Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-08 / 106. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 8. Kétszeres túljelentkezés a felsőoktatási intézményekbe Több mint 33 ezer fiatal jelentkezett a június 24-én kezdőcjő egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákra. Akárcsak tavaly, kétszer annyian szeretnék megkezdeni tanulmányaikat a felsőoktatási intézményekben, mint amennyien a nappali tagozaton az első évfolyamon tanulhatnak. A Tudományszervezési és Informatikai Intézetben elkészült statisztika szerint a tudományegyetemeken több mint 230 százalékos a jelentkezés. Változatlanul legnépszerűbbek a bölcsészettudományi szakok. Ezekre az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például ezernél is többen, ötször annyian kérték felvételüket, mint amennyit felvehetnek. Csaknem ekkora az érdeklődés a jogi karok iránt: Budapesten 600-nál többen pályáznak a 180 helyre, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szervezett állam- és jogtudományi intézetben pedig több mint 330- an a 120 helyre. A természet- tudományi karokon viszont csak a fővárosban nagy a különbség a felvételizők és a helyek száma között. Az orvostudományi egyetemeken 2700-an készülnek a felvételi vizsgára, hat százalékkal kevesebben, mint ahá- nyan tavaly felvételiztek, de így is több mint kétszáz százalékos a jelentkezés Budapesten, csakúgy, mint Debrecenben, Pécsett. A mezőgazdasági egyetemekre és főiskolákra csaknem ugyanannyi fiatal irányult, mint tavaly. A műszaki egyetemeken viszont tovább csökkent a jelentkezők száma: tavaly-2900 volt, az idén 2800. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre például kevesebben kérték felvételüket, mint amennyi hallgató az első évfolyamokon tanulhat. A műszaki főiskolákon viszont többen felvételiznek a felvehetőknél. Kivétel a nehézipari műszaki egyetem dunaújvárosi kohó- és fémipari főiskolai kara, ahol csak 147-en pályáznak 190 helyre. A pedagógusképző főiskolákon szintén népes a pályázók mezőnye, s ketten versenyeznek egy helyért. A tanár- és az óvónőképzőkbe kevesebben jelentkeztek, mint amennyien tavaly felvételiztek. A művészeti főiskolákra csaknem 2500-an nyújtották be kérelmüket, több mint hatszor annyian, mint ameny- nyi elsőévest várnak. A statisztikából kitűnik az is, hogy a felvételizők 55,8 százaléka nő. Ez a szám 2,5 százalékkal magasabb a tavalyinál. Tévedett a brigád A VSZM kisvárdki 3. számú gyárában 147 dolgozó adott vért... Akció műtét előtt Országos ünnepségre indulunk megyénk vörös'kereszte- seinek képviselőivel. Sokféle beosztású, segítőkész ember ül a különibuszon, de bemutatkozásra alig van szükség. A fehérgyarmati fiatalember ismeri a 'kisvárdai főorvost, a nagykállói szemüveges asz- szony barátnőként üdvözli a tiszavasvári fiatalasszonyt. Társadalmi munkájuk már nemegyszer összehozta őket. Hatvanban állunk meg rövid pihenőre, ahol a Vöröskereszt városi titkárának vendégei vagyunk. Mily kicsi a világ, mondogatjuk, amikor kiderül, hogy a titkárt többen ismerik, csupán azért, mert Mátészalkára nősült és a nagy fia a nyíregyházi tanárképző főiskolán tanul. Ünnepélyes a Cíend„ amikor Budapestén az építők szakszervezetének kongresz- szusi termében elfoglalja helyét az elnökség, amelynek tagjai között láthatjuk Tömő Lajosnét, a Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet Vöröskereszt-vezetőségének titkárát. (A szövetkezetben ő alapította meg az alapszervezetet.) Mögötte ül egy népviseletbe öltözött palóc asszony, előtte egy honvéd ezredes. Talán ez a külsőség is fémjelzi a vöröskeresztes munka sokrétűségét. A teremben nagy betűkkel írták ki a jelszót: „Emberséggel a békéért". Az elnöki beszámoló így fogalmazza meg a Vöröskereszt helyét és szerepét: „Minden megkülönböztetés nélküli, segíteni akaráson alapuló tömegszervezet”. Csupán még egy idézet a beszámolóból: „Kevesen tudják, hogy 1925-ben az ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére ünnepelték meg először az anyák napját”. Színfoltja az ünnepségnek, hogy kisdobosok és úttörők köszöntik a jelenlévőket. Az ünnepség után az előcsarnokban a színes levelezőlapokkal és az alkalmi bélyegzéssel foglalatoskodunk. Szerencsénk van, mert megáll köztünk J. A. Adefarasin, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának elnöke és Sir Evelyn Shuckburgh, a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizottságának elnöke. Autogramot kérünk tőlük, természetesen a levelezőlapokra és a jubileumi emléklapokra. Kovács Ferencné, a tiszavasvári vegyészeti gyár technikusa az egyik dedikált levelezőlapot mindjárt megcímzi és feladja munkahelyi kollektívájának. Hazafelé a buszon sok mindenről beszélgetünk. Szűcs Imréné, a Nyírségi Nyomda Vöröskereszt-vezetőségének titkára lehangolva mondja, hogy az egyik betűszedő nő a közelmúltban beteg lett, a fővárosi kórházban megoperálnák, de húsz liter vér kellene hozzá. Igen ám, de AB RH negatív. S ilyen vére kevés embernek van. A nyíregyházi nyomdászok közül hárman tudnak (és akarnak) ilyen vért adni. Ez egy liter. Szücsné még tizenkilenc liter vért gyűjt megyénkben a vöröskeresztesek segítségével. Ha a gyűjtés sikerrel jár (biztosra lehet venni), a nyomda gépkocsija a fővárosba viszi az életmentő vért és megműt- hetik a munkásnőt. Baracsi László, a Vöröskereszt Nyírbátori városi-járási Vezetőségének titkára azt mondja, nemrég Penészleken alkoholmentes napot rendeztek, sikerrel. Ám elszomorí- tóan növekszik a járásban azoknak a nőknek a száma, akik az alkoholban keresnek valamiféle megnyugvást. Dr. Hagymási József, mátészalkai városi-járási főorvos kapcsolódik a beszélgetésbe, akitől megtudjuk: náluk is vannak hasonló gondok. Más tapasztalatok a kollektívák felelősségét hangsúlyozzák: a járásban az egyik alkoholistát hivatalos úton beutalták gyógykezelésre. A beutalt brigádtársai tiltakoztak ez ellen. De később, ha nehezen is, belátták, hogy a klkényszerített gyógykezelés közvetve nekik is hasznukra válik. E rövid epizódok csupán „ízelítőt” adtak a Vöröskereszt közhasznú és szerteágazó munkájából. Nábrádi Lajos Elmaradt a roham a TÜZÉP-en Sok áru, bő választék A TÜZÉP dolgozói eddig hiába várták az építők és építtetők — már megszokott — tavaszi rohamát. — Pedig most mind meny- nyiségben, mind választékban olyan bő az anyagkínálatünk, amilyen talán még soha nem volt — tájékoztat Marti- novszky István áruforgalmi osztályvezető. Különös gonddal készültünk fel az építőanyag-igények kielégítésére. De ez ideig a kereslet a vártnál jóval szerényebb, s hovatovább például cementtárolási gondjaink vannak. — Az áruforgalom csökkent — folytatja Szilágyi Zoltán főosztályvezető —, de |elinda, a szervezési osztály gépírónője — félhivatalosan az osztályvezető titkárnője — ki sem látszott a halom papírhegy mögül. Másolni valót adott a főnök és a lelkére kötötte, nagyon igyekezzen. — Látják, hogy nem érek rá ... — hárította el az osztály munkatársait, akik diktálni szerettek volna a gépírónőnek, vagy másolni való jelentést, minősítést, levélfogalmazványt hoztak. íratlan törvény az osztályon, amikor a főnök ad munkát a gépírónőnek, a többiek nem zavarhatják Melindát. Érthető is ez az elsőbbség, mégis az osztályvezető papírmunkája a fontosabb. Határidős jelentéseket, meghívókat, felszólalásokat és egyéb halaszthatatlan ügyeket kell legépelni... Melinda , azonban mostanában egyre több olyan másolni valót kap a főnökétől, amit ugyan igyekszik érő idejében éppen megkérik. De a főnök nem kérte meg, hanem rideg hangon utasította, ezt le kell írni, minden mást tegyen félre... Melinda gépel pontosan írni, de nem ért. Ismeretlen, más természetű szöveg ... Ez a mostani is ilyen. — Halad, halad? — nyitott be sűrűn a főnök és szemrehányóan nézte, hogy Melinda éppen egy cigarettát kotor elő és rágyújt. Kifelé menet megjegyezte: — Fontos, sürgős ... A gépírónő másoknak is ír az osztályon különféle szövegeket, olykor kérvényeket, fellebezést, amire rá— Végül is, a munkaidőm alatt mindegy -mit írok — morfondírozott félhangosan a gépírónő, amikor az osztály egyik benfen- tese benyitott. Melinda alig vette észre és kopogott tovább az öreg írógépen. Akkor hagyta abba, amikor a háta mögött megszólalt a másik: — De hisz, ezek egyetemi tételek! Melinda egy pillanatra felnézett, mint akinek hirtelen világosság gyűlt az agyában. Aztán unottan tovább kopogott a gépén és közben magában ezt mondta: — Nem elég, hogy a fia egyetemi tételeit íratja velem a főnök, még hülyének is néz. Azt hiszi, nem jövök rá, hogy mit írok... A belső monológot a főnök hangja szakította meg: — Látom, hogy zavarják. Tegye ki az ajtóra a szokásos táblát... Melinda kifejezéstelen szemmel nézett a főnökre. Felállt, hogy előkeresse a „Ne zavarj” táblát, s mintha csak e percen jutott volna eszébe, megkérdezte: — Mikor lesznek az egyetemi vizsgák, osztályvezető kartárs? Soha ilyen gyorsan nem csukódott még az ajtó. Melinda végre egyedül maradt. A tételekkel... P. G. egyes cikkekből, például falazóanyagokból — tömör égetett (kis méretű) agyagtéglából, B 29-es, B 30-as kézi falazóblokkokból, tufábeton kézi falazóelemekből — a korábbiakhoz képest sokkal többet vásárolnak. Újabban pedig a gázszilikát termékeket kapkodják, ami ezen anyag kitűnő hőszigetelő képességének tulajdonítható. Sajnos hiánycikk a kályha- csempe, ami azért is kínos, mert helyesen (!) egyre többen fűtenek, s fűtenének szilárd tüzelőanyaggal. A kály- hacsempe-ellátástoan gyors javulást nem ígérhetnek. A többi építőanyag bő választéka és mennyisége — nyilván a gyártók és szállítók teljesítőképességétől függően — várhatóan tartós lesz. A TÜZÉP — amennyire teheti — igyekszik csökkenteni az építőipari beruházások kivitelezési költségeit. Ennek része például a Kavicsbánya Vállalat nyékládházi üzemével, a Volán 5. számú Vállalattal és a SZÁÉV-vel kötött együttműködési megállapodás, amelynek lényege: a TÜZÉP közút helyett vasúton szállíttatja megyénkbe a kavicsot és Nyíregyházán, Mátészalkán, s később talán másutt is nagy mennyiségűt tárol. Bevált, de a szakemberek még több előnyt várnak a Síp utcai mintaterem, valamint megrendelőiroda működésétől. Ugyanis a lakosság egy részénél a megszokottság, a régi beidegződés nagy úr. Még mindig sokan mennek ki, s bóklásznak a telepeken, holott, ha a Síp utcai mintateremben kiválasztják a kívánt árut, s közlik miből mennyit és mikor kérik szállítani, a vállalat mindent elintéz. A Nyíregyházán már részben gyakorlattá vált házhoz szállítási szolgáltatást megyénk más városaiban is bevezetik. (cselényi) Üzemi lapokban olvastuk PülAMIGAZDASAÖ Gazdag programot fogadott el a gazdaság KlSZ-alapszer- vezete az 1981-es mozgalmi évre — közli a lap legfrissebb száma. Ebből idézünk néhány vállalást. Ebben a mozgalmi évben a fiatalok KlSZ-véd- nökséget vállalnak az ordasi baromfi- és a központi szarvasmarhatelep fölött. Iskolai udvari^játékok és sporteszközök készítését, a gazdaság lakótelepén játszótér építését vállalják társadalmi munkában. Háziipari és képzőművészeti kiállításokat szerveznek, művész-közönség találkozóval egybekötve. Sakk, asztalitenisz és kispályás sportágakban házi- és községi bajnokságokat rendeznek ÉPÍTŐK A vuqalas építkezéseknél a szociális ellátottság javítására elkészült a dominó elven működő felvonulási épület prototípusa. Segítségével lehetővé válik, hogy az építkezési létszámtól függően rugalmasan biztosítsák a felvonuláshoz szükséges lakóépületeket. A vállalat Tünde utcai telepén a meglévő hagyományos lefejtőrendszer helyett félautomata által vezérelt rendszerrel végzik a cement vagonból törénő lefejtését. Ezzel az eljárással a betonüzem a biztonságosabb lefejtés mellett éves szinten kb. 200 gépmunkaórát tud megtakarítani, és ki tudja küszöbölni az esetenként előforduló vagonállást — adja hírül az üzemi lap áprilisi száma. Az üzemi lap legutóbbi számában a szakszervezeti bizalmi beszámolók tapasztalatairól olvashatunk egy terjedelmes írást. Pontosabban: azt tudjuk meg, milyennek értékelik a vállalat dolgozói a bizalmiak munkáját. „A bizalmiak jelentős szerepet töltenek be az anyagi érdekeltség és ösztönzés, a munka szerinti elosztás megvalósításában. Gondoskodnak a bérek és keresetek megfelelő differenciálásáról, amely ez évben a bérfejlesztésnél is jól érvényesült.” A márki Kossuth Tsz tiborszállasi csirkekeltetö üzemében 12 tízezres keltetőgép dolgozik. (Elek Emil felvétele) r Életveszélyes rúgás Indíték: az alkohol Tizenhat éve kötött házasságot Greksza Mihály 36 éves nyíregyházi fűtő a feleségével, Dániel Erzsébettel, de ez a házasság mintegy három éve megromlott, mert a felesége rászokott az italra, olykor leittasodik, s a konyhapénzt is pálinkára költi. Tulajdonképpen Greksza sem vetette meg az itókát, munkája leteltével nemegyszer bekapott, s ha ittas lett, a feleségének a szomszédok adtak menedéket. Tavaly a feleség már annyira ivott, hogy Greksza nem adta haza neki a fizetését. December 12- én a feleség éjszakai műszakból érkezett haza, s hozott magával két deci barackpálinkát. Kortyolt a pálinkából és lefeküdt aludni. Greksza daráltatni volt, s közben bort ivott. Délután érkezett haza, s üzent a gyerekkel az asz- szonynak, hogy segítsen leszedni a kerékpárról darát. A gyerekek mondták, hogy az anyjuk alszik. Greksza felköltötte feleségét, látta, hogy erősen ittas, hiszen dülöngélt. Greksza erre idegességében többször pofon vágta az asszonyt, majd amikor az elvágódott, hasba rúgta. Az asszony a padlón elaludt. Éjszaka az asszony fájdalmakra panaszkodott, s reggelizés közben Greksza megkérdezte tőle. hogy hívjon-e orvost. A feleség azt válaszolta, hogy csak a feje fáj. Délelőtt azonban az asszony arra kérte a szomszédasszonyát, hogy értesítse az orvost. Kórházba szállították, mert a rúgás élet- veszélyes belső sérüléseket okozott, s csak a gondos orvosi kezelésnek köszönhető, hogy a családi dráma nem tragédiával végződött, hanem az asszony felgyógyulásával. Grekszáné a bíróság előtt nem kívánt a férjére terhelő vallomást tenni, sőt kijelentette: kibékültek és az ügyben ő is hibás. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsának álláspontja szerint ilyen súlyos sérülés okozása nem egyszerű családi ügy, ezért Grekszát egy év és két hónap börtönre büntette, egy évre eltiltotta a közügyektől, s alkoholizmusa miatt pedig elrendelte kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. <k. i.> Az Esze Tamas Vadasztar- saság az elmúlt évben 597 fácánt, 11 őzt, 8 vaddisznót értékesített — olvastuk az üzemi lap áprilisi számában. Eredményes volt a dúvadirtás is. 32 róka, 109 kóbor kutya, 105 kóbor macska, 830 szürkevarjú, 826 szarka, negyven- három szajkó került puskavégre. Dúvadállományuk gazdag, köztük sok ezer forintot érő védett madarak, állatok is találhatók. A Dédai és Téb erdőben két kerecsensólyompár fészkelőhelyéről tudnak, de van 15 fészekalja holló, 8 vadmacska és 3 pár galambászhéja is.