Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-20 / 93. szám
1981. április 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A HÉT műsorában először szerepelt az ország északkeleti része, Szabolcs-Szatmár. Vasárnap este a televízió sok millió nézője előtt pergett a riportfilm, amelynek számunkra rendkívül fontos volt a mondanivalója. Ott is elhangzott: az utóbbi egy, másfél évtized gigantikus méretű változásai ellenére nálunk bizonyos területeken ma is, s a felmérések szerint a jövőben is gondot jelent a foglalkoztatás. Tudjuk jól, hogy manapság és a közeljövőben sem a beruházások, az új nagyipar telepítésének korát éljük; hogy a világgazdaság és ebből következően a hazai gazdaság útja ennek éppen az ellenkezője. A jelenlegi kapacitások jobb hasznosítása a fejlődési követelmény, amelyet ezzel az egy szóval szoktunk mostanában kifejezni: intenzitás. És mégis! A megye — s egyúttal az ország — szatmári, beregi szélein élő nők és a holnap felnövekvő ifjú nemzedék elhelyezkedési gondjait is vállalnunk kell. Nálunk egyszerre válik égetővé a két feladat: a munkaerővel való racionális gazdálkodás és 1985 végéig mintegy tízezer új munkahely megteremtése. Tudjuk, hogy egyik sem könnyű, legalább olyan nagy erőfeszítéseket kívánó cél, mint az elmúlt tizenöt év ipari beruházása volt. Ám mégis számolni kell vele, ha a megyénkből munkát vállalók ezreivel nem akarjuk gyarapítani a megyén kívül ingázók most is mintegy negyvenezres seregét. A riportból jól érzékelhette a Szabolcsban és az ország más részein élő néző: nem kevés a belső erőfeszítés, az ötlet és a tett már ezekben a hónapokban sem, hogy lefaragjunk mai, holnapi gondjainkból. Láttuk az új csengeri cipőgyárat, a termelőszövetkezetek néhány eredményes próbálkozását és főleg megnyugtató híreket kaptunk: a foglalkoztatás megyei vezető szerveink szinte mindennapos témája, s Budapest néhány vállalata máris letelepíteni szándékozik kisebb üzemeket, így segítvén a mi gondunk, egyúttal saját gondja megoldásában. Hogy az ilyesfajta kezdeményezés gyarapodjék, ehhez segített a HÉT színvonalas riportja is. A MOM mátészalkai gyárában havonta nyolcezer vízmérőórát készítenek. (Jávor L. (elv.) Üzemi étkeztetés, segítség a nagycsaládosoknak Százezrek szociális célokra Megyénk . élelmiszeripari üzemei idén is jelentős összegeket költenek szociális célokra. A szociális és kulturális alap a vállalatoknál Valamivel több a tavalyinál — kaptuk a tájékoztatást az ÉDOSZ megyei bizottságán. A NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR szociális célokra 235 ezer forintot tervezett erre az évre. Ebből az összegből egyebek között a gyesen lévő kismamáknak 15 ezer forintot juttatnak, a beteglátogatók várhatóan 20 ezer forintot visznek magukkal. Az. idei segélykeretet 420 ezer forintban állapították meg. Ennek nagyobb részét a nagy- családosok és a gyermeküket; egyedül nevelők kapják. Kulturális célokra 345 ezer forintot szavaztak meg. Ebből 50 ezer forintot fordítanak szakkörök és klubok támogatására, a szocialista brigádok kulturális tevékenységeit 14 ezer forinttal támogatják, a társadalmi ünnepek költségeihez ötezer forinttal járulnak hozzá. A dolgozók üdüléséhez, pihenéséhez 370 ezer forinttal járul hozzá a gyár. A NYÍREGYHÁZI SÜTŐIPARI VÁLLALAT idei szociális és kulturális alapja 4 millió 350 ezer forint. Ebből munka- és védőruhára 300 ezer forintot költenek. A dolgozók lakásépítését 400 ezer forinttal támogatják. Különböző kulturális és művelődési események támogatására 100 ezer forintot szántak. A legjobb szocialista brigádok anyagi elismerésére 300 ezer forintot szavaztak meg. A rászorulók segélyezésére kereken százezer forintot irányoztak elő. Gondoltak a gyesen lévő kismamákra is: lá- tögatásukra, találkozójuk megszervezésére 15 ezer forint áll rendelkezésre. A NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALAT 1981-re tervezett jóléti alapja 3 millió 589 ezer forint. Igaz, ebben az összegben már benne van a dolgoKészül a szövet A Magyar Posztó nagykállói gyára szövödéjében Szabó Irén szövőnő egy műszak alatt 45 méter szövetet sző. (Gaál Béla (elv.) Pán Mracek kora reggel kilépett a kapun, hogy beszálljon vadonatúj autójába, és hivatalába menjen. A levegőben már a tavasz illata terjengett, és a még hűvös reggeli szellő kellemesen simogatta az arcát. A fákon madarak énekeltek. Pán Mracek egy pillanatra megtorpant, s átadta magát a gyönyörű reggel hangulatának, majd határozott léptekkel autójához sietett, és mindenfelől, kétszer is alaposan megvizsgálta. Ezután gondterhes arcot vágót, lehúzta köpenyét és cipőjét, meglazította nyakkendőjét, aktatáskáját pedig a gépkocsi tetejére tette. Lassan teleszívta mellét friss levegővel, néhány másodpercig visszatartotta, aztán pedig orrán át kifújta a levegőt. Zsebkendőjét leterítette az asztfaltra, letelepedett rá, térdben begörbített lábát maga alá húzta, és ráült a sarkára, szemét lehunyta. Egy ismeretlen hangra rezzent fel. — Bocsánat — kérdezte az illető —, mit csinál itt? '— Jógázom — válaszolta Pán Mracek, szemét fel sem nyitva. — Lótuszülés. — Jógázik? — Roppantul megnyugtatja az idegeket, és filozófusi életszemléletre hangol. — Itt az utcán? — Hát persze, egyetlen pillanatig sem halogathatom — magyarázta angyali türelemmel Pán Mracek, továbbra is lehunyt szemmel. — Az imént vettem észre, hogy az éjjel valaki megfuj- ta a kocsim két első kerekét ... (Fordította: Gellért György) zók üzemi étkeztetésének támogatása is, amely egymillió 560 ezer forint. Úgynevezett tanszersegélyre és a nagycsaládosok segélyezésére százezer forintot biztosítanak. A bérelt üdülők fejlesztésére és a rászorulók üdülésének támogatására 290 ezer forintot terveztek. Viszonylag sok nyugdíjasa van a vállalatnak. A nyugdíjasok megsegítésére, a nyugdí jas-találkozó megrendezésére 30 ezer forint van. Különböző kulturális célokra 102 ezer forintot költhetnek. Úgynevezett „egyéb” szociális kiadásokra 142 ezer forintot lehet elkölteni. A SZABOLCS MEGYEI TEJIPARI VÁLLALAT dolgozóinak otthonteremtését ebben az évben 655 ezer forinttal segíti. Üzem-egészségügyi kiadásokra 800 ezer forintot terveztek. A munkásszállítás költsége várhatóan 300 ezer forint lesz. Kulturális rendezvények finanszírozására 75 ezer forint áll rendelkezésre. A segélykeret összegét százezer forintban állapították meg. Ügyne- vezett egyéb szociális kiadásokra szintén százezer forintot költenek. Tej Szabolcsból Négyezer liter fölött Szomorú, de tény: a megyei termelőszövetkezetek tavalyi tejtermelési átlaga 2980 liter. Ezzel szemben a háztáji gazdaságokban tartott jószágoktól 3200 liter, az állami gazdasági tehenektől pedig közel ötezer liter tejet fejtek. Mindez összevetve 3100 litert ad. Mi az oka a szövetkezetek gyenge eredményének? Először is le kell szögezni, nem fajtakérdés a tejtermelés. A tsz-ek nagy többségében magyartarkát tartanak, s ez a fajta is képes a 4000 literes, vagy az afölötti hozam elérésére. Jó példa erre a beregdaróci Barátság Termelőszövetkezet, ahol a magyartarka 4300 litert adott, s a keresztezett állománnyal együtt a szövetkezeti átlag még ettől is jobb 330 literrel. A fajtakérdésen túl sokkal inkább probléma a hozzáértés hiánya, a gondoskodás elmulasztása. Megfelelően kell etetni, takarmány ózni az állatokat, s ami szintén nem elhanyagolandó, minden cseppet ki kell fejni. Mert csak a hozzá nem értéssel magyarázható, hogy a megyében 6 termelőszövetkezetben kevesebb a tehenenkéhti tejtermelés kétezer liternél. Sőt, a ramocsaházi Rákóczi Termelőszövetkezetben mindössze 1400 liter! De nem sokkal jobb a gyügyei, a fényesiit- kei, a nyírkarászi, a biri, vagy éppen a tiszakóródi közös gazdaságban sem. Persze ellenpélda is van. A már említett Beregdarócon kívül jól termelnek Rakamazon, Tiszadobon, Csengerújfnlu- ban, Enesencsen, pedig az adottságok ezekben a gazdaságokban sem jobbak. Csak éppen a szakszerűség és a rendszeresség sokszor többet ér az adottságnál is. Ezektől a nagyüzemektől tanulhatnak a többiek. összességében huszonöt literrel növekedett 1980-bam a tejtermelési átlag 1979-hez képest, viszont ha minimálisan is. de volumenében csökkent a tej. Mindez a háztájiban csökkenő tehénállomány következménye, ami természetszerűen a nagyüzemekben növekedésit eredményez, hiszen a tejre szükség van. Sok helyen a nagyüzem nem képes a háztájiból származó csökkenés megakadályozására, mert nincs lehetősége új istállók építésére. Ezért üdvözítő a nyírcsahodyi kezdeményezés, ahol a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség javaslatára a tsz-tagok istállóiban helyezték el a közös gazdaság vemhes üszőinek egy részét. így növelni tudták a szövetkezeti állományt, ugyanakkor növekedett a tejértékesítés is, ami tejprémium formájában a jövedelmezőség szempontjából sem közömbös. Más termelő- szövetkezetekben is éltek mór a vemhesüszö-kihelyezéssel, s ez inkább megnyerte a tagok tetszését, mint a saját tehén tartása. Ezért ebben az évben az állattenyésztési felügyelőség az állatforgalmi vállalattal karöltve 1000 vemhes üsző kihelyezését tervezi a megyében még a tavasszal. Bár nem szűkölködünk a tejben, termelésének állandó fokozása azonban elsőrendű feladat. Ezen belül is a tehenek tejtermelő képességének kihasználása lehet döntő. A magyartarka pedig ismert, jól bevált fajta, s ez is képes magas hozam teljesítésére s csak egy szint elérése után lehet szó keresztezésről. Mert ahol ezek sem termelnek megfelelően, ott a hols- tein-frizek sem érnek sokat. Sipos Béla Á gyógyító munka □ szamosangyalosi intézményhez hasonló még nincs az országban. Az ódon kastélyt két évvel ezelőtt rendezték be szociote- rápis intézetnek. Kísérletképpen. Harmincketten lakják a kastélyt. Nem kisebb feladatra vállalkoztak: mind a harminckettőjüket le akarják szoktatni az alkohol mámoráról, és rá akarják szoktatni őket a hasznos munkára, a normális emberi magatartásra. A lakók többsége azelőtt is szociális otthonban lakott, de italoztak, s garázda magatartást tanúsítottak. Mondták is sokan, hogy nagy merészség harminckét ilyen embert egy fedél alá zárni. Az idő azonban a bizakodókat igazolta. Igaz, nem teljes mértékben, mert a kísérlet még nem hozta meg a várt eredményt. Látogatásunk napján H. J. dülöngőzik, keskeny neki a hatalmas lépcső. A közelben egy hálósapkás férfi kiabál, nem tudni kire és miért. A többiek csendben vannak, láthatóan unatkoznak. Fiatal, törékeny ápolónő hatalmas tálcán viszi a gyógyszereket. Főleg nyugtátokat, fájdalomcsillapítókat. Hadadi Lajosné az intézet gondnoka és közvetlen főnöke: — Törvény nem köti ide a betegeket, heti két alkalommal kimehetnek. H. J. is így rúghatott be ma. A kényszert kizárjuk, elsősorban szép szóval hatunk rájuk. A felügyeletet a Mátészalkai Városi Tanács gyakorolja. Fehér Antal a tanács szociálpolitikai főelőadója: — A lakók többsége munkaképes és nem tud mit kezdeni az idejével. Nézzük csak az udvaron lévő felújított épületet. Olajkályha is van, benne.' Télen-nyáron lehetne itt hasznos elfoglaltságot keresni az intézet lakóinak. Kajus Antal ápoló így folytatja: — Néha, amikor nagyon unatkoznak, vagy megkapják a nyugdíjukat, ismét agresz- szívvá válnak. Persze nemcsak erővel lehet megoldani a gondokat. Járok is a tanfolyamra, hamarosan szakképzett ápoló leszek. Itt dolgozom kezdettől fogva és örömmel mondhatom, hogy az utóbbi időben szilárdult a fegyelem. Rozgonyi Győzőné, a győr- teleki szociális otthon és az intézet igazgatója: — Betegeink nem kimondottan elvonókúrára jöttek. A rendszeres foglalkoztatásuk talán a gyógyszertől is többet érne. A csengeri és a porcsalmai üzemekben nem találunk részükre megfelelő munkát. Nehezíti útkeresésünket, hogy harminckettőjük közül huszonhét nyugdíjas, vagy „leszázalékolt”. Foglalkoztatásuknak bizonyos jogi megkötöttségei is vannak. Keressük a munkalehetőséget, mindenképpen le akarjuk őket kötni. Az ősz hajú T. K. már talált magának elfoglaltságot: üvegeket köt be színes műanyaggal bevont dróttal. Megéri neki. — Az intézet konyhakertjében is találok magamnak munkát. Sajnos, nem mindig. Mi betegek vagyunk vagy testileg, vagy lelkileg. Néha úgy viselkedünk, hogy más szociális otthonban nem tűrnének meg bennünket. Ez a szociális otthonok szociális otthona. Az igazgatónő magyarázza, hogy T. bácsinak különösen kellene a munka és a pénz. Amikor a másik szociális otthonban lakott, megszökött és autókat tört fel, hogy pénzhez és italhoz jusson. Furcsa ellentmondásnak tűnik, hogy az „elvonókúrára” jött betegeknek nem kell messzire menni az italért: itt megtalálják az emeleti büfében. A szakorvosok szerint ugyanis nem lenne jó tőlük átmenet nélkül elvonni az italt. Negyvenéves és munkaképes P. F.: — Falumban tsz-tag voltam. Én már leszoktam a pálinkáról. Állandó munkát szeretnék itt kapni. Erős testalkatú F. L.: — Lakatos a szakmám. Szeretnék innen elmenni dolgozni. Én már majdnem meggyógyultam. Mert igaz: a munka is gyógyít. Nábrádi Lajos Iván Svoboda: A jóga
