Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-07 / 81. szám

1981. április 7. KELET-MAGYARORSZÁ® 3 Kongresszusra készül a KISZ Helytállni a munkában, tanulásban A KISZ küldöttgyűléseire mindenütt ünnepélyes kere­tek között került sor. Részt vettek a tanácskozásokon párt-, állami és társadalmi vezetők is, úttörők köszöntöt­ték a KISZ-fiatalokat. NYÍREGYHÁZA: Munkásváros, diákváros A munkás- és diákfiatalok városa lett Nyíregyháza az utóbbi években: az üzemek­ben, vállalatoknál 16 ezer fiatal dolgozik, a munkások több, mint fele harminc év­nél fiatalabb, a felsőfokú ok­tatási intézmények hallgatói­val együtt a tanulóifjúság megközelíti a 22 ezer főt — hangzott el a megyeszékhely KISZ-eseinek küldöttgyűlé­sén, amelyen részt vett Var­ga Gyula, a városi pártbi­zottság első titkára, Gyurics- ku Kálmán tanácselnök és Lendvainé Juhász Gabriella, a KISZ; megyei bizottságának titkára is. — A 110 ezer la­kosú nagyvárosban az ifjú­ság száma és aránya alapján egyaránt fontos szerepet tölt be. — A KISZ-szervezetek te­vékenysége során a munká­ban, a tanulásban történő helytállás különösen fontos — hangsúlyozták a fiatalok a küldöttgyűlésen. Számos ki­emelkedő eredményről is be­számoltak. így például több nagyüzemünkben a KISZ- szervezetek a helyi feladatok sikeres megvalósítása érdeké­ben védnökségeket vállaltak. Népgazdaságilag is kiemelke­dő volt a Taurus, a KEMÉV és a TITÁSZ KlSZ-fiataljai- nak a mezőgazdasági gumi­abroncsgyár építésénél vál­lalt védnöksége, valamint az építő- és szerelő vállalat ifjú­ságának az úttörő és napkö­zis táborért vállalt védnöksé­ge. A küldöttgyűlésen részt vevők közül többen is beszá­moltak arról, hogy a helyi gazdasági feladatok megvaló­sításáért mit tettek. A diákfiatalok körében a KISZ már évek óta népszerű­síti a tanulmányi mozgalmat, amelynek célja a jobb tanu­lás, az új ismeretek alkotó birtokbavétele. A városi bi­zottság értékelésében, ame­lyet a küldöttgyűlésnek ké­szítettek, kritikával illették ezt a mozgalmat, mert az is­kolák, a tanulók többsége nem kezelte jelentőségének megfelelően és a várt ered­mények elmaradtak. Elisme­réssel szóltak viszont a Szak­ma Kiváló Tanulója verseny­ről, amely a szakmunkáskép­ző intézetekben terjedt el, s az évek során szép eredmé­nyeket hozott. Szintén dicsér­ték az építőtáborozó fiatalo­kat, akik évek óta rendszere­sen gyarapítják a nyíregyhá­zi diákok munkájának elis­meréseit. A küldöttgyűlésen a KISZ Nyíregyházi városi Bizottsá­ga titkárának ismét Tóth Lászlót választották meg. MÁTÉSZALKA: Politizáló fiatalok Évenként hétezer KISZ-tag és KISZ-en kívüli fiatal vett részt az ifjúsági szövetség által szervezett politikai kép­zéseken — hangzott el töb­bek között a mátészalkai vá­rosi-járási küldöttgyűlésen, amelyen részt vett Iklódi László, a megyei párt-vb tag­ja, Forgács András, a városi­járási pártbizottság első tit­kára, Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első tit­kára. — Elhangzott, hogy az ifjúsági vitakörökben aktí­vabbak lettek a fiatalok, töb­ben mondanak véleményt. Sok fiatal vett részt a kü­lönböző szintű vezetőképzés­ben, évente mintegy négyszá­zan tanultak az éves felké­szítés keretében. A képzet­tebb vezetők és propagandis­ták révén az alapszervezetek számottevő részében színvo­nalasabb mozgalmi munkát tudtak szervezni. A fiatalok az ideológiai, erkölcsi, esz­mei, politikai, gazdasági kér­désekkel, aktuális külpoliti­kai és belpolitikai témákkal egyaránt foglalkoztak. A városi-járási küldöttgyű­lésen ismét Erdei Zoltánt vá­lasztották meg a KISZ-bi- zottság titkárának. KISVARDA: Körültekintőbb érdekvédelem A párt ifjúságpolitikai ha­tározata alapján kedvezőbb feltételek nyíltak a KISZ ér­dekvédelmi, érdekképvisele­ti munkájához — fogalmaz­ták meg egyebek mellett a kisvárdai városi-járási kül­döttgyűlésen, amelyen részt vett Diczkó László, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Jakab Miklós, a városi­járási pártbizottság első tit­kára, Bihari Albert, a KISZ megyei bizottságának titká­ra. — A KISZ-szervezetek rendszerint megfelelően kép­viselik és védik a fiatalok ér­dekeit, véleményt nyilvání­tanak a munka, a tanulási körülmények, a bérezés, a la­káskérdések, a fiatalok kép­zését, továbbképzését érintő kérdésekről, önkritikusan ál­lapította meg a küldöttgyű­lés, hogy az üzemi demokrá­cia fórumain több lehetőség van, mint amennyivel a fia­talok élnek. Szükséges, hogy a KISZ-vezetők felkészülteb­ben vegyenek részt a külön­böző döntés-előkészítő veze­tői megbeszéléseken, bátrab­ban éljenek a KISZ számára biztosított jogokkal. A KISZ kisvárdai városi­járási bizottsága titkárának újra Danes Istvánt választot­ták meg. Kizösen a vevőért A Zöldért pártvezetősége most az egyik legna­gyobb partner, a Nyír­egyházi ÁFÉSZ pártvezetősé­gével fogott össze, hogy átte­kintsék: a pártmunka eszkö­zeivel miként lehetne javíta­ni az együttműködésen, amelynek eredményeként a vásárlók járnának jobban. Két lehetőség is kínálkozik, az egyik a felvásárlás, a má­sik az értékesítés. Az ÁFÉSZ például tavaly 880 vagon árut vásárolt fel, amelynek jelen­tős részét a Zöldértnek szál­lította. A Zöldért tavaly 87 millió forint értékű árut adott el Nyíregyházán, az ÁFÉSZ öt áruháza pedig 8,5 millió forintnyit. Nagy tehát a vá­ros éléskamrája! Sok gyakorlati tennivaló szervezéséről volt szó. Nem szükséges például minden árunak megjárni a felvásár­ló telep — Zöldért elosztó raktár — szaküzlet utat'. Javí­tani lehet a boltok kistételű felvásárlásának módját, s be­vált az értékesítő raktár mel­lett kialakított átvevőhely is, amely különösen a környék kistermelőinek kedvező. De például gyorsan romló áruk­nál (ez évben a görögdinnyé­nél) be akarják vezetni a tsz-től közvetlenül a boltba történő szállítást. Szóba hozták, hogy a zöld­ség-gyümölcs ellátásban je­lenleg a minőség javítása a legfontosabb. A két pártveze­tőség abban próbált előbbre jutni, hogy a személyes kap­csolatok révén elérjék: ne csupán termékről, hanem va­lóban válogatott, osztályozott, jó minőségű áruról legyen szó. A két pártvezetőség megál­lapodott, hogy a KISZ és a szakszervezet bevonásával az éves versenyvállalásokat ak­ként alakítják, hogy az a la­kosság ellátását javítsa. A ve­zetőségi tagok ugyanis amel­lett kardoskodtak; nem mind­egy, hogy például az értékesí­tő raktárból mindössze Zöld­ért jelzéssel ellátott áru indul útnak X áruházba, vagy az ismerős szocialista brigád cso­magol a kereskedelemben dol­gozó olyan kollektívának, amellyel személyes kapcsolat­ban is vannak. Más ugyanis a gyakran hónapokkal az ese­mény után írásban érkező, „a” vállalatot érintő kritika, mintha az összhang napi szin­ten, közvetlenül rendeződik. K omoly lehetőségként tartja számon a két pártvezetőség, hogy a közösen megfogalmazott fel­adatokat az egyes kulcsfon­tosságú munkaterületeken pártmegbízatásnak is lehet adni, amely már minőségében jelent többet. M. S. A fiúk £1 zombaton délután kis­^ katonák szállták meg Nyíregyházán az Oszoló utcát. Autókon ér­keztek, s fegyverként lapá­tot hoztak magukkal, meg ásót, zsinórt, vedret. Békés harci gyakorlat volt ez a sorkatonai szolgálatot telje­sítő előfelvételisek részére. A parancs rövid volt: göd­röt kell ásni — fának. Néztem a fiúkat. Lövész­gödör egyes harcos számá­ra helyett — gödör békés fának. Megkapó gyakorlat volt. Fegyelmezettek, jó­kedvnek voltak, égett ke­zük alatt a munka. Kertész vezényelte őket, a fák és vi­rágok értő parancsnoka. És délután napszálltakor faso­rok mutatták: a harci fel­adatot teljesítették. Figyeltem őket, s mások is segítő közreműködéssel ve­gyültek közéjük. Idősek és gyermekek egyaránt. Most már az arra lakókon a sor, hogy védjék e szép szombat eredményét. Mert a faülte­tés csak az első ütközet volt. A győzelem az lesz, ha lombba borulnak, (bürget) . TEJPOR ÉS ÁRAM Nem csak vetélkedőt nyertek Ahogyan emelkednek az energiahordozók árai, mind­inkább nagyobb hangsúlyt kap a gazdaságos felhaszná­lás. A termelés az üzemek­ben, a gyárakban évről évre emelkedik, az pedig mind több energiát követel. Negyven egyenlő tizenöttel A megyében a nagy ener­giafelhasználók közé tartozik a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat. A tejfelvásárlástól kezdve a feldolgozáson ke­resztül a kiszállításig minden folyamatban jelentős szere­pet játszik a villamos ener­gia, a földgáz, az olaj, a ben­zin. — Tavaly 116 ezer gigaka­lória értékű energiahordozót használtunk fel, míg 1976- ban még csak 92 ezer gigaka­lóriát — sorolja a számokat Kárpáti Attila, a vállalat fő- energetikusa. — Az erre for­dított összeg pedig az öt év­vel ezelőttinek majdnem duplájára, 48 millió forintra M iska régebben rendőr volt, most nyugdíjas. Szol­gálati ideje alatt is tar­tott lovat; egyszerűen nem tudott meglenni ló nélkül. Vad lovai vol­tak mindig, olyanok, amelyek csak az ő keze érintését érzékelték, másokét, ha egyáltalán hozzá mertek nyúlni, megharapták. Most eme új lóval szántogatta Miska a fa­lusi kiskerteket. Nem olcsón, „sok pénz kell a zabra” — mondogatta. Ki szólt ellene? Örül­jön az ember, ha akad még lény, aki a lová­val a kiskerteket föl­szántja. örüljön az em­ber. — Ne nyúlj hozzá — mondotta Miska, ami­kor közeledtem a lóhoz —, vad, hamis. — Mármint ő? Galambos Lajos: Meddig ló a lé ? — Jól van, én meg­mondtam, a többi a te dolgod. Megsimogattam a ló csillagtalan homlokát: — Lovacska. Két szép szemével a szemellenzője mögül csak nézett. Megsimo­gattam bársony orrát, bársony állát is. — Lovacska. vei. Ott állván a kert kerítése előtt, megnéz­tem az első két baráz­dát. Amikor visszaért ide, a kerítés elé, meg­állt. „Legalább egy szem kockacukor lenne- nálam, gondoltam, de hát mikor van itt a környéken kockacukor? Kristály. Azt pedig, zablával a szájában hogyan tudná megen­ni?” — Menj már. Menj — mondtam neki. Elindult. Én meg bementem a házba. Később bejött a gaz­da is. — Csinálj vele vala­mit — mondta. — A kert kerítése előtt meg­áll, és nem akar moz­dulni. Ostorom nincs, meg nem verhetem. Gyere, csinálj vele va­lamit. Kimentem. Mit tehet­tem mást? — Lovacska — mond­tam, s a zsebkendőm­mel megtöröltem izzadt homlokát. — Lovacska, a gazdád még nevet sem adott neked? — Mit adjak? A ló, ló. Gyí, gyű. Ennyi, nem? — Nem. A ló nálunk még ló, de a Hajdúság­ban, néhány kilométer­rel innen, már lú. Ö érzi ezt. így hát ott kellett áll- nom a kert kerítésénél, míg csak tartott a szán­tás. Másnap a ló meg­állt a házunk előtt, s , nem ment tovább, amíg nem szóltam hozzá. Az­tán ment — Táltosok vagytok — mondta a gazda, nem emberek. — Ugyan — mond­tam. — Szegény, dolgo­zó lények. S a torkomat szorítja a görcs, holott ordítani szeretnék, ha valaki ennyit sem ért meg, ha valakik ennyit sem ér­tenek meg, hogy csak dolgozni szeretünk. Dolgozni csendesen, szépen — Attila sza­vaival — ahogy a csil­lag megy az égen, úgy érdemes. emelkedett a többszöri árvál­tozás következtében. Nem bántak bőkezűen az elmúlt öt év során a tejipari vállalatnál az energiával, ugyancsak megfogták a fo­rintokat. Tavaly közel egy­millió-négyszázezer liter te­jet dolgoztak fel, míg 1976- ban egymillió 64 ezer litert. Tehát a feldolgozott tej mennyisége majd negyven százalékkal emelkedett, míg az energiaszükséglet alig tlz- tizenöt százalékkal nőtt an­nak ellenére, hogy a gyártott termékek egyre több villa­mos energiát, földgázt, olajat igényelnek. Mindez azt jel­zi, hogy az éves energiagaz­dálkodási és takarékossági terveket maradéktalanul vég­rehajtják a vállalatnál. Kevesebb üzemanyag — Az energiatakarékosság nálunk kulcskérdés — mond­ja ifjabb Tóth István, a má­tészalkai tejüzem és tejpor- gyár műszaki vezetője, — s ezt két részre bonthatjuk. Először a beruházást nem igénylő feladatokra, intézke­désekre, szervezési kérdések­re, másodszor a kisebb beru­házást igénylő műszerezett­ségre, automatizálásra. A vál­lalat már ott tart, hogy az in­tézkedési, szervezési feladatok nagy részét kihasználta. így az emberi tényezőkön túl el­sősorban a felszereltségen múlik a további takarékos­kodás. — Azért van még tenniva­lónk a szervezésnél is — foly­tatja az előbbi gondolatot Késmárki István szállítási vezető. — Nagyon sok múlik a gépjárművezetőkön, a já­ratszervezésen, hiszen a vál­lalatunk száznegyven gépko­csival szállítja a tejet, tejter­mékeket, s ezek a gépjármű­vek használják fel az össz- energia negyedét. Persze itt is értünk el eredményeket, hiszen növekedett a szállított tej mennyisége, ugyanakkor csökkent a kocsik futástelje­sítménye, s csökkent az üzemanyag-fogyasztás is. A technológiai folyamatok közül talán Iegenergiaigénye- sebb a tejporgyártás. Ezt Má­tészalkán és Nyíregyházán is végzik. — A tejporgyártás egy órai beindítása és üzemeltetése ötezer forint értékű energiát igényel — mondja Oláh László, a mátészalkai üzem villamos energetikusa. — Há nincs“ megfelelő mennyiségű tej leállnak a gépek, később újra indulnak, ami óriási veszteséget jelenthet. Ez na­ponta tíz-húszezer forint többletköltség is lehet. S ez a szálkái üzem napi 75 ezer fo­rintos energia igényét jócskán megemelheti. Mindez egy esetleges rossz szervezésen, vagy hanyagságon múlhat Szerencsére ilyen nem fordul elő. Takarékossági intézkedések A jövőben már kevésbé le­het energiamegtakarítást el­érni csak szervezéssel. Ezek a tartalékok kimerülőben van­nak. Műszerekre, kisebb be­ruházásokra van szükség. — A termeléshez energiá­ra, ehhez pedig pénzre van szükség — folytatja Kárpáti Attila. — Igyekszünk besze­rezni a műszereket, mert pél­dául a villamos energia főbb technológiai egységenkénti mérését csak műszerrel tud­juk elvégezni. Vonatkozik a műszerek iránti igény a szál­lítási egységünkre is. Jelentő­sen befolyásolja a takarékos­ságot a kazánok hatásfok­vizsgálata, vagy a gépkocsik jobb kihasználása, a hulladék­hő további hasznosítása. A tejipari vállalatnál ta­valy 650 ezer forintot takarí­tottak jneg. Ebben az évben a magasabb energiaárakon szá­molva — hatvanmillió forin­tot költenek a különböző energiahordozókra, s a ter­vükben félmillió forint meg­takarítás szerepel. Ezek isme­retében nem véletlen, hogy Békéscsabán, a nemrég meg­tartott fiatal műszakiak és közgazdászok, országos ener­giatakarékossági ágazati ve­télkedőjét a Szabolcs megyei Tejipari Vállblat fiatal kol­lektívája nyerte meg. A má­sik szabolcsi résztvevő, a Nyíregyházi Dohányfermen­táló Vállalat csapata második lett, s így ők ketten képvise­lik az országos vetélkedőn a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi ágazatot. Sipos Béla — Ez a ló nagyon hamis, a nyakadat is átharapja. — Engem még állat nem bántott soha — mondtam. — Csak em­ber. Kissé fölnyihított. — Menj — mondtam neki —, dolgozzál. A gazdád jó pénzt kap majd. Mintha bólintott vol- Vd. S megindult az eké­' Napónta 90 mázsa kenyeret sütnek a Mi-\ ,, tészalkki Sütőipari Vállalat vásárosnaményi , Üzemében. * Képünkön) Kovács László és Ppskás Istvánné két kilogrammos kenyeret jk adagol és formáz, (GaJU Béla felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents