Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

Megnyílt a III. Európai Regionális Vöröskeresztes Konferencia Budapesten

Aczél György felszólalása

Az európai nemzeti Vöröskereszt-társaságok közötti együttműködés továbbfejlesztése érdekében hívták össze a Vöröskereszt és Vörös Félhold-társaságok III. európai regionális konferenciáját, amely — négynapos tanácskozási programmal — hétfőn kezdődött meg Budapesten, a margitszigeti Nagyszállóban. A házigazdák nevében Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A plenáris megnyitó ülésen — Európa 24 nemzeti Vöröskereszt-szervezete képviselőinek és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt-társaságok ligája, illetve a Nemzetközi Vörös- kereszt Állandó Bizottságának vezetői vannak jelen.

Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese a Magyar Népköztársaság kormánya nevében őszinte tisztelettel köszöntötte a tanácskozás résztvevőit.

— Egyes történelemtudósak számítása szerint — mondta többek között — az emberiség történelmének elmúlt hatezer éve alatt hozzávetőlegesen 15 ezer nagyobb háborút vívott, tehát egy statisztikai évre több mint kettő jut. A második

világháborúban 61 ország harcolt, s máig sem tudjuk pontosan annak a több mint 40 millió embernek számát, aki életét vesztette e szörnyű világégésben. De mindenképpen ezerszer több élet pusztult el, mint ama emlékezetes francia—szárd—osztrák háborúban. A második világháború után mindmáig mindössze 26 napon nem vívtak földünkön sehol sem fegyveres csatát. Könyörüle- tesség a háborúban? De hiszen maga a háború a megtestesült könyörtelenség. Ezért inkább talán azt kellene mondani: a ma embere számára pontosabb és fontosabb a könyörületesség a békében. Miként a 20 esztendeje megfogalmazott, korszerűbb jelszó hirdeti: emberiességgel a békéért! Hogy megelőzzük a könyörtelenséget. A korábbi, már mély emberségtől vezérelt könyörületessé- get kiegészítette egy teljesebb, aktívabb humanitás: példát kell mutatni a háború megakadályozására, a tartós béke biztosítására.

— A Vöröskereszt- és Vörös Félhold-szervezetek évszázados tevékenységé is bizonyítja Bertold Brechtnek azt a gondolatát, hogy: az ember minden jóra képes. Tudjuk, hogy a világ fegyverei minden korábbi harci eszköznél gyilkosaibbak, de azt is tudnunk kell, hogy a világ emberei ma tömegükben ön- tudatosabbak, jobbak, .erősebbek, mint korábban voltak. Világosabban értik korukat és felismerik Objektív érdeküket, a béke fenntartását. A békés egymás mellett élés gondolata, az enyhülés politikája számunkra nem propaganda, hanem a történelem parancsa, a helyesen értett mai valóság kívánalma.

Büszkék vagyunk, hogy az ember eljutott a világűrbe, de nem szabad elfelejtenünk, hogy bolygónkon még nem tudjuk elejét venni a természeti katasztrófának, földrengésnek, árvíznek, éhínségnek. Különösen lehangoló ez annak tudatában, hogy a világon ma percenként több mint egymillió dollárt költenek katonai célokra. Ugyanakkor a FAO az éhínség sújtotta országok mezőgazdaságának fejlesztésére 11 milliárd dollár segélyt igyekezett előteremteni, de ennek csak felére számíthatott. Mit lehet és mit kell tenni? Minden erőnkkel, beleértve azt a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalmat is,

(Folytatás a 4. oldalon)

Megkezdődött

az Akadémia 141. közgyűlése

Lázár György beszéde

Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében megkezdődött tudományos életünk idei legjelentősebb eseménye az Akadémia 141. közgyűlése. Az ülés elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Megnyitót Szentágotai János, az Akadémia elnöke tartott. A megnyitót követően ő adta át az idei akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat.

A díjak átadását követően Lázár György emelkedett szólásra. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, a meghívott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlésének valameny- nyi résztvevőjét. Tanácskozásukhoz, felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánt, majd így folytatta:

— Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvariasság, hanem az őszinte meggyőződés mondatja velem, hogy a tudományos akadémia közgyűlése társadalmi életünknek mindig nagy figyelmet keltő, fontos eseménye. Ez érthető, hiszen e testület állásfoglalásai mással nem pótolható hozzájárulást

jelentenek azoknak a feladatoknak a sikeres megoldásához, amelyeket a fejlett szocialista társadalom építése állít elénk.

Pártunk és kormányunk már eddig is számos tanújelét adta annak, hogy igényli és megfelelő figyelemben részesíti a tekintélyes testület véleményét. Biztosíthatom önöket, hogy ez így lesz a jövőben is.

— Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szólhatok — hogy az Akadémia közgyűlései jelenünk és jövőnk szempontjából mindig kulcsfontosságú témákat választanak tanácskozásaik tárgyául. fgy van ez most is. A 141. közgyűlés napirendjén szereplő fő téma, amelynek tárgya: „Hazánk és a műszaki haladás” azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a műszaki haladás és annak meggyorsítása egyike azoknak a fundamentális jelentőségű feltételeknek, amelyek nélkülözhetetlenek a népgazdaságban olyannyira szükséges minőségi változások keresztülviteléhez.

— A szocialista építőmunka eredményes folytatásához hazánkban a belpolitikai feltételek jók, sőt kedvezőek. Népünk nemcsak elfogadja, de tettekkel támogatja a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Az országban rendezett viszonyok vannak, érzékelhetően megnőtt a közös ügyekért vállalt felelősség, töretlen az alkotókedv. A nemzetközi helyzet alakulásában viszont az utóbbi években az enyhülés ellenfeleinek aktivizálódása miatt sajnos felerősödtek a kedvezőtlen folyamatok.

— A világpolitikában bekövetkezett kedvezőtlen fejlemények és az önmagukban is hátrányos világgazdasági változások számunkra nem kevés gondot jelentenek, mert rosszabbodó külső feltételek között kell teljesítenünk azt az egyébként is nehéz feladatot, hogy elért vívmányainkat megőrizve rátérjünk egy új, a mai körülmények és a jövő igényeinek jobban megfelelő fejlődési pályára, helyreállítsuk népgazdaságunk egyensúlyát.

— Amikor gondjaink eredetéről szólunk, hiba lenne, ha csupán a megnehezült külső körülményekkel magyaráznánk azokat. A jelenlegi, főleg pedig az egyensúlyi problémákat kiváltó okok között annak is szerepe van, hogy még nem sikerült kellő mértékben kibontakoztatni az intenzív fejlődés folyamatait. Ezért a következő évekre szóló programunk lényege — amint az a XII. kongresszus határozatából világosan kitűnik — éppen az, hogy a nehézségek leküzdése és az egyensúly helyreállítása cél(Folytatás a 4. oldalon)

Vetik a kukoricát, ültetik a palántát

Felfrissült a határ

Az újfehértói Lenin Tsz meggyes- és cseresznyéskertjében már a múlt évben is alkalmazták a GIBERLLIC-ACI-ó kötődéssegítő vegyszert. Ez a terméshozamot csaknem megnégyszerezi. Ebben az évben is megpermetezték a fákat a különleges szerrel. A tsz-ben nagy gonddal végezték a munkát, mivel kizárólag csak késő este, vagy kora hajnalban alkalmazható a szer. Pocsai István traktoros a meggyesben éjszaka is dolgozott. (E. E. felv.)

Május elsejét ünnepelte pénteken a munkásság és a parasztság. A felvonulók, a majálisozók mellett azonban voltak, akik munkával ünnepeltek. A megye több mező- gazdasági nagyüzemében kihasználták a palántázásra, vetésre kínálkozó időt. Mert ami nem kedvezett a felvonulóknak, a szabadban ünneplőknek, az jó hatással volt a vetőmagvakra, a növényekre. A csapadék elősegíti a gyarsabb csírázást, a jobb gyökerezést.

Április végén, május elején a legfontosabb munka a kukorica vetése. Szabolcs-Szat- már megyében összesen százezer hektáron kerül földbe ennek a takarmánynövénynek a magja. Május elsején ugyancsak nagy területet vetettek be kukoricával, hiszen Tiszavasváritól Záhonyig és Fehérgyarmatig mindenütt mentek a gépek. A leveleki Dózsa Termelőszövetkezet vetőgépei korán megkezdték a munkát, akárcsak Gergelyi- ugornyán a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben dolgozó traktorosok. Szántottak, vetettek a fényes- litkei határban is.

A kukorica vetése mellett palántáztak is a szövetkezetekben. A nagykállói Zöld Mező' Termelőszövetkezet földjén paradicsompalántát ültettek az asszonyok. Hasonlóan a jármi Alkotmány Termelőszövetkezetben is; zöldségpalánta került a földbe. A nyírbátori és a nyíregyházi járás gazdaságaiban szintén vetettek és dohányt is palántáztak. A május elsejei csapadék jót tett az őszi és tavaszi vetéseknek, a kiültetett paA leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben harminchektáros táblán vetik a kukoricát. (J. L. felv.)

lántáknak. Felfrissült a határ, s ez újabb lendületet adott a további munkákhoz.

Szombaton és vasárnap is dolgoztak a földeken, mindenütt kihasználták a vetésre, palántázásra kedvező időt. A mezőgazdasági nagyüzemek a kukorica termőterületének a felén már elvetették a magvakat, s egyre nagyobb intenzitással végzik a dohány és a zöldségfélék palántozását. Emellett nem feledkeznek meg a gyümölcsfák növény- védelméről sem. Jelenleg a negyedik—ötödik permetezésnél tartanak a gazdaságok.

(sb)

Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások

Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Salgótarján-Somoskő- újfalu határállomáson Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete.

A megérkezést követően a csehszlovák külügyminiszter látogatást tett Géczi Jánosnál, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkáránál. A szívélyes, baráti beszélgetésen jelen volt Púja Frigyes és a két ország nagykövete.

A csehszlovák külügyminiszter és kísérete virágcsokrot helyezett el a Magyar Tanácsköztársaság emlékművénél, majd városnéző sétát tett Salgótarjánban.

Délután az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székháWaldheim Moszkvában

Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a szovjet kormány meghívására hétfőn délután hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Waldheimet a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és más hivatalos személyiségek fogadták.

Hétfőn este a Szovjetunió ENSZ-társaságának vezetőivel folytatott baráti hangulatú megbeszélést. A főtitkárt Georgij Arbatov akadémikus köszöntötte a társaság vezetőségének nevében.

zában megkezdődtek a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. A baráti, elvtársi légkörben lefolytatott megbeszéléseken áttekintették a ma'gyar—csehszlovák kapcsolatok helyzetét és véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről.

A tárgyalások után a csehszlovák vendégek a salgótarjáni Bányász Művelődési

Házban megtekintették a Nógrád megyei népi együttesek műsorát. Este Púja Frigyes díszvacsorát adott csehszlovák kollégája tiszteletére, amelyen a két tárgyaló küldöttség tagjai mellett részt vett Géczi János és Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese. A vacsorán mindkét küldöttség vezetője szívélyes hangú pohárköszöntőt mondott.

L

XXXVIII. évfolyam, 103. szám ARA: 1,40 FORINT 1081. május 5.. kedd