Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
1981. május 26. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ellenőrzés V ajon mi az oka annak, hogy az emberek egyre érzékenyebben reagálnak kisebb- nagyobb közösségüket sújtó sérelmekre? Persze az önmagától követelő ember joggal kérheti számon másoktól a lélektelen bürokratizmust, a társadalmi tulajdon megkárosítását, a hatalommal való visszaélést. És méltán tarthatja kivetnivalónak a munka nélkül szerzett jövedelmeket. Ha kevesek fogalmazzák is meg önmaguknak, sokan érzékelik, hogy a gazdasági helyzet javítása nem megy a társadalom ellenőrzése nélkül. Igen, mintha múlóban lennének az ellenőrzéssel kapcsolatos korábbi félreértések, miszerint igenis mindent, a legapróbb részletekig ellenőrizni kell. Aligha szükséges bizonygatni, hogy ez a fajta eljárás az alkotószellem rovására megy. A másik véglet szerint a belső ellenőrzés képes felügyelni a közélet és a vállalati gazdaság tisztaságára; az ellenőrzés külső formáira igazán nincs szükség. Talán vitatkozni sem érdemes ezen. Anélkül, hogy csorbítanánk a belső ellenőrzés szerepét,'tekintélyét, hadd tegyük hozzá, hogy a kívülről jövők — ez a dolog természete — más optikán keresztül vizsgálják a számukra idegen' környezetet. Feltárhatnak olyasmit is, amit a belső ellenőrzés netán soha nem vesz észre, mert természetes jelenségeknek tartja. És lehet ez jó, terjesztendő gyakorlat is, hiszen az ellenőrzésnek soha nem a bűnösök kutatása az elsődleges célja, hanem a jelenségek magyarázatának kutatása, az okok keresése, értékelése. Az állami ellenőrzésen belül nagy szerepet vállal az előbbi feladatokban a népi ellenőrzés alig néhány száz függetlenített munkatársa és több tíz ezres társadalmi munkása. Aki évek óta figyelemmel kíséri tevékenységüket, tapasztalhatja, hogy milyen változatos munkamódszerekkel dolgoznak, ám az eszköztár gazdagítása nélkül aligha növekedett volna meg az elmúlt években a népi ellenőrzésnek a társadalmi-gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása. Márpedig ennek vagyunk tanúi, és ezt többek között elősegítette az is, hogy együttműködnek a párt-, az állami, a társadalmi és a tanácsi szervek, ennélfogva több figyelem jut az ellenőrzésre. A népi ellenőrzés jelentős szerepet vállal az állami ellenőrzések központi és területi koordinálásában. A közös munka nem volt eredménytelen. Csökkent az indokolatlan párhuzamosság, az átfedés, a terven felüli vizsgálatok száma. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tavaly öt jelentést terjesztett a Minisztertanács elé, további vizsgálatait más állami irányító szervek hasznosították. Feltétlenül emeli a népi ellenőrzés rangját, hogy munkájával segíti a kormányt, területi bizottságai pedig a döntések előkészítésében, meghozatalában a helyi államigazgatásnak nyújtanak segítséget. Tavaly „csak” 19 központi témavizsgálatra került sor, de azok mindegyike nagy horderejű volt. És tegyük hozzá — hatásos. Mert például a lakossági áruellátás immár országos méretű ismételt figyelemmel kísérése nyomán kiadott kezdeményezések meghozták a javulást: csökkent a hiánycikkek száma, jobb lett az ellátás. T agadhatatlan az is, hogy például az iskolai oktatás feltételeinek vizsgálata szerte az országban mozgósítóan hatott; ahogy néhány éve lehettünk tanúi az óvodaépítésben mutatott társadalmi összefogásnak, hasonlóan kezd kibontakozni egy iskolát segítő akció is. Szólhatunk a tömegétkeztetés helyzetét megmozgató országos vizsgálatról és, hogy vegyünk' példát a gazdaság szférájából is, a népi ellenőrzés folyamatosnak mondható vizsgálatai nyomán javulás tapasztalható a vállalatok energia-, anyag- és üzemanyag-gazdálkodásában. Sokoldalúan bizonyítható persze, hogy eddigi eredmények főként a kiugróan pazarló, gondatlan felhasználás visszaszorulásából, tehát jórészt az egyszer fellelhető tartalék kiaknázásából származik. Ezek a tartalékok kimerülőben vannak, s így a népi ellenőrzésnek más új, utakat-módokat kell majd ajánlania ott, ahol nincs előrelépés. F. Gy. Csigafúrók exportra Az Acélárugyár tiszaszalkai üzemében milliós tételben készülnek a csigafúrók exportra. (Jávor L. felv.) SZABOLCSI SZEMMEL A BNV-N írógép, gumiabroncs és társaik Vásárosnaményban készült írógépek a BNV-n. (E. E.) Huszonhat ország és Nyu- gat-Berlin vállalatai mutatják be termékújdonságaikat a beruházási javak tavaszi seregszemléjén, a Budapesti Nemzetközi Vásáron, örvendetes, hogy egyre több Szabolcsban készült terméket is láthatnak a standokon az érdeklődők. Ott vannak többek között a nyírbátori Csepel, az UNIVERSIL, a HA- FE, a Taurus, a vásárosna- ményi IGV gyártmányai. Exportképes termék Senki sem vitatja, milyeh jelentősége van az írógépeknek. De az sem lehet vita tárgya, hogy milyen jelentős helyet és főként megbecsülést vívott ki magának gyártmányaival a világpiacon az Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat vásáros- naményi gyára. Erről dr. Be- rényi Ferenc, a vállalat áruforgalmi főosztályvezetője így beszél: — Vállalatunknak az új gazdasági mechanizmus hozta meg a fejlődés lehetőségét. Az addigi kis szériájú termelést felváltotta a KGST- szakosítás keretében készült pénztárgépek nagy sorozata. A másik vonalon az írógépgyártás. Ezelőtt hét évvel kötöttünk szerződést a svájci Hermes-céggel írógépek gyártására. Kezdetben svájci alkatrészekből állítottuk össze a gépeket, most pedig már saját gyártású alkatrészekből és minimális tőkés importból származó anyagot használunk fel. A minőség pedig maradt a régi, s ezt a svájci partner mondja. — Gyorsan beletanultak a szerelésbe a naményiak — folytatja a főosztályvezető, — s csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok a munkájukról. Mi sem nagyobb bizonyíték erre, hogy a szigorú svájci átvevők sem találnak hibát a beregi városban készült gépekben. A kezdet kezdetén a svájciak visszavásárolták svájci frankért a készterméket to- vábbeladásra. Ettől az évtől kezdve az Egyesült Államokba, az NSZK-ba, Finnországba már „közvetítő” nélkül, egyenesen Magyarországról kerül az írógép. A további terv pedig az, hogy fele-fele arányban exportáljon a svájci és a magyar fél. — Perspektivikusan nagy fejlődés előtt áll Vásárosna- mény — mondja dr. Berényi Ferenc. — A jövőben az a célunk, hogy a teljes gyártás, az alkatrészeké is ott történjen. Később a táskaírógépek mellett megkaphatják a nagy gépek gyártását is, de számíthatnak a naményiak az elektromos és elektronikus írógépek készítésére is. Gumiabroncs a mező- gazdaságnak Érdeklődéssel figyelik a szakemberek a Taurus kiállításán a Nyíregyházán készült mezőgazdasági textil radiál gumiabroncsokat. — Tavaly készült az első abroncs a Nyírségben egy amerikai licenc alapján — magyarázza Kopácsi Erzsébet, a vállalat sajtóosztályának vezetője. — Az eddigi vásári tapasztalatok alapján az előző évek elenyésző érdeklődése mellett most nagyobb a ügyelem a vállalat termékei, köztük az abroncsok iránt. Nem véletlen, hiszen Nyíregyházán importpótló gyártmány készül. A radiál gumiabroncs felépítő gépet pedig a Taurus gépgyár gyártja. Nyíregyházán is ilyennel készítik a gumikat, s ez most a vásáron a nívódíjas ipari forma címet kapta meg. Nem véletlen az érdeklődés a mezőgazdasági gumiabroncsok iránt. Ebben az ágazatban az utóbbi évtizedben forradalmi változást hozott a gépesítés, ennek pedig egyik alapfeltétele a kiváló minőségű gumi. Nyíregyházán értenek a gyártásához. Acélzsaluzó Kisvárdáról A látogatottságra a Kisvár- dai Vas- és Gépipari Szövetkezet sem panaszkodhat. Fél óra alatt száznál is több prospektust osztottak szét. S ami vonzotta a szakemberek érdeklődését, az a Szabolcs elnevezésű általános acélzsaluzó rendszer. — Kilenc évvel ezelőtt kezdtük el ezzel a szerkezettel a kísérleti építéseket — mondja Ambrus László, a MÜSZI tervezője, a rendszer szabadalmazója —, tavaly pedig már megkezdte a kisvár- dai szövetkezet a sorozat- gyártását. A lényege, hogy mindenféle betonzsaluzáshoz használható és olcsóbb a jelenleg alkalmazott nyugati rendszereknél. Ilyen szerkezet segítségével készül Budapesten a traumatológiai intézet, az M—1 autópályán aluljáró, Nyíregyházán pedig a megyei kórház egyik épületének a födémszerkezetét készítették Szabolcs zsaluval. Az acélzsaluzó rendszerrel kiküszöbölhető a méregdrága fa. Ezt fel is ismerték az építőipari vállalatok, aminek legékesbb bizonyítéka, hogy Kisvárdát elhalmozták megrendelésekkel. Sipos Béla Megállapodás jobb ellátásra Anyagok házépítéshez 1 Az elmúlt napokban együttműködési megállapodást kötött a Kélet- magyarországi TÜZÉP Vállalat és á Kelét-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. A VI, ötéves tervre szóló megállapodás a TÜZÉP hatáskörébe tartozó három megye lakosságának jobb építőanyaggal való ellátását szolgálja, de arra is megállapodást kötöttek, hogy a KEMÉV megtervezi és kompletten kivitelezi a TÜZÉP fontosabb beruházásait. Az építővállalat asztalosüzeme ajtókat, ablakokat gyárt és forgalmaz a kereskedelmi vállalaton keresztül. így a ( TÜZÉP-nek nem kell majd importálni a drága nyílászáró szerkezeteket. A TÜZÉP szervezésében az építők nyers betont is gyártanak kislakásépítőknek és azt a nyíregyházi betonüzemtől számított 30 km-es körzetben el is szállítják az építkezés színhelyére. Alapozáshoz és födémhez egyaránt vállalják a beton előállítását és szállítását. Ugyancsak 30 km-es körzetben építőipari kisgépeket is kölcsön ad az építőipari vállalat. Meghatározott méretekre szabott betonacél gyártásával is segíti majd az építkezőket a szolgáltatással is foglalkozó építőipari vállalat. A VI. ötéves terv során a hajdúsági építkezések mellett a KÉMÉV a mátészalkai TÜZÉP- telepen 800 négyzetméteres alapterületű zárt raktárt épít és a csapadékcsatorna-rendszert is kiépíti. A fehérgyarmati telepen 300 négyzetméteres nyitott rámpát építenek és a csapadékcsatornákat is megépítik. A két együttműködő vállalat évente rendszeresen és részletesen ismertet: igényeit és lehetőségeit. A hasznos kezdeményezés révén így mód lesz a szolgáltatás bővítésére is. _______________________ Dobóék dobogón Újsághír: Az Országos Vízügyi Hivatal és a HVDSZ országos újítási versenyt rendezett szocialista brigádok között. A versenyben második lett a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Dobó István szocialista brigádja. Hatalmas akácfák alatt, viszonylag csendes helyen van a korszerű gépekkel ellátott műhely. Megvan szinte valamennyi feltétele a gondolkodó munkavégzésnek, az újításnak. Az emberi feltételekről, pontosabban az emberi akaratról kérdezzük Terdik Lajos brigádvezetőt. — Esztergályosok és marósok alkotják brigádunkat. Ez a két szakma eleve nem egysíkú, szükség van a variálásra. Barátilag, emberileg közel állunk egymáshoz. Mindenkinek külön-külön is volt már számos újítása, de sok kollektív javaslattal is jelentkeztünk. Előfordul, hogy közülünk valaki már régebben nem újított, akkor ha másnak van ötlete, a régóta nem szereplő kollégával valósíttatjuk meg az elképzelést. Ez szerintünk tiszta munka. Ily módon is segítjük és serkentjük egymást. Az illetékesektől megkapjuk a szükséges támogatást. Az anyagi elismerésünk nem jelentős, de arra gondolunk, hogy a legtöbb elképzelést munkaidő alatt valósítjuk meg. Halász Mihály esztergályos: — Néha rá vagyunk kényszerítve az újításra. Jönnek új gépek, alkatrész meg nincs hozzájuk. Mi majd gyártunk. Az egyik importból származó csatornatisztító gép két évig nem üzemelt, mert a megrendelésre nem szállították hozzá a magas nyomású elzárócsapot. Brigádunk két tagja gyártott egy ilyen csapot, a gép működik. Háromszáz-háromszáz forint volt az újítási díj. Szolgáltatással foglalkozunk, nálunk nehéz mérni a vállalati hasznot és az egyéni hasznot is. Nem is foglalkozunk az ilyenféle számolgatásokkal. Az anyag- beszerzés például jobban érdekel bennünket. Néha jómagam utazom el Miskolcra és beszerzem a brigádnak a szükséges anyagot. Két érettségizett fiatalember is dolgozik köztük. Külön említést érdemel Pócsik Tibor eszte/gályos, aki a vállalatnál volt szakmunkástanuló, s ma már kétszeresen is országos hírnévnek örvend. Az ötletes, ügyes kezű fiatalember repülő- és hajómodellezésben országos versenyeken mindig jól szerepel. A sóstói hideg strandra ő barkácsolta a széllovast, a bátrak sporteszközét. Persze a munkahelyén is újít. Neki és a többieknek is honnan jön az ötlet? Gondolkodnak, olvassák az Újítók Lapját, nézik a tv Delta című műsorát... Erdélyi Tamás, a vállalati szakszervezeti bizottság újítási felelőse: — Hagyományosan jó nálunk az újítási kedv. Az ügyintézéssel, az elbírálási határidővel kapcsolatban még nem volt jogvita. Egy másik brigád újító tagja anyagi követeléssel állt elő, igényét ki is elégítették. Három megye: Szabolcs, Hajdú és Szolnok öt hasonló vállalata együttműködési megállapodást kötött. Sajnos, ez az újítások cseréjére még nem terjedt ki igazán. Kezdetnek biztató, hogy mi a sok saját újításunk mellett a hajdúsági vállalattól átvettünk két jelentős újítást. Tóth Tibor, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese: — Sok fontos műszaki gondunkat helyben, újításokkal oldjuk meg. Amiben fantáziát látunk, azt anyagilag is támogatjuk a műszaki fejlesztési alapból. Nem ülünk rá a javaslatokra, igyekszünk gyorsan elbírálni őket. A vízórahitelesítő padot és a szennyvíztelepi kiegyenlítőtározót kimagaslónak tartjuk az újításaink között. Ez utóbbi kettőt be is küldtük az Országos Találmányi Hivatalba szolgálati szabadalom megszerzése céljából. Ez a két ötlet nem a brigádtól származik, de mindkettő kivitelezésében részt vettek a brigád tagjai. A Dobó István brigád idei vállalásai között tíz újítás bevezetése is szerepel. Vállalásukat még az országos eredményhirdetés előtt tették. A dobogós siker talán még nagyobb teljesítményre serkenti őket — és a többi brigádot is. Nábrádi Lajos
