Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

1981. április 17. KELET-M AG YA RO; tSZÁG 3 Dolgos napok Sokadszor leírt mondat már: kedvezőtlen volt a ta­valyi időjárás, s az is sokszor elhangzott, hogy jó idő kö­szöntött be az 1981-es tavasz- szal a mezőgazdaságra. Az előbbinek nem, az utóbbinak ugyancsak örültek, örülnek a mezőgazdászok. Az ősszel jócskán elmaradtak a terve­zett vetéssel, szántással, amit most, tavasszal kellett pótol­ni. Az eredmény pedig két- három hónap múlva jelent­kezik, megmutatja hol, ho­gyan sáfárkodtak a rendelke­zésre álló, bizony szűkre sza­bott idővel. A tiszavasvári Munka Ter­melőszövetkezetben bizonyos, hogy nem marad el a várva várt eredmény, megtérül a befektetett energia. S bár­mennyire is csapadékos, rossz volt a tavalyi időjárás, elve­tették a tervezett ezer hektár búzát és őszi árpát. Mind­emellett felszántották, illetve tárcsázták a szántandó terü­let zömét, előkészítették a ta­lajt a tavaszi vetésre. Többféle kötöttárut készítenek exportra a HÓDIKÖT tiszalöki gyárában. Képünkön: a gyer­mek selyemgarbókat minősíti Kun Magdolna és Róka Lászlóné művezető. (Elek Emil felv.) KÁR A BENZINÉRT Ez a kiváló őszi munka megkönnyítette a tavaszi dol­gos napokat. Ügy, hogy ápri­lis 4-én minden tag pihent, mert földben volt a tavaszi árpa, a borsó, meg a mák magja is. Április közepére be­fejezték a négyszáz hektár napraforgó, s elkezdték a ku­korica vetését. Bizakodva nézhetnek a jö­vő elé.a tiszavasvári Munka Termelőszövetkezetben. Amit lehetett és kellett, időben el­végezték. Egy kicsit elgondol­kozhatnak .a tiszavasváriak példáján azok, akik elmarad­tak az őszi, tavaszi munkák­kal. Mert a nap Tiszavasvá- riban is úgy süt, mint a me­gye más részein. Ott is küsz­ködtek belvízzel, de bármeny­nyire is nehéz volt, a maguk ! erejéből szántottak,- tárcsázr tak, vetettek. A körülmények ott sem voltak jobbak, mint a megye többi nagyüzemé­ben, csakhogy itt a legkisebb munkafolyamatot is gondo­san megszervezték, nem hiányzott az elszántság, a tenniakarás. Április végére pedig minden vetőmag a földben lesz, utána ápolni kell a növényeket, s kezdik a ré­tek kaszálását. Sípos Béla Üres futás — pénzbírság Budapestről Kisvárdára el­indult egy nagy teherautó — rakomány nélkül. Aztán ki­derült,. hogy hiába tette meg -az utat, visszafordult — ugyancsak rakomány nélkül. Mindez a Földmunkát Gépe­sítő Vállalatnak a benzin­költségen túl legalább másfél ezer forint bírságot jelent. De ugyanígy fizethet az üresfu- tásért a Nyíregyházi Cipőipa­ri Szövetkezet, mert a Me­csek alján lévő Nagymányo- kig rakomány nélkül ment. A sényői tsz-nek Mosonma- gyarqvgris, a piricseinek .Za­laegerszegig futott terhelés nélkül az autója. Kétmillió, hiába? Divattá vált, hogy egyes vállalatok, szövetkezetek alig fordítottak gondot a szállítás megszervezésére. Többnyire a költségek között számolták el a fuvart, s mindezt tehették egészen 1981. január 1-ig. Most vi­szont, ha száz kilométeren túl üresen közlekedik egy nagy raksúlyú, 5 tonnánál többet bíró teherautó, akkor az üzembentartójának kilo­méterenként három forintos bírságot kell fizetnie. Hogy nem kis összegekről van szó, azt legjobban llko- vics József, a KPM Autofel- ügyelet megyei osztályának vezetője érzékelteti. A janu­ári ellenőrzések után a me­gyében futó 1752 nagy teher­autó után 34 ezer kilométer­re több, mint százezer forint bírságot vetettek ki, február­ban már ennek a dupláját érték el. Pedig csak a jármű­vek hatodát ellenőrizték. Vagyis egy évben a megyé­ben legalább 2 millió kilo­métert szaladgálnak üresen a teherautók. Ez legalább Nyílt pályán A kanyarban egy em­ber bukkan fel. Sárga ’ mellénye idáig virít, le-lehajol, a sínek közt igazít valamit. Hátán táska, kezében vil­láskulcs. Tóth Sándor pályaőr, harminc éve a vasút köz­katonája. — Bizony, maholnap nyugdíjba megyek — néz rám hunyorogva, majd sapkáját mélyen a szemé­be húzza. — A fene sem gondolta, hogy ilyen gyor­san elmennek az évek. — Sosem vágyott más munkára? — Békés, nyugodt élet ez. Igaz, nagy a felelősség, de az ember azért pálya­őr, hogy figyeljen. Tizen­hét évig sorompókezelő voltam itt Bátor alatt. Most meg már lassan tíz éve pályaőr, vagy ahogy mi mondjuk, vonalgondo­zó. — Mi a feladata? — A nyílt pályán a köz­lekedés biztonságának megteremtése. Ebbe az­tán beletartozik minden. Nap mint nap ellenőrizzük a hevedereket, a csatlako­zásokat, a csavarokat, a sínpárt... Télen a hótól, nyáron a gaztól kell meg­szabadítani a sineket. Szó­val mindig van mit csi­nálni. — Hogyan kezdődik a napja? — Reggel 5-kor kelek, biciklire ülök, s kihajtok az állomásra. Ugye, a fa­lu Máriapócs, jó három kilométerre van a vasút­tól, nem járhatok gyalog. Szóval, itt Pócson felülök a reggeli személyre, s Bá­torban jelentkezem a fő­nökségen. Aztán elindulok vissza Pócs felé. Mert, hogy ez az én szakaszom, tíz kilométer pontosan. Egy nap tíz kilométer, egy évben — leszámítva a szabadnapokat — durván kétezer-ötszáz, tíz év alatt huszonötezer kilométer. Csak az összehasonlítás kedvéért: London és New York között a távolság 6100 kilométer ... A fasoron túlról egyre erősödő zúgás, szerelvény húz el mellettünk. A moz­donyvezető kihajol, mo­solyogva int felénk. — Gyakran kell közbe­avatkozni a pályaőrnek? — Hogy lekopogjam, ritka a komoly javítani­való. Most egy hónapja, itt Bátor alatt vettem ész­re, hogy megrepedt a sín. Tóth Sándor Közel a kövesút, megkér­tem egy sofőrt hogy szól­jon már be az állomáson. Fél óra múlva kint is volt a pályamester, s mire jött a következő vonat, a bri­gád már ki is cserélte a sínt. Az utasok, de még a mozdonyvezető sem tu­dott semmiről. Kinyílt a tavasz, zöld mindenütt a mező. Szép, szép ilyenkor a pályaőr mestersége, de télen ...! — Akár hiszi, akár nem, még egyetlen napig sem voltam táppénzen. Meged­ződik itt az ember. Búcsúzkodunk, s azt mondom, húsvétkor jó lo- csolkódást. Nevetve válaszol: — Köszönöm, de szol­gálatban leszek. 500 ezer liter gázolaj elpo- csékolását jelenti. Mikor tízszeres? A megoldás az lenne, hogy mindenütt jobban foglalkoz­zanak a szállítás szervezésé­vel. Csakhogy különösen a szövetkezetekben keveset gondolnak erre, általában minden fuvar sürgőssé válik, ahelyett, hogy adott esetben a Volánt keresnék meg, ame­lyik a számítógépes rendsze­rével mind az oda-, mind a visszaútra szervez fuvart. A kilométerenként három forintos bírság a vállalatok, szövetkezetek önbevallására van bízva. Ám, ha az ellen­őrök veszik észre az üres fu­tást, már tízszeres díjat haj­tanak be. Nagy összegekről van szó, hiszen a vajai tsz 18 teherautójára két hónap alatt 21 ezer forint bírság ju­tott. Tornyospálcán 16 kocsi­ra februárban tízezer forin­tot fizettek. S ami még fi­gyelmeztető: a bírság nem a termelés költségeiből megy, csakis a tiszta nyereség ter­hére lehet elszámolni. Megoldás, társulással Az.eddigi'megyei tapaszta­latok azt mutatják, hogy a szállítás jobb megszervezésé­re már vannak jó példák. De akadnak olyanok is, akik a rendeletet úgy akarják kiját­szani, hogy kisebb autóval inkább kétszer fordulnak, vagy üres ládákat cipelnek. Mindez nem megoldás, sok­kal inkább a jobb egyeztetés, a gazdaságok közötti társu­lás hozhat változást az üres futás ellen. (lányi) Balogh Géza Nagy hatásfokú kazánok Gyenge minőségű szénnel működő, energiatakarékos kazánok gyártásával bővítet­te termékskáláját a zalaszent- gróti Uniferro Ipari Szövet­kezet. Elsőként a százezer ka­lória teljesítményű, 75 száza­lékos hatásfokkal dolgozó be­rendezések készültek el, ame­lyekből az idén nyolcvanat szerelnek össze. Eladásukkal nincs gond: a Szerelvényérté­kesítő Vállalat már a teljes mennyiséget megrendelte. Az új kazán hamarosan előállí- tandp 200 ezer és 350 ezer ka- lóriás változatát a BNV-n is bemutatja a szövetkezet. Szárítás nélkül A kukoricatárolás gazdaságos módja Hét évvel ezelőtt új mód- tozik meg, sőt ami szárítás­szert vezetett be a nyírgyu- nál káros — például megpör- laji termelőszövetkezet a ku- kölődhet a szem külső része korica tárolására. Akkor még — az itt egyáltalán nem is nem igen érdeklődtek iránta jelentkezik, a mezőgazdasági nagyüze- Nemrég Tiszadadán tartott mek, szinte figyelmen kívül az állattenyésztési és takar- hagyták, az országban is mányozási felügyelőség be- csak néhány helyen végezték mutatóval egybekötött ta- ilyen módszerrel a tárolást, nácskozást a nedves kukori- S lám mit tesz az olaj árá- catárolásról. A szakemberek nak növekedése? Egy csapás- ott is egyértelműen foglaltak ra az érdeklődés középpont- állást e módszer mellett. Az jába került az energiatakaré- elmúlt évben 37 nagyüzem kos, nedves kukoricatárolás, termésének negyedét tárolta ősszel a betakarított ku- nedvesen. Több gazdaságot a koricát szárítják a gazdasá- kényszer, a kedvezőtlen idő­gok, csak* ezután kerül táró- járás sodort erre az útra, s lóba a szem, A szárítókat pe- az ottani szakemberek lepőd- dig olajjal fűtik, s így egy tek meg a legjobban. A ta- tonna kukorica termelési pasztalatok kedvezőek. Eb­költsége 500—800 forinttal is ben az évben újabb nagyüze- emelkedik. Ezzel szemben az mek lépnek be a nedves ku- új módszer nem igényel ener- koricatárolók táborába, s giát, az anyagköltség pedig feladják a kényelmesebb, de mindössze 50 és 150 forint kö- lényegesen drágább szárítást zött mozog tonnánként. A lé- Persze az össztermést nem nyege az energiatakarékos lehet így tárolni, hiszen a kukoricatárolásnak, hogy a baromfi, a fiatal állatok szá- szemeket nedves állapotban, ráz abrakot, a tápot igénylik, levegőtől elzárva tárolják, Ezzel szemben a szarvasmar-, ami lényegesen kevesebb ha, a juh, a sertés szívesen költséget igényel a szárítás- fogyasztja a nedvesen tárolt nál. kukoricát. A gyakorlatban a legelter- A megyében magas a ház- jedtebb a prizmás, fóliás tá- táji állatsűrűség és sokan a rolás, amikor a kukoricát fó- háztáji földeken kukoricát liával betakarják, majd ezt a termelnek. Egyelőre még nin- prizmát 30—40 centiméteres csen megoldva a nedves ku- földréteggel borítják. Korsze- korica tárolásának módszere, rűbb a silótornyos tárolás, hiszen a prizmából elszállí- amelyet a megyében még tott abrakot pár napon belül csak a rakamazi szövetkezet- meg kell etetni a jószággal, ben végeznek, azonban ez be- különben gyorsan megromlik, ruházásigényes. Tárolás köz- Ez nagy szervezettséget, szál­ben a kukorica enyhe tejsa- lítókapacitást igényel. A jö- vas és alkoholos erjedésen vőben elsőként a rakamazi megy keresztül, s ezt az ízt Győzelem Termelőszövetke- kimondottan szeretik az ál- zetben szeretnék ezzel is se- latok. A vizsgálatok egyben gíteni a háztáji gazdaságok kimutatták, hogy a kukorica állattenyésztését, beltartalmi értéke nem vál- S. D. Döntöttek a bizalmiak Á SZAÉV-nél a bi­zalmi küldöttek ta­nácskozásán a vál­lalat VI. ötéves tervének gazdasági részét vélemé­nyezési jogkörben, szociá­lis részét döntési jogkör­ben tárgyalták meg. A szűkebb munkahelyi kol­lektívák küldöttei, a bi­zalmiak értően, felelősség- tudóan mondtak véle­ményt a gazdasági tervről és megfellebbezhetetlenül ők maguk döntötték el, hogy az élet- és munkakö­rülmények javítására szánt'összeg hová kerül­jön. A vállalati elképzelése­ket nem öntötték végleges formába, míg a szakszer­vezet nem juttatta ér­vényre véleményét. Gaz­dasági vezetők, szakszer­vezeti aktivisták vélemé­nye találkozott abban, hogy a mostani tervcik­lusban megyénk legna­gyobb építőipari vállalatá­nál is jobban kell alkal­mazkodni a piaci igények­hez. Szükséges növelni az úgynevezett nagyelemes építési arányt. Gyorsab­ban, jó minőségben és jö­vedelmezően kell dolgoz­ni, ez az elképzelés talál­kozik a dolgozók egyéni érdekeivel is. Hogy lehet ezt az elképzelést a gya­korlatban megvalósítani? „Minél több létesítmény­nél a korszerű paneles, vá­zas, öntött, könnyűszerke­zetes technológiák építé­sét kell előtérbe helyez­nünk” — fogalmazták meg a szakemberek. Hang­súlyozták a tanácskozáson, hogy a megnövekedett fel­adatokat 3 százalékos lét­számcsökkentés mellett szükséges megvalósítani. A termelékenység növekedé­se pedig csak a még jobb munkafegyelem mellett érhető el. A szakszervezet nem áll majd a fegyelem­sértők mellé, ha a létszám lassú csökkentésére kerül sor. A szociális ellátás továb­bi javítását viszont érthe­tő módon sürgeti a szak- szervezet. A tervidőszak elején az anyagmozgatás korszerűsítésére fordíta­nak kellő gondot, a terv­időszak végén több anyag­feldolgozó gépet szereznek be. A biztonságtechnikai előírások megtartását szinte állandó napirenden tartják, anyagi áldozatok árán is. Egyebek között diagnosztikai műszereket vásárolnak a járművek biztonságosabb közlekedé­se érdekében. A munkás- szállók programját terv­szerűbbé, vonzóbbá teszik. Bővítik a vállalatok közti csereüdültetést, idén csere­üdültetés keretében Finn­országba is eljutnak az építő vállalat dolgozói. To­vábbra is figyelemre méltó az otthonteremtés támoga­tása. Már megszületett a megállapodás, amelynek értelmében a tervidőszak­ban a Nyíregyházi Városi Tanács évente 25 munkás­lakást biztosít a vállalat dolgozóinak. M egnövekedett jog­körrel és felelős­séggel a vállalat szinte minden területére vonatkozóan döntöttek a bizalmiak. Döntéseik veze­tőkre, beosztottakra és ön­magukra is érvényesek. N. L. Ha nincs rá energiája...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents