, megbonthatatlan ' barátságot, amely népünk között harminchat évvel ezelőtt létrejött, s amely azóta csak szilárdabb, egységesebb lett. — Harminchat év alatt a Szovjetunió hatalmas gazdasági és katonai erővel, óriási politikai és erkölcsi tekintély- lyel bíró ország lett, amelyre mindenkor bizton számíthatnak a haladásukért, a nemzeti függetlenségért, a békéért küzdő népek. A szocializmus, amely futótűzként terjedt tovább Európa egy jelentős részén, erőt adott azoknak a népeknek is, amelyek más földrészeken folytatták küzdelmüket az elnyomás ellen. — A népek haladásának útja azonban a második világháború befejezése után sem volt zökkenőmentes, az enyhülés útjába ma is hatalmas erők tornyosulnak. A világ békéjére növekvő veszélyt jelentenek a katonai erőegyensúly megbontására irányuló imperialista törekvések. Ilyen viszonyok közepette különös jelentősége van a Szovjetunió és a szocialista országok együttes állásfog(Folytatás a 4. oldalon) Centenáriumi ünnepség Nyíregyházán Elismerés ötvenezer vöröslceresztes aktívának A Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége május 8- án Nyíregyházán rendezte meg centenáriumi ünnepségét. Az eseményen részt vett Szűcs Imre, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Magyar János, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Pin- czés László, a Magyar Vörös- kereszt országos végrehajtó bizottságának tagja. Ünnepi beszédet mondott dr. Márton Mihály, a Vörös- kereszt megyei vezetőségének elnöke. Méltatta az alapítók munkáját, elmondta, hogy a rövid idő alatt világméretűvé vált tömegmozgalomnak nagy próbákat kellett kiállni. Különösen a két világháború alatt volt sok munkájuk a vöröskereszteseknek. De békeidőben is enyhítettek a rászorulók fájdalmán, csillapították a katasztrófa sújtotta területek lakóinak éhségét. A vietnami és a kambodzsai nép megsegítésére például hazánk és megyénk lakói is összefogtak. A Magyar Vöröskereszt jól illeszkedik bele a nemzetközi mozgalom tevékenységébe. A centenáriumi ünnepség résztvevői. (G. B.) Bő negyedszázada fejlődött mozgalommá a térítés nélküli véradás. Szabolcs-Szatmár megyében az úgynevezett spontán igények kielégítésére 31 készenléti véradóbrigádot hoztak létre. Megyénkben elkészült a donorok alapszervezeti szintű nyilvántartása. A véradás térítésmentes, de a véradók erkölcsi elismerésére kellő gondot fordítanak a megye illetékesei. A Tiszta udvar, rendes ház mozgalmat is a Vöröskereszt indította útjára. Ez a mozgalom alapját képezte a később kibontakozó környezetvédelmi akcióknak. A Hazafias Népfronttal közösen megyénkben is eredményesek a szinte évente meghirdetett tisztasági akciók. Egy ilyen akciónak köszönhető, hogy tisztábbak, rendezettebbek lettek a tsz- majorok. A megyei vezetőség elnöke beszéde további részében méltatta a tömegszervezet sokrétű munkáját. Hangsúlyozta, hogy a tanácsok és a tömegszervezetek minden segítséget megadnak az eredményes munkához. Végül a vezetőség nevében megköszönte megyénk csaknem ötvenezer vöröskeresztes aktívájának áldozatkész munkáját. Az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került. Centenáriumi Emlékérmet kapott Berek Lajos, Dakó József, dr. Magyar János, Papp Kerekes Istvánná, Perecsényi Jenőné és Pénzes József. A Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Batári Kálmánná, Biró Miklós, dr. Nagyné Deme Lívia és Szabó Ferenc. n béke- és barátsági hénap nyitánya megyénkben XXXVIII. évfolyam, 107. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1981. május 9., szombat