Kelet-Magyarország, 1981. április (41. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1981. április 16. Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd támasza! Kommentár Mr. Crocker dilemmája C hester Crocker, Ronald Reagan elnök személyes megbízottja a Dél-a£rikai Köztársaság fővárosában, Pretoriában tárgyal. Az amerikai politikus nagyobb utazást tesz a fekete kontinensen. Feladata nem akármilyen. Ügy közelíteni Washingtonhoz jó néhány afrikai ország politikáját, hogy egyszersmind szorosabbra fűzze kormánya kapcsolatait a szóban forgó országok halálos ellenségével, a dél-afrikai apartheid rezsimmel. Ez olyasmi feladat, mint — mondjuk — a kör négyszögesítése. Gondoljunk csak bele: olyan hatalom képviselője járja a fekete Afrikát, amelynek igyekezete mindig abban merült ki a világnak e térségében, hogy megpróbálja lefékezni, sőt, lehetőség szerint megállítani, a nemzeti fel- szabadulás kérlelhetetlen folyamatát. Washington az utolsó pillanatig — és mindmáig — támogatta az utolsó nagy afrikai gyarmatbirodalom megtartását. Igyekezett hátráltatni, hogy Rhodesiából Zimbabwe legyen. Pretoriával kapcsolatban nem volt olyan ENSZ-embar- gó, amelyet az Egyesült Államok kormánya meg ne szegett volna. Reagan hatalom- rajutása óta még a korábbi szépségflastromok is eltűnnek. Az amerikai kormányzat nem csinál titkot abból, hogy Afrika főleg mint szovjetellenes bázislánc érdekli. Crocker éppen akkor érkezett Pretoriába, hogy — nem utolsósorban — Namíbia ügyéről tárgyaljon, amikor e témáról egyszerre két fontos értekezlet folyik, Az egyik színhelye a zambiai főváros. Ez az úgynevezett frontországok csúcsértekezlete. A másik Algírban ült össze, ahol negyvenkét el nem kötelezett ország Namíbia-konferenciáját készítik elő. Mindkét konferencia célja egyértelmű: megszüntetni végre a kincsekben gazdag, óriási ország évtizedek óta tartó dél-afrikai megszállását — méghozzá úgy, hogy a na- míbiai nép valódi képviselete, a SWAPO nevű felszaba- dítási szervezet vehesse át az irányítást. Ez az érem egyik oldala. A másik az, hogy Pretoriában éppen akkor tették közzé Botha kormányfő Waldheimnek címzett levelét, amikor Reagan megbízottja odaérkezett. Ez a levél — ki tudja, hányadszor — egyszerűen elveti a nejníbiai rendezésre vonatkozó ENSZ-javas- latot. Nem nehéz megjósolni: az afrikai kontinensen Pretoria lesz az egyetlen főváros, ahol Mr. Crocker igazán szíves fogadtatásra talál. H. E. Nehéz kérdések előtt II brit miniszterelnök asszony Indiában Szerdán ötnapos hivatalos látogatásra az indiai fővárosba érkezett Margaret Thatcher brit miniszterelnök. Indira Gandhi, az ország miniszterelnöke és más hivatalos személyek fogadták az újdelhi repülőtéren. A két politikus időszerű nemzetközi kérdésekről, a térség problémáiról és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal. Helyi sajtóvélemények szerint Thatchert nehéz kérdések várják, elsősorban a Margaret Thatcher brit miniszterelnök Indiába érkezett. A képen: a repülőtér előtt tüntetők várják Nagy-Britan- nia kormányfőjét. (Kelet- Magyarország telefotó) miniszterelnök látogatása ellen. Margaret Thatcher fellépése az indiai-óceáni békeövezet ellen, a Pakisztánnak nyújtott amerikai fegyver- szállítások és a perzsa-öböl- beli amerikai jelenlét fokozá- fegyverkezést fokozó wash- sának-helyeslése ellenkezik ingtoni politika támogatása India nemzeti érdekeivel és a miatt. függetlenséget, a békét, a Az Indiai Kommunista Párt nemzetközi biztonságot védő határozottan tiltakozott a brit indiai politika ellen irányul. Á siker ellenére kétséges Kifizetüdb-e a Columbia? Ronald Reagan amerikai elnöknek az űrhajósokhoz intézett üzenete szerint a Columbia űrrepülőgép első sikeres repülése „új korszakot nyitott az űrutazások történetében”. A californiai Bryden repüléskutató központban, ahova a keddi leszállás után John Youngot és Robert Crippent, a Columbia két pilótáját vitték, a családtagok fogadták az úttörő vállalkozás résztvevőit. Legutóbb amerikai űrhajósok a Skylab-program keretében jártak az űrben. Ezt a programot azonban a kormány hat éve szünetelteti, mivel túlságosan költségesnek tartották. Párhuzamosán azonban már folyt az az űrkomp építése. Az űrrepülőgép két utasa, John Young és Robert Crip- pen (jobbra) a leszállás után nyilatkozik. (Telefoto — AP— MTI—KS) A NASA vezetői azt mondják, hogy az űrkomp sikere a rutinszerű űrrepülések korszakának megnyitását jelenti. Az amerikai sajtó azonban még a kísérlet előtt elismerte, hogy az új amerikai űrhajó nem teszi lehetővé a tartós űrbéli életet. így, bár az űr komp minden jel szerint alkalmas felderítő műholdak pályára vitelére, rövid távú tudományos és katonai feladatok végrehajtására, ismét felmerült a kérdés: kifizetődő-e a Columbia használata állandó űrállomások nélkül. Lehetőségek az élelmiszer-gazdaságban Beszélgetés Páles Gyulával, az MNB elnökhelyettesével Megkülönböztetett figyelem övezi az utóbbi időben a magyar élelmiszer-gazdaságot. Okkal. Közismert tény, hogy az élelmiszer-ellátás mennyisége és minősége alapvető jelentőséggel bir bármely ország* életében, lakóinak közérzetében. Ám a gazdálkodás iránt mind fogékonyabb közvélemény számára az agrárágazat nép- gazdasági jelentősége is ismert, mindenekelőtt azért, mert ez az ágazat az utóbbi években a nemzetközi piac által is elismert eredményeket produkált. Ezeken az eredményeken alapulnak a népgazdasági terv áltail az élelmiszer-gazdaság számára megszabott, feladatok, amelyeket azonban a megszokott módon aligha, csakis új lehetőségek feltárásával és azok ésszerű kiaknázásával leszünk képesek teljesíteni. Vajon mennyire hitelesek ezek a lehetőségek, a szó szoros és átvitt értelmében is: kérésünkre erről fejtette ki véleményét a hiteleket folyósító Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Páles Gyula. — Véleménye szerint milyen módon lehet évről évre csaknem azonos ütemben növelni a mezőgazdasági termékek termelését, miközben elsősorban a termelés gazdaságosságát kell javítani? — Nekem is az a véleményem, hogy a VI. ötéves terv olyan nehéz feladatokat szabott meg az élelmiszeripartermelés számára, amelyeket rutinszerűen már képtelenség megoldani. Az évi három- százalékos növekedési ütemet akkor is nehéz lesz tartani, ha a természeti csapások nem sújtanak bennünket. Ha ehhez hozzáveszem például a termelőeszközök árának emelkedéséből és a világpiaci versenyből fakadó követelményeket, nyilvánvalónak tűnik, hogy az olyan vállalkozói kedvet kell fel- lendítetünk, amelynek leg1 főbb tartalma a versenyképesség fokozása minőségben és árban egyaránt. A magas termelékenységet, az alacsonyabb önköltséget és a lehető legtöbb új érték létrehozását kell minden gazdasági döntésnél első helyen megkövetelnünk. — Megvannak-e mindezek társadalmi feltételei? — Azt hiszem, igen. A legfontosabbnak azt a politikai platformot tartom, amelyet a pártvezetés és az állami vezetés képvisel, amelyet a legutóbbi országos élelmiszergazdasági vezetői értekezleten Havasi Ferenc, a KB titkára és Váncsa Jenő miniszter kifejtettek, amikor megerősítették több mint két évtizedes agrárpolitikánk progresszív, maradandó vonásait. — Hogyan ítéli meg a termelési rendszerek és az azokon kívül álló kisebb gazdaságok fejlődési, vállalkozási lehetőségeit az új ötéves tervben? 4 VOLÁN utazási iroda külföldi túraajánlatai: Ungvár—Munkács útvonalon 3 nap I. osztályú teljes ellátással, borkóstolóval és búcsúvacsorával. Időpont: 1981. május 10—12. június 15—17. Részvételi díj: 1550,— Ft/fő. Csehszlovákiában: Tátrai utazás 2 nap félpanziós ellátással. Időpont: 1981. július 25—26. szeptember 19—20. Részvételi díj: júliusban 750,— Ft/fő. szeptemberben 650,— Ft/fő. Romániában: Nagyvárad—Kolozsvár útvonalon 3 nap félpanziós ellátással. Időpont: 1981. június 12—14. Részvételi díj: 1350,— Ft/fő. Jelentkezését várjuk.* — A termelési rendszerek létrejöttének a IV. ötéves terv közepe táján rendkívül nagy jelentősége volt. Üzleti vállalkozásaik révén — nem pedig az állam által nekik adott előnyök révén — szereztek elévülhetetlen érdemeket a mezőgazdaság fellendítésében. Újabban azonban a népgazdasági egyensúly helyreállítása érdekében hozott intézkedések privilé- gizált helyzetbe juttatták őket, mert velük a kívülállók sem a szoros importkeretek felhasználása, sem a csökkenő mértékben igénybe vehető hitelek tekintetében nem versenyezhetnek. Ez a helyzet kedvezőtlen hatásokkal jár a rendszerekre is és a kívülállókra is. Egyre jobban látható, hogy a legjobb termelési rendszereknél is növekszik azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknél romlik a befektetések megtérülési ideje. Nézetem szerint a túlságosan ex- tenzíven kifejlődött, szinte az egész országot egy központból, sok utazóval behálózó' rendszerek hatékonyságának problémáit a jövőben sokkal kritikusabban kell elemeznünk, mint eddig. Nem azért, hogy okvetetlenkedjünk velük, hanem azért, hogy új erőket hozzunk mozgásba és megújíthassuk a termelési rendszerekben még meglévő kezdeményezőerőt, és egyidejűleg az azonos pénzügyi feltételek alapján a kívülálló, önálló gazdaságok kezdeményezéseit is felhasználhassuk, hogy szélesebb frontot nyissunk az alkotó vállalkozások számára. Gazdaságilag is célszerűnek látszik, hogy a rendszereken kívülálló gazdaságok egyforma eséllyel vehessenek részt a kiváló importgépek, a kiváló vetőmagok és a leghatékonyabb vegyszerek beszerzéséért folytatott versenyben és az exportban. — A minél gazdaságosabb exportra való törekvés a nyersanyagok feldolgozási szintjének növelését is igényli. Milyen módon lehet ennek érdekében a vállalkozókedvet fokozni? VOLÁN UTAZÁSI IRODA Nyíregyháza, Tanácsköztársaság tér 2. Telefont 18-455. (512) — Annak ellenére, hogy az elmúlt években elég sokat áldoztunk az élelmiszeripar fejlesztésére, az örökölt és nagyrészt elévült feldolgozó kapacitást nem sikerült a mezőgazdasági termelés szintjére emelni. Azért sem, mert az élelmiszeripar fejlesztése szinte teljesen állami keretek közé szorult, s azért sem, mert élelmiszer-ipari beruházásaink nagy részét nem a nyersanyagbázishoz közel, hanem inkább á fogyasztócentrumok szomszédságába telepítettük. Csak kevés olyan gyárunk van, amelyet a legjobb helyen és az új piaci igényekhez igazodva hoztunk létre. Sajnos, a legtöbb helyen hiányoznak a megfelelő raktárak, s nem üzleti jellegű az értékesítés. A vertikális kapcsolatok optimumától még igen távol vagyunk. Mindemellett az a tény, hogy az élelmiszeripar az elmúlt ötévest, tervben a tervezett 35 milliárd forinttal szemben több mint 50 milliárd forintot ruházott be, nagy előrehaladást jelent. Nem dicsekvésképpen,* de azért elmondom, hogy a különbség döntően exportfejlesztő hitelből származott, és nagyon jó eredményekkel kecsegtet. Megvalósítás közben rengeteg bajunk volt ezekkel, sok keresztbe rakott gerendán is át kellett haladnunk, de végül is azt mondhatjuk: nem lesz egy sem közülük, amely ne produkálná a hitelszerződésben vállalt eredményeket. A tapasztalat megerősíti azt a törekvésünket, hogy az exportfejlesztő hitelek révén aktívan segítsük elő a mezőgazdaság és az élelmiszeripar minél gyorsabb fejlődését. A mai feladat — amelyet a hitelnyújtásnál szem előtt tartunk — az, hogy az állami feldolgozó ipar fejlesztése mellett a szövetkezeti élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztését is segítsük elő. A kormány hitelpolitikai irányelvei lehetővé teszik, hogy a fejlesztési hitelek odaítélésénél a saját erő bevonását nem vagyunk kötelesek a régi módon megkövetelni. Különösen az úgynevezett autonóm módon megtérülő beruházásoknál tekinthetünk el a saját erő követelményétől. Ezzel a hitellel megkíséreljük a trösztökön belül működő tagvállalatok önálló kezdeményezéseit is felkarolni. — Milyen feltételek mellett részesülhetnek az élelmiszer-gazdaság egyes vállalatai és szövetkezetei a különféle hitelfajtákban? — A Magyar Nemzeti Bank mindenekelőtt olyan, a technikai haladáshoz szükséges exportfejlesztő hitelek igény- bevételét szorgalmazza, amelyek révén jelentős devizabevételt ígérő árukkal növelhető a termelés. A bank még az eddigieknél is nagyobb aktivitást kíván ebben kifejteni.. Ezért megnöveltük a megyei igazgatóságaink hatáskörét. A megyei bankigazgatóságok saját hatáskörükben eddig 15 millió forint hitel kibocsátásáról dönthettek önállóan, ezután pedig 30 millió forint összegről. A hitel igénybevételének segítségével lehet megoldani — megfelelő termelésnövelés esetén — az egyes gazdaságok gépesítését. Olyan hozamtöbbletet kell elérni, amelynek a nettó devizahozamából három év alatt megtérül a beruházás. Állat- tenyésztésre felvett export- fejlesztési hitel esetén az elvárt megtérülési idő 5 év. Mivel a 30 százaléknak megfelelő saját erő előzetes biztosítása nem a legfontosabb követelmény, olyan helyen is lehetőség lesz beruházni, ahol a saját pénzeszközök hiányoznak, s a hitel megtérülését jövőbeni jövedelem garantálja. — Milyen felső határa ván az exportfejlesztési hiteleknek és vannak-e olyan kiemelt termékek vagy termények, amelyekre az átlagosnál több hitel igényelhető? — Az exportfejlesztési hitelnek nincs felső határa, mértékét a vállalkozás, a kezdeményezés milyensége, a kontrolált számítás szabja meg. A másik megjegyzés, hogy nincsenek szent növények és szent állatok, csak gazdaságosan és jövedelmezően termelt áruk lehetnek. E tekintetben nem kell feltétlenül a hagyományokhoz alkalmazkodni. A vevők igényei a legfontosabbak és persze a gazdaságosság.
