Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 29. Fiié Norvégiából, / Argentínából Élő hal ősszel Akik kizárólag élő halat \ kívántak vásárolni, csaló- / dottan távoztak, ugyanis a \ HALÉRT csak a Lengyel- / országból és a Szovjet­unióból érkezett fagyasz­tott tengeri hallal tudta és tudja az igények nagy részét kielégíteni. — Az idén tavasszal csapnivaló volt az élőhal­ellátás — mondja Petényi József fiókvezető. — Hús­vét óta most kaptuk az el­ső szállítmányt. Talán ez év második felében már lesz úgynevezett nyári hal, de az az igazság, hogy az „élőhal-dömping” ősszel várható. A vevők egyre jobban kedvelik, vagyis szívesen I vásárolják a fagyasztott halat, amiből a HALÉRT állandóan megfelelő kész­lettel rendelkezik. A múlt évben 440 tonnát adott el, s ezt az idén ötödével ki- ( vánja túlszárnyalni. Az utóbbi időben mind nép­szerűbbek a Bikali Állami Gazdaság halfeldolgozó üzemének félkész termé­kei csakúgy, mint a bálna- vadászatban világelső Norvégiából, illetve az egyik legfejlettebb latin­amerikai országból, Ar­gentínából származó, a szálkáitól is megtisztított úgynevezett fiié áruk. A HALÉRT-forgalmazta cikkek megyénk vala­mennyi olyan ABC és élelmiszerboltjában meg­találhatók, ahol megfelelő hűtőkapacitás van. A ke­resletnövekedésre az is előnyösen hatott, hogy a szállítmányokat mind ki­sebb csomagolásban kap­ják, s ez könnyíti a táro­lást, anvagmozgatiiL A HALÉRT legnagyobb vásárlója az Alföldi Ven­déglátóipari Vállalat, a fehérgyarmati és a nagy- ecsedi ABC-áruház. Ez Í utóbbiak környékén nyil­ván a földrajzi adottságok, a „folyóközelség” is hatott a halfogyasztási kultúra kialakulására. Hogy a nyíregyházi fiók a jövőben is kielégíthesse az igényeket, valamint ár­bevétel tekintetében az ország 18 fiókja között megőrizhesse első helyét, tavaly a meglévő hűtő­kamra mellett a Debreceni Finommechanikai Vállalat­tal készíttetett egy 30 köb­méteres léghűtéses hűtő­kamrát, amelyben mínusz 20—25 Celsius-fokon tá­rolhatók a termékek. így összesen, egyszerre, mint­egy 200 mázsa halat rak­tározhatnak. (cselényi) Huszonnégy 2 és 4 szobás tanácsi bérlakás és ruházati üzlet befejezéséhez közelednek Tiszavasváriban a költségvetési üzem dolgozói. A 15 millió forintos beruházás átadása június 30-án lesz. (Jávor L) MÁJUS 31-ÉN, 0 ÓRÁTÓL Május 31-én, vasárnap 0 órától új vasúti menetrend lép életbe, amely 1982. má­jus 22-ig lesz érvényes. Megszoktuk már, hogy az évente elkészített menetrend- változások nem sok újat je­lentenek a vonatok indulási és érkezési idejében, a né­hány perces kiigazítások azon­ban az esetek többségében rugalmas alkalmazkodást je­lent az iskolába járók, a több műszakban dolgozók igényei­hez. Ebben az évben lényeges változás is lesz a vasúti köz­lekedésben. Egy új gyorsvo­nat indul például Budapest­ről a Nyugati pályaudvarról Nyíregyházára, majd a me­gyeszékhelyről közvetlen sze­mélyvonatként Záhonyig vi­szi az utasokat. A vonat 10 óra 30-kor indul Budapestről, 14,20-kor érkezik Nyíregyhá­zára, s 15,56-kor fut be Zá­honyba. Pénteki napokon 12,30-kor indul Budapest Nyugati pá­lyaudvarról közvetlen gyors­vonat Mátészalkára, ahová 17,08 perckor érkezik. Ez va­lamennyi irányba kedvező csatlakozást biztosít. Új do­log, hogy közvetlen gyorsvo- nati összeköttetést kapott Vá- sárosnamény. A gyors 23,17 perckor érkezik Bereg köz­pontjába és 4 órakor indul visszafelé. A vasárnapi napokon Má­tészalka és Debrecen között közlekedő személyvonat Deb­recentől gyorsvonatként köz­lekedik Budapestre: a Hajdú­ság fővárosából 19 óra 15 perckor induló gyors 22 óra 25-kor érkezik a fővárosba. A nyaralók, az üdülők szá­mára teremtettek kedvező utazási feltételeket azzal, hogy Nyíregyházáról közvet­len gyorsvonatot indítanak Fonyódra. A június 6-tól au­gusztus 30-ig naponta közle­kedő vonat 4 óra 50-kor in­dul Nyíregyházáról, s három­negyed 12-re ér Fonyódra. Visszafelé 16,55-kor indul a gyors, s 23,15-kor érkezik Nyíregyházára. A MÁV a csoportosan utazók részére együttes elhelyezést, ha több az utas, külön kocsit is biz­tosít a balatoni vonaton. Ugyancsak az üdülést, a ki­rándulást segíti a MÁV az^- zal, hogy a hét utolsó mun­kanapján és a munkaszüneti napokon Debrecenből Füzes­abonyon, Egeren át új gyors­vonatpárt közlekedtet Szil­vásváradig. A személyvonatok menet­rendjében is lesz változás: Zajtárói Mátészalkáig a reg­geli órákban három személy- vonat közlekedik, az új vonat 4 óra 18 perckor indul és 5 óra 43-kor érkezik Szatmár székhelyére. Fehérgyarmat is közvetlen összeköttetést kap Nyíregyházával. A személy- vonat 5 óra 27-kor indul Zajtárói, 6 óra 23-kor indul tovább Fehérgyarmatról, tíz percig várakozik Mátészal­kán, s 8 óra 20-kor ér Nyír­egyházára. Változtatásokat tervez a vasút a pályaudvarok és ál­lomások utastereiben várako­zók és a vonattal utazók egészségének védelmére is. Ezután több lesz a pályaud­varokon is a nemdohányzó váróterem, a belföldi ex- presszvonatokon nemcsak fél, hanem egész kocsikban tilt­ják meg a dohányzást, s olyan vonatokon, amelyek menetideje 90—100 percen belül van az egész vonaton megtiltják a dohányzást. Ugyancsak jelentős változás­nak számít, hogy a belföldi és nemzetközi menetjegyek ülő-, fekvő- és hálóhelyeinek bizto­sítása az utazás megkezdése előtt már 60 nappal lehetsé­ges. A részletes vasúti menet­rendet szombati lapunkban közöljük. „Irhatúra“ fekete dollárral A Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezet fiatal betanított dolgozója Hansperger Judit. A sárospataki gimnáziumban érettségizett, az idén a szövetkezet segítségével a könnyű­ipari műszaki főiskola levelező tagozatára jelentkezik. Papp Imre 51 éves nyírbá­tori kisiparos és felesége Tö­rökországba készültek, az úgynevezett „irhatúrával”. Előtte azonban a feleség el­határozta, hogy nagyobb mennyiségű dollárt fog sze­rezni. Októberben e szándé­kukat közölték ismerősükkel, Nagy József nyírbátori lakos­sal, s kérték, próbáljon meg nekik dollárt szerezni. Nagy megígérte a segítsé­gét, s megbeszélte a dolgot Virágh Béla 27 éves nyírbá­tori lakossal, majd ő Várady György 29 éves nyíregyházi lakossal, hogy kellene négy­száz dollár. Pappék 16 ezer forintot adtak Nagynak, ő adta tovább a láncon, végül Várady vásárolt egy kanadai állampolgártól 100 USA- és 340 kanadai dollárt. Ezt Vi­rágh juttatta el Pappéknak, s Pappék Lada autójában adta át. Pappék azonban a kana­dai dollárokból csak százat vettek át, mondván, hogy nekik USA-dollárra volna szükségük. Ezután Pappék elindultak Törökországba és ott irha­bundát vásároltak a pénzen, — nyolc dollárt hoztak visz- sza. De mint szokás — az ügy kiderült. Eljárás indult és Virágh Bélánál még a „maradék” 240 kanadai dollárt is megtalálta a rendőrség. A valutaszerzésben részt vevők bíróság elé kerültek. Többek ügye már a járásbí­róságon jogerős lett, így a Pappnével szemben kiszabott 3 ezer, a Virágh Bélával szemben 4 ezer, Váradyval szemben 5600, a Nagy József­fel szemben 3 ezer forint pénzbüntetés. Fellebbezés so­rán Papp Imre ügye a Nyír­egyházi Megyei Bíróság elé került: ő 12 ezer forint pénz- büntetést kapott, ezenkívül a bíróság elkobozta az ügyben megtalált nyolc USA- és 240 kanadai dollárt, továbbá Papp Imrét kötelezte 8 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére. Az ítélet jogerős. <k> GYERMEKEKNEK IS Nyelvtanfolyamok a Ili nél A szeptemberben kez- | dődő új oktatási évben a P négy legnépszerűbb ide- I gén nyelvből indít kü- 1 lönböző tanfolyamokat a * TIT nyíregyházi nyelvis- I kólája. Angol, német, I francia és orosz nyelvet I két-két kezdő csoport- i ban tanítanak, akik pe- I dig korábban már tanul- I ták ezeket, a megfelelő I nyelvismeret szerint vá­ll laszthatnak a középhala- 1 dó, a haladó I. és a hala- 1 dó II. tanfolyamok kö- ■ zül. A második fokozatú I haladóból egy-egy cso- I portot indítanak, a töb- I biből nyelvenként ket- I tőt, minden csoportban ■ 15-ös létszámmal. Bizonyára nagy érdek- I lődésre tart számot a 8 nyelvvizsgára, illetve a I felsőfokú továbbtanulás- I ra előkészítő tanfolyam, 9 ezekből is egy-egy cso- 1 portot terveznek. Min- I den tanfolyam anyagát I 120 órára elosztva dol­■ gozzák fel, a legnépsze­rűbb szemléltetőeszkö­zök alkalmazásával. „J,, Megfelelő jelentkezés esetén — ha egy-egy cso­portra 15-en beiratkoz- j nak — intenzív tanfo- j lyam is indul angolból és németből. Az oktatási helyszínekről a jelentke- j zések után döntenek. Évi 120 órás tanfolya­mokat ugyanezekből a nyelvekből általános is­kolásoknak is szervez- j nek. (A középiskolások a i felnőttek ifjúsági tago- I zatában tanulhatnak.) Három-három csoportra jj várják a gyermekek je- ! lentkezését: a kezdő tan- jj folyamra 4—5—6 illet- j ve 7—8 osztályos tanuló- jj két, a középhaladóra pe­dig 5—6 illetve 7—8 ősz- j tályosokét. A gyermek- csoportok 20-as létszám- i mai működnek majd a 3-as és a 9-es számú is­kolában. A jelentkezési határidő: június 1 -töl 15-ig. Művelődési miniszteri rendelet a kulturális alap felhasználásáról Az elkötelezett szocialista művészet értékes alkotásai­nak létrehozását, terjesztését, a művelődéspolitikai célok megvalósítását sokféle mó­don támogatja az állam; en­nek egyik fontos eszköze a kulturális alap. A művelődésügyi minisz­ter nemrég megjelent rende­leté kimondja, hogy az alap­ból nem lehet kiegészíteni a művelődési intézmények be­ruházására, illetve a felújí­tásra szánt forrásokat, éppen azért, hogy e támogatás az alkotó munkát és a művé­szek népszerűsítését segítse elő. így például az alapból fe­dezik a különböző művésze­ti ágakban kiírt pályázatok díjait, s a kiemelkedő szín­vonalú alkotások jutalmazá­sára odaítélt nívódíjakat. Az alkotó műhelyek új művészi kifejezőeszközöket kereső, kísérletező munkáját ugyan­csak rendszeresen támogatja a minisztérium. Egyebek kö­zött az ígéretes színházi stú- dióelöadások, zenei produk­ciók létrehozásához járulnak hozzá. A nagyszabású kultu­rális programok, jeles évfor­dulókhoz kapcsolódó ese­ménysorozatok megrendezé­séhez is a kulturális alap ad lehetőséget. Így például az idén több millió forintot for­dítanak a Bartók-centenári- um művészi programjának lebonyolítására, továbbá a Gyulai Várszínház, az Agria Játékszín, a Szentendrei Theátrum, a pécsi nyári színház és a többi, ezreket vonzó szabadtéri előadásso­rozat megtartására. A kulturális alap gazdál­kodási rendszere jól illeszke­dik a közönség ízlését, igé­nyeit befolyásolni kívánó művelődéspolitikai eszköztá­rába, hiszen öszegét nem a költségvetésből, hanem a kulturális járulékokból fede­zik, amelyeket bizonyos ter­mékek és szolgáltatások — egyes könyvek, emlék- és ajándéktárgyak, szórakozta­tó filmek — után fizetnek a létrehozók, illetve a forgal­mazók. A járulékköteles mű­vek körét ugyancsak részle­tesen szabályozta a rendelet. Mentsük meg építőipari emlékeinket Bárhol járunk a megyében, mindenütt tanúi lehetünk annak, hogy sorra eltűnnek a régi házak, hogy helyüket átadják az újnak. A fejlődés természetes rendjéhez tarto­zik ez a folyamatos megúju­lás. Ám az eltűnő házakkal a ma és a tegnap is eltűnik, hiszen egy-egy lebontott épü­let vagy utca igen sok ada­lékkal, jellemző vonással já­rul hozzá napjaink képéhez. A mi jelenünk a ma, a jövő nemzedékének a múlt is egy­ben, s ebből a holnapi múlt­ból azaz a mából, az elérhető és megmenthető értékeket meg kell őrizni! A legérték­telenebbnek vélt épületben is lehet találni az ipartörténet­tel, kultúrtörténettel, hely- történettel foglalkozók szá­mára értékes dolgokat. Pél­dául az épületek homlokzati díszei, a kovácsolt vasrá­csok az ablakokon, kapukon, erkélyeken, bádogdíszek, fa­ragott kapuoszlopok, mester­jegyes téglák, vízcsapok, te­tőcserepek, cserépkályhák csempéi, öntöttvas fel­szerelések, egyebek látszólag semmit sem mondanak, de a helyi építészetről, régi üze­mek, kismesterek munkássá­gáról, mint a településtörté­net fontos elemeiről értékes adalékokkal szolgálnak a mai helytörténeti kutatónak és a jövő érdeklődő emberének. De nemcsak az épületek és stabil tartozékaik jelenthet­nek értéket a kutató számá­ra, hanem a bontásra kerülő épületek felszerelési tárgyai is. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a közgyűjtemények se­gítése, sőt alapítása szép ha­gyományokra tekinthet visz- sza. Nemcsak a múzeumot alapító Jósa Andrásra gon­dolhatunk, hanem napjaink mecénásaira is, például a vajai múzeum képtárának lelkes adományozóira, a MEZŐGÉP vállalat által ösz- szegyűjtött traktorgyűjte­ményre, amelyet a Sóstói Múzeumfalunak adományoz­tak, vagy a legutóbbi példára a KEMÉV építőipari gyűjte­ményének lelkes, szorgalmas aktivistáira. Van hát jó pél­da. Kövessük őket, a bon­tandó házak enyészetre ítélt értékeinek közgyűjteményi megmentésében, elhelyezé­sében. Érdemes feladat az építőipari múltba való bú­várkodás, mert általános műveltségünknek az ipartör­ténet is része. — ősz — Űj menetrend

Next

/
Thumbnails
Contents