Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

■ ■ Üresen A míg az energiagazdál­kodás eljut odáig, hogy széleskörűen feltárja és hasznosítja a tar­talékokat — például a kuko­ricaszár, szalma, gyümölcs­fa nyesedék eltüzelését — addig leginkább csak a ta­karékosság jöhet számítás­ba, mint egyensúlyteremtő, költségcsökkentő tényező. Takarékoskodni sokfélekép­pen lehet, szükséges is, hi­szen erre az árak, a szabá­lyozók kényszerítik a fel­használókat, az üzemeket Az energiatakarékosság, mint követelmény, általános kategória, a végrehajtás azonban egyedi, üzemi szin­tű. Mennyire igaz ez, an­nak bizonyítására elégséges egyetlen példa. A közel­múltban megjelent egy ren­delet, amely szerint a gép­jármű fuvaroztató üzemek ezután — ha oda vagyvisz- szaútban üresen fut a gép­jármű —, kilométerpénzt kötelesek fizetni. Sokan az érdekeltek közül erre mond­ták; meg nem alapozott szankció, kétszeres veszte­ség éri az üzemet, részben az üzemanyagárak miatt, másrészt a büntető előjelű kilométerpénz miatt. Van ebben igazság. Az üresjáratokért valóban kétszer kell fizetni, de sen­ki ne higyje azt, hogy a ren­delet célja az üzemektől a nyereség elvonása, az álla­mi bevételek növelése volt. Ellenkezőleg. Az államnak, az országnak nem az üres­járatokért kifizetendő forin­tokra van szüksége, inkább az azonos energiafelhaszná­lással végzett több munká­ra, avagy a literekben is ki­fejezhető gázolaj, olaj, ben­zin megtakarítására, hiszen az olajért ma 10—15-ször nagyobb árat fizetünk, mint öt évvel ezelőtt. Lehet-e az üresjáratokat mérsékelni, a benzin-, gáz- olajfogyasztás4- csökkenteni? De még mennyire! Nyírbá­torban az Űj Barázda Tsz- ben ezt úgy csinálják, hogy kooperálnak a város ipari üzemeivel, a környező tsz- ekkel. Mivel a tsz-kocsik anyagért, gépért, vetőma­gért, gyakran járják az or­szágot, keresték a partnere­ket és találtak is. így szál­lítottak többek között cipőt és egyéb ipari terméket a különböző városokba. A nyereség háromszoros: nem fogy ellenérték nélkül a drá­ga üzemanyag, nem kell büntető adót fizetni, végül az ipari termékek szállítá­sáért pénzt is kapnak. Ta­nulság: mindent lehet, csak akarni kell. T ermészetesen az aka­rat nem égyenlő a konkrét, a már meg­valósult munkával. Az aka­ratok érvényesítéséhez előbb tájékozódásra, a partnerek megkeresésére, a tervezett feladat megszervezésére van szükség. Az ilyen munka sok utánjárást, jó kapcsola­tokat, rugalmasságot igényel és ahol ezt nem tudják, ott sürgősen bele kell tanulni. Utóbb a mezőgazdaságban nem nőtt, szinten maradt, sőt csökkent az energiafel­használás. Bizonyítja: jó úton járunk, ezen az ösvé­nyen még tovább lehet men­ni. S. E. Pótkocsi, porszóró berendezés, radiátorok Szabolcsi termékek a tavaszi BNV-n A hagyományokhoz híven, az idei tavaszi BNV-n is ta­lálkozhatnak majd az érdek­lődők a szabolcs-szatmári ipari üzemekben készült ter­mékekkel. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tarthat számot a szakemberek köré­ben a nyíregyházi MEZŐGÉP két terméke, amelyeket a partnervállalataik közvetíté­sével mutatnak be a vásáron. Először láthatják a me­gyénkben gyártott KP—206- os jelű fixplatós közúti pót­kocsit, amit az AUTÓKER pavilonjában lehet majd megtalálni. A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a MEZŐGÉP fehérgyarmati gyáregységében új, könnyű­fém-alapanyagú panelekből összerakható szerkezetet gyártanak, s exportálnak In­donéziába. A Modul-System licenc alapján gyártott szer­kezetet szakoktatási intéz­ményként felállítva tekinthe­tik meg majd a vásáron a lá­togatók, az Industria Külke­reskedelmi Vállalat kiállító csarnokában. Megszokott vendég már a tavaszi nemzetközi vásárokon a Hajtóművek és Festőberen­dezések Gyára. Az idei ren­dezvényen a gyár egy komp­lett, 10 millió forint értékű porszóró berendezéssel szere­pel. A nagy értékű gép — a budapesti központ tervei alapján —, túlnyomó része a nyíregyházi gyárban készül, míg a berendezés elektrotech­nikai egységeit a békéscsabai gyárban állították elő. Az egész országban nagy népszerűségnek örvendő sa­tucsaládjával vesz részt a nemzetközi vásáron az Öntö­dei Vállalat kisvárdai gyár­egysége. A tervek szerint a május 20-án nyíló vásáron a kisvárdaiak forgó-, cső- és la­katossatukat mutatnak be öt méretben. A szabolcsi gyár termékeit a 24-es pavilonban, a vállalat kiállító termében lehet majd megtekinteni. Elvetették a kukoricát Pongrác, Szervác és Boni­fác szerencsére fagy helyett meleget hozott. Habár ápri­lis végén már letették a „névjegyüket”, s itt van még Orbán is, aki szintén hideg­hozó. Egyelőre az évszaknak megfelelő az időjárás. A hi­degebb, szeles, csapadékos május elejét melegebb követ­te, s ez kiválóan alkalmas a mezőgazdasági munkák vég­zésére. A tavasz legnagyobb mun­káját a százezer hektár ku­korica vetése adta. A sze­mesnek szánt területen már földben a mag, s már csak a siló vetéséből van hátra Évek óta jelentős mennyi­ségű Juliska bab jut export­ra a tiszakóródi tsz-tagok háztáji gazdaságaiból a Vető­magtermeltető Vállalat segít­ségével. Az idén a Béke Ter­melőszövetkezet a Nagyúti dűlő öthektáros területét ké­szítette el a vetésre. S mivel a május végre meghozta a jó időt, gazdára lelt a sorhúzó is, megkezdődött a bab vetése, majd kelés után a karózása. (M. K. felv.) néhány ezer hektár. Ebben a; évben jól sikerült a kukorica vetése. Az idő végig kedve­zett, gyorsan, könnyedén ha­ladhattak a gépek. Ezzel behozták a nagyüzemek az őszi és tavaszi belvíz okozta lemaradásukat, sőt az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva még előbbre is tartanak. A május eleji csapadék jó hatással volt a dohány és a zöldségfélék palántázására. Dohányt 8200 hektáron ter­mesztenek ebben az évben a megyében, s ennek a terület­nek az ötödén már kiültették a kis növénykéket. Hasonló­an jó ütemben halad a pa­radicsom, a paprika és a káposzta palántázása is. Nemsokára megkezdik a me­zőgazdasági nagyüzemekben a lucerna első kaszálását Ez egy kicsit késik, mert a hi­deg késleltette a növekedést Jelenleg a hatodik—hete­dik permetezésnél tarta­nak az almáskertekben. Virágzáskor a legtöbb helyen kétszer is működtek a gyü­mölcsösökben a permetező- gépek, mert elhúzódott a nyí­lás. Ez pedig magában hor­dozza a fertőzés többszörös veszélyét. A fák most szi­romhullás utáni fonológiai fá­zisban vannak. Éppen az el­húzódott virágzás miatt szá­mítani kell a termelőknek a fokozottabb atkafertőzésre és a korábbi években háttérbe húzódott lisztharmat erőtel­jesebb előretörésével. Fuzik- ládiumveszély egyelőre nin­csen, azonban az idő kedvez ennek a betegségnek a kiala­kulásához. Ezért — hasonló­an a korábbi évekhez — nagy gondot kéül fordítani a nö­vényvédelemre, különösen a preventív védekezésre, (sb) Rajt előtti eligazítás... Az első akadály. A harci feladat a következő. Vízi átkelés ... Az elméleti feladat sem könnyű. Gránátdobás... találat! Szombaton fejeződött be a nyíregyházi If­jú Gárda-zászlóalj háromnapos, program­ban és eseményekben gazdag versenysoro­zata. Mint arról már hírt adtunk, a szem­le menetdalversennyel kezdődött. Pénteken harcitúrán vettek részt a szakaszok, amely­nek színhelye a sóstói erdő volt. Szakasz­kötelékben hajtották végre az ügyességi és elméleti feladatokat. Szombaton raj ver­senyekre került sor, mely úszásból, futás­ból és lövészetből állt. Befejező mozzanat a szakaszkötelékben végrehajtott alaki szem­le. A XII. városi Ifjú Gárda-szemle ünnepé­lyes zárására és az eredményhirdetésre A résztvevőket a gulyáságyu várta. szombaton délután került sor az élelmiszer- ipari szakközépiskolában, ahol Tóth László, a KISZ nyíregyházi bizottságának titkára köszöntötte a gárdistákat, majd eredményt hirdettek. Az 1980/81-es képzési év és a XII. vá­rosi Ifjú Gárda-szemle összesített eredmé­nye alapján: első lett és egy évig a KISZ Nyíregyházi Bizottsága vándorserlegének a birtokosa: az Egészségügyi Szakiskola Kál­lai Éva szakasza. Második lett a MEZŐGÉP vállalat Lékai János, harmadik a Zrínyi Gimnázium Zrínyi Ilona szakasza. A záró- ünnepségen adták át a Kiváló, az Élenjáró és a Kiváló Gárdista kitüntetéseket. IFJÚ GARDA J3CXVIH. évfolyam, 114. szám ARA: 1,80 FORINT 1981. május 17., vasárnap I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents