Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 26. Afrika napja Honecker Japánban Erich Honeckernek, az államtanács elnökének május 26—31-i, első hivatalos látogatása Japánban a két ország közötti kölcsönösen előnyös jó kapcsolatok további szélesítése mellett elősegíti az általános nemzetközi együttműködést is. Az NDK államfője japán újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy „akár a műszakitudományos, akár pedig a gazdasági együttműködést, a kereskedelmet vagy a kulturális cserét vesszük, mindenütt figyelemre méltó az előrehaladás”. Erich Honecker és az NDK más vezető politikusai a japán politikai és társadalmi élet első vonala mellett találkozók sorát bonyolítják le a távol-keleti ország gazdasági vezetőivel. Az NDK-államfő tokiói tartózkodása idején várhatóan több megállapodást, többek között fontos gazdasági egyezményeket írnak alá. Mitterrand—Marcbais-találkozó Hétfőn délelőtt tíz órakor Francois Mitterrand francia köztársasági elnök hozzálát elnöki teendőinek érdemi gyakorlásához és az Elysée- palotában egész napos tárgyalássorozatot kezd a francia politikai élet minden fontosabb csoportjának képviselőivel. A meghívottak hosszú sorában az első Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Megfigyelők érdeklődéssel várják Mitterrand elnök találkozóját Marchais-val: jól ismert, hogy az FKP valószínűleg döntő szerepet játszott a szocialista Mitterrand megválasztásában, aki 5 millió kommunista szavazat nélkül aligha lehetne az Elysée-palotában. Francois Mitterrand — bár nem látszik feledni ezt a tényt — eddig nem adta jelét annak, hogy az új politikai vezetésben, annak különböző szintjein szán-e szerepet a kommunistáknak és milyet. Tény, hogy Georges Marchais-t meg sem hívták az elnöki beiktatás ceremóniájára és nincsenek kommunisták Pierre Mauroy 42 tagú, most alakult kabinetjében. Marchais várhatóan ismét Mitterrand elnök tudomására hozza: az FKP olyan messze akar elmenni az új köztársasági elnökkel való együttműködésben, amennyire csak lehetséges — és igényt tart a kormányban való részvételre. Brezsnyev üzenete (Folytatás az 1. oldalról) Kétségtelen veszélyt jelent a világ békéjére, hogy az afrikai országokat az imperializmus megpróbálja felhasználni saját globális katonai-stratégiai terveihez. — A Szovjetunió mindig elvi álláspontot képviselt és támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Továbbra is minden segítséget megad Namíbia népének a szabadságért vívott igazságos harcához, s ahhoz, hogy haladéktalanul, az ENSZ határozataival és az Afrikai Egységszervezet követeléseivel összhangban rendezzék a namí- biai kérdést. — Az imperializmus politikája következtében bonyolulttá vált nemzetközi helyzetben a Szovjetunió nagyra értékeli a független afrikai országok szerepét, amelyet korunk legfontosabb problémái megoldásában töltenek be, ezeknek az országoknak a konstruktív fellépését az ENSZ-ben, az Afrikai Egységszervezetben, az el nem kötelezettek mozgalmában és más nemzetközi fórumokon. A felszabadult afrikai országokkal való együttműködésünket úgy értékeljük, mint a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok fontos tényezőjét — hangsúlyozza üdvözlete végén Leonyid Brezsnyev. Átalakul az olasz kormány? I mmár tizennyolc esztendeje minden évben egy nap jelképesen a szabad Afrikáé. A világ haladó és békeszerető erői ekkor tisztelegnek e kontinens négyszázmillió lakójának szabadságküzdelme előtt. Afrika napja az Afrikai Egységszervezet megalakulásához kötődik: az alapító okmányt 1963. május 25-én harminc ország képviselője írta alá Addisz Abebában, ma ötven állam delegátusa vesz részt a szervezet tanácskozásain. A tagok számának 67 százalékos növekedése meggyőző bizonyítéka azoknak a változásoknak, amelyek ezen a földrészen az elmúlt két évtizedben végbementek. Az ENSZ a Szovjetunió javaslatára a hatvanas évek elején határozatban szállt síkra a gyarmati rendszer felszámolásáért. Ez a döntés óriási ösztönzést adott az afrikai népfelszabadító küzdelmeknek. Azóta összeomlott a portugál gyarmatbirodalom, s az egyik legszilárdabbnak hitt kolonialista-neokolonia- lista rendszer, a rhodesiai fajüldöző rezsim. Az Afrikai Egységszervezet tagjai az egység és a szolidaritás szellemében azonban még ma is harcolni kénytelenek az új- gyarmatosító törekvések ellen, saját politikai és gazdasági felemelkedésükért. Afrika napja még ma sem igazi ünnep a kontinensen. A földrész északnyugati sivatagjaiban napjainkban is szabadságáért harcol a nyugat- szaharai nép, változatlanul a dél-afrikai fajüldözők tartják megszállva Namíbiát, s a Dél-afrikai Köztársaságban ma is a legsötétebb gyarmati időkre emlékeztető módszerekkel nyomják el a fehértelepesek az afrikai többséget. Probléma továbbá, hogy a függetlenség sok helyen jelenleg is névleges, az idegen elnyomás változatos formákban fennmaradt. A föld területének egynegyedén, az emberiség tíz százalékát jelentő népességgel Afrika ma is csupán egy százalékkal részesedik a világ ipari termeléséből, miközben hihetetlenül gazdag nyersanyagforrásokkal rendelkezik. Az Afrikai Egységszervezet tizennyolc éve elhatározott célkitűzései tehát napjainkban is időszerűek. Az afrikai nemzetek küzdelme függetlenségük megvédéséért, megszilárdításáért, kiterjesztéséért változatlanul folyik. Ebben a harcban, országépítő munkájukban számíthatnak a szocialista államok, köztük hazánk, a haladó világ rokon- szenvére és támogatására. 1981 májusában őszintén kívánjuk a kontinens négyszáz- millió lakójának, hogy Afrika napja mihamarabb teljes ünnep legyen. K. M. Az olasz kormány átalakításáról, vagy lemondásáról döntenek hétfőn este a koalíciós pártok főtitkárai. Flami- nio Piccoli kereszténydemokrata, Bettino Craxi szocialista, Giovanni Spadolini republikánus és Pietro Longo szociáldemokrata vezető az esti órákban találkozik Ar- naldo Forlani miniszterelnökkel. Megbeszélésük napirendjén a P—2-ügy és annak a koalíció jövőjére való hatása szerepel. A politikai botrány legújabb fejleményeként az ösz- szesküvésbe keveredett jobboldal azt próbálja bizonygatni, hogy a bírák, akik fényt derítettek az ügyre, kommunisták. Teljesen eltekintenek azoktól a bizonyítékoktól, amelyeket az olasz parlament néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott. Piccoli kereszténydemokrata és Craxi szocialista főtitkár vasárnap mondott beszédeikben arra kérték a kommunistákat, hogy támogassák a Forlani-koalíciót, nehogy belebukjék a P—2-ügy- be és „bizonytalanná váljék az olasz helyzet”. Egyszersmind azt is tudatták, hogy továbbra sem áll szádékuk- ban bevonni kommunista minisztereket a kormányba. Az OKP eddig még nem reagált felhívásukra, de megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a párt vezetősége határozatban sürgette a Forlani- kabinet lemondását a P—2- üggyel kapcsolatban. A római megfigyelők többsége egyetért abban, hogy vagy átalakítják az olasz kormányt, vagy Forlani miniszterelnök maga is lemond. ÁRENGEDMÉNYES VASAK! Május 27-től június 15-ig 13 féle TEAT 30% ALMA és TÁRKONY ECETET 40% EGYES LISZTESARUKAT 50% ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT-AZ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI ABC-ÁRUHÁZAIBAN és kijelölt ÖNKISZOLGÁLÓ BOLTJAIBAN. Jurta és összkomfort . Bogdo-gegen legendája Az öt templomból álló Gandau-dencsillen Felkelt végre a nap, szemet égető vörös fénnyel kergetve el a sötétséget. A hirtelen ragyogás- ellen még a kék sötétítő redőny sem véd. Hunyorognak, pislákolnak a fáradtságtól elcsigázott utasok, hirtelen senki nem tudja hány órája dolgoznak egyvégtében a repülőgép motorjai. Kopár, barna hegyek fölött bukik át a TU—154-es, még néhány pillanat és két-három szökkenés után megáll a betonon. Ulánbátor Egy másik földrész, számunkra alig felfoghatóan távoli, világvégi város. Mint a föld bármely más pontján, itt is kíváncsi szemek tapadnak a messziről1 jött utasra. Rokonok, hozzátartozók integetnek a lépcsőn felbukkanóknak. Színes népviseletbe öltözött asszony lóhátról szemléli az eseményeket. Bozontos, apró állata csak azoknak tűnik fel, akik először teszik mongol földre a lábukat. A ló ugyanis legalább annyira hozzátartozik itt az utca képéhez, mint odahaza a gépkocsi. A múlt és a jelen ötvöződik lépten-nyomon ennek, a hazánkénál tizenhatszor nagyobb, ám alig másfél milliós országnak az életében. Eltép- hetetlen szálak fűzik a városi összkomfortos lakásokban élőket az ősök hagyományaihoz. Mindez érthetőbbé válik az ulánbátori vallási múzeumban Bogdagegen a buddhista egyházfő szobrának láttán. Tíz férfiből — öt szerzetes Nem árt persze kissé felfrissíteni történelmi ismereteinket. Bogdo-gegenről tudni illik: 1911-ben segítségért fordult az orosz cárhoz, hogy a belvillongások nyomán meggyengült Kínával szemben biztosítsa Mongólia függetlenségét. A végnapjait élő mandzsuuralom hamarosan véget ért Mongólia földjén, s a függetlenné vált országban világi uralommal ruházták fel a Bogdo-gegent. Ez azonban gyakorlatilag mit sem változtatott az államon, amely önmaga megsemmisítése felé tartott. Tudni kell ugyanis az akkori Mongóliáról, hogy területén több mint hétszáz lámakolostor működött. Minden család köteles volt egy fiúgyermekét papnak adni, ami viszont oda vezetett, hogy az egyébként is alacsony népességű országban minden tíz férfiből öt szerzetes volt, s nem léphetett házasságra. Mongóliát a nemzeti pusztulás fenyegette. Az utolsó „élő Buddha" titka A történelem azonban tovább lapozott. Oroszországban győzött a forradalom. Hatására Mongóliában megkolostor részlete. született a népi forradalmi erő, s a szovjet Vörös Hadsereggel együtt kiűzte az időközben betolakodó kínai csapatokat. Bár a népi kormány átvette a hatalmat, az erőviszonyok alapján és a mélyen gyökerező vallási hagyományokra való tekintettel meghagyták Bogdo-gegent névleges uralkodónak. Az utolsó „élő Buddha” volt ő, aki 1924-ben meghalt. A mongol főpapság az utód felszentelésére készült. A buddhista világkép szerint Tibetben kellett keresni az utódot, olyan gyerekek között, akik megfelelő napon születtek. Végül mégsem költözött új „élő Buddha” a díszes sárkányoktól őrzött palotába. Alighanem a főpapság soraiban dúló viszálykodás közepette született meg az az érv, hogy a buddhista vallási dogmák szerint csak nyolcszor költözhet új emberi porhüvelybe a lélek. Kilencedik alkalommal már fűben, fában, vagy állatban talál szállást. Az elhunyt Bogdo-gegen éppen a nyolcadik volt, ezért fölösleges Tibetben újat keresni. Mindebből mi volt igaz, mi nem, ezt kár ma már kutatni. Kanyarodjunk vissza inkább a múltból a jelenbe, sőt a jövőbe: a fővárosban ugyanis mindez egymás mellett él. Lakói szerint ez a város a mai, de még inkább a holnapi Mongólia tükre. Buddha már inkább csak a múzeumban, a fővárosban viszont egy újjászülető nép él. (s. a.) Rohamosztag a bankban A spanyol rendőrségnek a terrorizmus elleni harcra különlegesen kiképzett alakulatai vasárnap este véget vetettek a Banco Central barcelóniai központja megszállásának. Az este nyolc órakor kezdődött és negyed tizenegykor véget ért akció eredményeként valamennyi túsz kiszabadult és a bankot megszálló terrorista csoport megadta magát. A csoport tíz tagját elfogták, egy pedig a rendőrökkel való összetűzésben életét vesztette. Ő az akció egyetlen áldozata, a túszok és az akciót végrehajtó rendőrök között csak né- hányan sérültek meg könnyebben. Az első kihallgatások után kiderült, hogy a tizenegy tagú banda tagjai között büntetett előéletű alvilági és anarchista elemek voltak, akik akciójukat szélsőjobboldali politikusok megbízásából hajtották végre. Egyelőre ismeretlen szélsőjobboldali szervezetek a franciaországi Perpignanban ötmillió pesetát ajánlottak az akció végrehajtásáért, hogy folytassák a spanyol demokratikus rendszer aláásására irányuló tevékenységet. Leopoldo Calvo Sotelo spanyol miniszterelnök az akció befejezése után újból összeült kormányának vezető tagjaival. A hajnali fél háromkor véget ért tanácskozás után a tájékoztatási államtitkár megerősítette, hogy az akciót a szélsőjobboldal ösztönözte. A spanyol baloldali politikai pártok kétkedőén fogadták a Banco Central támadóinak foglyul ejtéséről és az ügy hátteréről kiadott hivatalos közleményeket és minden részletre kiterjedő vizsgálatot követelnek az ügyben. A Spanyol KP titkársága nyilatkozatában meglepetésének adott hangot a közleménynek azon kijelentése felett, hogy mindössze tizenegy tagú volt a terrorista kommandó, hiszen a szemtanúk és az első nyilatkozatok legalább huszonöt támadóról beszéltek. Az SKP nyilatkozata kétkedőén fogadja azt a bejelentést is, hogy az akciót közönséges bűnözők és anarchisták hajtották végre. A kommunisták követelik a terrorista akció minden részvevőjének letartóztatását, és az ügyben részes felelősök letartóztatását. A Spanyol Szocialista Munkáspárt közleménye is a hivatalos változat ellentmondásainak tisztázását és minden, az ügybe belekeveredett személy felelősségre vonását követeli.
