Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 30. •X3UT?WXáMS 000030 Máriapócson a helyi terme­lőszövetkezet irodájának fa­lán a közelmúltban avatták fel a közös gazdaság névadó­jának, II. Rákóczi Ferencnek a domborművét. Takács Er­zsébet szobrászművész alkotá­sa méltó emlékezés a név­adóra. KÖNYV Az én múzeumom Üjabb füzetek Jelentek meg a népszerű Az én múzeumom című sorozatban. Wessetzky Vilmos: Egyiptomi művészet a Szépművé­szeti Múzeumban című összeállí­tása az egyiptomi művészet fő sodrát ismerteti, összefogottan, lényegretörően, olvasmányosan. Bemutatja a Szépművészeti Mú­zeum egyiptomi gyűjteményét, amelyből 18 művet választott ki elemzésre. Ezeket kell az olvasó­nak játékosan megkeresnie és beragasztani a helyére. Imhotep bronzszobra (Ptolemaiskor, bronz, arany berakással) Bolond vasárnap Á Népszínház műsorából Bérgyilkosok és Dőm-dö-döm Vasárnap: záróelőadás Hónapok óta minden va­sárnap nagy érdeklődés .kísérte a megyei művelő­dési központ fenntartásá­ban működő Városi Stú­dió Színpad előadásait. A mindössze ötven-hatvan nézőt befogadó Szabolcs- presszóban hétről hétre többnyire telt ház előtt játszották a Bérgyilkosok című Hemingway-adaptá- ciót, így a műsort több százan tekintették meg. Igen jó visszhangjuk volt a megyén kívüli bemuta­tóknak. Különösen nagy sikert arattuk Miskolcon, az Egyetemvárosban. Ez­zel párhuzamosan egy gyermekdarabot is színre vittek. Lázár Ervin: Döm- dö-döm című játékát a megyében több helyen mutatták be. Most az amatőregyüttes is nyári pihenőre készül. A hét végén három elő­adást tartanak. Szomba­ton Tiszatelek apró és fel­nőtt közönsége láthatja a délutáni, illetve az esti előadáson a két darabot. A Bérgyilkosok záróelő­adását pedig — amely va­sárnap este hatkor lesz a Szabolcs presszóban — azoknak a figyelmébe ajánljuk, akik korábban nem kaptak jegyet, illetve későbbre tervezték maguk­nak ezt a programot. Két előadást tart a közel­jövőben megyénkben a Nép­színház Józsefvárosi Színhá­zának társulata. A kisvárdai művelődési központban júni­us 14-én, a nagykállói műve­lődési központban pedig júni­us 15-én 20 órai kezdettel mu­tatják be Katajev—Aldobolyi —Romhányi: Bolond vasár­nap című darabját. Felvéte­lünkön: részlet az előadásból. Nyilvános sorsolás a rádióban ELSŐ HELYEN A MEGYEI KÖNYVTÁR Nagyszerű sikert ért el a megyei könyvtár a KISZ KB, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, illetve a Művelődési Minisztérium pályázatán, az Olvasó if­júságért elnevezésű ver­senyben. Mint az országos mezőny legjobbja, a me­gyei könyvtár nyerte el az első helyezést. Az egyik feltétel az volt, hogy a megyében élő fiatalok ol­vasónaplóban rögzítsék él­ményeiket a könyvről. Me­gyénkből több, mint ötszáz fiatal mozdult meg erre a hívó szóra és küldte beol­vasónaplóját a könyvtárba. Közülük háromszáznál is többen oldották meg jól a feladatokat. E nagy lét­szám miatt az első helye­ket sorsolással döntik el, mégpedig nyilvános rádió­adás keretében. Május 31- én a nyíregyházi rádió délelőtti műsorában, 9 órakor tartják az olvasó­napló-pályázat nyilvános sorsolását. A szerencsés nyertesek, illetve a pályá­zatot kiemelkedő munká­val szervező könyvtárosok a jutalmakat június 5-én vehetik majd át. Szólisták, együttesek Hépzenei fesztivál Nyirbélteken Csak tiszta forrásból — ez a jelszava az idei, a Bartók- évforduló jegyében rendezen­dő nyírbélteki megyei nép­zenei fesztiválnak. A népdal­körök országos minősítésével egybekötött bemutatót a ha­gyományokhoz híven május utolsó szombatján és vasár­napján tartják a nyírbélteki körzeti művelődési házban. Gazdag programot és ne­mes versengést ígér a két nap a fellépő amatőr szólistáknak, együtteseknek és a közönség­nek egyaránt. Május 30-án, a négy órakor kezdődő meg­nyitó után szerepel a nyír­bélteki citerazenekar, Nagy Ferencné nyírbélteki énekes, a balkányi népdalkor, Miká- czó László nyírbélteki cite- rás, a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola délszláv együttese, a tarpai népdalkor, a kisvárdai citerazenekar, Tóth Kálmán balkányi éne­kes, a bökönyi népdalkor, a kálmánházi népdalkor, Deák István nyírbélteki citerás, a tarpai citerazenekar, a nyír- lugosi és a pusztadobosi nép­dalkor. Vasárnap délelőtt fel­lépnek: Tóth Istvánná nagy­halászi, Csáki Zoltán és Koz­ma Istvánná dombrádi éneke­sek, Nagy József nyírbélteki énekes, a kömörői, a tiszakó- ródi népdalkor, a milotai fér­fi népdalkor, a tiszabezdédi asszonykórus, valamint a dö­géi, a fehérgyarmati, a son- kádi, a panyolai és a turist- vándi citerazenekar. A május 31-én délután kettőkor kez­dődő program részvevői: Ba­logh József né, Balogh Dezső és fia, ajaki, Kovács Gyuláné nyírbélteki énekes szólisták, Baku László citeraszólista, a Mészáros—Végh citeraduó, a pócspetri, a csengersimai, a kisfástanyai, a nyírbélteki és a Vajda-bokori (nemzetiségi) népdalkor, továbbá a tor- nyospálcai, a városmajori ci­terazenekar és a tiszavasvári népzenei együttes. Az ered­ményt vasárnap este nyolckor a gálán hirdetik ki. A műve­lődési házban ez idő alatt Molnár Imre népi iparművész citeráiból rendeznek kiállí­tást. TÖBB HELYI ÉS TÁVOLSÁGI TÁRAT Uj buszmenetrend Megállók áthelyezése Nyíregyházán Lapunk pénteki számában közöltük az új vasúti menet­rendet, most az autóbusz­közlekedésben beálló változá­sokról lesz szó. Az új menet­rend itt is — akárcsak a vas­útnál — május 31-én, vasár­nap 0 órától lép életbe, s 1982. május 22-ig lesz érvény­ben. Az autóbuszok új menet­rendjének kialakítását alapos felmérő munka előzte meg, a Volán nyíregyházi vállalata kérdőíveket osztott ki a me­gyeszékhely valamennyi ta­nácstagjának, de eljuttatták ezeket a megyei tanács és a járási hivatalok segítségével a szabolcs-szatmári községek­be is: a beérkezett javaslatok alapján döntöttek. Az új menetrend a koráb­biaknál jobban igazodik majd a vonatok indulásához, illet­ve érkezéséhez. Eddig 252 buszjárat kapcsolódott a vas­úti közlekedéshez, május 31-e után 334-re nő a számuk. A megye településein új vona­lakon 12, a régebbi útvonala­kon pedig 73 új járatot indít a Volán, megszűnik viszont a gazdaságtalan üzemeltetés miatt tizenhat. Űj járat lesz például munkaszüneti napo­kon Ramocsaháza és Bakta- lórántháza között, s megszű­nik Nyírparasznya és Vaja között a buszközlekedés. Az újdonságok között kell meg­említeni a Nyíregyháza és Fehérgyarmat közötti járatot, a gyarmatiak ezután munka­szüneti napokon is jöhetnek busszal a megyeszékhelyre. Az utasok javaslata alapján ezentúl Nyírbátorban, Kis­várdán és Mátészalkán a vi­dékről jövő autóbuszok az ipartelepekig mennek. Jelentős változások lesznek a megyeszékhelyen is, az új járatok indítása mellett át­szervezik a vidékről érkező buszok megállóhelyeit. Má­jus 31-től a Nagyhalász— Beszterec irányába menő au­tóbuszok a Kossuth utcai to­ronyház szomszédságában, a Sényő—Nyíribrony felé indu­ló busznak a Vasvári Pál és az Árok utca sarkán lesz a városközponti megállója. A Kelet Áruház előtt csak a Nagycserkesz—Tiszavasvári ba menő buszok állnak meg. Minden bizonnyal az orosiak és a nyírszőlősiek nagy meg­elégedettségét váltja majd ki az a döntés, miszerint mind­két települést a helyi közle­kedésbe kapcsolják. Orosra a 4- es, Nyírszőlősre pedig a 10- es jelű busz megy majd. A viteldíj a tejporgyárig, illet­ve a kutatóintézetig 2 forint, innen tovább újabb 2 forint lesz. A 14-es járat végállomását a Tölgyes csárda elől vissza­helyezik a Jókai térre, a vas­útállomás és a Jósaváros kö­zött új járat indul 12/A jel­zéssel. A 20-as jelű busz nap­pal is közlekedik majd a Töl­gyes és a Guszev között, az 5- ös járat pedig vasárnap es­te 8-ig viszi az utasokat. Az új menetrendben nem­zetközi járatok is szerepel­nek, június 3-tól Romániába és Csehszlovákiába hetente kétszer indul majd autóbusz. Romániában Szatmárnémeti érintésével Nagykároly a vég­cél, míg Csehszlovákiában Nagymihály, Zempléni-tó. Hegújul a szárazmalom Az 1890-es években épített tarpai szárazmalom létesítése idején is ritkaságszámba ment a Felső-Tisza vidékén. A két világháború között még őrölt a malom. A háború utáni években az Árpád utca sarkán lévő ipari üzem hol mozi, hol bolt, majd raktár volt. Mint dr. Varga Zoltántól — a közös tanács elnökétől — megtudtuk: a Vásárosnamé- nyi Vegyesipari Szövetkezet most már nagy igyekezettel végzi a helyreállítást. Az 1976-ban elkészült terv alap­ján a munkát tavaly kezd­ték. 12 földbe ásott tölgyfa oszlopra került a 12 szögű, gúla alakú sátortető. A ke­rengősátor (ahol a járókere­ket elhelyezik) belső osztókö­re átmérője 14,2 méter. A ki­egészítéseket fával, ragasztás­sal, faszeges rögzítéssel old­ják meg. A megerősítéseket azonos anyagú fából készítik. A 12 oszlop alá vasbeton ke- helylapokat helyeztek. A malomház — amit Sá­rospatakon készítettek — tölgyfa alapanyagú (itt kap helyet a kőpadőrlő). A tető- szerkezet kontyolt nyeregte­tős megoldású. A kerengősá­tor tetőszerkezete két vápa- szarúval kapcsolódik. Az itt dolgozók ígérik: alkotmá­nyunk ünnepére befoghatják a lovat a malomba, hogy a maiak is láthassák, miként működött a szárazmalom. Rablás az Január 12-én késő délután a nyíregyházi MÁV-állomás büféjében ivott két sógor: Lakatos András 26 éves hely­beli foglalkozás nélküli (fe­lesége gyesen van, s három gyerekük családi pótlékából élnek), és a büntetett előéletű Lakatos József 25 éves ede- lényi lakos, akinek eddig 18 munkahelye volt, s majdnem mindegyik helyről kilépett. Itt találkoztak Á. I.-val, s hét óra körül hármasban a Szin- bád sörözőbe mentek. Ide­jött az állomási büféből Pá­lóczi János is már ittasan. (Lakatosékban is volt már rendesen.) Egy asztalhoz ültek Páló- czival. Pálóczi sört kért La- katoséknak és százforintossal fizetett. A visszajáró 70 fo­rintot a pincér az asztalra tette, Lakatos József pedig zsebre vágta. A sörözőben Lakatos And­rás botrányosan viselkedett, ezért a pincérek az egész asz­taltársaságot eltávolították. Pálóczi haza akart menni, de Lakatos András megfogta és a Széchenyi utca felé húzta, hogy menjenek a városba és isznak tovább. Végül mind a négyen a centrum felé indul­tak. Omniánál Az Omnia előtt Á. I. elvált tőlük, de még látta, hogy La­katos József cigarettát kért és kapott Pálóczitól. De Lakatos József a kéréshez hozzátette: — Ami pénzed van, azt is add ide! Igen erélyesen mondta, és Pálóczi — félvén a bántalma­zástól, — odaadta neki a két­száz forintját. Alig hogy át­adta, Lakatos András ököllel úgy megütötte, hogy Pálóczi a földre rogyott. Lakatos András még lecsatolta a kar­óráját, és Pálóczit a földön hagyva eltávoztak mind a ketten. Pálóczi a Borsodi söröző előtt találkozott két rendőr­rel, s elmondta nekik, mi történt. Nem kellett messzire menni: csak betértek a sörö­zőbe, és a két Lakatosnak el­inni sem maradt ideje az erő­szakai szerzett kétszáz forin­tot, már kísérték őket a rend­őrségre. Meglett mind a pénz, mind az óra. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság rablás miatt Lakatos Andrást két év és nyolc hó- ,nap, Lakatos Józsefet pedig három év börtönre büntette, s mindkettőjüket három évre tiltotta el a közügyektől. Az ítélet jogerős. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents