Kelet-Magyarország, 1981. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
u 2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. május 17. Az egészségügy ötéves terve Kórházbővítés, 400 új bölcsődei hely A megye egészségügye 926 millió forinttal gazdálkodik a VI. ötéves terv időszakában. Az összegből egyebek közt befejezik a megyei kórház rekonstrukciójának második szakaszát; kétszázzal növelik a krónikus ágyak számát, tovább javítják a kórházak és egyéb egészség- ügyi intézmények gép- és műszerellátottságát. Sok ezer szabolcsi fiatal tapasztalta már, hogy az építőtáborozás a munka mellett egyben nagyszerű kikapcsolódás, pihenés is. A mozgalom meghirdetése óta mit sem változott népszerűsége. Az idén már befejeződött a jelentkezés: várhatóan 4 ezer 500 megyei diák tevékenykedik a vakációban június 28. és augusztus 22. között az építőtáborokban. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban Tabdiba és Kiskőrösre egyaránt várnak lányokat és fiúkat, az előzőben 4, az utóbbiban 2 turnusban. A tervezett feladat szőlő-zöld- munka és barackszedés. A Sárszentmihályi Állami Gazdaság területén Bodakaj torban szintén koedukált csoportok dolgoznak majd 3 turnusban: ribiszkét és kajszi- barackot szüretelnek. A Pécsi Állami Gazdaságban Pécsett és Szilágypusztán 4—4 csoportban bizonyítják ügyességüket a szabolcsi lányok: a szőlő-zöldmunka mellett cseresznyét, meggyet, barackot szednek, csomagolnak. A Győri Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) lakótelep-építkezésekre, segédmunkára hívja a középiskolásokat. A Budapesti Lakásépítő, a Budapesti 21-es és 31-es Állami Építőipari Vállalat a fővárosban, három megyei ÁÉV pedig Tatabányán, Szegeden, illetve Szolnokon ad munkát szakmai táborok keretében szakmunkástanulóinknak. Ezúttal 8 mesterség ifjú művelőit várják: köztük csőszerelőket, kőműveseket, hegesztőket, festő-mázolókat, ács-állványozókat. Legtöbben lakásépítkezéseken kapnak munkát, de lesznek akik a metró építésén dolgozhatnak. Az összeg több, mint háromnegyede a fekvőbeteg-ellátást szolgálja majd, s a megyei kórházat olyan jól felszerelt központi diagnosztikával látják el, ami lehetővé teszi, hogy az alacsony kórházi ágyszám ellenére (10 ezer lakosra 76 ágy, országosan: 97 ágy), a betegellátás jelentősen javuljon. Munka után kirándulások, kulturális és sportrendezvények gazdagítják a 2 hetes táborozások programját. Lesz politikai fórum, táncest, mozilátogatás. Az Állami Ifjúsági Bizottság minden csoport részére szervez egy rendezvényt: ezek során szín- művészeti főiskolások, együttesek, előadóművészek mutatják be műsoraikat. A nyári szünetben megyénk minden középiskolájából (beleértve a kihelyezett szakmunkásképzőket is) mennek táborozásra diákok, s szabolcsi középiskolai pedagógusok kísérik őket. A nevelési felelősök, s a műszaki vezetők többségében a tanárképző, illetve a mezőgazda- sági főiskola hallgatói. Mint minden évben, most is versenyt indítanak turnusonként a brigádok között. A győzteseket teljesítményük arányában jutalmazzák. Az iskolák táboron belüli versenyében a KISZ KB zászlaját nyerik el az elsők. Az idény végén megyei szinten külön is értékelik az iskolák munkáját. A legjobbak a KISZ KB dicsérő oklevelét és vásárlási utalványt kapnak a tanévnyitón. Pécsett a 2. és Szilágypusztán a 3. turnusban 370 nyolcadikos ismerkedik majd az építőtábori élettel. Negyven diákunk pedig egész éves jó munkája jutalmaként külföldi táborozáson vesz részt. Augusztus 2. és 30. között fogadják őket Bulgáriában mezőgazdasági munkára. Nem marad el az idény előtt a brigádvezetők hagyományos felkészítése. A képzést május 23—24-én tartják Nyíregyházán, a sóstói KISZ- vezetőképző táborban. h. zs. Jelentős beruházásnak számít a szakolyi szociális otthon bővítésének befejezése, továbbá új szociális otthon építése Kisvárdán. Űj- fehértón, Jánkmajtison, Mán- dokon és Nyírcsászáriban orvosi, illetve fogorvosi rendelőt építenek, Penészleken pedig öregek napközi otthonát létesítenek. A munkálatok következtében a tervidőszak végére 1600 hely lesz a szociális otthonokban, 300-zal több, mint 1980-ban. A bölcsődei helyek négyszázzal növekednek majd, elsősorban az új lakások építéséhez kapcsolódóan. Az ötéves terv első évében mintegy 140 millió forinttal gazdálkodhat a megyei egészségügy, a legtöbb pénz a megyei kórháznak jut és 12 milliót költenek gépekre, műszerekre. Ebben az évben kezdődik meg a nagy- kállói elmegyógyintézet több évre tervezett felújítása, elkészül a mándoki és a nyír- császári rendelő, a penészleki öregek napközije, továbbá felújítják a kocsordi kórház mosodáját és a kisvárdai kórház fűtését. A jelek szerint még 1981-ben hozzálátnak a Nyíregyházára tervezett 40 orvosi lakás előkészítéséhez. S. Z. A tárgyalóteremből A napokban hirdetett ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb élet elleni bűnügyében. Mikó Albert és Jámbor Mihály pátrohai lakosok gyerekkori ismerősök voltak, egy utcában laktak. 1978-ban került egymással szorosabb kapcsolatba a két család. Jámbor Mihály italozó ember volt, aki fizetését rendszeresen italra költötte, s így családja nehéz anyagi körülmények között élt. Emiatt az asszony többször is arra kényszerült, hogy Mikó Alberttól kölcsönöket kérjen. Jámbomé elpanaszolta Mikó- nak, hogy milyen nehéz körülmények között élnek, s azt is kijelentette, hogy a férjét és magát is elpusztítja, mert nem bírja ezt az életet. Először 1979-ben kérte meg Mi- kót, hogy szerezzen neki mérget, mert a férjét meg akarja ölni. Kérését tavaly februárban megismételte. 1980. április 4-én Mikó Albert fiának egy gégényi fiatalember egy liter ólomtetraeti- lént vitt a lakására. Az esetnél jelenlévő Mikó hallotta, hogy az ólomtetraetilén igen erős méreg. Ezután egy féldecinyit lopott a méregből és azt egy kétdecis pálinkásüvegbe töltötte. Húsvét másnapján összetalálkozott Jámbor Mihálynéval, akinek elmondta, hogy megvan a méreg, van már mit a sörbe tölteni. Azt tanácsolta Jámborné- nak, hogy a mérget vigye haza a lakására és a munkahelyére Nyitásra készülnek az építőtáborok Augusztus: negyvenen Bulgáriába Ha a fogadó ország megköveteli Védőoltás Ismerősöm sápadt, lázas, rossz a közérzete. Aggódva kérdezzük: mi lesz most, hiszen pár nap múlva egy távoli ázsiai országba repül. Ilyen állapotban hogy vállalhatja az utazást? Mosolyogva nyugtat meg: nem beteg, csak kötelező védőoltást kapott kolera ellen. Fekete himlő, sárgaláz A fekete himlő, a sárgaláz, a kolera — ezek a nagyon veszélyes, gyakran életet követelő betegségek — szerencsére már rég ismeretlenek Magyarországon. Azonban a világ számos pontján — főleg a trópusokon ■— a fekete himlő kivételével rendszeresen előfordulnak. Ezért az odautazok indulás előtt kötelező védőoltásban részesülnek. — Az Egészségügyi Világ- szövetség (WHO) évenként nemzetközi oltási bizonylatot ad ki, melyben részletesen taglalja országonként a járványügyi helyzetet. A WHO heti tájékoztatója a legfrissebb nemzetközi járványügyi állapotot térképezi fel. A kötelező védőoltásokat e két kiadvány alapján rendelik el — tájékoztat dr. Réti Mária, a megyei KÖJÁL járványügyi osztályvezetője. Az emberiség egyik legádázabb betegsége volt a fekete himlő. 1979. december 9-én a WHO himlőmentessé nyilvánította a világot, mert 2 évig egyetlen megbetegedés sem itazás előtt — E betegségek mellett még nagyon sokféle fertőzés veszélyezteti a külföldre látogatókat — folytatja a doktornő. — Például az Amazonas mellett, Afrika, Ázsia egyes részein, s az óceáni szigeteken honos malária. Ez ellen indulás előtt 1—2 héttel kezdődően az út végéig gyógyszert szedve lehet védekezni. Nem kötelező, de a nemzetközi járványügyi helyzet alapján javasolható a járványos gyermekbénulás, a tuberkulózis, a hastífusz és tetanusz elleni védőoltás. A gammaglobulin védelem nem egy betegséggel szemben teszi ellenállóvá a szervezetet, hanem általános védettséget ad. Sajnos, az utazók ritkán kérik ki a tanácsunkat. Menü a trópuson A védőoltás persze önmagában nem elég. Szigorúan meg kell tartani különösen a trópusokon a kötelező higiénés és táplálkozási szabályokat. — Mióta egyre többen vállalnak munkát külföldön, megnőtt a védőoltások jelentősége — magyarázza az osztályvezetőnő. — Nemcsak az az érdekünk, hogy honfitársaink ne betegedjenek meg kinttartózkodásuk alatt, hanem az is, hogy ne hurcoljanak be semmilyen veszélyes kórt. Ezért tervezzük, hogy a távoli országokból hazatérő munkavállalókat szűrővizsgálatra hívjuk. Házi Zsuzsa Áz illetékes . válaszol IKSZV KONTRA LAKOK „IKSZV kontra lakók” címmel lapunk 1981. március 19-i számában megjelent, a fűtési problémákkal foglalkozó cikkünkre az Ipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatósága az alábbiakat válaszolta. A „Szökik a hő” alcímmel ellátott cikkrészletben felvetett problémákat (Az alig fűtött lépcsőházak után fizetett lakásonkénti 30 légköbméter- nyi plusz fűtési díjról van szó. A szerk.) a hatóság várhatóan az 1981. évben megjelenő távhő közszolgáltatási szabályzatban rendezi. A „Jogszabály hézagai” című résszel kapcsolatban pedig ezeket írja: „... a cikkrészlet alapvetően a lakáskivitelezés hiányosságaival és problémáival foglalkozik. A hatóság egyetért a panaszok jogosságának túlnyomó többségével. Tájékoztatnom kell azonban a tisztelt szerkesztőséget arról, hogy e kérdéskör az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, illetve a tervező és kivitelező vállalatok felelősségét veti fel, amelyek felett az Ipari Minisztérium nem gyakorol felügyeletet.” A tervezés és kivitelezés hibáiból adódó többlet hőfelhasználás kártérítési igényének elvi jogosultságával egyetértünk. A házak felső szintjének fűtésének gondjait ugyancsak az 1981-ben megjelenő szabályzat rendezi majd. Nyíregyháziak véleményét várják fordult elő. Ez a dátum kétségkívül fordulópont a nemzetközi egészségügy történetében. Hírére 1980. január 1- től hazánkban megszüntették a gyermekek himlő elleni védőoltását. Nem kötelező a külföldre utazóknak sem csak akkor, ha a fogadó ország ezt megköveteli. Tavaly 14 ilyen nemzetet tartottak nyilván, az idén ezek száma tovább csökkent. Általános védettséget ad Dél-Amerika északi részén, s Afrikában az egyenlítőtől délre elterjedt a sárgaláz. Ázsiában és Afrika egyes területein gyakran pusztít a kolera. A fertőzött országokba utazóknak — ha a fogadó államok kötelezővé teszik — védőoltást ad a KÖJÁL, kivéve a sárgaláz elleni vakcinát, melyet az Országos Közegészségügyi Intézetben kapnak meg a rászorulók. Hová költözzék A megyeszékhely egyik szép szobra Kocsis András Pásztorlány című alkotása. A Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész alkotását 1940-ben állították fel a nyíregyházi Kálvin téren. A Kiskörút építése és a Lenin tér rekonstrukciója miatt a szobor hamarosan útra- kél. Először ideiglenes helyre, a városi tanács belső udvarába kerül, (az építési munkák ugyanis most meggyorsulnak, s a rendelkezésre álló idő a körültekintő hely- kiválasztásra nem elég.) A népfront kömyezeteázté- tikai bizottsága javaslatára az illetékesek szeretnék kia Pásztorlány? kérni a várost szerető lakosság véleményét, hová költözzék a Pásztorlány? Eddig három javaslat van az alkotás végleges elhelyezésére: az 1784-ben épült barokk evangélikus templom környezetében; a VI. ötéves terv során megépülő, a korábbi Holló utca vonalában kialakításra váró gyalogos térrendszerben (a Rákóczi és a Kossuth utca által határolt, jelenleg építés alatt álló lakóépületek övezte térségben, a magasház és tízszintes épületek határolta, modern építészeti környezetben) ; a Nyírfa Áruház előtt, a Kiskörút és a Zrínyi Ilona utca által határolt térségben. /í végleges döntés előtt a tanács illetékes munkatársai május 31-ig várják a lakosság észrevételeit (a városi tanács főbejáratánál elhelyezett véleménygyűjtő láda útján, vagy személyes elmondás alapján) elsősorban a három már kijelölt helyről, de új javaslatok tételére is lehetőség van. Méreg a sörösüvegben visszautazó lérje táskájába tegye be. Arra számítottak, hogy a sértett a vonaton issza meg a mérgezett sört, s tettük nem fog kiderülni. Jámbor Mihályjié a cselekmény elkövetésétől húzódozott és arra kérte Mikó Albertet, hogy a bűncselekményt ö kövesse el. Mikó Albert Jámbor ' Mihályné rábeszélésére el is vállalta azzal, hogy a sértett sörébe mérget kever és alkalom- adtán úgy adja át neki, hogy azt a vonaton fogyassza el. Az eset után néhány nappal Mikó mutatott egy címke nélküli sörösüveget, s megjegyezve, hogy itt a sör, ezzel adta tudtára Jámbornénak, hogy a mérgezett sört már elkészítette, csak az alkalomra vár. 1980. április 11-én érkezett haza budapesti munkahelyéről Jámbor Mihály, s három nap múlva Mikóéknál dolgozott. A kora délutáni órákban Mikó 3 üveg sört vásárolt, melyből egyet a sértett nyomban elfogyasztott, egy üveget pedig a munka befejezése után magával vitt a lakására. A stráfkocsi ládájában ott maradt még egy üveg sör. A két férfi úgy egyezett meg, hogy Jámbor azt másnap hajnalban viszi el, amikor visszautazik Budapestre. Miután este Jámbor hazament, Mikó Albert elérkezettnek látta az időt, hogy a korábban elhatározott gyilkosságot végrehajtsa. A mérgezett sört beletette a kocsi ülésébe, a teli üveg jó sört pedig kivette onnan és kiöntötte. Másnap, 15-én hajnali fél kettő körül — ami eddig még sohasem fordult elő — a vádlott elment Jámbor Mihály sértett lakására, hogy felkeltse, nehogy elaludjon. Jámbor Mihályt azonban édesanyja már felköltötte, így Mikó Albert csupán néhány szót váltott Jámbor Mihállyal, majd hazament és lefeküdt. Hajnali fél hat körül felkelt, kiment az udvarra a stráfkocsihoz, ott megnézte a ládát, látta, hogy az üres. Ebből tudta, hogy Jámbor Mihály magával vitte a mérgezett sört. A sértett miután a pátrohai vasútállomáson felszállt a budapesti személyvonatra, reggelizni kezdett, majd Nyíregyházát elhagyva ivott a mérgezett sörből. Nyomban rosszul lett, hányingere támadt, s Debrecenben már olyan rossz állapotban volt, hogy leszállították a vonatról és bevitték az orvosi klinikára. Á gondos orvosi kezelés ellenére Jámbor Mihály 1980. április 16-án meghalt. Halála mérgezés miatt következett be. A megyei bíróság Mikó Albertet előre kitervelt módon elkövetett emberölés bűntettében, Jámbor Mihálynét pedig ugyanezen bűncselekmény elkövetésében mint felbújtót mondta ki bűnösnek, ezért Mikó Albertet 13 évi, Jámbor Mihálynét pedig 5 évi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Dr. Palotás Károly ügyész T Nyíregyházi képeslap — a Lenin tér. (Elek Emil felv.)
