Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

Megnyílt a III. Európai Regionális Vöröskeresztes Konferencia Budapesten Aczél György felszólalása Az európai nemzeti Vörös­kereszt-társaságok közötti együttműködés továbbfej­lesztése érdekében hívták össze a Vöröskereszt és Vö­rös Félhold-társaságok III. európai regionális konferen­ciáját, amely — négynapos tanácskozási programmal — hétfőn kezdődött meg Buda­pesten, a margitszigeti Nagy­szállóban. A házigazdák ne­vében Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának el­nöke nyitotta meg a tanács­kozást. A plenáris megnyitó ülésen — Európa 24 nemzeti Vöröskereszt-szervezete kép­viselőinek és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vö­röskereszt-társaságok ligája, illetve a Nemzetközi Vörös- kereszt Állandó Bizottságá­nak vezetői vannak jelen. Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese a Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében őszinte tisz­telettel köszöntötte a tanács­kozás résztvevőit. — Egyes történelemtudó­sak számítása szerint — mondta többek között — az emberiség történelmének el­múlt hatezer éve alatt hoz­závetőlegesen 15 ezer na­gyobb háborút vívott, tehát egy statisztikai évre több mint kettő jut. A második világháborúban 61 ország harcolt, s máig sem tudjuk pontosan annak a több mint 40 millió embernek számát, aki életét vesztette e szörnyű világégésben. De mindenkép­pen ezerszer több élet pusz­tult el, mint ama emlékeze­tes francia—szárd—osztrák háborúban. A második vi­lágháború után mindmáig mindössze 26 napon nem vív­tak földünkön sehol sem fegyveres csatát. Könyörüle- tesség a háborúban? De hi­szen maga a háború a meg­testesült könyörtelenség. Ezért inkább talán azt kelle­ne mondani: a ma embere számára pontosabb és fonto­sabb a könyörületesség a bé­kében. Miként a 20 esztende­je megfogalmazott, korsze­rűbb jelszó hirdeti: emberies­séggel a békéért! Hogy meg­előzzük a könyörtelenséget. A korábbi, már mély emberség­től vezérelt könyörületessé- get kiegészítette egy telje­sebb, aktívabb humanitás: példát kell mutatni a háború megakadályozására, a tartós béke biztosítására. — A Vöröskereszt- és Vö­rös Félhold-szervezetek év­százados tevékenységé is bi­zonyítja Bertold Brechtnek azt a gondolatát, hogy: az ember minden jóra képes. Tudjuk, hogy a világ fegyve­rei minden korábbi harci esz­köznél gyilkosaibbak, de azt is tudnunk kell, hogy a világ emberei ma tömegükben ön- tudatosabbak, jobbak, .erő­sebbek, mint korábban vol­tak. Világosabban értik ko­rukat és felismerik Objektív érdeküket, a béke fenntartá­sát. A békés egymás mellett élés gondolata, az enyhülés politikája számunkra nem propaganda, hanem a törté­nelem parancsa, a helyesen értett mai valóság kívánalma. Büszkék vagyunk, hogy az ember eljutott a világűrbe, de nem szabad elfelejtenünk, hogy bolygónkon még nem tudjuk elejét venni a termé­szeti katasztrófának, földren­gésnek, árvíznek, éhínség­nek. Különösen lehangoló ez annak tudatában, hogy a vi­lágon ma percenként több mint egymillió dollárt költe­nek katonai célokra. Ugyan­akkor a FAO az éhínség súj­totta országok mezőgazdasá­gának fejlesztésére 11 mil­liárd dollár segélyt igyekezett előteremteni, de ennek csak felére számíthatott. Mit le­het és mit kell tenni? Minden erőnkkel, beleértve azt a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold mozgalmat is, (Folytatás a 4. oldalon) Megkezdődött az Akadémia 141. közgyűlése Lázár György beszéde Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kongresszusi termében megkezdődött tudo­mányos életünk idei legje­lentősebb eseménye az Aka­démia 141. közgyűlése. Az ülés elnökségében foglalt he­lyet Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Megnyitót Szentágotai Já­nos, az Akadémia elnöke tar­tott. A megnyitót követően ő adta át az idei akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. A díjak átadását követően Lázár György emelkedett szólásra. Elöljáróban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa nevében köszön­tötte a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, a meghí­vott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlésének valameny- nyi résztvevőjét. Tanácskozá­sukhoz, felelősségteljes mun­kájukhoz sok sikert kívánt, majd így folytatta: — Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvariasság, hanem az őszin­te meggyőződés mondatja ve­lem, hogy a tudományos aka­démia közgyűlése társadalmi életünknek mindig nagy fi­gyelmet keltő, fontos esemé­nye. Ez érthető, hiszen e tes­tület állásfoglalásai mással nem pótolható hozzájárulást jelentenek azoknak a felada­toknak a sikeres megoldásá­hoz, amelyeket a fejlett szo­cialista társadalom építése állít elénk. Pártunk és kormányunk már eddig is számos tanúje­lét adta annak, hogy igényli és megfelelő figyelemben ré­szesíti a tekintélyes testület véleményét. Biztosíthatom önöket, hogy ez így lesz a jövőben is. — Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szól­hatok — hogy az Akadémia közgyűlései jelenünk és jö­vőnk szempontjából mindig kulcsfontosságú témákat vá­lasztanak tanácskozásaik tár­gyául. fgy van ez most is. A 141. közgyűlés napirendjén szereplő fő téma, amelynek tárgya: „Hazánk és a műsza­ki haladás” azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a műszaki haladás és annak meggyorsítása egyike azoknak a fundamentális je­lentőségű feltételeknek, ame­lyek nélkülözhetetlenek a népgazdaságban olyannyira szükséges minőségi változá­sok keresztülviteléhez. — A szocialista építőmun­ka eredményes folytatásához hazánkban a belpolitikai fel­tételek jók, sőt kedvezőek. Népünk nemcsak elfogadja, de tettekkel támogatja a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Az országban rendezett viszonyok vannak, érzékelhetően megnőtt a kö­zös ügyekért vállalt felelős­ség, töretlen az alkotókedv. A nemzetközi helyzet alaku­lásában viszont az utóbbi években az enyhülés ellenfe­leinek aktivizálódása miatt sajnos felerősödtek a kedve­zőtlen folyamatok. — A világpolitikában bekö­vetkezett kedvezőtlen fejle­mények és az önmagukban is hátrányos világgazdasági vál­tozások számunkra nem ke­vés gondot jelentenek, mert rosszabbodó külső feltételek között kell teljesítenünk azt az egyébként is nehéz felada­tot, hogy elért vívmányainkat megőrizve rátérjünk egy új, a mai körülmények és a jövő igényeinek jobban megfelelő fejlődési pályára, helyreállít­suk népgazdaságunk egyen­súlyát. — Amikor gondjaink ere­detéről szólunk, hiba lenne, ha csupán a megnehezült kül­ső körülményekkel magyaráz­nánk azokat. A jelenlegi, fő­leg pedig az egyensúlyi prob­lémákat kiváltó okok között annak is szerepe van, hogy még nem sikerült kellő mér­tékben kibontakoztatni az in­tenzív fejlődés folyamatait. Ezért a következő évekre szó­ló programunk lényege — amint az a XII. kongresszus határozatából világosan ki­tűnik — éppen az, hogy a ne­hézségek leküzdése és az egyensúly helyreállítása cél­(Folytatás a 4. oldalon) Vetik a kukoricát, ültetik a palántát Felfrissült a határ Az újfehértói Lenin Tsz meggyes- és cseresznyéskertjében már a múlt évben is alkalmaz­ták a GIBERLLIC-ACI-ó kötődéssegítő vegyszert. Ez a terméshozamot csaknem meg­négyszerezi. Ebben az évben is megpermetezték a fákat a különleges szerrel. A tsz-ben nagy gonddal végezték a munkát, mivel kizárólag csak késő este, vagy kora hajnalban al­kalmazható a szer. Pocsai István traktoros a meggyesben éjszaka is dolgozott. (E. E. felv.) Május elsejét ünnepelte pénteken a munkásság és a parasztság. A felvonulók, a majálisozók mellett azonban voltak, akik munkával ünne­peltek. A megye több mező- gazdasági nagyüzemében ki­használták a palántázásra, vetésre kínálkozó időt. Mert ami nem kedvezett a felvo­nulóknak, a szabadban ün­neplőknek, az jó hatással volt a vetőmagvakra, a növények­re. A csapadék elősegíti a gyarsabb csírázást, a jobb gyökerezést. Április végén, május elején a legfontosabb munka a ku­korica vetése. Szabolcs-Szat- már megyében összesen száz­ezer hektáron kerül földbe ennek a takarmánynövény­nek a magja. Május elsején ugyancsak nagy területet ve­tettek be kukoricával, hiszen Tiszavasváritól Záhonyig és Fehérgyarmatig mindenütt mentek a gépek. A leveleki Dózsa Termelőszövetkezet ve­tőgépei korán megkezdték a munkát, akárcsak Gergelyi- ugornyán a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben dolgozó traktorosok. Szántottak, vetettek a fényes- litkei határban is. A kukorica vetése mellett palántáztak is a szövetkeze­tekben. A nagykállói Zöld Mező' Termelőszövetkezet földjén paradicsompalántát ültettek az asszonyok. Hason­lóan a jármi Alkotmány Ter­melőszövetkezetben is; zöld­ségpalánta került a földbe. A nyírbátori és a nyíregyházi járás gazdaságaiban szintén vetettek és dohányt is palán­táztak. A május elsejei csapa­dék jót tett az őszi és tavaszi vetéseknek, a kiültetett pa­A leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben harminchektáros táblán vetik a kukoricát. (J. L. felv.) lántáknak. Felfrissült a határ, s ez újabb lendületet adott a további munkákhoz. Szombaton és vasárnap is dolgoztak a földeken, minde­nütt kihasználták a vetésre, palántázásra kedvező időt. A mezőgazdasági nagyüzemek a kukorica termőterületének a felén már elvetették a mag­vakat, s egyre nagyobb inten­zitással végzik a dohány és a zöldségfélék palántozását. Emellett nem feledkeznek meg a gyümölcsfák növény- védelméről sem. Jelenleg a negyedik—ötödik permetezés­nél tartanak a gazdaságok. (sb) Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere. A ven­déget a Salgótarján-Somoskő- újfalu határállomáson Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Václav Moravec, Csehszlová­kia budapesti nagykövete és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. A megérkezést követően a csehszlovák külügyminiszter látogatást tett Géczi Jánosnál, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkáránál. A szívélyes, baráti beszélge­tésen jelen volt Púja Frigyes és a két ország nagykövete. A csehszlovák külügymi­niszter és kísérete virágcsok­rot helyezett el a Magyar Ta­nácsköztársaság emlékművé­nél, majd városnéző sétát tett Salgótarjánban. Délután az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának székhá­Waldheim Moszkvában Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a szovjet kormány meghívására hétfőn délután hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett. Waldheimet a repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és más hi­vatalos személyiségek fogad­ták. Hétfőn este a Szovjetunió ENSZ-társaságának vezető­ivel folytatott baráti hangu­latú megbeszélést. A főtitkárt Georgij Arbatov akadémikus köszöntötte a társaság vezető­ségének nevében. zában megkezdődtek a ma­gyar—csehszlovák külügymi­niszteri tárgyalások. A bará­ti, elvtársi légkörben lefoly­tatott megbeszéléseken átte­kintették a ma'gyar—cseh­szlovák kapcsolatok helyzetét és véleményt cseréltek idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. A tárgyalások után a cseh­szlovák vendégek a salgótar­jáni Bányász Művelődési Házban megtekintették a Nógrád megyei népi együtte­sek műsorát. Este Púja Fri­gyes díszvacsorát adott cseh­szlovák kollégája tiszteletére, amelyen a két tárgyaló kül­döttség tagjai mellett részt vett Géczi János és Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnök­helyettese. A vacsorán mind­két küldöttség vezetője szívé­lyes hangú pohárköszöntőt mondott. L XXXVIII. évfolyam, 103. szám ARA: 1,40 FORINT 1081. május 5.. kedd

Next

/
Thumbnails
Contents