Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-26 / 97. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET

1981. április 26.

o

TAVASZ

fényképezett tábláról másnapra lefutott a víz, és holnapra talán már vetés zöldül, a fényképezett házra talán már tető került, mert a tavasz mindig sürgős, mindig siet, mindig teremt, szolgál a termő nyárnak, a jussoló ősznek, a távoli télnek, a biztosan eljövő új tavaszoknak.

Adósa marad mindenképpen címének ez az oldal, a munka százezer mozdulatával, a teremtés ezerarcúságá- val, a születés örömével, hiszen nemcsak körülöttünk, hanem bennünk is tavasz van visszatérő és mégis egyetlen, bennünk formáló, alakító, de tetteinkkel formált, az élettel szépre varázsolt.

Képek: Gaál Béla

Szöveg: Bartha Gábor

H

atárnapjáról mást mond a csillagász, mást a meteorológus. Érkezése nem dátumhoz kötött, de minden élőnek bizonyosság. A tavaszt tudja a föld, megérzi az alvó rügy, a mag, megérzi minden élő.

Tavasz! Társat keresni könnyű a szónak: a megújulás, a születés, a szerelem. Képet találni könnyű és nehéz. Könnyű, mert minden tavaszi körülöttünk, és nehéz, mert kiválasztani a legjellemzőbbeket szinte lehetetlen. A virágos ág a darázs- zsal, a szerelmespár a virágos ág alatt... Közhelyek, de igazat szólni közhelyek nélkül nehéz. A kiránduló, aki még őszről maradt avarba lép, duzzadó rügyekre feledkezik. A mászókát telejátszó jókedvű gyerekhad a mozgás öröméről mond — ha úgy tetszik — éneket, a séta közben megpihenő idős ember az arcát tartja a fénynek és tavaszokra emlékezik.

Más a tavasz általában és mindig más'egyszer. A csapadékos ősz és tél sebzette földeken a vízzel-sárral birkózó traktor, az épülő ház emberekkel telerajzott fala az idei tavasz. Nehéz, embert próbáló, és így is gyönyörű. A

KM