Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 4. Ünnepi nagygyűlés Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) Varga Gyula, a megyei párt-vb tagja, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezető szavaiban felidézte 1945 áprilisának első napjait, a Magyarországot felszabadító szovjet hadműveletek eseményeit, majd így folytatta: — A felszabadulásunkat követően a magyar nép belekezdhetett önnön sorsa alakításába, végérvényesen, visszavonhatatlanul a hatalom birtokosa lett. Április 4-e harminchat esztendő alatt szimbólummá vált: ez a nap jelenti számunkra a 45-höz vezető nehéz, barázdákkal szabdalt, vérrel áztatott utat, az ország szabaddá * válásának folyamatát és kiindulópontot jelenünkhöz. Ä felszabadulas’. pillanatá- ban 'hazánk' igen nehéá- helyzetben Volt, égy országót'kel- lett újra felépíteni'. A felszabadulás óta 36 év telt el, har- minchatodszor vesszük számba eredményeinket, visszapillantunk a megtett útra és emlékezünk a nagy napokra. Történelmünk harmadik tavasza meghozta népünk számira a régen várt szabadságot, kiindulópontja lett nemzeti függetlenségünknek, minden eredményünknek. 1945 egyesíti népünk valamennyi szabadságtörekvését. A továbbiakban a szónok a három és fél évtized alatt elért eredményekről beszélt, s hangsúlyozta: népünk élni tudott a történelmi lehetőséggel, Magyarország szabad és független, szocialista országgá vált. Fejlődésünk több, mint két évtizede töretlen, népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével történelmi jelentőségű vívmányokat hozott létre. Sza- bolcs-Szatmárról és Nyíregyházáról szólt ezután, s hangoztatta: a megyének és székhelyének az országban elfoglalt helye és szerepe is jelentősen megváltozott. Fejlű;- désünk üteme" — elsősorban a Politikai Bizottság 1965-ös, megyénkre vonatkozó határozata után — meghaladta az országos átlagot, s az embernek nem csak jog, biztonság, de a korábbinál jóval nagyobb kenyér, munka, kultúra, másokkal azonos esélyek, biztos megélhetés a része Szabolcs-Szatmárban is. Az elmúlt idő, vagy akár csak az utolsó időszak is bizonyítja: megyénk lakossága egységesen sorakozik fel a saját tapasztalataival igazolt politika és az azt hirdető párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt mögött. Fontos politikai, közéleti eseményekről beszélt ezután a szónok, pártunk XII. kongresszusáról, az országgyűlési, tanácsi, szakszervezeti és népfrontválasztásokról, az újabb középtávú népgazdasági tervek készítéséről, amelyek jelentős állomásai hazánk fejlődésének, társadalmi életünknek. E fórumokon, s a hozzájuk kapcsolódó közéleti eseményeken felmértük társadalmunk szükségleteit, erőinket, lehetőségeinket, megjelöltük feladatainkat. Számot vetettünk valóságos viszonyainkkal, eredményeink mellett nyíltan és őszintén feltártuk gondjainkat: a hol kevésbé, hol pedig erősebben feszülő ellentmondásokat —, megjelölve egyúttal a megoldáshoz vezető utat. Az eredmények, tervek összegzése után kiemelte: a megye társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális kérdéseire átfogó, jól kidolgozott programokkal rendelkezünk. Meggyőződésünk, hogy ezek reálisak, megvalósításuk azt eredményezi, hogy Szabolcs-Szatmár megye továbbra is gyors ütemben fejlődik, javul az itt élő emberek ' élet- és munkafeltétele. Beszédének befejező részében Varga Gyula kiemelte: a ; magyar és. a szgvjet nép barátsága forradalmi harcban született, s a magyar nép soha nem felejti el azt a hatalmas áldozatot, amelyet a szovjet emberek hoztak szabadságunkért. Tudjuk, hogy három és fél évtized alatt elért fejlődésünk alapja barátaink, harcostársaink, szovjet testvéreink állandó és önzetlen támogatása amelynek birtokában készülünk újabb és még nagyobb feladataink megvalósítására. Az ünnepi nagygyűlésen felszólalt Vaszilij Jarosovec, aki felszabadulásunk ünnepe alkalmából átadta Ukrajna Kommunista Pártja Kárpá- tontúli területi Bizottságának testvéri üdvözletét és jókívánságait. Hangsúlyozta: Magyarország felszabadulásának jubileuma a szocialista országok közös ünnepe, majd arról beszélt, hogy szovjet Kár- pátontúlon ismerik a testvéri Magyarországnak a szocializmus építésében elért eredményeit, és sok sikert kívánnak az MSZMP XII: kongresszusa határozatainak megvalósítá- , sáhpz. .A. továbbiakban az SZKP XXVI. kongresszusáról szólt a szovjet delegáció vezetője, s kiemelte a pártkongresszus újabb békeprogramját, az előterjesztett, reményt- keltő békejavaslatokat. Felszólalásának befejező részében a Kárpátontúli terület és Szabolcs-Szatmár sokoldalú kapcsolatairól beszélt, majd átadta a területi pártbizottság üdvözlő levelét és ajándékát. A Román Kommunista Párt Szatmár megyei Bizottságának ünnepi köszöntését Constantin Stanca tolmácsolta. Felszólalásában a két szomszédos megye kapcsolatairól, a két párt közötti együttműködésről beszélt, s méltatta a magyar népnek a szocializmus építésében elért eredményeit. A továbbiakban Románia és Szatmár megye gazdasági terveiről szólt, s elmondta: készülnek a Román Kommunista Párt megalakulásának közelgő 60. évfordulójára. Felszólalásának végén átadta a, testvérmegye ajándékát. A delegációvezetők beszédeire Tar Imre válaszolt, s mondott köszönetét a jókívánságokért. A. nagygyűlést követően a Nyíregyházi 4. számú Általános Iskola énekkara és a Nyíregyházi fúvósötös adott műsort. Este a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán „Szabadság a ’ zenében” címmel ünnepi hangversenyt rendeztek élen járó szocialista brigádok tiszteletére, a Nyíregyházi egyesített vegyes kar és a Szabolcsi szimfonikus zenekar közreműködésével. A Vásárosnaményben tartott ünnepségsorozatnak is voltak szovjet vendégei: április 2-án háromtagú delegáció érkezett a beregszászi kerületből. A két szomszédos járás közötti munkaversenyben elért eredményekért idén a varsánygyürei Tisza Tsz-nek adták át a beregszásziak által alapított vándorzászlót. A szovjet delegáció ..tagjai pénteken megkoszorúzták a szovjet katona sírját, majd részt vettek a művelődési házban megtartott ünnepségen. Magyar és szovjet vezetők táviratváltása Hazánk felszabadulása 36. évfordulója alkalmából Leo- nyid Brezsnye'v és Nyikolaj Tyihonov üdvözlő táviratot küldött a magyar vezetőknek. Ebben jókívánságaik mellett többek között a következőket írták: „Az SZKP és az MSZMP viszonya a szoros összeforrottságon, a szocializmus és a kommunizmus építésének alapvető kérdéseiben, a jelenkor időszerű problémáinak megítélésében fennálló nézetazonosságon alapul.” A választáviratban Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György többek között azt írta: „Felszabadulásunk óta hazánkat, népünket a megbonthatatlan testvéri barátság és sokoldalú, gyümölcsöző együttműködés szálai fűzik a világ első szocialista államához, a társadalmi haladás élharcosához, a Szovjetunióhoz.” A magyar vezetők sikereket kívántak a testvéri szovjet népnek az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a kommunizmus építésében, a békéért és a biztonságért, az egyetemes emberi haladásért vívott harchoz. Koszorúzási ünnepségek voltak pénteken Nyíregyházán. A Felszabadulás útján lévő szovjet hősi emlékműnél, ezt követően pedig a Marx téri román hősi emlékműnél a párt, az állami, és a társadalmi élet megyei, városi, járási vezetői, valamint az üzemek, a szövetkezetek, az iskolák képviselői, a megyénkben tartózkodó szovjet és román delegáció tagjai helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. A képen: Ukrajna Kommunista Pártja Kárpátontúli területének küldöttsége tiszteleg a szovjet hősök emlékműve előtt. Negyvenöt, április „Nincs már német katona Magyarország területén” — közölte 1945. április 5-i, csütörtöki számában a Magyar Nemzeti-Függetlenségi Front nyíregyházi lapja, a Magyar Nép, a Kelet-Magyarország elődje. Az áprilisi hónap megsárgult újságlapjain próbáljuk nyomon követni, milyen volt most 36 esztendeje az élet Szabolcs megyében. beli” fizetésű dolgozók az üzletekbe csak a legritkább esetekben merészkedtek be, hogy sovány pénztárcácskájukat tapogatva szégyenszemre vásárlás nélkül vonuljanak vissza...” Április 12: A komunista párt nyírmadai szervezete húsvét második napján műsoros délutánt rendezett, amelynek teljes bevételét az éhező budapesti gyermekek felsegélyezésére fordították. Április 14. Mentsétek meg gyermekeinket cím alatt olvashatjuk: „...Hetekig még egy bögrécske tejet sem tudunk nyújtani nekik, nem beszélve arról, hogy a csontképződés szempontjából elengedhetetlenül fontos cukrot még csak nem is ismerik. Ezek az apró emberkék még soha nem ettek bonbont, vagy csokoládét. Az angolkórtól görbült kis lábak csak később tanulnak meg járni.” „A nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület ideiglenesen a terményraktár városi irodájában újból megkezdte működését. Bejárat a Takarékpaíota Vay Ádám utcai kapuján... A Magyar Vöröskereszt nyíregyházi és Szabolcs vármegyei ff^jji' újríi megindította munkásságát... Á Nyíregyházi Villamossági Rt a hálózat helyreállítási munkálataihoz anyagszálítás céljára megvételre két lovat keres.” Április 17: Pátrohán termelőszövetkezetet alakítottak az újonnan földhöz jutottak. A Nemzeti Parasztpárt megyei szervezete közölteti, hogy a tszk„megállapodást létesítene traktoros bérszántóval, akár hosszabb, akár rövidebb időre a szántási munkára készpénz, vagy termékfizetés ellenében. Hajtóanyagot a szövetkezet is igényelhet. Jelentkezni minél előbb a pátrohai termelőszövetkezet elnökénél Horváth Jánosnál. Ugyanott jelentkezzenek, akiknek szavatolt fajtiszta édes cirokmag (méznád) van eladó.” A Demokratikus Ifjúsági Szövetség nyíregyházi zeneszakosztálya április 18-án megtartja alakuló összejövetelét. „Kérjük a zenekedvelő és bármely hangszeren játszó mindkét nembeli ifjúságot, hogy zeneszerszámával jelenjen meg a MADISZ helyiségében (volt úri kaszinó), de kérjük a közönséget is, ha bármilyen zeneszerszám van birtokában, szíveskedjen az ifjúság zenei nevelésének céljára felajánlani...” Budapesti írók irodalmi délutánja lesz a hónap végén Nyíregyházán. Peterdi Aladár, Rákos Sándor és Gervai Sándor részvételével. „Az egyedülálló kulturális élményt jelentő előadásra jegyek már kaphatók.” A szakszervezet felhívja a munkanélküli építőmunkások figyelmét, hogy kedden és pénteken délután két órától saját érdekükben jelentkezzenek munkához juttatásuk érdekében a Széchenyi utca 11. szám alatti szakszervezeti otthonban. Április 21. „A város közellátási problémáinak megoldására az ipari üzemek átadása, a városban elvégzendő köztisztasági munkák és romok eltakarítása és a város villamos világításának kérdése szerepelt az újonnan megalakított nyíregyházi képviselő testület április 19-i ülésén ...” A kommunista párt képviselője az ülésen javasolja a közélelmezési kérdés gyors megoldására városi tulajdonú élelmiszerüzemek felállítását. A villanyvilágítás kérdésében az MKP vezetőinek javaslatára a testület úgy döntött, hogy a villanytelep vezetését és a szénbeszerzést 5 tagú bizottságra bízza. Április 24. Dohány és cigaretta kerül forgalomba hivatalos áron. „Hamar beal- konyodik az utcai fekete trafikárusításnak. Néhány nap múlva sor kerül az egységes fajta »lesó cigaretta, majd pedig a szivar forgalomba hozatalára is.” Április 26. „Szerte az országban májusi versenyt hirdet az üzemek és a gyárak népe. Versenyt, ami a mindnyájunkat érintő problémákat akarja orvosolni.. . Nyíregyháza népe is bekapcsolódik a májusi versenybe és tavaszi lendülettel fog hozzá, hogy elsősorban a mai elhanyagolt és a közegészségügyre igen fontos tisztaságot megteremtse, hogy a villanyvilágítást rendbehozza, hogy a 'bombatölcséreket betemesse, a megrongált háztetőket és üzleteket rendbehozza, ismét lehetővé tegye és ezzel normalizálja a város képét. De ennél még többet is kell tenni. Széjjel kell nézni a gazdasági és politikai élet térségein, és ahol hibát lát, ott azonnal fel kell, hogy emelje szavát... Nyitott szemmel az ellenőrei legyünk az új demokratikus rend építésének ...” Ünnep van. S hogy mégis a küzdelmes hétköznapokat idéztük? Az volt vele a célunk, hogy „mintát” adjunk abból a korszákból, amely apróbb és nagyobb ügyeivel jellemzően mutatja: innen indultunk most 36 esztendeje. Kopka János 1945. április 5. A lap a moszkvai rádiót idézi: „A hírmagyarázó külön megemlékezik a szabolcsi földosztásról és kihangsúlyozza, hogy Tiszanagyfaluban kezdték meg elsőnek a magyarországi földosztást.” Pálfi Ernő, a Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezetének titkára A földosztás nyomában címmel írt cikket. Ebből idézünk: „Igen sok helyen a dobolás útján történő összehívásra alig 40—50 ember jelent meg. Szinte bűvöletben hallgatták végig a földreformról elhangzott beszédeket... Ez a passzivitás, ami igen sok helyen még látszódott, abból a reménytelenségből táplálkozott, ami csak vigasztalan magyar falvakban lehetséges. Eddig úgy látszott, hogy semmiféle visszaút nincs ebből a reménytelen megállapodóttságból és nyomorból... Lassan megértették azonban a gondolatot, és a második, harmadik napon már ezekben a passzív falvakban is százas tömegekben jelentették be igényüket a földre ... Lázas munka lett úrrá a falvakon, amelyet bátran nevezhetünk a népi öntudatra ébredés első pillérének.” Rákos Sándor, a lap akkori munkatársa készített riportot egy, a háború folytán Nyíregyházán rekedt pesti kollégájával. „Hat hét alatt vége a háborúnak és én megyek vissza Pestre dolgozni! — mondja jókedvűen. — Dolgozni! öregem... érted? Dolgozni!... Soha még ember nem vágyott úgy a munkára, mint én ... Négy nap múlva leszek huszonhárom éves és békét kapok születésnapi ajándékul...” Akkor április másodikán volt húsvéthétfő. Sok ezren voltak kíváncsiak a Deb-' receni VSC vendégjátékára Nyíregyházán. Megyeszékhelyünk válogatottja 4:2-re kikapott, mégis így emlékezik meg a krónikás: „A Demokratikus Ifjúsági Szövetséget minden elismerés megilleti, amiért az NYVSC-vel karöltve az ország egyetlen teljes NB I-es csapatát sikerült lehoznia Nyíregyházára. Igazán nagy mérkőzés volt, a közönség a régi DVSC-t láthatta ezen a meccsen, s a lelkes nyíregyházi fiúk a második félidő harmincötödik percéig komoly ellenfelei tudtak lenni a debreceni csa'jgátpák.’Uih 1945. április 7. A ríépbíróságök' megkezdték működésüket Nyíregyházán is. Mint Pálfi Ernő írja: „ ... Akik a népbíróság elé kerülnek, azoknak eszébe sem jut, hogy milyen változás állt be az igazságszolgáltatásban. Hogy most nem "égy ember ítélkezik felettük, egy vékony társadalmi réteg érdekeit védve, hanem maga a nép. . .” Murczkó Károly a Nyírbátor határában fekvő Györgyligetről ír: „...Megtekintettük a földmunkások lakásait... Egy szobában tíz-tizenketten is laktak és egész a mai napig semmi kilátás nem volt rá, hogy a bajon segíteni lehessen. A volt urasági kastélyt mindjárt szétosztottuk közöttük és ahol egy család lakott, most harmincnyolc, nagyobbára sokgyermekes család él emberséges körülmények között. Nem félnek most már bemenni a kastélyba, nem félnek attól, hogy mit fog mondani az uraság, már érzik és tudják azt, hogy az új, demokratikus népi Magyarországban nekik is méltó helyük van ...” Mi van a nap híreiben? A lap felhívja a figyelmet Marssó József kereskedelmi iskolai tanár Nyíregyháza a világháború forgatagában címmel tartandó előadására. Megírja, hogy 20 kiló almát adott a demokratikus magyar hadsereg katonáinak Bar- tos András Nyíregyháza, Kovács-bokor 16. szám alatti lakos ... Egy keretes hirdetésben olvashatjuk: ismét működik a Kossuth utca 17. szám alatt a Bodnár-péküzem. „Kenyér jegyre kapható, sütést vállalok.” Néhány más hirdetés: „Egy pár 42-es férficsizma és csizmanadrág élelmiszerért, főleg zsírért eladó. Nyírvíz palota, Pásztor Sándor, földszint... Háromágú vaskaptafát venne a „Demokratikus Ifjúsági Szövetség sportszakosztálya.” Április 10. Nyíregyházára és környékére 5 ezer pesti gyermek érkezett a fővárosi ínséges akció során. A MÁV Állomásfőnökség közli: április 8-tól egy páros napokon induló debreceni vonatot állítanak be. Ez a vonat 13.23-kor indul Nyíregyházáról és 16.42-kor érkezik Debrecenbe ... „A 6124— 6577 számú vonat, amely Nyíregyházáról 16.25-kor indul és Mátészalkára - érkezik 18.05-kor, másnap tovább indul Nagy- ecsedre.” „ ... A rövid Zrínyi Ilona utcán, a valóban békebeli hangulatot sugárzó kirakatok egész sora csábította vételre a jóhiszemű közönséget... Sajnos a még mindig „béke
