Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-17 / 90. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 17. Tanácskozott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) annak érdekében, hogy az irányítást végző szervek és a helyi szervek döntési jogköre pontosabban elhatárolódjék egymástól. Jól tudjuk természetesen, hogy a bürokratizmus elleni harcban még sok a teendőnk. S azt is tudjuk, hogy ez a harc csak akkor lehet sikeres, ha nem jelszószerűen folyik, hanem megpróbálunk a bürokrácia gyökereihez lehatolni. A kormánynak ezért az a véleménye, hogy a közigazgatásban jelentkező bürokratizmust csak úgy lehet véglegesen leküzdeni, ha: folyamatosan ' korszerűsítjük és egyszerűsítjük az államigazgatás működését és szervezetét a feladat- és hatásköröket pontosan, a modern irányítási és vezetési elveknek megfelelően úgy állapítjuk meg, hogy az érdemi ügyintézés minél közelebb kerüljön a lakossághoz. Az államigazgatás létszámviszonyait ezt követően és ennek megfelelően alakítjuk ki. Ugyancsak a bürokrácia leküzdését szolgálja, ha a már említett döntési és felelősségi rendszerünkön a szükséges kiigazításokat elvégezzük, a bürokratizmust növelő jogszabályi vagy jogi jellegű előírásokat pedig megszüntetjük. A bürokratizmus elleni harc sikere jórészt az igazgatási apparátusok dolgozóin is múlik. A többségben lévő jók példája mutatja, hogy a kellő felkészültséggel és hivatás- tudattal végzett munka a bürokratizmus ellen is hat, a gyenge minőségű és lélektelen ügyintézés viszont csak növeli a bürokráciát. Emiatt is törekszünk arra, hogy a közigazgatásban a reális1 szükségletekhez igazodó lét- „ számú és kiválóan felkészült gárda dolgozzék, s ezért vizsgáljuk igen gondosan ennek olvan fontos feltételeit, mint például az államigazgatás képesítési és ösztönzési rendszerének továbbfejlesztése. A továbbiakban dr. Mar- kója Imre hangsúlyozta, hogy a lakosság igényeinek, szükségleteinek mind színvonalasabb kielégítése érdekében a jövőben erősíteni kell az igazgatás szervezési-szolgáltató jellegét. A közigazgatási határok sem lehetnek akadályai az ésszerű, kölcsönösen hasznos, közös tevékenységnek. Az ezt ösztönző szervezeti, jogi és gazdasági keretek kialakításával is érdemes lenne a jövőben behatóbban foglalkozni. Igazgatási szerveinknek úgy kell a lakosság, a társadalom és a gazdaság szolgálatában dolgoznia, hogy tevékenységük erősítse az állami és az állampolgári fegyelmet, a törvények tiszteletét, a törvényesség érvényesülését. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt csaknem negyedszázaddal ezelőtt alkotta meg az országgyűlés. S hogy ez a törvény valóban milyen sikeres jogalkotás volt, a nagy nemzetközi érdeklődés és elismerés mellett mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy most, amikor 24 év után elhatároztuk megújítását, rendelkezéseinek jelentős részét változatlanul hagyhattuk, mivel a gyakorlat ezek helyességét maximálisan igazolta. így nem kényszerültünk egy teljesen új törvény megalkotására, hanem csupán a hatályos szabályozás módosítására, illetve a régi és az új szabályozás egységes szerkezetbe foglalására. A törvényjavaslat igyekszik meghatározni az államigazgatási eljárásnak azokat az alapelveit, amelyek érvényesítése döntő követelmény a közigazgatásban. Ilyenek például: a szocialista demokratizmus, a törvényesség és a humanizmus érvényesítése; az ügyfelek jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartása és védelme; a kötelezettségek teljesítésének, az állampolgári fegyelem betartásának megkövetelése, s ennek érdekében mindenekelőtt a meggyőzés, de szükség esetén a hatósági kényszer eszközeinek az alkalmazása is; a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangjának a biztosítása; a feladatok ellátásában a lakossági közreműködés igénylése, az ügyintézésben a hatóság és az ügyfél fokozott együttműködése; a törvény előtti teljes egyenlőség, a megkülönböztetés és részrehajlás nélküli ügyintézés; és végül a gyors, egyszerű és színvonalas hatósági munka megvalósítása. A javaslat arra törekszik, hogy az államigazgatási eljárást — amennyire ez indokolt és lehetséges — tovább egységesítse. Jelenleg ugyanis — részben a hatályos törvény lehetőségeit is kihasználva — az államigazgatási ügyekben igen sok jogszabály állapít meg az általánostól eltérő, különös eljárási szabályokat. Ez nem kis mértékben áttekinthetetlenné tette a jogrendszernek a területét, s igen bonyolult eljárások kialakulásához vezetett. Ezért a javaslat hatálya ezentúl a szabálysértési eljárást kivéve, valamennyi államigazgatási eljárásra kiterjed, és a törvény rendelkezéseitől csak ott lehet majd eltérni, ahol ezt ez a törvény kifejezetten megengedi. A Minisztertanács döntése alapján már folyamatban van e különös eljárási szabályok felülvizsgálata, s ez a törvény javasolt hatálybalépéséig, azaz 1982. január 1-ig befejeződik. A törvényjavaslat tükrözi azt a változást, hogy az államigazgatási eljárás ma már nemcsak hatósági jogalkalmazás, hanem ennél szélesebb körű tevékenység. Ezért szabályozza többek között a hatósági ellenőrzéssel összefüggő feladatokat is. Külön is figyelmet érdem- lőek azok a szakaszok, amelyek azt a követelményt támasztják, hogy nem elegendő csupán az ellenőrzéseket lefolytatni hanem ezt az in- 'tézkedések megtétele is kell hogy kövesse, ideértve a figyelemfelhívást, az illetékes szervek megkeresését, szükség esetén pedig a fegyelmi, a szabálysértési, polgári büntető- vagy egyéb eljárás kezdeményezését is. A javaslatnak e tevékenység hatékonyabb ellátását biztosítandó, van egy garanciális rendelkezése is, mely szerint a megkeresett szerv köteles az ügyet megvizsgálni, s intézkedéséről vagy mellőzésének okáról 30 napon belül tájékoztatást adni. A törvénytervezet egyik fő célja — alapelveinek megfelelően — hogy a hatósági eljárásokat egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tegye. Ennek érdekében a jellegüknél fogva egyszerűbb ügyek elintézésére az általánostól eltérő, egyszerűbb szabályokat állapít meg. Ilyen egyszerűbb eljárást vezet be például a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiállításával, a hatósági nyilvántartások vezetésével kapcsolatban. Az egyszerűbb ügyekben csak a legszükségesebb törvényességi garanciákat tartja fenn. Egyes esetekben például lehetőséget ad a határozatok indokolásának, sőt a határozat meghozatalának mellőzésére is, ha a hatóság „hallgatás?” az egyetértést — a kérelem teljesítését, az ellenzés hiányát — jelenti. Jelenleg az államigazgatási szervek sokféle nyilvántartást vezetnek. Ennek ellenére az ügyfeleket gyakran olyan adatok igazolására szólítják fel, amelyeket ezek a nyilvántartások tartalmaznak. A javaslat most úgy rendelkezik, hogy az ügyfelek felesleges zaklatása helyett az államigazgatási szervek maguk szerezzék be azokat az adatokat, amelyeket a jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásaiknak tartalmazniuk kell. E rendelkezés érvényesülése természetesen feltételezi a hatósági nyilvántartások sürgős felülvizsgálatát annak érdekében, hogy e nyilvántartások a jogszabályilag előírt adatokat valóban tartalmazzák is. A hatóságoknak az ügyfelek iránti bizalmát tanúsítja, de egyben az egyszerűsítést is szolgálja az a tervbe vett szabályozás is, amely az ügyfelek nyilatkozatainak az eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít. Ugyanakkor az ügyfél rosszhiszemű magatartását, a bizalommal való visszaélést is erőteljesen szankcionálja. Üj szabályozást vezet be a törvényjavaslat az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára. Az állam- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata ugyanis a szocialista törvényesség biztosításának egyik igen hatékony, elismert eszköze. A jelenleg hatályos törvény felsorolja azokat az ügyfajtákat, amelyekben a bírói felülvizsgálat lehetséges. Mostani javaslatunk a tételes felsoroláá helyett egy általános szabályt tartalmaz, s ebben azt rögzíti, hogy az alkotmányban biztosított és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogot megvonó vagy korlátozó, illetve ilyen kötelezettséget megállapító államigazgatási határozat támadható meg bíróság előtt. Ami az állami és az állam- polgári fegyelem megszilárdításának követelményét illeti, a javaslat igyekszik ezt is az eddigieknél jobban szem előtt tartani. Ezért fejleszti tovább az államigazgatási szervek határozatainak végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. Így például elrendelj, hogy a jogerős határozatok mielőbbi végrehajtása érdekében az államigazgatási szerveknek a hivatalból indult eljárásban haladéktalanul, a jogosult kérelmére pedig 15 napon belül, intézkedniük kell a végrehajtás elrendeléséről. A pénzkövetelés behajtásánál a törvényjavaslat elsődlegesen azt veszi figyelembe, hogy társadalmunkban a legáltalánosabb és legfontosabb kereseti, jövedelmi forrás a munkabér, a munkából eredő szövetkezeti vagy egyéb járandóság, illetve a nyugellátás. Ezért a pénzösszeg behajtásának fő formájává a munkabérre vagy egyéb járandóságra vezetett végrehajtást teszi. Ezekbén az esetekben az első fokon eljárt államigazgatási szerv közvetlenül hívja fel a kötelezett munkáltatóját, hogy a letiltott összeget a munkabérből vonja le. Ez a szabályozás a végrehajtási eljárást egyben jelentősen egyszerűsíti és gyorsítja is. Megváltoztatja a törvény- javaslat a végrehajtási bírság összegét. Azzal szemben, aki az államigazgatási szerv határozatának nem tesz eleget, a jelenlegi 1000, illetőleg 5000 forint helyett 10 000 forint bírság szabható ki. A hatályos törvény hiányosságát pótolja a törvény- javaslat a végrehajtás elévülésének szabályozásával, jelenleg a jogerős határozat végrehajtását bármikor, akár 10 év múltával is, kérni lehet, illetőleg azt az államigazgatási szerv hivatalból ilyen hosz- szú idő elteltével is elrendelheti. A határozatok gyors végrehajtása viszont elsődleges társadalmi érdek. A törvényjavaslat ezt kívánja elősegíteni azzal, hogy a végrehajtás elévülését három évben határozza meg. Az államigazgatási törvényjavaslat feletti vitában tizenegy képviselő fejtette ki véleményét, közöttük Széles Lajos Szabolcs-Szatrhár megye képviselője is. Majd a vita után határozathozatal következett: az országgyűlés ae államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről beterjesztett törvényjavaslatot általánosságban — a már korábban megszavazott módosításokkal részleteiben is — egyhangúlag elfogadta. Tímár Mátyás beszámolója az MNB munkájáról Az országgyűlés napdrend- jén szerepelt Tímár Mátyás beszámolója a Magyar Nemzeti Bank működéséről. Az MNB elnöke többek között elmondta: A Magyar Nemzeti Bank — mint a Magyar Népköztársaság központi bankja — részt vesz a népgazdasági tervezésben, közreműködik a szabályozó rendszer formálásában, s mindennapi munkájával törekszik a tervben foglalt célok megvalósítására — kezdte beszámolóját Tímár Mátyás. — A bank elősegíti az egyensúlyra törekvő gazdaságpolitika céljainak megvalósulását, munkálkodik a forint értékének megőrzéséért. A bank munkájában kiemelkedő szerepe van a kormány által öt évre, s évenként jóváhagyott hitel- politikai irányelveknek, amelyek a fő hitelkereteket és -feltételeket meghatározzák. A Magyar Nemzeti Bank mind az V. ötéves terv előkészítésének időszakában, mind pedig a terv végrehajtása során — együttműködve a tervező, a pénzügyi és más gazdaságirányító szervekkel — képviselte az egyensúly javításának érdekeit. Állásfoglalásaiban támogatta az erre irányuló törekvéseket, gyakorlati munkájában pedig igyekezett érvényesítésüket elősegíteni. A kormány gazdaságpolitikai céljaival összhangban együttesen törekedtünk a beruházások, a készletek növekedésének mérséklődésére. Azt vártuk, hogy a kevesebb induló új beruházással, s a már folyamatban lévők gyors befejezésével olyan új kapacitásokat lehet működésbe hozni, amelyek már a tervidőszakban hozzájárulhatnak a külkereskedelmi mérleg javításához. Azokat a fejlesztési elgondolásokat támogattuk, amelyek az ország exportképességét kívánták erősíteni és ahol a viszonylag rövid kivitelezési idő, a kapacitások gyors belépése gyorsan elérhető kiviteli többletet ígért. Az egyensúlyi szempontok érvényesítését nemcsak a külkereskedelem terén támogattuk. Erre törekedtünk a belföldi piac vonatkozásában is. A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége szorosan kapcsolódik a VI. ötéves terv megvalósításához. Ennek megfelelően, munkánk középpontjában továbbra is a külső és belső egyensúly javulását, a már elért eredmények. megszilárdítását, a jövedelmezőség fokozását előmozdító hitelezési tevékenység áll — mondta többek között Tímár Mátyás. Az államtitkári tájékoztatóhoz hozzászóló nem jelentkezett, határozathozatal következett : az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről elhangzott tájékoztatót. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferenc- né és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. Széles Lajos Szabolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalása A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport megtárgyalta a törvényjavaslatot. Véleményünk szerint elfogadás esetén megvalósul az a minden törvénnyel szembeni követelmény, hogy jól áttekinthető rendszerben világos, közérthető rendelkezéseket tartalmazzon. Ezen túlmenően gyors, és egyszerű eljárás keretében következetesen jusson érvényre a szocialista demokratizmus, továbbá az ügyfelek jogainak, és jogos érdekeinek védelme, egyben az állampolgári fegyelem további javulását is szolgálja. A módosításra kerülő törvény — mint ahogy már mások is megfogalmazták — csaknem negyedszázada van hatályban. Végrehajtása jól szolgálta társadalmunk fejlődésének ügyét, erősítette a szocialista törvényességet, az államigazgatási szervek egyre eredményesebb, folyamatosan fejlődő munkáját. A tanácsok, az államigazgatásban dolgozók az előforduló gondok és problémák, az esetenként jogosan bírált fogyatékosságok, és a még fellelhető ügyintézők politikai, szakmai műveltségük, emberi tulajdonságaik alapján egyre jobban megfelelnek a velük szemben támasztott magas társadalmi és lakossági igényeknek. A módosított törvény gyakorlati végrehajtásához tennék néhány észrevételt, illetve javaslatot: „Az államigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszerű eljárással teljesítik” — mondja ki alapelvként a törvényjavaslat egyik pontja. Teljes mértékben egyetértünk azzal a ma már előkészítés alatt lévő intézkedéssel, mely szerint a törvény végrehajtására fel kell készíteni az államigazgatási apparátust. A felkészítés során legyen igény, hogy ne csak a törvény megismerése legyen a cél, hanem egyben hivatásérzetük, felelősségük növelését is szolgálja. Meg kell ismertetni a törvényt a lakossággal is. Ennek kettős célja van: egyrészt ismerje meg mindenki a törvény által biztosított jogait, másrészt aZokat a kötelességeket is, amelyeket a törvény előír. A végrehajtási szabályok olyan időben jelenjenek meg, hogy azokat a jogalkalmazók jó előre megismerjék, egyértelműek legyenek, ne hagyjanak kiskaput, és ezáltal ne legyen egy percig sem bizonytalanság az értelmezésben, és alkalmazásban. Rossz érzése van az embernek, ha körülötte három-négy jogász hevesen vitatkozik azon, hogyan kell a végrehajtás során égy-egy szövegrészt értelmezni. Az egyértelműség hiánya bürokráciához, illetve az ügyintézések elhúzódásához vezethet. Az államigazgatási dolgozóknak tovább kell javítani az emberi kapcsolatokat. Politikánk, egész szocialista rendszerünk nagy vívmánya, hogy lakosságunk nemcsak egyetért a párt- és a kormány politikájával, hanem cselekvő részese is e politika végrehajtásának. Részt kér és vállal a közélet alakításában, amit az elmúlt évi választási rendezvényeken is magas szinten bizonyított. A mi megyénkben ezeken a rendezvényeken összesen 181118-an jelentek meg, ebből 18 164-en szólaltak fel, közérdekű bejelentést és javaslatot tett 7843 állampolgár. A szocialista demokrácia e nagyszerű megnyilvánulását nekünk tisztelni, megbecsülni, ápolni és fejleszteni kell. Ezt fejlesztheti, javíthatja a türelmes, lelkiismeretes, emberséges, segítőkész ügyintézés. Ez mindenképpen alapkövetelmény kell hogy legyen. Külön figyelmet érdemel a nem székhely társközségek lakosságának ügyintézése. Megyénkben az ilyen társközségek száma 110, itt él a lakosság 17,2 százaléka. A tanácsok már eddig is igen sokat tettek az itt élő emberekért, amely nemcsak az ügyintézés, hanem az élet minden területére kiterjedt. Ennek ellenére indokoltnak tartom annak vizsgálatát: horkan lehetne még kedvezőbb feltételeket teremteni az itt élő .emberek ügyeinek intézéséért és általános életfeltételeinek javításáért. Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a következő megjegyzést tenném: míg az államigazgatási szervekre vonatkozóan a törvény elintézési határidőt határoz meg, adudig a bíróságokra nem. Még ha figyelembe vesszük is, hogy a bíróságok elé kerülő ügyek az átlagostól bonyolultabbak, akkor is indokolt lenne határidőhöz kötni az elbírálásukat. Ezért jó lenne, ha a minisztertanácsi rendelkezés erre kitérne. Amikor valahol szó esik a lassú ügyintézésről, akkor szinte mindenki a tanácsi szervekre gondol. Kétségtelen, hogy az igazgatási ügyek döntő többségét a tanácsok intézik, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nagyon széles körben intéznek államigazgatási ügyeket más nem tanácsi szervek is. Ezért nekik is olyan fontos, és szükséges a törvény szelleme és kötelme szerint gondolkodni és cselekedni, mint a tanácsi szerveknek. Ezért a végrehajtási fendelkezések erre külön is legyenek tekintettel. Az államigazgatás korszerűsítése, továbbfejlesztése társadalmi igény, törvényszerű. Ezt figyelembe véve is talán felvethetem: nem szerencsés dolog ma még fontos feladatokat ellátó tanácsi szervvel szemben olyan hangulat- keltés, amely bizonytalanságot, következésképpen a munkában káros hatást vált ki. A járási hivatalokról van szó. Több esetben jelennek meg publikációk, hangzanak el nyilatkozatok, amelyek szerintem hátráltatják ezen apparátusban dolgozók munkáját. Tisztelt országgyűlés! A képviselőcsoport és a magam nevében a törvényjavaslatot a módosításokkal elfogadom, és elfogadásra ajánlom.
