Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1981. május 31. o Milliói: Egy mondat a gyermekekről , de akár négy mondatot is érdemelnének, mert négy gyermekem van, tételesen: Miklós, Balázs, Ádám és Bence, külön-külön mesélhetnék róluk, egymásnak akár, vagy akárkinek, s mégsem mesélek, mert gyereket magának csinál az ember, társadalmilag ez a legbonyolultabban szabályozható egyéni, családi, közösségi tett, lám, hiába sújt saját anyagi helyzetem, én már maradok őbennük boldog, mert elmúlhatnak a verseim, a mondataim, rámomolhat barlangom, lakásom, de ők nem múlhatnak el, nem egyezem bele, miattuk nem vívok fegyveres békeharcot, miattuk lesem a TV-HÁBORÜT, s az árakat, miattuk kérdezem vándorutamból föltekintve: hová menetelnek négy fiaim, s hová juthatnak el egyáltalán, s velem vagy nélkülem — én ezt a világot akartam s ha rájuk mégis ezt hagyom, így, változatlanul, négy szempár vádol, kenyeret kér, szeretetet esd, szabadságot követel, önfegyelmet remél e négy gyermeki szempár, mit feleljek, hogy megtettem mindent? hogy miattuk nem tettem semmit? ez itt a kérdés, BARÁTAIM! ftew tomtftrunr- ú 4* fataímtzéam v& flöxnmr- fce vyt. rv*tnmiá ctrtá fauC vfyt c&amtf. ZS tt itt fublllfOWfUU?' AftJtU* Itpiftlftfe Ac Á&mtettorf ttfa 44 zyUc ftmivitor ana imnmt ttumff Uu*ta?S& kp mmamat* Anonymus és a Nyír Nagyon kicsi lehet azoknak a száma — ha ugyan vannak —, akik végigmentek az Érpatak mentén egész hosszában. De azok száma se nagy, akik egyáltalán ismerik futását, hogy melyik úton, hol találkoznak vele. Valaha pedig az életet jelentette a partján sorakozó falvak füzérének. A meredek partokon ereszkedtek le korsóval a lányok, vizet adott a jószágnak, otthont a vadmadarak- , nak, halával táplálta az embert, s őrölte számára a mindennapi kenyérnek valót. Vadvirágos partjain ma kedves kis zugok húzódnak meg, felfedezésre váró kis mikrotájak, hol az ember minden baját elfelejtheti. Hajdúhadháztól keletre a Pálinkás dűlő fölötti rétről indul a mai VIII. számú főfolyás, a régi patak megfegyelmezett utóda. Bököny, Geszteréd mellett elhaladva Kis- micskénél átfolyik egy régi tórendszer maradványán, hogy aztán a régi és új 4-es számú út között beérkezzen a városba. Hímesnél átbúvik a kisvasút, majd a nyírszöllősi út hídja alatt. Kótaj keleti szélén látni ismét, s kevéssel azután beomlik a Lónyai-csatornába. Ügy látszik azonban, hogy a csatorna innentől kezdve az Ér medrét követi, legalábbis a Rétköz széléig. Az Övencsellő feletti torkolati szakasznak már semmi köze Nyíregyháza „folyótjához. A későbbiek megértéséhez azonban még egy dolgot kell megfigyelnünk. Az Érpatak a tőle pár kilométerrel nyugatra haladó IX. sz. főfolyás vizét magába véve innét az utolsó folyóvíz a Tiszáig. A kettő között ma is ritka a településhálózat, s a középkorban méginkább az volt „De Nyr” — Anonymus Gesta Hungarorum című, 1200 körül írt művének 22. fejezete a fenti címet viseli. (Címképünkön.) Olvasása annyiban csalódást okoz, hogy tulajdonképpen semmit se mond, már az első két sorban el is intézi, amire a címben utalna: „Tétény pedig, meg a fia, Horka, a nyíri részeken átlovagolva, nagyszámú népet hódítottak meg a Nyír erdeitől egészen az Omsó-érig.” Még az sem világos ebben a passzusban, hogy tulajdonképpen mit is értsünk a „nyíri részek”, „Nyír erdei” kifejezések alatt. Ugyanez áll a másutt előforduló „nyíri határ” és maga „Nyír” alatt Mindenesetre az eddigi magyarázat, hogy tulajdonképpen Nyír egy nagy erdőségnek a neve, nem kielégítő. Biztos azonban, hogy valami földrajzi egység. Értelmének megfejtéséhez a címben szereplő „Nyír” szó látszik a legegyszerűbb kiindulásnak. Nem lehet vitás, hogy itt egy területről van szó, a Nyírség értelmében használatos, ahogy a XVII. sz-ban Gyöngyösinél, vagy ahogy a borsodiak ma is mondják, pl. a „nyíri vonat”-ról beszélve. A „nyíri részek” jelentése látszatra nem okoz problémát. Valójában mégis meglepő, hogy a gesztaíró a „partes” (részek) szót mindig településeknél használja (kivéve a me- szesi kaput). Ez pedig azt jelenti, hogy ez esetben egy helységnek a neve, éspedig az 1215-ben a Váradi Regestrumban is említett Nyír falunak a neve. Vagyis a nyíri részek említésekor a régi Nyíregyháza környékéről van szó. Ami a „nyíri határt” és a „Nyír erdeit” illeti, ezek értelmét magából a szövegből hámozhatjuk ki. Első esetben arról van szó, hogy Mén-Marót engedje át a „Szamos folyótól a nyíri határig és a meszesi kapuig terjedő földet”. A második esetben pedig — a már idézett részben — Tétényék a „Nyír erdeitől az Omsó-érig” terjedő területet hódították meg. Tekintve, hogy a szabolcsi földvártól indultak el, a szóbanforgó terület megszerzésének a kiindulópontja Szabolcstól számít Ez esetben pedig a nyíri határ tulajdonképpen a Tisza határvonalát jelzi, az a Nyír határa. Ez alkalommal tehát a szó ismét bővebb értelmében, a Nyírség jelentésben jön elő. Nem mondható azonban ugyanez a Nyír erdejével kapcsolatban. A II. József-féle térkép a Rakamaz—Balsa vonaltól délre hatalmas összefüggő erdőséget jelez. Azt is tudjuk, hogy az Árpád-korban a Nyírség nagy részét őshonos erdők borították. Felmerül az a gyanú, hogy a Nyír erdeje vajon nem annak a hatalmas erdőnek a neve, amely a Tisza és az Érpatak közti, nagyjából a Horto- bágyig lakatlan terület borította? A Nyír nem annak a vízfolyásnak lenne a neve, amely az egyik oldalról határolta ezt az erdőt? Ez a sejtés a Gesta 21. fejezetének egy részletében megerősödik: „Akkor Tas az urának, Árpád vezérnek meghódolt nép kérésére a Nyír és Tisza között vásárt rendelt. Ennek a vásárhelynek a maga nevét adta, úgyhogy mindmostanáig Tas vásárának hívják.” Ennek a földrajzi meghatározásnak csak akkor van értelme, ha azt a területet, amelynek Nyírtass a központja, a Tisza és egy másik folyó, vagyis a Nyír határolja. Térképen ellenőrizhetjük, hogy az egykori Tasvására valóban a Tisza és az Érpatak vonalától csaknem azonos távolságra van. Még egy oldalról kap fényt az Érpatak és a Nyír azonossági problémája, nem ritka ugyanis helységeknél az a névadás, amikor egy patak ad nevet a mellette fekvő településnek. Maga Anonymus a következő példákkal szolgál, melyek mindegyike egy-egy folyó és a mellette fekvő településnek a neve: Bodrog (Bács megye), Csesztreg, Eger, Hangod, Nyárád, Nyitra, Ostoros, Tolcsva, Tormos (Nyitra megye), Túr (Szolnok megye), Verőce (Nógrád). Néhány példát Szabolcsból is hozzá lehet fűzni. A Nagykálló mellett elfolyó patak neve még a XVII. században, mint ezt egy holland krónika említi, ugyancsak Kalló volt. A Beszterec mellett elfolyó Tisza-ág neve Sebesdek volt, ami a szláv név szó szerinti visszaadása. Ma a pataknak tulajdonképpen neve sincs, csak egy köznév, a neve elveszett, kiment a használatból, azonban nem kevesebbről van szó, mint hogy bizonyosnak látszik, eredetileg a Nyír a vízfolyás neve volt. A Nyír patak adott nevet a mellette lévő Nyír nevű falunak, s így tehát Nyíregyházának is. Később, talán a több hasonló mocsaras tórendszereket alkotó vízfolyásokkal való összetéveszthetőség, talán a sok nyírfaerdő miatt jelentésbővülés történt a Nyírség értelmében. Ez a folyamat pedig nagyjából Anonymus idejében mehetett végbe, a szót ezért használja többféle értelemben, és ezért nem voltak nyíri utalásai egyértelműen világosak. Koroknay Gyula Kutatóműhelyek — A megyei könyvtár Könyv a világ bármely pandáról Gunyorosan grafomániának nevezik azt, amit a tudományos kutatók publikálási kényszernek éreznek. A „tudományos hírnévhez” legalább évi négy megjelenés kell folyóiratokban, könyvekben, mert különben a szakma „veszteséglistájára” kerül az illető. így a tudományos publikációk özöne jelenik meg a világon, amiben eligazodni szinte már lehetetlen. A könyvtár — számos dokumentum tárháza — könnyen áttekintethetetlen könyvraktárrá válik. Hogy ez ne így legyen, abban óriási a könyvtárosok felelőssége. Hiszen csak jó fel- készültséggel lehetnek partnerei az olvasóknak, a kutatóknak, az érdeklődőkhöz a közbenjárásukkal juthatnak el a mindennapi munkához, a tájékozódáshoz, tanuláshoz és szórakozáshoz nélkülözhetetlen információk. S csak a könyvtárban dolgozók jó munkájával válhat a bibliotéka a tudományos munka otthonává. A tudományos könyvtár cím megszerzésére tett első sikertelen próbálkozás nem törte le a munkakedvet a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban. Ellenkezőleg, további kitartásra — a könyvtárosi szakképzettség emelésére, a módszertani munka színvonalasabbá tételére — ösztönöz. Jelenleg harminckét szakalkalmazott könyvtárosból huszonketten egyetemet, főiskolát végeztek. A közeljövőben isrriét hárman szerzik meg a felsőfokú végzettséget. A korszerű követelményeknek eleget tenni — ezt a régi Benczúr téri épületben csak tervezgették. A néhány éve birtokba vett új, többszintes épületben lehet perspektívákban gondolkozni — vallják a megyei könyvtárban. Szabadpolcokon szakrészlegenként helyezték el a könyveket, folyóiratokat. Külön-külön csoportosítva böngészheti az olvasó a természettudományok, a társadalomtudományok, az irodalom- tudomány és a művészetek könyvanyagát. A tájékoztató — referens :— részlegben idegen nyelvű lexikonok is sorakoznak a polcokon. A zenei részlegben zenével foglalkozó szakkönyvek, szak- folyóiratok, hanglemezek, és hangszalagok között válogathat az olvasó. S még nem szóltunk a helyismereti részlegről. Mit is gyűjt tehát a könyvtár? Közművelődési könyvtárként elsődlegesen a teljes magyar könyvtermést, a legfontosabb folyóiratokat és az idegen nyelvű szakkönyvek közül az átfogó és kézikönyv jellegű műveket. Nemcsak a könyveket szerzik be, de a hanglemezek mellett mikrofilmeket is. Az utóbbiakkal a könyv- és folyóiratállomány hiányait igyekeznek pótolni. A könyvtári különgyűjte- mények között talán a legfiatalabb a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság dokumentum együttese. Brosúrák, konferencia jelentések között tallózhat többek között az irányítás, szervezés kérdésköre iránt érdeklődő. Ha már a szakjellegű gyűjteményeknél tartunk, ezután rögtön meg kell említeni a helyismereti gyűjteményt, amely a helytörténettel foglalkozók számára nélkülözhetetlen. Hiszen az Országos Széchényi Könyvtártól sem várható el az, hogy minden megyénkre vonatkozó dokumentumot beszerezzen. Ebben a részlegben a könyvektől az aprónyomtatványokon át a legújabban gyűjtött hely- ismereti hangdokumentumokig sok minden megtalálható. (Csak érdekességként említjük meg, hogy a helyismereti részlegben meghallgatható az 1979-es Móricz évforduló országos tanácskozásának valamennyi előadása, .több Nyíregyházán bemutatott film vitája, például a ,,Magyarok”-é.) A pedagógiai irodalom beszerzését, kölcsönzését is magára vállalta a megyei könyvtár a pedagógiai továbbkép- «■ zési kabinet könyvtárának működési nehézségei miatt. A pedagógiai tudományokat kutatók sem kerülhetik el tehát a könyvtárat. Amiről eddig szóltunk, az az éremnek csak az egyik oldala, a könyvtár szolgáltatásainak egy része. Nem ritka az a vendég, aki olyan művek után érdeklődik, amelyek nincsenek a könyvtár birtokában. A könyvtárközi kölcsönzés útján kérik meg az ilyen könyvet. Lehetőség van arra is, hogy a világ bármely könyvtárában őrzött kiadványt díjmentesen megrendeljék. A folyóiratok cikkeit csak fénymásolatban tudják beszerezni, ami némi költséggel jár. Ilyen módon kérhetők mikrofilmek is, melyek a mikrofilm-leolvasó készülékkel a kutatók rendelkezésére állnak. A könyvtárközi kölcsönzés egyben jelzi is a könyvtári munka minőségét. A könyvtár által kért kötetek száma évek óta nő. 1977-ben még csak 157 könyvet jegyeztek elő az olvasók, a 80-as évekre ez a szám állandóan meghaladja a kétszázat. Teendő a közvetítő tevékenység javításában természetesen még van. A nagy országos szakkönyvtárak szolgáltatásait megkell ismertetni szélesebb rétegekkel is. Elébe kell menni az igényeknek, a bizonytalan, lappangó kérdéseket erősíteni kell. Ezt a munkát segítik a különböző rendezvények, melyeken eddig például sikerrel szerepelt az Országos Műszaki Könyvtár, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Tervezik az Országgyűlési Könyvtár bemutatkozását is. A tudományos munkákat szolgálják azzal is, hogy állandó sajtó- és irodalomfigyeléssel általános és szakbibliográfiákat állítanak ösz- sze a megyei könyvtárban. Időről időre jelennek meg a „Bibliográfiai füzetek” és a „Szabolcs-Szatmár megye irodalma” című helyismereti tájékoztatók. Az előbbi sorozat 14. füzeteként József Attila verselemzések bibliográfiája látott napvilágot, amit az érettségire, felvételire készülők haszonnal forgathatnak. Reszler Gábor Vizsgára készülők, könyvet böngészők a megyei könyvtárban. (Jávor László felv.) Alvó kislány. Halápy János rajza.
