Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

1981. május 29. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Szakmaközi bizottságok N agyobb részt vállal a jövőben a szak- szervezet az üzemi, munkahelyi mellett a la­kóterületi munkából is — hangzott el az SZMT el­nökségének csütörtöki ülé­sén. — A szakszervezeti kongresszuson, de azt megelőzően már a megyei küldöttértekezleten is ja­vasolták, hogy ahol nagy­üzemek, intézmények van­nak (főként a városokban, nagyközségekben) az eddi­gieknél jobban vegyen részt a szakszervezet a te­rület- és településfejlesz­tési döntések kidolgozásá­ban. Ezt a munkát új típu­sú szakmaközi bizottságok létrehozásával kívánják megoldani a szakszerveze­tek —, s ezek létrehozásá­ra fogadott el intézkedési tervet az SZMT elnöksége. Hat városunk mellett huszonöt nagyobb telepü­lésen szervezik meg ebben az esztendőben a szakma­közi bizottságokat. Ezek­ben a falvakban három­száznál több szakszerve­zeti tag dolgozik a munka­helyeken, de több olyan település van, mint Űj fe­hértó, Nagykálló, Tiszalök, ahol kétezernél több, vagy mint Tiszavasvári, ahol közel négyezer, Záhony, ahol ötezernél több szer­vezett dolgozó új típusú érdekképviseletét is ellát­ják majd a szakmaközi bizottságok. Eddig a szakszervezetek főként az üzemen belül, illetve ágazatonként tevé­kenykedtek. Most a mun­kának azt a részét erősí­tik, amelynek során a párt-, állami és tömeg­szervezetek partnereként jobban részt ^tesznek a te­rületpolitikai, a település- fejlesztési munkában;-- a ' helyi politika alakításá­ban. A szakmaközi bizott­ságok az SZMT területi szerveiként megteremtik egy-egy közigazgatási egy­ség területén működő szakszervezetek szövetsé­gét, munkájuk összehan­golását. A következő hetekben választják meg azokat, akik képesek és készek mozgósítani a szakmaközi szövetségbe tartozó alap­szervezetek és a tagság lakóhelyi képviseletére, a közös célok megvalósítá­sára. Azt szeretnék, ha olyanok kerülnének be a szakmaközi bizottságokba, akik a munkahelyi, a gyá­ri élet mellett jól ismerik a lakóhelyi körülménye­ket is. Erre jó lehetőség nyílik, mert a szakmaközi bizottságok tagjait az alapszervezetek vezető testületéi (kisebb számban az SZMT elnöksége) bíz­zák meg; elsősorban azo­kat, akik korábbi közéleti munkájukkal már bizo­nyítottak. Az új szakmaközi bi­zottságoktól — amelyek 361 munkahely 117 ezer szervezett dolgozóját kép­viselik majd — azt vár­ják, hogy számottevően járulnak hozzá a szocia­lista demokrácia kibonta­koztatásához, még követ­kezetesebb érvényesítésé­hez. M. S. Népzenei fesztivál Nyírbélteken Május 30—31-én rendezik meg a 7. Szabolcs megyei nép­zenei fesztivált Nyírbélteken. A szombaton megnyíló feszti­válon 42 együttes és szólista lép fel, a fesztivál ideje alatt pedig a nyírbélteki művelődé­si házban népművészeti tár­gyakból látható kiállítás. Az ünnepélyes eredményhirde­tésre 31-én délután kerül sor. A KÖZMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN „Végvár" a Szarvas álcán Építési költsége: 6,2 millió forint Alapterülete: 480 m1 Helyiségek száma: 7 Működési területe: KPVDSZ-alapszervek dolgozói és a körzet lakossága. Ezek a KPVDSZ művelő­dési ház „személyi adatai”. Maga az épület Nyíregyhá­zán a Szarvas utca végén, mint ékszeres doboz pompá­zik. Ahogy fogynak környé­kéről a nádfedeles görnyedt házak, épülnek az újak, úgy illeszkedik be egyre jobban környezetébe. „Dobra került11 A falak között az indulás­nál a munka személyes el­lentétektől sem volt mentes. „Szorítóba” kellett lépni, mi­kor az épület zártsága, illet­ve nyitottsága, vagyis az ke­rült szóba, hogy a KPVDSZ dolgozóin kívül művelődhet­nek-e ott a környéken lakó nyíregyháziak is. Mára már eldőlt a kérdés: ki a gazda és kié a művelődési ház? — A városi tanács kezdte építeni az intézményt, de ön­erőből nem tudta befejezni. Így „dobra került”. A KPVDSZ megyei bizottsága gyűjtötte össze a vállalatok­tól az anyagiakat, a belső burkolásra, a berendezésre. Kisebb huzavona után a mű­ködési engedélyt is megkap­tuk. Az ünnepélyes átadás 1978. . október . 16-án volt. Az eltelt két- és fél év bizonyí­totta, hogy helyesen hatá­roztunk, amikor hatósuga­runkba bevontuk a -KPVDSZ alapszervezeti tagokon túl a körzet lakoságát — mondta Pápai Ferenc, a művelődési ház igazgatója. Kezdetben a közművelődé­si munka gerincét az októ­beri KPVDSZ kulturális na­pok jelentették. Ezt a ren­dezvénysorozatot teljesítették ki egész évre. Bírálatot kap­tak a házban dolgozók (je­lenleg heten vannak: két ta­karítónő, egy gondnok, egy adminisztrátor, egy gazdasági ügyintéző, egy népművelő és egy igazgató) „rendezvény­centrikus” munkájuk miatt. De vonzó műsorok nélkül el­képzelhetetlen lett volna a kereskedelmi vállalatoknál szétszórtan dolgozókat a vá­ros központjától távol eső in­tézménybe becsalogatni. Szocialista brigádvezetők klubja Meggyökereztek a klubok is. A legerecfményesebb a nyugdíjasok és a fiatal uta­zók klubja. Az utóbbi tagjai minden nyáron szerveznek közösen egy hosszabb nyári kirándulást, rendszerint kül­földre. Jártak már a Tátrá­ban, Romániában, Bulgáriá­ban. Az aprólékosan megter­vezett utak, az együtt átélt élmények mélyítik a szemé­lyes kapcsolatokat. A nyug­díjasok hetenként találkoz­nak a klubban. Elvállalták a sóstói erdőben a hármas-dom­bi emlékmű környékének gondozását. Szintén voltak már a Tátrában, Romániá­ban. Megyejáráson pedig egy- egy üzemet is meglátogat­nak. Egészségügyi előadásso­rozaton szakértők válaszol­tak az idős embereket érintő kérdésekre. A KPVDSZ-kórus ígérete­sen szerepelt már eddig is. Hetente egyszer a művelődé­Kezdő és haladó balett-tanfolyam a KPVDSZ művelődési házban. (Jávor L. felv.) si házban próbálnak. Szer­vezik a szocialista brigádve­zetők klubját. Ettől többek között azt várják, hogy erő­södik a kapcsolat a dolgo­zókkal, gyorsabban eljut a hír a rendezvényekről az alapszervezetekbe. Évről év­re sikeresek a szabó-varró, riselő és balett-tanfolyamok. Hetente három este pedig a női kondicionáló tornáé. A szakszervezeti kulturális nevelőmunkában sem becsül­hető le a ház szerepe. Bod­nár Pálné személyzetis, a KPVDSZ kulturális bizottsá­gának tagja szerint több technikai és személyi feltéte­lek egyszerű összességénél. Hármas feladat — A művelődési ház rend­szeresen segíti közművelődé­si munkánkat. Akcióink si­kere elválaszthatatlan lététől. : Peleiéül á ,.35'év 35 könyv’' vetélkedőn a brigádok jó sze­replése mögött ott van a ház felkészítő munkája. Másrészt a rendezvényeivel ötleteket ad az alapszervezetek mun­katerveihez. Brigádrendez­vényekre még nem használ­juk ki eléggé. A lehetősége­ket jobban kell tudatosíta­nunk. — Hármas irányú tehát tevékenységünk — foglalta össze Pápai Ferenc. — A KPVDSZ-alapszervezetek összejöveteleinek, gyűlései­nek otthont adunk. Műsoros estekkel hozzájárulunk a szabad idejük jobb eltöltésé­hez. Harmadrészt pedig a városi körzetet látjuk el. A nyíregyházi közművelő­dési munka e Szarvas utcai „végvárában” — a megyei művelődési központ új épü­letének átadásáig — a gondo­kon úgy igyekeznek enyhíte­ni, hogy helyet adnak a ren­dezvényeknek és emelik a környék kulturális ellátásá­nak színvonalát. Ezt szolgál­ná egy fiókkönyvtár terve is, melyről már készül a megál­lapodás a városi könyvtár­ral. A könyvek között felnőt­teknek és a gyerekeknek szóló könyvismertető, zene- hallgató és elemző foglalko­zások kapnak majd helyet. Egy Jftyél A •V\..r t.j >!;;»•--i*-?,-.'5! Amíg ez valóra válik, ad­dig sem feledkeznek meg a fiatal korosztályokról. A na­pokban személyes hangú le­velet kapnak az általános is­kolások a művelődési háztól, amely rajzpályázatra buzdít. Nyári élményeiket megörö­kítő alkotásokkal pályázhat­nak. A cél, hogy a gyerekek is magukénak érezék az in­tézményt, és szüleik nyomán „bevegyék magukat” annak falai közé. Reszler Gábor Á z aki sarlót vett, nem tudta mit tett. Mind­addig, amíg telkén de­rékig nem ért a gaz, nyugodt, kiegyensúlyozott íickó volt. Még azután is, hiszen emi- gyen társalgóit önmagával: — Barátom most szépen bemégy egy vaskereskedésbe és veszel egy sarlót. A sarló az olyan szerszám, mint a kasza, azzal a különbséggel, hogy nem egyenes, hanem görbe. A sarlóval nem ka­szálnak, a kaszával nem sar­lóznak ellenben a sarlóval pompásan lehetett vágni a gazt. A kaszával is pompá­san le lehetne vágni a gazt, de minek komplikálni az egy­szerű dolgokat. Sarlót kell venni és kész. A fickó megvette a sarlót. Simán ment minden. Bement a boltba és kért és kapott, fi­zetett és köszönt. Aztán visz- sza a kertbe. Igen ám, de a sarló nem szuperált. Hajlítot­ta, gyűrte, törte a gazt, de nem vágta. Habár sarlózni is tudni kell. Kivételesen a hi­ba nem az emberben, de a sarlóban volt. A sarló olyan volt, mint a bot. Ekkor bebo­rult a felhőtlen szép kék má­jusi ég. A fickónak borult be. — Az istenit — mondta volt, aztán kiderült, felderült, mert arra gondolt — a sarlót meg kell éleztetni. Felhát Nyíregyre a köszörűshöz. A műköszörűshöz, természete­sen a köszörűs műhöz. — A — Á — mondta a kö­szörűs — ilyet mi nem csiná­lunk. Finomabb munkákra A sarló vagyunk berendezkedve ké­rem. Kiskés, nagykés, kisol- ló, nagyolló. — A kiskését neki, — tűnő­dött az utcán sarlóval a kezé­ben a fickó —, most mi le­gyeii?. — Még egy köszörűs, aztán mé(T egy és senki töb­bet harmadszor. A sarló ma­radt az, ami volt, bot, egy életlen vacak. Találkoztunk. Kérdezte az ember mit tegyen az életlen szerszámmal? — Élezd meg — volt a vá­lasz. — Én — hült el a fickó — hát hogyan? — Egyszerű, veszel egy ka­szakalapácsot, kaszaüllőt, egy reszelőt és egy fenőkövet. Na- mármost. A kaszaüllőnek fa­ragsz egy tartótuskót, abba beleütöd a kaszaüllőt, a tüs­köt belevered a földbe, leülsz mellé, kézbeveszed a sarlót, ráhelyezed az élét a kaszaül- lőre és a kaszakalapáccsal a sarló élét kivered. Kellemes felüdítő munka, különösen az éppen virágzó akácfasorban. Arra viszont vigyázz, hogy a sarló éle nehogy fodros le­gyen. Bár ez elsőre nem igen fog sikerülni, hiszen kala­pálni is tudni kell. Legjobb, Igény szerint V an a kereskedelem és létezik a több csatornás értéke­sítő mód. Ettől függetle­nül intelem, hogy a ter­melők szerződéskötéssel alapozzák meg árujuk biztos piacát. Erre azért van szükség, mert a fel­vásárlás napjainkban el­tér a korábbi gyakorlat­tól. Évekkel ezelőtt ha­tott az ismert jelszó: „Minden megtermelt zöldséget a kereskede­lemnek át kell venni.” Ez a „minden” kis és nagy tételekre szerző­dött, avagy nem szerző­dött árukra egyaránt vo- ' natkozott. Ez megszűnt. Megszűnt azért, mert az árukínálat szertelen volt. Nem a piac, a fogyasz­tók igénye szerint történt a termelés és a kényszer áruátvétel a kereskede­lemnek tetemes vesztesé­geket okozott. Most tehát a felvásárlás a szükséges, az eladható, a kelendő árukra vonatkozik. Érthető az elv; feles­legre nincs szükség, a spontán termelés nem okozhat gondot és kárt sem a termelőknek, sem a kereskedelemnek, sem pedig a társadalomnak. Hogyan lesz akkor ele­gendő áru, miként ma­rad meg a választék és . főként, milyen lesz a zöldségár? A válasz egy­szerű és érthető: a ke­reskedelem, a termeltető és a felvásárló hálózat ma már rendelkezik olyan gyakorlattal, ta­pasztalattal, adatokkal, amelyeknek birtokában biztonsággal tervezheti az áruellátást, -kalkulál­hatja az elfogadható árakat. A szerződés tehát az a kulcskérdés, amellyel sok minden megoldható. De mi van akkor, ha egy kereskedelmi válla­lat nem szerződik. Gon­dolhatnánk, hogy ilyen nem létezik? Pedig hát nagyon is valós a dolog. Tavaly a ZÖLDÉRT nem szerződött a napkori háztáji és kisáruterme- lőkkel. Idén az újfehér­tóiakkal sem. Ok, indok: az említett települések termelőszövetkezetei a gyümölcseladásra nem a Zöldérttel, hanem a HUNGAROFRUCT-tal szerződtek. Adják hát el a káposztát, karalábét és mást is a HÜNGA- ROFRUCT-nak. Ha tud­ják. Nem tudják eladni, hiszen a HUNGAROF- RUCT-nak a zöldség nem profilja. A napko­riak tavaly Hajdúba szállítottak. E nnyi elég is. Nem hibáztatjuk a Zöldértet, mert nem lehet és nincs mi­ért. A több csatornás ér­tékesítési mód, az érvé­nyes rendelkezések lehe­tővé teszik, hogy bárki azzal köt szerződést, akivel akar. A módszer, a revolverezés azonban egy kissé furcsa és szo­katlan. Ez nem a jó partneri kapcsolatot, in­kább az erősebb jogán érvényesített akaratot példázza. Jó ez nekünk? Jó ez a vállalatnak? Aligha. Hogy miért, ta­lán felesleges is bőveb­ben magyarázni, (s. e.) Csepel Művek, Nyírbátor: Új szerelőcsarnokot terveznek A Csepel Művek nyírbáto­ri Fúrógépgyárának hosszú tá­vú tervében a Radiál fúró­gépcsalád teljes gyártásának, szerelésének megvalósítása szerepel. A munkához olyan szerelőcsarnokot kívánnak a ha veszel még vagy három sarlót, így a negyediknek már biztos szép, egyenletesen kivert éle lesz. — Más nincs? — Dehogy nincs. A kivert sarló élét szépen, gondosan lereszeled, ezután következik a fenés. Ha ez is megvan, ki­próbálod a szerszámot. Mi­után kopasz vagy kérsz a kertbarát szomszédodtól egy hajszálat és ha a sarló elvágja, akkor jó. Egyszerű, mi? A fickó tekintetében volt valami megmagyarázhatat­lan, de nem szólt csak elro­hant. Veleéreztem. Éppen ezért felhívtam az il­letékesek figyelmét a sarló­ügyre. Megkérdeztem, miért nincs a sarlónak éle? Mond­ták, a sarlónak azért nincs éle, mert magyar. A magyar szabvány előírja, hogy sem sarabolónak, sarlónak nem le­het éle a forgalomba hozatala­kor. Az éles szerszám veszé­lyes. Még megvágná vele ma­gát a kedves fogyasztó. S zegény fickó. Hogy ez mi mindent nem tud! Nem tud sarlót kala­pálni és nem tud a szabvá­nyokról. Azt sem tudja, hogy veszélyek lesnek rá. Ezúton értesítem, hagyja azt a sarlót békén, meg ne élezze, mert még megvághatja magát. Nyűje ki a dudvát kézzel, ■•z a biztos. Különben is, a sar­lót nem azért árulják, hogy azzal vágjanak, sarlózzanak. A sarló azért van, hogy ne legyen ... Ne legyen hiány­cikk. Világos! Seres Ernő közeli időben létesíteni, ahol ezeket a 10 tonna súlyú gé­peket szerelni, összeállítani lehet. A fúrógépgyár tavalyi tőkés exportja a telj es, ter­melés 82,5 százaléka volt. Az idén is bővíteni kívánják kapcsolataikat, ennek érde­kében a gyár képviselői az idei BNV-n több szocialista és tőkés országgal keresik a megegyezést. Ifjú Gárda­szemle Vásárosnamény városi és járási .Ifjú Gárda-szakaszai­nak részvételével rendeznek Ifjú Gárda-szemlét május 30—3I-én Aranyosapátiban. A Ricsika-erdő és környékén zajló kétnapos eseménysoro­zat május 30-án 9 órakor kezdődik. A táborverés és a parancsnoki eligazítás után, a megnyitóünnepség 12 órakor kezdődik. Délután harci tú­rán vesznek részt a csapatok. A hat állomáshelyen kül- és belpolitikai, katonapolitikai kérdések megválaszolása mel­lett számot adnak a csapatok tájolási ismeretekből is. Lö­vészeten, gránátdobáson, el­sősegélynyújtási gyakorlaton pedig ügyességüket bizonyít­hatják. Este tábortűz mellett a versenyző csapatok adnak kulturális műsort. Május 31-én délelőtt alaki és menetdalversenyre kerül sor. Ezt sportprogram követi, majd a déli eredményhirdetés után bontanak tábort a részt­vevők.

Next

/
Thumbnails
Contents