Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-20 / 93. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 22. Arányosabb városfejlesztés Á VI. ötéves terv tanácsi elképzelései — összkomfort és lemaradás — Számítanak a lakosságra Oj városkép Mátészalkán: Városház köz. Elkészültek Mátészalka 1985-ig szóló tanácsi tervei. 1,4 milliárd forinttal gazdál­kodhat öt esztendő alatt a tanács, s ebből az összegből félmilMárdot költhet fejlesz­tésekre. A tervek egy része jól ismert a város lakossága előtt, hiszen sokféle rendez­vényen, társadalmi fórumon ismertették az elgondoláso­kat, mielőtt a tanács jóvá­hagyta. Fábián Imre tanács- elnökhelyettessel most a terv megítéléséről, a lehetőségek­ről beszélgettünk: mit jelent Mátészalka számára a VI. ötéves tervidőszak? Felgyorsult urbanizáció — A fejlődés korábbi üte­mét megközelítő terveket terjeszthettünk a tanács elé, ami azért különösen nagy do­log, mert a népgazdaság ál­talános helyzetéből fakadóan az anyagi lehetőségek a ko­rábbiaknál szinte mindenütt szőkébbek — mondta az el­nökhelyettes. — Nálunk él- sósodban az előkészítés, a felgyorsult urbanizációs fo­lyamat tette lehetővé, hogy a város átalakulása a követke­ző fél évtizedben is dinami­kus legyen, ha a fejlődés üte­me mérséklődik is az előző 10 év kiugró teljesítményeihez képest. Jelentős megyei támogatá­sok teszik lehetővé, hogy a lakásépítés, a szolgáltatás fej­lesztése, az oktatás és az egészségügyi ellátás lépést tartson a növekvő igények­kel. Ezzel együtt azonban azt is meg kell fogalmazni, hogy a kedvező helyzetet jelentő tervek a korábbiaknál is jobban igénybe veszik majd a várost, több saját forrás és hitel igénybevételére van szükség, és a társadalmi mun­kából származó bevételeket is növelni kell. Sokféle tar­talék feltárására van tehát szükség Mátészalkán, de — mint ahogy arról a tanács is szólt — a terv reális, fegyel­mezett, takarékos gazdálko­dással meg lehet valósítani. Távlati célok érdekében Lényeges kérdés most Má­tészalkán, hogy továbbra is a mennyiségi fejlesztés lesz-e jellemző, vagy a már megle­vő színvonal javítására he­lyezik a hangsúlyt ? Általá­nos a vélemény: sok minden­nel gazdagodott az utóbbi tíz évben a szatmári város, s az új értékek további hasz­nosításában komoly lehetősé­gek vannak még. A fejleszté­sek egy része azonban to­vábbra is mennyiségi, mert új óvodákra, iskolai tanter­mekre van szükség, számot­tevő, lesz a laikásépítés is, új munkahelyek is kellenek. Mindezt már most abban a távlati képben érdemes szem­lélni, hogy 2010-re Mátészal­ka várhatóan 33 ezer lakosú város, egy jelentős térség központja lesz, tehát a mai méretek állandósítása későb­bi feszítő gondok forrása le­hetne. Ezért a városfejlesztés sok területen (ha most nem is lesz lehetőség nagyberuházá­sokra) elő kell készíteni a távlati megoldásokat. — Egy új gond különösen foglalkoztat bennünket — mondta a tanácselnök-helyet­tes. — Nagyon nagyok a kü­lönbségek az egyes városré­szek között. Vannak összkom­fortos, mindennel ellátott, a jövő igényeinek is megfelelő negyedeink — mint a város- központ, a Keleti és a Fel- szabadulási lakótelep —, de vannak olyan részek is, ahol az emberek küszködnek a sárral, nincs járda, vezetékes víz, nem kapcsolták be a szervezett szemétszállításba sem. Ez tulajdonképpen azt jelenti számunkra, hogy a nagy, városátallafótó mun­kák mellett a napi feladatok­ra is több figyelmet kell for­dítani, fontos megoldani egy­szerű, de az ott lakók szá­mára létfontosságú dolgokat. Természetesen sok konkrét feladat megoldására is sor kerül. - Félépítenek a város­ban 300 bérlakást, mintegy 70 tanácsi értékesítésű la­kást. Az 1985-ig terjedő la­kásépítési tervben azzal szá­molnak, hogy az állami épí­tés képvisel kb. egyharmados részt, s a lakások kétharma­dát a családok pénzeinek bevonásával építik. Csaknem megkétszerezik a szervezett szemétszállításba bekapcsolt lakások számát. Az építkezések között sok a különböző alapellátást ja­vító beruházás. Hatvansze­mélyes bölcsőde, 125 szemé­lyes óvoda épül. 28 tanterem­mel, hét napközis, két torna­teremmel gyarapszik a város általános iskolai oktatóháló­zata. A két új tornaterem (1000, illetve 700 négyzetmé­teres) alkalmas lesz a ver­senyszerű labdajátékok lebo­nyolítására is, tehát a spor­tolás feltételeit alapvetően változtatja meg. A középisko­lai fejlesztések a megyei ta­nács tervében szerepelnek és ezek közül is több érinti Má­tészalkát: egészségügyi szak­középiskola épül, a szakmun­kásképző intézetet 8 tánte-' remmel bővítik, s kétszáz személyes kollégium létesül. Bővítik a víz- és közműve­ket, és a kereskedelmi háló­zatot is. Változó állomáskörnyék Az ötéves tervidőszak egyik különösen nagy értékű -r- és régi gondokat megoldó — be­ruházása, a vasútállomáshoz tartozó első jelentősebb léte­sítmények építése megkezdő­dött, s ez azt is jelenti, hogy maga a személypályaudvar építése is elérhető közelségbe kerül. — A sokféle terv mellett nem hallgathatunk azonban arról sem — mondta befeje­zésül Fábián Imre —, hogy öt év alatt mintegy 30 millió forint értékű társadalmi mun­kára számítunk. Ez a lakos­ság komoly áldozatvállaüását feltételezi, de gondoljuk, hogy a szebb, kulturáltabb Mátészalkáért minden évben több ezren dolgoznak majd szívesen társadalmi munká­ban is. Ügyfélszolgálati iroda kezdte meg működését a Mátészalkai Városi Tanácson. (Elek Emil felvételei) Interpelláció A tanácsüléseken közérde­kű kérdéseket, interpelláció­kat tehetnek fel a tanácsta­gok, amelyekre a tisztségvise­lők, illetve az egyes osztályok vezetői adnak választ, s több­nyire a következő tanácsülé­sen még visszatérnek. PIAC Czimbalmos Károlyné ta­nácstag foglalkozott az előző tanácsülésen a piaci zöldsé­gespavilonokkal; ereszek fel­szerelését javasolta. A terme­lésellátás-felügyeleti osztály nemcsak az elhangzott ötletet tartotta jónak, hanem kiter­jesztette a piac más részeire is. Előtetőket készítenek, amely esőben a csapadéktól véd, melegben pedig megóv­ja az árust és áruját. A ja­vaslat egy részét időközben már meg is valósították. UTAK Fazekas Lajos tanácstag kérdezte, hogy a Hunyadi köz területén mikor oldják meg a belvízelvezetést, amely- nemcsak a jármű-, hanem a gyalogosforgalmat is korlá­tozza. A műszaki osztály in­tézkedett. Leszivattyúzzák az összegyűlt vizet, és még eb­ben az évben jelentősebb bel­vízrendezési munkákat vé­geznek, s így az említett tér­ség útviszonyai is javulnak. A tanácson viszont sorrendet is tartanak, a Kraszna és a Kala- már utca állapotának javí­tását sürgősebbnek tartják, de ezt követi a Hunyadi köz környéke. zakemkerek Szálkáért Az Építőipari Tudományos Egyesület mátészalkai cso­portja 1972-ben alakult — akkor 36 taggal. A csoport tevékenységét az első évek­ben csak jóindulattal lehetett eredményesnek minősíteni, hiszen 1972—1975 között mindössze 2—3 rendezvényre került sor, azokat is a nyír­egyházi csoport vezetősége szervezte. Ebben az időben éves munkaprogramok még nem készültek, egyesületi munkáról beszélni nem lehe­tett, bár annak szükségessé­gét úgy a város vezetése, mint az egyesületi tagok egyre in­kább igényelték. Ebből a passzivitásból az 1976 tavaszi közgyűlés mozdította ki a cso­portot, új vezetőséget válasz­tottak, mely programot állí­tott össze az egyesületi mun­ka tervszerűbb és igényesebb lebonyolításához és igyekezett feltárni a lehetőségeket. Vityi Zoltán, a csoport el­nöke: — A csoport megalakítását a város vezetői is szorgalmaz­ták, hiszen fontos, hogy egy fejlődő kisváros fejlesztési el­képzeléseinek a kialakításá­ban és a majdani gyakorlati városépítésben a város mű­szaki értelmisége részt ve­gyen. A csoport 8 évi munká­ját legjobban úgy értékelhet­jük, hogy tevékenységünket azonosítják a gyakorlati vá­rospolitikával. Nincs olyan napi, vagy közép- és hosszú távú koncepció és terv, mely­hez ne adtuk volna hozzá • szakmai véleményünket. Kü­lönös színezete a csoport mű­ködésének, hogy a városban működő 9 társegyesület kö­zül elsőként a közös szerve­zésű rendezvények szorgal­mazója volt. De nemcsak a hasonló egyesületi csoportok­kal,- hanem a város egyes közművelődési intézményei­vel is igyekszünk együttmű­ködni. Éves munkaprogram­jaink a várospolitikai téma­körön túlmenően helyt adnak például olyan fontos kérdé­seknek is, mint a környezet- védelem, helytörténet, szak­mai továbbképzés stb. — Az 1981. évi programunk összeállításánál elsősorban időszerű várospolitikai témá­kat kellett programunkba venni. Túl vagyunk az új vá­rosi fűtőmű üzembe helyezé­sével naprendre tűzött táv­fűtési előadássorozatunkon, április hónap folyamán a Ha­zafias Népfront megyei vá­rospolitikai bizottságát látjuk vendégül egy ankéton, mely­nek témaköre Mátészalka kö­zépfokú vonzáskörzetének te­rületrendezési és fejlesztési koncepciója lesz. Májusban foglalkozunk a magánterve­zőkre vonatkozó új jogszabá­lyokkal. Ankétot szervezünk Mátészalka új, általános ren­dezési tervéről és ezen belül külön foglalkozunk városunk közlekedési gondjaival. Az elmúlt évi nagy sikerű kör­nyezetvédelmi ankét ‘és ki­rándulás Szatmárban igen szerencsés fogadtatása nyo­mán az MTESZ városi inté­ző bizottságával közös szer­vezésben a beregi térségben ismételjük meg környezet- és tájvédelmi rendezvényünket júliusban. Az új program ki­emelt rendezvénysorozatát a megyei múzeumok igazgató­ságával, a Szatmári Múzeum­mal és annak baráti körével közös szervezésben egy tudo­mányos ülésszak zárja „750 éves Mátészalka” címmel a múzeumi hónap keretében. — Egyesületünk alapszabá­lya határozza meg számunk­ra hogy a rendelkezésünkre álló műszaki-szellemi tőkén­ket a meghatározott város- politikai célok igényes végre­hajtásának szolgálatába állít­suk, megteremtve az alkotó tüddmányős " légkört'egyesü­letünk tagjai és barátai szá­mára. Ipar és szellem ÖRÖM A HÓNAPRÓL HÓNAPRA szépülő mátészalkai városkép, jó hallani az üzemek sikereiről: Mátészalka előbb-utóbb kivívja az őt megillető, valóban városi rangot. Ehhez a sokszor gonddal is terhes városfejlesztő és gazda­sági munkához kapcsolódik a bontakozó szellemi élet. * Az egyik legrégebbi „műhely”, a múzeum egyre in­kább megtalálja helyét, néhány értékéért már a távolabbi országrészekből is érdemes eljönni. Igazgatója, Farkas Jó­zsef következetesen formálja munkatársaival, önkéntes se­gítőivel a Szatmári Múzeum egyéni arcát. A pedagógus-énekkar — Erdős Jenő nyomdokain —, Csányi Ottó vezetésével — szép sikereket ér el, reprezen­tálja a fejlődő szatmári város bontakozó kórusmozgSftnát. Egyszer-egyszer már a kitekintésre is szép lehetőségeket kínál a zeneiskola, amelynek növendékhangversenyei, a már művészeti főiskolán tanuló korábbi diákjainak bemu­tatkozásai, az úttörő-zenekar fellépései — Mátyus Sándor irányításával — a város zenekultúrájának alakításában ígéretesek. A művelődési ház és az ÁFÉSZ tánccsoportja egy fia­tal, tehetséges házaspár, Gál Andrásék szervező, szakmai munkájával megújulni látszik, úgy tűnik visszaszerezheti, sőt emelheti régebbi hírnevét. Hasonlóan egy fiatal szak­ember, Réti János ügyszerető buzgalma révén a közműve­lődés szerzett sok új barátot, segítőt, s az üzemekkel közös munkának lassanként már az első gyümölcsei is beérnek. Nem teljes a felsorolás, hiszen az említett csoportokon, az egyes személyeken kívül még sok másnak fekszik nagy munkája a terebélyesedő mátészalkai szellemi életben: a művelődési központnak, a tudományos egyesületeknek, tár­sadalmi szervezeteknek, iskoláknak, várost szerető patrió­táknak. Sok gonddal kell megküzdeni, a munkakörülmények az átlagosnál nehezebbek, hiszen a művelődés otthonai elég szűkösek Mátészalkán — most pl. a színházi előadások le­hetőségeinek megtartásán fáradoznak —, s legjobb esetben is csak a következő középtávú tervidőszakban lehet számí­tani számottevő kulturális beruházásra. A MEGLÉVŐ ÉRTÉKEKKEL KELL tehát gazdálkod­ni, s még jobban igénybe venni az összefogás lehetőségeit. Nem jelenthetnek konkurrenciát ugyanis egymásnak a kü­lönböző művészeti ágakban szereplők egyes csoportjai: együtt alkotó részei a helyi kulturális műhelynek. Kölcsö­nös segítségre, egymás eredményeinek elismerésére, alkotó eszmecserékre, együttes munkára van szükség. Közös ér­dek, hogy a város- és iparfejlesztés megalapozása, első si­kerei után a várossá válás egy másik ágán a szellemi, a kulturális élet is járuljon hozzá a létszámban is gyorsan növekvő szatmári város egységes egésszé fejlesztéséhez, az értékesebb életmód terjesztéséhez, a városiasodáshoz. Orvosi rendelik Januárban megírtuk: a ta­nács régi épületeiben egész­ségügyi létesítményeket ala­kítanak ki. Megkérdeztük, hogy az átköltözés után most mikorra várható az új orvosi rendelők megnyitása. Egy jó és egy kedvezőtlen hírt kap­tunk. Az Eötvös utcán, ahol az új gyermekszakrendelése­ket tartják, gyors munkára lehet számítani, házon belül oldják meg a tervezést és a kivitélé'zést, tehát kora nyár­ra elkészülnek az új rénde- ' lök.. A Kisfaludy utcai nagy épületben, ahol a körzeti or­vosok kapnak helyet, gondok vannak a tervezéssel és a le­endő fűtéssel; ez utóbbira csak nagyon költséges meg­oldási javaslatokat kaptak. Ezeket most vizsgálják, s a munkák megosztásával kí­vánják gyorsítani az átalakí­tást. Autóvásár? Űjra terveznek autóvásárt Mátészalkán. A nemrégen el­fogadott— a piacokról, vásá­rokról szóló — tanácsrende­letben már szerepel, s most foglalkoznak azzal, mikortól és milyen időközönként len­ne érdemes megtartani az autópiacot. — Az új tanács- rendelet alapján felemelték a helypénzeket, amelyeknek összegét egy évtizede állapí­tották meg és már nem fe­dezték a piacok. vásárok fenntartására szükséges költ­ségeket. A többletpénzböl kul- turálabbá teszik majd a piaci körülményeket. Az oldalt oá .éállította: MARIK SÁNDOR Kikérik a véleményüket

Next

/
Thumbnails
Contents