Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-07 / 81. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 7. Megmérettünk M egmérettünk vasárnap délután és nem találtattunk könnyűnek. A televízió „Itthon” című filmje olyannak mutatott miniket és szűkebb hazánkat Szabolcs-Szatmár megyét, amilyenek vagyunk. Nem készítettem statisztikát, de szinte biztos vagyok abban, hogy kevés megyéje, tájegysége van az országnak, melyről annyit írtak, beszéltek volna az évtizedek során, mint rólunk. Mondtak jót, és mondtak rosz- szat. Ez utóbbiból többet, annál mindenesetre többet, mint amit a valóság megalapozottá tett. A sztereotípiák, a ránk ragasztott jelzők a „fekete vonatról” és a „sötét Szabolcsról” ismertek, igaz, legtöbbször azok szájából hallhatóak, akik életükben nem fordultak meg Magyarország eme szegletében. És az előítéletek makacs dolgok, ennél csak a tények maka- csabbak. A film — amit remélhetően milliók néztek vasárnap délután — a tényekkel operált. Kiindulva abból, hogy minden szép szónál többet mond egy statisztika, egy beszédes képsor a megújult falvakról és a hirtelen felnőtté lett Nyíregyházáról. Elég volt egy beszélgetés a vajai termelőszövetkezetben és a gumigyárban ahhoz, hogy meggyőződhessék bárki, akit nem előítéletek vezérelnek, hogy nagyot fordult a világ nálunk is. Nagyot fordult a világ, de — és ez is a filtn erénye — senki sem akarta elhitetni a nézővel, hogy a legelmaradottabb vidékek egyikéből a legfejlettebbek egyike lett. Kiderült, hogy kevés a vezetékes ivóvíz, ke\*ss az orvos, hogy az értelmiség sem mindig tölti be azt a szerepet, amit kellene és kiderült, hogy a hatalmas építkezések árnyoldalai nálunk is megtalálhatók, csakúgy — sőt néha jobban is —, mint másutt. Aki a tények ismeretében nézte a filmet, azzal az érzéssel kapcsolhatta ki készülékét, hogy látott egy képet, ami olyannak mutatott műnket, mint amilyenek vagyunk. A másutt talán ismeretlen nagyságú erőfeszítések területe ez a megye, ahol az irdatlan elmaradást hozzák be szívós munkával, lépésről lépésre haladva, telve bizonyítási kedvvel, akarattal. Aki a megértés szándékával nézte a képsorokat, annak számára pedig egyértelmű kellett, hogy legyen a tanulság: egy tájat, csakúgy, mint egy országot, az ott élő embereket csakis múltjuk ismeretében lehet megítélni. Tudni kell, milyen gazdasági, természeti, történelmi viszonyok közepett lettek olyanokká, amilyenek, nem jobbá és nem rosszabbakká mint mások, csupán másfélékké. Jó volt a film, mert tükröt tartott elénk és minden gondolkodó néző elé. Remélhetően nem múlik el nyomtalanul. Speidl Zoltán Megvolt a premier „IFI" egész évben Befejezés előtt áll a Sóstói Kultúrpark kiállítási csarnokának korszerűsítése. Újjáalakították a tetőszerkezetet, megoldották a fűtést és jelenleg parkettázzák a helyiséget, mindezt 3 millió forint költséggel. A fűtés főpróbája március 21-én volt a Hobo Blues Band együttes koncertjén. . Szót érdemel ez az esetnény, mert kettős szerepet töltött be. Egyrészt az új idény nyitánya volt, másrészt új korszakot nyitott a kultúrpark történetében. A népszerű ifi átadásának évekkel ezelőtt sok ezren örültünk Nyíregyházán. Fia- • Ruhaüzem Leveleken A leveleki Dózsa Termelő szövetkezet 120 nőt foglalkoztató ruhaüzemet készített. Tavaly 500 négyzetméteres területen hatvan dolgozóval indultak, míg egy újabb, 600 négyzetméteres csarnokot 3 millió forintos beruházással a szövetkezet építőbrigádja készített el április 2-re. A leveleki lányok és asszonyok tíz hónapig dolgoznak a varrodában, két hónapon át pedig az almaszedést segítik. A Debreceni Ruhagyár adta a varroda gépeit, a bérmunkában női ruhákat és műbőr gyermekkabátokat készítenek szovjet, illetve tőkés exportra. A helyi munkaalkalom mellett jelentős a 2700 forintos átlagbér is, amit a már megtörtént betanítás után kereshetnek a dolgozók. A ruhaüzemet pénteken délután vették birtokukba az ott dolgozók. talok sokasága fordult meg itt az érdekes koncerteken, vetélkedőkön, bemutatókon A park fontos intézménnyé fejlődött: tömörítette, hasznos szórakozásra mozgósította t százezres megyeszékhely ifjúságát. Csak az volt a baj hogy télen — megfelelő feltételek híján — nem tudta betölteni feladatát. Annyi éves várakozás után most végre megoldódott ez a gond is. Az Állami Ifjúsági Bizottság, a megyei és a városi tanács anyagi támogatásával a napokban befejeződik a kiállítási csarnok átalakítása. Üj, hőszigetelő tetőt kapott az épület, helyiségeit most parkettázzák. De a legfontosabb újdonság az, hogy végre fű tés van a csarnokban. így ezen túl már nemcsak nyá ron, de télen is otthont ad az ifi Nyíregyháza fiataljainak. (h) Műszerek teherautóval Áz iccétől a patikaeszközig Hitelesítés Oroson Elképzelni is rossz, hány teherautóra lett volna szükségük a mérőeszköz-hitelesítőknek, ha kétszáz éve eszükbe jut ellenőrizni iccét és pintet, ölet és lábat, latot, rő- föt és társait. Hiszen az érvényben lévő mérőeszközök hitelesítéséhez is egy teherautónyi műszer szükséges. Legalábbis ennyit pakoltak le a minap Oroson az Országos Mérésügyi Hivatal munkatársai, hogy eleget tegyenek annak a rendelet előírásainak, amely a mérőeszközök kétévenkénti hitelesítését határozza meg. Szabó Zoltán mértékhitelesítő, és munkatársa, ' Kozák Lajos mechanikai műszerész gondosan csomagolt mérlegeket, súlyokat, karcsú nyakú üveg mérőedényeket szedeget le a kocsiról. Berendezik a helyiséget, vízmértékbe állítják a műszereket, aztán nekilátnak. A legfrissebb Vida János- né volt, így a hitelesítők a helybeli patika mérlegeivel, súlyaival kezdik. A Harsányi- féle utazómérleg l grammtól 20 kilogrammig mér, ötödikhatodik pontosságú osztályba tartozó súlyokat. (A súlyokat ugyanis pontosság szerint egytől hatig számozott osztályba sorolták.) A mérleg egyik oldalára az ellenőrzendő, a másik karra a hitelesítő súly kerül. Ez után, a mérlegkar előre meghatározott pontjára apró, úgynevezett lovassúlyt rak a hitelesítő. A lovassúly segítségével, a mérlegkar kilendüléséből gyorsan megállapítható, az ellenőrzött mérőeszköz súlya a tűJoó Feri bácsi talicskával érkezett. „Mérlegen” a mérleg. rési határon belül van-e? Ha igen, hitelesíthető. Üllőre kerül, beleütik a hitelesítést jelző évszámot és jelet. A súly két évig használható. A patikaeszközök után a Nyíregyházi ÁFÉSZ súlyai következnek. Akad közöttük hibás is. Az öntöttvas súlyok ugyanis már só hatására is korrodálnak, s ezzel változik tömegük. A hibásakra x-jelet üt Kozák Lajos, így jelölvén meg azok érvénytelenségét. Ha a mérlegjavító tud, majd segít rajtuk, ha nem, mérésre tovább nem használhatók. A korszerűbb súlyokat már táraüreggel látták el. Ennek a csavarral nyitható kamrácskának a tartalmából lehet elvenni, de hozzárakni is, ahogy a hitelesítés kívánja. Demkó Péter nyugdíjas Nyíregyházáról hozta el piaci mérlegét. Pontosabb tán, ha beezüstözi, gondolhatta, mert a bádogserpenyős, vasláncos műszer, kampójától a serpenyő fenekéig — csillog- villog. Nem hiába! A mérleg, súlyaival együtt pontos is. Megkapja hát a hitelesítést igazoló pecsétet. Joó Feri bácsi dél körül jön. Komótosan tolva talicskáján mérlegeit, súlyait. Vannak előtte bőven, hát rágyújt, s beáll a nézelődők közé. A hitelesítők megállás nélkül dolgoznak. Mérnek, jegyzőkönyvet, számlát írnak, pecsétet ütnek. Hogy a kiló kenyér valóban egy kiló, a méter szövet valóban egy méter legyen. Csendes Csaba Magnós rádió fillérekért... Lopott holmi, reklámszatyorban Olykor szipózott is T. István fiatalkorú nyíregyházi Lakos barátjával, Sztankó István 18 éves ugyancsak megyeszékhelyi fiatallal, de általában csak tekeregtek, csavarogtak munkaidőn kívül. Mert mindketten raktári munkásként dolgoztak a Vasivíll Tünde utcai telepén. T. István a vasraktárhan, Sztankó a műszakiban. Így vetődött fel, hogy szerezzenek maguknak magnós rádiót. Tavaly egy július végi estén átmásztak a Vasvill kerítésén, Sztankó egy törött üvegü ablaik- szemen addig nagyította a rést, hogy be tudott nyúlni a zárig, így jutott a műszaki raktárba. Innen elemeit öt magnós rádiót, összesen 24 500 forint értékben. Egyet-egyet megtartottak maguknak, hármat pedig jóval áron alul, összesen 9 ezer forintért eladtak. (A vevők az olcsó árból, s hogy nem kaptak garancialevelet, legalább sejthették: nem egyenes úton szerzett holmit vesznek — de vették.) Sztankóék a pénzt elszórakozták. A Vasvill telepén nem vették észre a betörést, csak akkor tettek feljelentést, amikor a rendőrség már a magnós rádiókat is előkerítette. Október 7-én ugyanis T. István és Sztankó éjszaka Sóstón csa- vargott. Elhatározták, hogy betörnek a vendéglátós büfébe, de előbb a Nyírtourist pavilonjának ablakát feszítették fel és emeltek el száz reklámszatyrot. Ezután szakították be a büfé ajtaját. Megpakolták a reklámszatyrokat, elvittek 130 doboz cigarettát, 60 csokoládét, 8 liter rumot, négy üveg sört és egy Szokol rádiót, összesen 3 ezer forint értékben. Négy nap múlva tartóztatták le őket, ők pedig beismerték a betöréseket, s még az eladott magnók is megkerültek. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a betörések miatt T. Istvánt 10 hónap szabadságvesztésre büntette, amelyet a fiatalkorúak fogházában köteles letölteni, Sztankót pedig 1 év börtönre, de őt egy évre a közügyetetői is eltiltotta a bíróság. Kötelezte őket a bíróság a toár megtérítésére, az öt magnós rádiót pedig a Vasvill részére rendelte kiadni. Az ítélet jogerős. * <k> A múlt hét legrangosabb televíziós drámája Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámájának tévéváltozata volt. Az eredeti hangjáték, majd a belőle készült dráma is sikert hozott szerzőjének. A televíziós változatról azt gondolom, hogy mind szövegét, mind képi megformálását tekintve nemcsak egyszerűen jobb, mint a színpadi mű, hanem több annál: jelentős alkotás. A főbb szereplők — Géza, Vajk, Gyula — ellentmondásos gondolatait és tetteit is életre keltve, nagy hűséggel beszél a múltról, de nyelvezetével a máról és a mának is szól. Szövege plasztikus szóképei korunk nyelvén szólnak hozzánk, problematikája viszont ma is annyira izgalmas, hogy teljesen elfelejtjük hiányolni a korfestő nyelvi stilizálást. Sőt, az talán zavaró is lenne. De biztosan nem tudná közvetíteni azokat a szavak közötti mögötti gondolatokat, amelyeket ez a mai nyelvezet asszociálni tud a nézőben. Annak az iróniának, humornak pedig külön lehet örülni, amelyet a mai szóképek alkalmazásával kelt a szerző. A drámában a legszínesebb egyéniség Géza fejedelem. A jövő és a múlt embere a történelmi korszakváltás határán. A jövőé olyan értelemben, hogy a magyarság további léte, a Kárpát-medencében való megmaradása érdekében megkeresztelkedik maga, megkereszteltet! családját, fiát Vajkot is, s az egész magyarságot is az új, a nemzetet megtartó hitre szándékszik téríttetni. Géza felismerte: ez volt az egyetlen járható út, de ez a felismerés nem gátolta abban, hogy a régi, a pogány vallást is meg ne tartsa magának, kifelé, idegeneknek, természetesen nem mutatva ezt a kettősséget. Koncz Gábor mértéktartó nagy leleménnyel bontotta ki mindazt a színt, amit Szabó Magda beleírt Géza fejedelem jellemébe, megnyilatkozásaiba. Vajk egyszínűbb, de belső tűztől izzó egyéniségét Kovács Titusz nehezebben tudta felépíteni, azonban az apjával való utolsó, a drámát záró párbeszédben ki- teljesedett. Felszabadulási ünnepünkhöz jól társult a Születésnap című szovjet film. A ma már hihetetlennek tűnő, de igaz történet mély humanizmusa csaknem négy évtizednyi távolból is töretlenül ragyog, sőt talán most nyeri el igazi fényét. A film nagy érdeme, hogy érzelmekkel való telítettsége ellenére sem érzelgős, nem hatásvadászó. Sem szavakban, sem a képekben. Ettől még hitelesebb. Seregi István rjRÁDlÓ MELLETT A felszabadulási ünnep gazdag műsorválasztékából hadd emeljek ki kettőt. Az egyik a szombat délelőtt a Petőfin elhangzott Egy nap születése — Rekeviem 50 millióért c. kitűnő összeállítás, László György munkája. A második világháború fasizmus feletti győzelemhez közelítő, véres és köny- nyes, felemelő emberi helytállásokat szülő napjainak könyvtárra menő szépirodalmi feldolgozásaiból hallhattunk egy rendkívül jellemző válogatást Ruttkai Éva és Tordy Géza közreműködésével. A rendkívül jellemzőn azt értem, hogy az ilyen mennyiségű anyagból történt nem könnyű válogatás egyrészt megközelítőleg teljes körképet nyújtott a háború szárazföldi és tengeri hadszíntereinek hősies hétköznapjairól, a szovjet front katonáinak hősiességéről csakúgy, mint a „Dunkerque homokján” végrehajtott kényszerű kiürítési hadművelet a győzelemben pillanatig sem kételkedő harcosai erkölcsi példázatainak felmutatásával, vagy a haláltáborok foglyai és áldozatai szenvedéseinek és küzdelmeinek megidézésé- vel. Másfelől azt, hogy László Györgynek a tengernyi irodalomból kiválogatott művek talán leghatásosabb részleteit sikerült egybeszerkesztenie. Tanulságosan jó memento volt ez a műsor. A másik a Rádiószínház ünnepi bemutatója, a népszerű (sajnos az utóbbi időben ritkábban látott-hallott) szerkesztő-riporter, Vértessy Sándor dokumentumjátéka, a Becsületmentők. Az önérdekei ellen háborúba hajszolt magyar nép igazi hivatásukra ráébredő katonáinak becsületmentéséről volt szó, akik 1945-ben a debreceni ideiglenes kormány felhívása nyomán a gödöllői hadifogolytáborban önként jelentkeztek a fasizmus elleni harcra, s vasútépítő-hídépítő zászlóaljba szerveződve szolgálták áldozatos munkájukkal hazánk fel- szabadulásának és a második világháború mielőbbi győzelmes bekövetkeztét. A zászlóalj megalakulásának körülményeit s 1945 márciusi-májusi nyugat-magyarországi és nyugat-szlovákiai útját követte végig Vértessy a .két egykori résztvevő riportalanyával, akik remek memóriájuk mellett, a fasisztákkal szem- befordulók egyéni indítékainak és az árnyalatoknak meggyőző felidézésével keltettek bennünk mély benyomást. A hasznos és főleg rádióműsorként is élvezetes „történelmi lecke” további erénye az a riporteri, helyesebben dokumentumjáték - szerzői lelemény, hogy a zászlóalj útját Vértessy és a visszaemlékezők a helyszíneken követték végig, ami a műsornak sajátosan érzékletes jelleget és hangulatot adott. Csak egy valamit: a dokumentumjáték műfaj megjelölés bármennyire tágítható, az ilyen műsort mégsem tekinthetjük annak. Sokkal inkáhb dokumentá- ris riportfűzémek — aminek valóban kiváló. Merkovszky Pál □képernyö[ la
