Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
1981. április 16. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Öt nap munkával A három műszakos és folyamatosan termelő üzemekben ez év közepétől, a többi munkahelyen 1982. január 1-től megkezdődik az ötnapos munkahét bevezetése. A törvényes heti munkaidő általában 42 óra, a három műszakos és a folyamatosan termelő üzemekben 40—42 óra lesz. Nincs még végleges döntés, de az előzetes elképzelések szerint a két műszakos üzemekben ugyancsak hetente 40—42 órát dolgoznak majd. Az ebédidő sehol nem lesz része a munkaidőnek. Az ötnapos munkahétre való áttérés azokban az üzemekben csökkenti a munkaidőalapot, ahol az ebédidőt jelenleg is munkaidőn kívül adják ki. A dolgozók másik része pedig hetente csupán 41,5 órát dolgozik és 2,5 órát étkezéssel tölt. Ebben a körben a heti 44 órás munkaidő csupán formálisan csökken 42 órára, valójában 30 perccel növekszik. A számítások szerint az ötnapos munkahét bevezetésével a munkaidő- alap hasonló mértékben növekszik és csökken. Mind a növekedés, mind a csökkenés a becslések szerint 24—28 ezer dolgozó munkaidejének felel meg. A két ellentétes irányú és lényegében • azonos arányú mozgás mégsem közömbösíti egymást. A munka- időalap növekedése ugyanis zömében alkalmazotti körben várható, míg a csökkenés a munkások körében. A veszteségidők csökkentése tehát az ötnapos munkahét bevezetésének nélkülözhetetlen része. A napi munkaidő kisebb- nagyobb mértékben minden heti 42 órát dolgozó esetében növekedhet. A kéthetenkénti szombati munkanapot ugyanis tíz nap alatt kell ledolgozni. Általában napi' fél órás munkaidő-növekedéssel kell számolni. Az átlagos napi munkaidő 8 óra 24 perc lesz (5X8 óra 24 perc = 42 óra). Ehhez még különböző mértékű ebédidő is járulhat. Amennyiben a több műszakos vagy folyamatos munkarendben dolgozók heti munkaideje 40 óra lesz. akkor a napi tényleges munkaidő nyolc óra marad. 1981. július 1-től kezdve a három műszakos és a folyamatos üzemekben kezdik meg az áttérést a rövidebb munkahétre. A gazdálkodó szervek döntő többsége 1982 első negyedében vezeti be az ötnapos munkahetet. Hogy minden üzem, intézmény számára legyen elegendő idő a felkészülésre, az áttérés befejezésének időpontját 1982. december 31-re célszerű meghatározni. Ahol egy-másfél év sem elegendő a felkészülésre, ott egyedi elbírálás alapján kapnak majd lehetőséget a határidő-módosításra. A tanácsok feladata, hogy a lakosság ellátását, a közlekedést, a gyermekintézmények üzemeltetését az ötnapos munkahéthez, a * napi munkaidő alakulásához igazítsák. A helyi tanácsok az utazási torlódások elkerülése végett összehangolják az adott területen lévő üzemek, hivatalok munkakezdési időpontját. A napi munkaidő növekedése általában hátrányokkal jár. A munkaidő végén a fáradtság hatására csökken a teljesítmény. De gondot okozhat a munkába és hazautazásban, a tanulásban, a gyermeknevelésben, -elhelyezésben egyaránt. A ligha kétséges, hogy a napi munkaidő növekedéséből adódó hátrányokat ellensúlyozzák a heti két pihenőnap előnyei. Megtakaríthatjuk kéthetente egy napon a munkába és a hazautazási időt, fáradalmat. Az újabb szabadnap jól szolgálhatja a pihenést, segítheti a munkaerő regenerálódását, növelheti a kultúrálódás, a hasznos időtöltés lehetőségét. Ahhoz, hogy ez a lehetőség valósággá váljék, hogy elkerüljük a céltalan időtöltés buktatóit, sok még a tennivaló. A több szabad időt jól hasznosítani csak társadalmi összefogással, kezdeményezésekkel, új kulturálódási, sportolási, aktív kikapcsolódási lehetőségiek teremtésével, az életszemlélet és a magatartás formálásával lehet. K. J. A tunyogmatolcsi Zalka Máté Termelőszövetkezet elnöke dicsérte a keltetőjükben dolgozókat. Idén kacsákat keltetnek, és kiválóak eddig az eredmények. Az asszonyok mondják a keltetőben: jó a tojás, amit a székelyi Búzakalász Termelőszövetkezet küld, innen a 82 százalékos kelési arány ... A székelyi Búzakalászban a tunyogmatolcsiakat dicsérte Ignácz Sándor elnökhelyettes és Nagy László ágazat vezető. A kör bezárulna akkor, ha a a HUNNIACOOP Baromfi- feldolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozás szakemberei nyilatkoznának a székelyiek- ről. Megéri-e a sok figyelmet, értést kívánó kacsatenyésztés? A válaszok egyértelműek: igen, ha jó a partner ... ★ Tunyogmatolcson a keltetőben Szabó Menyhértné és Tisza Zoltánná, a hozzá nem értőnek furcsa foglalkozást űz: vízzel locsolják a tojásokat. — Minden azon múlik, — mondják —, hogy pontosan betartsuk a technológiát. Még a gazdasszonyok is tudják, hogy kacsát keltetni kényes. — A víz? — A tartályban melegebb, mire a tojásokhoz ér a vízpermet, addigra kézmeleg. Ezzel biztosítjuk a páratartalmat, és könnyítj ük a kacsák kelését, mert puhul a tojás héja. Vakítón fehér köpenyük, a makulátlan tisztaság, szinte már kórházra emlékeztet. Mondják: nem is lehet, nem is érdemes másképpen. A termelőszövetkezet érdekelt a kelési százalékban. A 75 százalékos kelési arány az alap, jobb teljesítményért felár, rosszabbért a tojásonként! 2,20-as keltetési bérből KACSÁK ALBÉRLETBEN Hagyományápolás nyereséggel Akár a patika ... Szabó Menyhértné és Tisza Zoltánné ... levonás jár. Az asszonyoknak is fontos, hogy az „albérletben” jó dolga legyen a tojásoknak, és jól érezzék magukat a kelő kacsák. ★ A székelyi víztározó partján két kacsafarmja is van a termelőszövetkezetnek. Egy modernebb, korszerűbb és egy régi, amit évekig nem képp értő embereink is vannak. A HUNNI ACOOP-nak alapító tagja a szövetkezet. Nos az, ha Tunyogmatolcson jót mondanak rólunk, azért jó hír, mert ők a legjobb partnereink. Keltetünk még Szeghalmon és Pátrohán is, de ott az eredmények nem ilyen jók. — A távolság nem okoz-e kárt? — Van egy zett IFA-nk, nyugodtabb tőnkkel jár. erre berende- és az a leg- gépkocsiveze- Kétszázötven— Nehéz munka? — Hattól hatig vagyunk ma. Nehéz, de szép is. Én nyolc éve vagyok itt. Beleszoktam ... Forgony Lászlóné, aki azelőtt baromfigondozó volt: — Megállni nem lehet, figyelni kell, de az eredmény megéri. — Maguk el is kísérik a tojásszállítmányokat. Hova mennek legszívesebben? — A tunyogmatolcsiakkal értjük meg legjobban egymást. .. A fehér köpeny Székelyen is kötelező... Szőke Bertalanná és Forgony Lászlóné a székelyi régi telepen. (Gaál Béla felvétele) használtak. Tízezer tojó és négyezer gácsér él a parton és úszkál kedve szerint a vízben. A régi telepre is azért lett újra szükség, hogy szabadabban mozogjanak, több helye legyen a kacsáknak. Kisebb így a fertőzés veszélye is. A főkönyvelő: — Gazdasági eredményt korai lenne mondani még. A tervünk egymillió tojás. Az eddigi eredmények nagyon jók. Tény, hogy hagyományai vannak nálunk a baromfi- tenyésztésnek, következésezer tojást szállítunk idén Tunyogmatolcsra. Az ágazatvezető: — Nem a távolságon múlik. Mi itt úgy érezzük, vagy inkább úgy tapasztaljuk, hogy a tunyogmatolcsi kollegák ugyanúgy fontosnak, kötelezőnek tartják a technológia pontos betartását, mint ahogyan mi a magunk előírásait, így lehet dolgozni. Akár egy szövetkezetben is lehetnénk... Később, kint a tározó partján Szőke Bertalanná és Forgony Lászlóné kalauzolt a „régi” telepen. ★ A távolság a két termelő- szövetkezt között kHométe- rekben mérve nem kevés, de a közös munkában ez nem érzik. A székelyi tizennégyezer kacsa utódai Tunyogmatolcson látnak napvilágot, aztán különböző nagy és kis gazdaságokban nőnek pecsenyekacsává. A jó partnerviszony nyertese pedig a népgazdaság. Bartha Gabor Az ötletgyáros Az ötnapos munkahétre való áttérés időpontját, a konkrét megoldási módozatokat helyileg határozzák meg. Helyileg, önerőből teremtik meg az ötnapos munkahét zavartalan bevezetésének feltételeit is. Melyek ezek a feltételek? — A pénzügyi helyzet nem romolhat, központi (létszám, bér) támogatás általában nem vehető igénybe; — a dolgozók munkabére nem csökkenhet; — az ötnapos munkahét bevezetése nem zavarhatja az adott gazdasági egység feladatainak megoldását, fejlődését, a lakosság folyamatos ellátását; — a rövidebb munkahét a vállalatok egymás közötti kapcsolatait, a kooperációt sem érintheti hátrányosan. Kiket és mikor érint az ötnapos munkahét bevezetése? Lényegében minden dolgozót érint 1982-ben a heti munkarend módosítása. A heti ötnapos munkahét bevezetésének feltételei a mezőgazdaság állami szektorában is megteremthetők. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nem szabályozzák központilag a munkarendet, miután az esetleges változások időpontja és mértéke a szövetkezeti demokrácia elveinek megfelelően a helyi döntésektől, kezdeményezésektől függ. Négy világrész csaknem 70 országába exportál a Nyíregyházi Konzervgyár. Persze a hazai ellátásban is jelentős szerepe van Sza- bolcs-Szatmár megye egyik legrégibb és legnagyobb üzemének. Értékes, sokat tudó gépsorokon itt dolgozzák fel a világhírű mező- gazdasági termékeket. A gépek és gépsorok egyik „gyógyítója”, felújítója Laczi Gyula, az ötletgyáros. Az egyik gépet róla nevezték el. Mindenki csak így mondja: „A Laczi Gyulaféle gép”. A gyár tmk-lakatosának bő tíz év alat? kereken hetven újítási javaslat pattant ki agyából. Mi tagadás, volt néhány meddő gondolata is, jó néhány elképzelését pedig anyagi, vagy technikai nehézségek miatt nem tudták megvalósítani. A kudarcok azonban soha nem törték le az újítási kedvét. Hogy is törték volna, hiszen az arány jónak mondható, valamivel több mint 50 százalékos. Harminchat bevezetett és ma is alkalmazott újítását tekintheti meg bárki a gyárban. Tavalyelőtt az új sterilezőgépekhez nem lehetett serlegeket beszerezni. Az apró alkatrészek nélkül pedig mit sem ért a 15 millió forint értékű gépsor. A főszezon előtt a vezetők ott álltak tanácstalanul. A fiatal lakatos serlegpótló újítása csak abban az évben 2 millió forintot hozott a gyár „konyhájára”. No persze a gyár vezetői sem maradtak szűkmarkúak. A fiatalem-' bér egy tételben 25 ezer forint újítási díjat vehetett fel a pénztárban. A Nyíregyházi Konzervgyár — csak úgy mint a többi — jellegzetesen női üzem. A nők fizikai munkájának megkönnyítésére is volt egy újítása. Átszerkesztett egy gépet, így a gép mellett álló nődolgozóknak nem kell az üvegeket cipelni, megnyomnak egy gombot és az üvegek „maguktól” is a kívánt helyre emelkednek. De tekintsünk visz- sza az első újításra és tekintsünk előre, a most kísérlet alatt álló újítására is. 1969-ben, még kezdő szakmunkás korában a gyár címkézőgépeivel rengeteg baj volt. A gépeknek nem kevesebb, mint hatszázalékos volt az állásidejük. Nemcsak a kiesett időt és pénzt sajnálta, az is bosz- szantotta, hogy a tmk-sokat gyakran hívták a javítgatásokhoz. Először talán ez a sajnálat és ez a bosszú serkentette gondolkodásra. Meg is született az ötlete, amelynek során a címkézőgépek üzembiztosabbak lettek. Néhány gép még ma is üzemel ezek közül. Csúnya, de divatos kifejezés mostanában az „importkiváltás”. Laczi Gyula újítási javaslata alapján most áll kísérletezés alatt az úgynevezett zsugorcsomagoló gép felújítása. A kísérlet jó úton halad és bizonyára import teflonszövetet takarít meg. Hogy miként születnek az ötletei? Ennek így fogalmazza meg lényegét: „Elemezni kell a gép viselkedését és abból lehet kiindulni.” Gondolatainak indítója az önképzés is. Rendszeresen olvassa az Újítók Lapját és az Ezermester című lapot, s ezekből is ötleteket merít. És persze munka közben sokat gondolkodik. Az újítás tulajdonképpen nem más, mint gondolkodó munkavégzés. Anyagilag is megéri a pluszként vállalt szellemi és fizikai megterhelés: évente átlagosan 15 ezer forint újítási díjat vághat zsebre. S az erkölcsi elismerés sem marad el. Többszörösen a vállalat kiváló újítója. Tavaly elnyerte a vállalat legjobb újítója címet is. Az az egyik pártmegbízatása, hogy segíti társai újítási javaslatainak kibontakozását is. Egy másik megbízatásként vezeti a Gagarin brigádot, az ifjúsági brigád idén harmadszor pályázott a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címre. Nem Laczi Gyulán múlik a cím elnyerése ... N. L.
