Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-03 / 79. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 3. A hajdani fogódéban Mimten SZÓID Itöt SZOÜOll Múzeum született Baktalórántházán Baktalórántházán nehéz helyzetbe került a körzeti könyvtár. A hajdani fogadó immár műemlék jellegű épülete megrokkant, a könyvtár egyik részét életveszély miatt be kellett zárni, de e könyvtárosok a többi helyiségben dolgoztak, ha nehezebb körülmények között is. Az épületet ezután kijavították, de az emeleten lévő könyvtár érintett részében ezután sem lehet könyveket tartani, a padlózat nem bírná el a súlyos könyvespolcokat. Csorna Tiborné, a nagyközségi pártbizottság titkára: — Régi kívánság Baktalórántházán és a társközségeinkben is, hogy a Hazafias Népfront honismereti bizottsága és az iskola honismerti szakköre által összegyűjtött, illetve összegyűjthető hely- történeti anyag valahol helyet kapjon. Nos, ezt oldottuk meg. Vincziczki András, a könyvtár vezetője: — Az baj, ha a kölcsönzőtér fogy egy könyvtárban. Rögtön hozzáteszem: ez nem a gyűjtemény miatt történt. Az épület nem bírná, hogy azt a részt is könyvtárként használjuk. Olyan lehetőséget kellett keresni, hogy a könyvtár is jól járjon azért. Lényegében két helyiségről van szó. Úgy rendeztük be, hogy mindkettőt használni tudjuk. Gyerekeknek, fiataloknak klubfoglalkozásokat, beszélgetéseket rendezhetünk ott. Baktalórántházán nemcsak múzeum született. Arra gyakran van példa, hogy a könyvtárak kiállításokat rendeznek, de arra ritkán, hogy egy közművelődési könyvtár állandó, nem is könyvtári jellegű gyűjteménynek adjon helyet. Egy bizonyos: a nagyközség gazdagodott, és úgy tűnik a könyvtár is. Képünkön: Polcrendezők. Harmadikára minden kész lesz. (Gaál Béla felvétele) B. G. 1982. szeptember: ötnapos tanítási hét az iskolákban Mindössze néhány hete annak, hogy a Minisztertanács határozatot hozott: jövő esztendőtől kezdve hazánkban fokozatosan áttérünk a 40 órás munkahétre. Az oktatás területén, amelyre szintén vonatkozik ez a döntés, s amelynek helyzetéről már az előző parlamenti ülésszakon szólt a művelődési miniszter, különleges megoldásokat kíván a rövidített munkahét. Előzménynek tekinthető szakasz: a tizenegy napos tanítási ciklus bevezetése, amely korántsem volt gondoktól mentes. Ez mindmáig az általános iskolák „leckéje”, eltekintve azoktól a kísérletre kijelölt középiskoláktól, amelyekben mintegy előkészületi jelzésrendszerként tanulmányozták a tizenegy napos oktatási hét kihatásait. A Köznevelés, a Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai hetilapja teljes társadalmi szinten szándékozik teret adni az 1982 szeptemberében tervezett ötnapos tanítási hét bevezetésével kapcsolatos javaslatoknak, hiszen az utóbbi évtizedek szinte legnagyobb vállalkozása lesz az ötnapos tanítási hét megvalósítása. Elképzelhető többféle módszer arra, hogy a nemrégiben korszerűsített tananyag ne rövidüljön tovább és hogy a kidolgozott, megújított tantervek, tanmenetek se károsodjanak. A változatok közül társadalmi méretű konzultációra tarthat igényt például olyan kérdés megítélése: meghosszabbítsák-e június végéig a szorgalmi időt? A hazai tanévbeosztásban korábban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy június végénél előbb nem zárták be az iskolakapukat. Elképzelhető a korábbi tanévkezdés is, hasonlóan jó néhány nyugat-európai ország oktatási menetrendjéhez... Vagy: csússzanak-e át délutáni órákra a készségfejlesztő tárgyak, netán legyen a mainál is több a hetedik és nyolca-' dik tanítási óra, de ne nyúljon hosszabbra az iskolaév? E gondolatok megvalósításának máris vannak pártfogói és ellenzői. Lényeges, hogy a javaslatok kellő időben jussanak el az intézkedésre hivatott, vezető testületekhez, — a minisztériumba, a szakszervezeti központba, a fővárosi, megyei tanácsok művelődésügyi osztályaihoz. Több, mint másfél millió általános és középiskolás diák tervezett szabad szombatjáról, ennek pedagógiai vonatkozásairól sokszor és sok fórumon kell szólni a következő hónapokban. Csak helyeselhető, hogy az oktatási tárca nem hirdetett meg eleve elrendelt szabályokat, hanem megbízik — és bizonyos fokig rá is hagyatkozik a közös bölcsességből kovácsolódó javaslatokra, a szakszervezet álláspontját is beleértve. JÓ? HEH JÓ? Az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja a Csőszerelő Vállalat vezető munkatársainak részvételével április 1-én tanácskozást tartott, melynek összefoglaló címe: „Szabályozó átkötőszakaszos egycsöves fűtőberendezés hőtechnikai és hidraulikai kérdései” volt. A szakszerű cím mögött rejlő tartalmat Molnár Péter szakosztályvezető szerint az teszi időszerűvé, hogy a jöKépzelt (Április 3., péntek.) Kedves Naplóm! Elhatároztam, hogy mostantól naponta megírom, ami a szünetben történik velem, mert a fiúk között olyan is van, aki nem szereti az unalmas szüneteket. Tegnapelőtt még kínoztak otthon, hogy készültem-e mára? Nevetséges! A felnőttek gyerekebbek nálam. Matekból készültem volna? Különben is: tanultam történelemből, hogy nincs olyan tanár, aki ilyenkor feleltetne. Kikaptam, mert későn jöttem haza. Kár. Fociztunk, pedig apa azt akarta megbeszélni velem, hogy mit szeretnék a szünetben. Nem is tudom. Lehet elutazom nagymamához, de anya már veszekszik, hogy a könyveimet is vigyem. Minek, ha szünet van? Kirándulni se lenne rossz, meg sokat nézni a tévét, meg... Nem is tudom, mert annyi mindent kellene csinálni. (Április 4., szombat.) Jó nap volt. Anyáéktól kaptam egy irtó klassz távirányítású autót. Ök ilyenek. Minden ünnepre vesznek valamit. Az autóval játszottam délelőtt. Délután lementem a fiúkhoz. Megbeszéltük, hogy focizunk. Elengedtek, és a fiúk oda voltak az irigységtől, mert velem lejött édesapa is, meg akarta nézni, hogy megy nekem a játék. Megkértük, hogy álljon be, de csak bíró akart lenni. Nekem van a legklasszabb édesapám. Mégis az este volt a legszebb. Anya meg apa beszélgettek, én meg hallgattam őket. Ök már gyerekkorukban ismerték egymást. Én is olyan feleséget veszek majd el, napló Elhunyt Pál Gyula Április első napjának késő estéjén hosszas szenvedés után 53 éves korában elhunyt Pál Gyula nyíregyházi festőművész. Nemrég a fővárosban, a Műcsarnokban láthatta a közönség legjobb alkotásait. Nagy siker volt, az ország művészetszerető közönsége most kezdte megismerni és felfedezni Pál Gyulát. A súlyos beteg festőt is felvitték a megnyitóra, nyilatkozott a rádióban is. Hangjának ereje, színe azonban arról árulkodott, talán ez lesz az utolsó üzenete. Sajnos, így lett. Azóta még megrendezték újabb nyíregyházi tárlatát^ de a művész állapotáról egyre lehangolóbb hírek érkeztek a kórházból. Április 2-án vehette volna át ünnepélyesen a megyei tanács alkotói díját... ötvenhárom éves volt. Falusi kerékgyártóként indult Kállósemjénben, s miután felfedezték tehetségét, hihetetlen szorgalommal látott a tanuláshoz. Munka mellett szerzett rajztanári diplomát. Tanított falusi és nyíregyházi iskolákban, legutóbb a nyíregyházi tanárképző rajz tanszékén a jövő rajztanárainak nevelését segítette. Csendes, látványosság nélkül munkálkodó, visz- szahúzódó ember volt, aki csak egy-egy kiállításán adta tudtul, hogy óriási energiával alkot. Kemény munkával alakította sajátos látásmódját ábrázoló művészetét, melyhez hű is maradt. Az élet árnyékosabb oldalán járókat ábrázolta legszívesebben, a nehéz munkában, szenvedésben megkövült idős parasztasszonyokat, a falu el-eltűnő alakjait. Több éve tartó betegeskedése ágyhoz kötötte, de nem tette félre az ecsetet. A szenvedés, a betegséggel kilátástalannak tűnő küzdelem is forrásává vált alkotói munkásságának. És most gazdátlan maradt az ecset. De alkqtásgi — a szabolcsi parasztemberek alakjai, emberarcú öreg házai — itt maradtak nekünk. Üzemi lapokban olvastuk Egycsöves fűtés akit ismerek. Az is lehet, hogy a Mártát, de ez még a Naplóban is TITOK. (Április 5., vasárnap.) Keveset írok, mert állatkertbe jártunk, nagyon fáradt voltam már délutánra. Legjobban a medve tetszett, aki táncolt is. És irtó jók voltak a majmok. Elhatároztam, hogy holnaptól tanulok. Már ma is akartam, de lefekszem inkább. (Április 10., péntek.) Hétfő óta nem írtam, de nem is lett volna időm. Elutaztunk a nagyihoz, apa jött értünk. Olvastam sokat, de a Dzsungel könyvéből még maradt ötven oldal, mert megvették nekem a Puskák és galambokat. Csuda jó könyv. Ma elő akartam venni a füzeteimet, de nem lehetett, mert holnap horgászni megyek apával. Anya is jön, és ha jó idő lesz, akkor kint fogunk főzni, igazi bográcsban. (Április 12., vasárnap.) Ma megint keveset írok. Tanultam, mert annyi jó volt a szünetben, hogy most már azt is kell. Szombaton fogtam egy csukát, apa botjával. Megint sokat beszélgettünk, és főztünk is kint a parton. Ha nagy leszek mindig kirándulok majd, és elviszem a gyerekeimet, mert ennél nincs jobb. Kár, hogy a képzelt naplót képzelt gyerek írta. Gondoltam közre adom előre, meg a szünet előtt, hátha elolvassák a szülök. Bartha Gábor vőben, az eddigi gyakorlattal szemben nemcsak a négy szintnél magasabb házgyári és alagútzsalus lakóházakban lesz egycsöves fűtési rendszer, hanem az alacsonyabbakban is. Ezt a változást kétségekkel fogadják a lakások gazdái, de a szakemberek sem egyértelmű helyesléssel várják az új eljárás bevezetését. Az egyesületi előadás célja éppen az volt, hogy szakmai körökben elhintsék, miszerint az egycsöves rendszer is jó lehet, feltéve, ha a tervező, a kivitelező és üzemeltető maximálisan betartja az előírásokat. A CSŐSZER Vállalat mérnökei már kidolgozták a miniszteri rendeletnek megfelez lő segédleteket, tervekét, mélyek az eddig rengeteg nehézséget okozó fűtési forma továbbfejlesztését szolgálják. Kétségtelen, hogy az újonnan épülő házakban az újítások már bevezethetők lesznek. Azonban köztudott, hogy a hibásnak minősült eljárással lakások tízezrei készültek az utóbbi esztendőkben. A szakosztályvezető szerint, most egy munkabizottság vizsgálja szerte az országban, hogy a régi, kevéssé bevájt egycsöves fűtési rendszert miként lehet kijavítani, a kívánalmakhoz átalakítani. (speidl) SZABOLCSI VÍZMŰ A Csongrád megyei Tervező Vállalat karcsú, rácsos cső- szerkezetű főtartókat „álmodott” a sóstói versenyuszoda fölé 33 méteres áthidalással — olvastuk a lap legújabb számában. Az új ponyva alulról, 10 drótkötél segítségével lesz felfüggesztve a szerkezetre. Újdonság lesz a déli oldalon készülő üvegfal és az elektromos időmérő berendezés. A medence körül új térburkolás is készül. MEZŐGÉP Az 1981. évi munkaverseny vállalásairól közöl tájékoztatót az üzemi lap. A vállalat dolgozói elhatározták, hogy csökkentik a gépállásokat és célul tűzik, hogy a nagy teljesítményű gépek és berendezések érjék el a 2,1— 2,2 műszakszámot. Csökkenjük a garanciális'•javítások- költségeít1Jés az ezer forintra jutó selejt költségeket. NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ A hamarosan bevezetésre kerülő ötnapos munkahét növeli a termelési kapacitás problémáját, amit fokoz a berendezések elhasználódása — írja Harascsák György. Mindezek együttes hatásaként elsőrendű fejlesztési céljuk a nyíregyházi fermentáló berendezések rekonstrukciójának megvalósítása. Az üzem és berendezései állagának javítása mellett hatékony — mintegy 25—30 százalékos — kapacitásnövelést kívánnak elérni. Emellett a fermentált készáru minőségének további javítását is szeretnék elérni. TANGAZDASÁG A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolai Tangazdaság és a királyházi Sevcsenkó Szovhoz között már több éve hagyomány a kölcsönös tapasztalatcsere-látogatás. Az idén februárban 10 tagú kertészbrigád kereste fel a gazdaságot. Megtekintették a faiskolát, a gyulatanyai tehenészetet és az ilonatanyai terület gyümölcs- és szőlőültetvényeit. Az ilonatanyai „Nagy Sándor” Szocialista Brigád tagjaival közösen részt vettek a metszési munkákban, aj «9 őgofe KEMÉV ÉPÍTŐK Vetélkedősorozattal zárult a szakszervezeti bizalmiak és tisztségviselők 1980—81. évi oktatása, közli a lap legutóbbi számában. A vetélkedősorozat elődöntőin mintegy 200 bizalmi és tisztségviselő vett részt. A legeredményesebben szereplők május 1-én vállalati döntőn mérik össze tudásukat. A szakszervezeti bizottság az első hat helyezettet értékfes jutalomban részesíti. Hátulról támadott Ivott és ütött Február 9-én a déli órákban a mátészalkai Kossuth étteremben italozott Báki Tibor 33 éves helybeli lakos. Betért ide Imre József is, de mielőtt valamit fogyasztott volna, kiment a vécébe. Báki és Imre egy munkahelyen dolgoztak, és. korábban ott volt nézeteltérés közöttük. Amikor Báki meglátta, hogy Imre József kimegy sa kijelentette, hogy a további verekedést meg kell akadályozni, megy és telefonál a rendőrségnek. A kijárati ajtó felé mentek, itt Imre József ismét Bákiba botlott. Báki a ruhájánál fogva a földre rántotta, majd többször az arcába rúgott. Imre József a rúgások következtében súlyosan megsérült, az orra két helyen is eltört, emiatt sokáig kórházban ápolták. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Bákit súlyos testi sértés miatt nyolc hónap börtönre büntette. Az ítélet jogerős. (k) a vécébe, utánaeredt, s ott a mit sem sejtő Imrét hátulról leütötte. Amint Imre állt volna fölfelé, ismét csapott feléje, de nem talált, Imre is elhajolt és Báki a falba verte a kezét. Itt dulakodtak ezután egy darabig, aztán Imre József visszatért az asztaltársaságához. Az asztalnál elmondta, mi történt a vécében, és egy tár-
